Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-16 / 39. szám
sana 966. FEBRUAR 16. napló 3 Busóálarc tzált busóálarc fali kerá- kat tervezett a Pécsi Por- ngyár keramikusművésze: Gazder Antal Áramszünet lesz február 15— Vasas n. falu térségében len munkanapon 7—16 óráig, áramszünet a község terüle- szakaszosan érinti. — A ASZ komlói Üzemvezetősége Iti fogyasztóit, how karban- isl munkák miatt február 17, 1 7—16 óráig az alábbi he- en áramszünetet tart: Komló, n János u., Eötvös Lóránt « Gagarin utcákban. Ili irányzat a Pécsi Bőrgyárban A cipóipar igényei a megrendeléstől függnek, s az Országos Bőripari Vállalatnak — mely egyedüli profilgazdaként dolgozza fel a nyersbőröket —, a cipőipar igényeihez kell igazodnia. Az iparágban központi igénybegyűjtés és -elosztás érvényesül. A vállalatnak megszabták az egyébként azonos fajtájú kész bőrök milliméter vastagságát Is, más és más vastagság szükséges a férfi-, illetve női cipőkhöz, az egymástól eltérő technológiák is különböző bőrvastagságot igényelnek. A vastagságbell eltérés terv-nemteljesítésként jelentkezhet a pécsi gyáregységnél is. A központilag kiadott negyedéves operatív ki- szállítási utasításban a szín, prés, szortiment és vastagságbeli meghatározás különbözősége szerint mintegy 570 féle cikk gyártására vannak — dekád, illetve fél havi ütemezésben — kötelezve. Kevesebb tervmatafó Nyersbőrbeszerzésüket, miként a többi gyáregységét is, a központ végzi, ők csak javaslatot tehetnek a nyersbőr származási helyére, jellegére vonatkozóan. Itt két negatív tényezővel kell számolniuk. Az első: nem azt kapják, amit kértek, a második: azt kapják, de már nem arra van szükségük. Egy példa a jobb megértés kedvéért: a második negyedévben szükséges Import nyersbőröket tavaly decemberben kellett megrendelniük (pontosabban javasolniuk), a második negyedévi operativ tervet pedig majd valamikor márciusban kapják kézhez. Nem egyedi eset, és remcsak ezt az iparágat sújtja: az import megrendeléseket négy hónappal korábban kell benyújtani. (A bőrgyártáshoz ugyancsak szükséges import vegyi- és festékanyag megrendelésénél is.) Nagy előrelátást és gyakorlatot igényel ez a műszakiaktól. Az éves terv ismeretében úgy kell feladniuk a megrendelést, hogy „eltalálják” vagy legalábbis megközelítsék a gyáregység, illetve a cioőlpar később jelentkező igényelt. Vállalati önállóság? Sokat beszélnek erről ma nálunk: lényeges is, segíti a termelést, növeli a jövedelmezőséget. De ld vizsgálja a gyáregységek önállóságát? A Pécsi Bőrgyár megkötöttségei sok tekintetben növekedtek az összevonás következtében. Ami önállósággal mégis rendelkezik, nem az összevonás, a tervmutatók csökkentésének eredménye. R nyerésén 3,9 százalék legyen! Korábban tizenegy mutatót kaptak, csak termeléssel kapcsolatos egyéb mutatóból négyet. E tizenegy mutató heA TEN KÉSI MÁRVÁNY j szürke meddőhányó bás- ®* tént magasodik a táj fölé. * bra Máriagyűd kettős tor- f , balra a siklósi vár ko- " • tömbje. Egy hatalmas iborművű térkép a táj. A y lábát ezüst szalagként iák körbe az utak, szelíd ők, fehérhomlokú présha- ... Lentről semmi sem zik a bányából, csak a ^{sebzett hegy vörösük e-iszire. Ide fel, a márványig ya „udvarára” pedig sem- ő» sem ér a világ zajábóL tó»ereVt kövek... n-i harminc méter magas köri- al és a negyven méteres ,t, Tádékkal bezárt bányaud- jfon mintha megállt volna ,íldő. Hatalmas, egytömbből igott kövek; minden élük gvan egy méter, egy félben radt piramis építkezésére f. onlít minden. A sárga, pi- kockák szinte izzanak a ajaszias verőfényben. A rab- ry Igákat keresné az ember, tik kifaragták e hatalmas jjiböket, emberek százait, ítáhol itt kell lenniök ... S álkor egy három méter mali* omladék mögül előbukkan k-első ember, úgy hat, mint y,:zentségtörés. Nem félmez- ,j-:nre vetkezett rabszolga, n fiatal és nem hatalmas. r idős, parasztformájú era- ■" baktat a törmelékek kö- t, vállán légkalapáccsal.- A bányamestert keresi’ I - Igen, őt. ' , bányamester fiatal, közép- I sss, gondosan ápolt utcai iában. Messziről nevet.- Látom, megizzadt. aló igaz. Az út ősztől tarig járhatatlan, egyedül a gy aljában lévő rakodóhoz *tő meredek vasúti siklón et felkapaszkodni.- Nekünk is ez a legna- >bb bajunk. Ha beáll a sz idő, szinte fél az em- ' nekivágni. Ez a 3—400 tér nehezebb, mint az egész >i munka. lés és Carrara * 1 i Siklós környéki márvány- íyászat a rómaiakig nyúlik sza. A nagyharsányi római •i villa feltárt maradványai lósi vörösmárványt őriz- 1. ez van a várban is, s rte a megyében szinte min- 1 nevezetesebb épületben, y 1840-ben készült feljegy1 két bányáról is beszél, a Utóbbi időkben pedig — , már minden siklósi tudja. — az Országház és a Nemzeti Galéria építkezéséhez vittek innen színes köveket. A jelen valamivel szerényebb. Az elmúlt húsz esztendőben sokféle hír járta: volt, aki azt mondta, vége, nem kell többé a siklósi márvány, mások azt mondták, ami eddig volt, az semmi ... Hogy kinek lesz igaza, még mindig bizonytalan, az tény azonban, hogy a bánya minden évben útjára indít néhány száz köbméter nemeskövet. Tavaly 271 köbméter volt a termelés. A Tenkes oldalában telepített bánya nem egészen húsz munkása több tucat hatalmas kőkockát faragott; volt olyan is köztük, amely egymaga 100 mázsát nyomott... Szabó Sándor bányamester, aki két évvel ezelőtt még a komlói bányák mélyszintjeit járta, úgy beszél ezekről a kövekről, mintha aranyból lennének. — Olvastam valahol, ez a kő, csiszolva, szebb, mint a híres carrarai. A jövesztés három lépcsőben történik, hat-hat méteres padkákat képezve. Az első padka vörös, a felette húzódok sárgák... — Látja, ez ebben a csodálatos. Egymás mellett két különböző szín. S nem mesz- sze innen, ott a harmadik: a zöld. Régebben a zöld márványt keresték, aztán a vörös árnyalatú jött divatba, most mega sárgát kérik. A tavalyi 271 köbméterből 104 köbmétert exportáltak, zömmel az NDK- ba és Csehszlovákiába. A jövő a piacon múlik feszítik. Mikor kész a tömb, kerek farönkökön csúsztatják a szállítókocsi felé. A legnehezebb munka még ma is a lerobbantott kövek lejuttatása az udvarig. — Az a fontos, hogy érett legyen a kő, akkor könnyű vele bánni — mondja Fenyvesi Béla brigádvezető. — Olyan ez a munka, mint a parasztemberé: bizonytalan. Csináljuk, napokig, véssük, faragjuk, s aztán egyszerre csak szétesik, semmi sem lesz belőle. Ezért fontos, hogy érett legyen, ne járják össze a vékony erek.». Nyugalom, csend van ilyenkor télen a bányában. Némák a csörlők villanymotorjai, — mozdulatlanok a szállítókocsik. Néha felberreg egy-egy réselő — mintha hatalmas szúnyog szállna át a táj felett. A bánya tavaszra vár. Békés Sándor lyett most 'összesen hatot I. .- tároztak meg számukra, a négy egyéb helyett mindössze a készárutermelési tervet mennyiségben és értékben. A leglényegesebb mutató: az üzemi eredmény vagyis a nyereség, 3,9 százalék legyen. Ma már nemcsak mennyiségben, forintban is felbontják az eredménytervet, érdekeltek abban, hogy minél takarékosabban gazdálkodjanak a nyersbőrrel, a vegyi- és festékanyaggal, minél kevesebb energiát használjanak fel, minél olcsóbbá tegyék a technológiát. A nyereségrészesedés feltétele sem a részletezett költséghányad megtartása többé, hanem a tervezett költségszint elérése. „Belejátszik” ebbe az eszközlekötési járulék nagysága Is? Igen. Tehát mielőtt megvesznek egv értékesebb gépet, vizsgálják a kapacitást, a várható termelékenység-növekedést, és csak akkor vásárolnak, ha megéri... Ilyesmi azelőtt nem volt. Az eszközlekötési járulékban viszont számításba jönnek a tartalékalkatrészek Is. Tehát: nem gyűjtik őket fölös mennyiségben. A nyersbőr beszerzési árának mérlegelésénél a technológiai költségek csökkentésében vagy éppen emelésében is szabadabb kezet kaptak, összevethetik a várható termelési érték-emelkedés nagyságával. A prémiumfeltételek is úgy vannak megállapítva, hogy a 3,9 százalék elérésére ösztönözzenek, a „vezető állásúak”; igazgató, főmérnök, főkönyvelő pedig kifejezetten csak a tervezett vagy annál nagyobb mérvű nyereség esetén kapják a prémiumot. Hogyan lehet elérni ?J Az igazgató eddig hat termelési tanácskozáson jelent meg személyesen, hogy tájékoztassa a dolgozókat. Ezt ] megelőzően a termelési ta-; náeskozásokat előkészítő mű- < szaki konferencián a művezetőket és a tanácskozások elő- ! adóit „igazították el” a fő té-| mában: hogyan lehet elérni; a reálisan feszített költség-; szintet. A négyhónapos megrendelési idő csökkentése esetén! megfelelőbb nyersbőrt kapná-' nak a specifikált termelési; terv teljesítéséhez, devizát, munkabért tudnának megta-! karítani — ez komoly mér-; tékben növelhetné a nyereséget. Kéri Tamás Reklamál a kereskedelem C zázhuszonötre emel- ^ kedett — harminchétről — tavaly a televíziókkal, rádiókkal és egyéb vasműszaki árukkal kapcsolatos fogyasztói reklamációk száma. S ez a tény figyelmeztető a gyáraknak, még akkor is, ha iparcikkeink általában jók. Gyártóművekre konkretizálva a következőképpen jelentkeznek a hibák: a Csepel Művek varrógépeit eladás előtt minden esetben szabályozni kell, mert ezeket a gyári összeállításban értékesíteni nem lehet. Az Egyesült Izzó televízió és rádiócsöveinek élettartama lerövidült, sok esetben még a garanciális időn belül csőcsere szükséges. A vülanyégők, neoncsövek és az infraégők minősége már évék óta kifogásolható. A Calipso magnetofonok minősége az első széria után nagymértékben romlott, tíz készülékből 6—7 kifogásolható, számlálószerkezetük leragad, nem vesznek fel, nem játszanak vissza stb. Általában sok a panasz a VTRGY gyártmányaira. Itt készülnék a sokszor kifogásolt Melódia, az R—4 330, az R—4 400 típusú rádió- készülékek, a Favorit, Horizont és Carmen televíziók. A gyár tv-készü lékeinél általános hiba, hogy a nagyfeszültségű tekercsék élettartama rövid. Amíg a GELKA tavaly egy Orion tv nagyfeszültségű tekercsét cserélte ki, ugyanezen Idő alatt 200 VTRGY televíziónál vált szükségessé a nagyfeszültségű tekercs kicserélése. A felsorolást folytathatnánk, de ízelítőül ennyi is éppen elég. Ezek a hibák természetesen nem a fogyasztóknál jelentkeznek. A zömét „kiszűri” a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat MEQ-csoportja, kisebb hányaduk az eladás előtti próbánál válik nyilvánvalóvá és viszonylag csekély az a mennyiség, amely a fogyasztót közvetlenül bosszantja. A nagykereskedelmi vállalat például tavaly novemberben egy 304 darabos mosógépszállítmányból 97-et kifogásolt. Ezek nem kerültek az üzletekbe. Mivel azonban a nagykereskedelem "szúrópróbaszerű minőségellenőrzést végez, jócskán jutnak a boltokba — originAI csomagolásban — hibás televíziók. rádiók és egyéb, úgynevezett tartós fogyasztási cikkek. Tavaly volt olyan időszak, amikor a Bm. Vegyesiparcikk Kereskedelmi Vállalat pécsi 21. és 22-es boltjában közel 300 minőséghibás készüléket tároltak. Ha a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi MEO ellenére a fogyasztóhoz mégis kifogásolható áru jut, a vállalatok hat napon belül kártalanítják a vásárlókat. F.z a gyakorlat általában. Néha azonban csorbát szenved a hibás áruk kicserélésére vonatkozó rendelkezés, amely kimondja, hogy „A kereskedelmi vállalat jogosult... (a „köteles" — megfelelőbb kifejezés volna!) a 48 órán belül visszavitt hibás árut azonnal kicserélni. Ma még előfordul, hogy ilyen esetben is a szervizhez küldik a póruljárt vevőt, ahogy a pécsváradi fmsz műszaki boltja tette vásárlójával, aki két hónaoig várt megfelelő alkatrészre, míg végűi bekapcsolhatta „új” televízióját. Rosszul értelmezett takarékosságból néhány gyár kevés, vagy nem a célnak meg félelő csomagolóanyagot hasz nál. Az Iparművészeti Vállalat 260 darabos hangulat- lém pa-szállítmányából például 48 sérült meg decemberben, a RAV7LL által szállított tv-készűlékék előtét üveglapjai eltörték a szakszerűtlen csomagolás miatt. A vasnagyker egy évvel ezelőtt ötven zománcozott tűzhelyet 200—200 forinttal olcsóbban volt kény télén forgalomba hozni csomagolásból eredő hibák miatt. Általános panasz, hogy a hazai termékek adjusztálása messze elmarad a kívánalmaktól. E téren követendő példa a szovjet, csehszlovák, svéd és angol importcikkek tetszetős, ízléses csomagolása. Az ipar, a kereskedelem kifogásaira a közelmúltban Javított már néhány cikk minőségén és csomagolásán. A Jászberényi Hűtőgépgyár például áttért a 70 és 120 literes hűtőszekrények pán- céldobozolásű csomagolására. A bajaiak kicserélték a Vénusz porszívó túlzottan kemény gégecsövek. Harsány! Márta A siklósa márványbánya a budapesti Kőfaragó és Épületszobrászipari Vállalat üzeme. Az idei tervek még nem véglegesek, most folyik a piackutatás. Mit hoz a jövő? Schaff Antal üzemvezető széttárja a karját. — Ki tudja? Minden a megrendelésen múlik. Kő —van. Ember is, aki kibányássza. A munkások többsége tíz-ti- zenkét éve dolgozik itt, beletanultak. Talán csak gép kellene több... Fent, a bányaudvaron, ma is szinte minden úgy történik, mint ötven évvel ezelőtt. Talán csak a légkalapács hozott változást. Ha megtörténik a robbantás, a levált kődarabot csőrlővel vontatják le. réselik, faragják, ékekkel A GYAKORNOK Általában a következő diplomásokat tartják jó partinak a mamák: orvos, mérnök, tanár. Ha közgazdászról van szó, csak néznek, mintha először hallották volna a szót, majd elhúzzák a szájukat. Az illető, akiről írásunk szól. ráadásul még kezdő. Gyakornok, ha tetszik, cselédkönyves. — Igen, sokan nem tudnak minket hová tenni. Hajdú István tavaly végzett a Közgazdaságtudományi Egyetem agrár szakán, nappali tagozaton. Politikai gazdaságtant, filozófiát, népgazdaságtervezést hallgatott. Plusz a tenger sok szak- tantárgy: agrárgazdaságtan, üzemszervezés, pénzügy, könyvvitel, statisztika, stb. Még ekkor határozta el, hogy valamelyik termelőszövetkezetben helyezkedik el. Bár általános tapasztalat, hogy mindeddig a tsz-ekben kimondottan közgazdász munkát, kutató, elemző munkát nemigen lehetett végezni, nem volt parancsoló szükségesség. Hogyan fogadták Hajdú Istvánt Belvárdgyulán a tsz- ben? Vajon csak az adminisztrációs dolgozók számát szaporította? — Nem, nem. Az adminisztrációt minimális létszámmal oldották meg Belvárdgyulán. Én tavaly decemberben álltam munkába és egyelőre csak ismerkedem az egyes területekkel. Több mint 8000 holdon gazdálkodunk, nem kis gondot jelentett a zárszámadás, többek között abba is besegítettem. A tsz-ben, örvendetes, előtérbe került a közgazdaságtan, mindent ilyen szemüvegen keresztül néznek. — Akadt már valami igazán közgazdásznak való munka? — Természetesen, és egyre több. Egyik tervem a t.lső ellenőrzés és az üzemegységeken belüli elszámolás rendszerének kidolgozása. Ma még minden „közös kasszára” megy, a fogyóeszköz üzemegységek közötti forgalma és felhasználása kevésbé ellenőrizhető, így lehetőség nyílik a pazarlásra, sokszor elsikkad a felelősség. Hogy az üzemegységek külön-külön el- számolnassanak, persze ehhez adminisztráció, vagy legalábbis az ottani vezetők szakképzettségének emelése szükséges, ez elkerülhetetlen. Ha megoldódna, sok értékes és érdekes mutatót számolhatnánk ki, és nyomán bevezethetnék a differenciáltabb premizálási rendszert — ami tekintettel az anyagi ösztönzés előtérbe kerülésére — kulcs fontosságú kérdés. Egy másik célom a takarmányozással kapcsolatos. Most, amikor megemelték a takarmánytáp árát és megdrágult a hizlalás, saját takarmánykeverékekkel próbálkozunk. A cél: kedvezőbbé tenni, kikísérletezni, hogy milyen takarmányösszetétel mellett a legkisebb egy kilogramm búi előállításának önköltsége. Aztán említhetem még a komplex gépesítési tervünket, szeretnék ezzel is foglalkozni. — Hogyan látja a mezőgazdaság „nagy problémáit", mint például az elöregedést, a taglétszámcsökkenést, stb.? — A gyakorlatban másként. Konkrét okaival, következményeivel együtt és még sok minden mással összefüggésben. A taglétszám évről évre való csökkenése úgy önmagában véve, kiragadva a laikusnak csak annyit mond, hogy baj van. így voltam éli is, a gyakorlatban ez viszont más. Elég csak egy pillantást vetni a gépállomány emelkedő tendenciájára vagy a vegyszeres gyomirtás során tömegesen felszabaduló munkaerőre. Amikor először kerestem telefonon Hajdú Istvánt a tsz- ben, azt válaszolták, hogy beteg. Betegágyánál kerestem fel, lázcsillapító, vizes ruhák, tabletták, gyógyszerek, üvo- gecskék társaságában. Pécsett lakik és mindennap kijár Bel várdgyulára. Nem mondom, az a 40 kilométer naponta . — Talán nemsokára kapok egy szolgálati lakást. MUtlósvári Zoltán
