Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-12 / 36. szám
ronrii a. napló 5 ni tv rí >et ölét itt és \ái élát VáRoznak az idők r Sk-tak — mondja halkan az órám sétálója, s leng ide-oda pontosan már sodpercenként. A „horolo- gárius” (órakészítő), aki úgy másfélszáz évvel ezelőtt életre keltette, ott lakott a Kossuth Lajos utca 23. számú házban. Elképzelhető, mennyi gonddal számította ki, hány és mekkora rézkorongot rendeljen a „cal- cographus”-nál (rézmetsző). Azokba a különböző idomú fogakat maga marta be kéziszerszámával. Aztán az egészet elrendezte két rézlap között. Most már tudta. mekkora szekrényt kell rendelnie a „lapularum confector”-nál (órafedémes). A fölül félkörösen ívelt üveget más céhbeli, a „vitrá- rius” (üveges) készítette. A szerkezet fölé került a számtábla, rajta a mester neve: Josef Thaller, Fünfkirchen. Nemesen egyszerű minden rajta. Nem üt, nem zenél, csak a másodperceket méri és milyen kényelmes: egy évben négyszer kell csak felhúzni. Akkor a másodperc az életben szükségtelen fontosságot jelentett. A mester se gondol vele, hány óra, hány nap munkája fekszik ebben a precíz szerkezetben. Az idők azonban változnak, a nyugodt, céhes munkatempót felváltotta a gyáripar hajszolt irama. A mester rég meghalt már, mikor a percek értékessé váltak, és órájának pontosságát megbecsülték. Hozzáigazodtak jóbarátok, szomszédok, még a harangozó is aszerint húzta meg a kötelet, Tik-tak, jár a sétáló megingathatatlan nyugalommal kétcentiméteres útján. Pedig már kezd fölöslegessé válni már csak emlék, régiség. Hol vagyunk már a másodperces időegységtől, mikor az atomkutatók annak több milliomod részét is könnyedén mérik, mikor a szalagon futó gyártásnál a munkamozzanatokat a másodpere tört részéig számolják ki. Az idő halad, a rádió ttn- talan bemondja az órát, percet * én néha felpillantva megállapítom; — Kedves bemondónő, itt legalább egy huszonötöd másodpercet tévedett. Máskor ez ne forduljon elő. Az idő halad. Nem élünk már Josef Thaller korában. Somogyi Géza A tsz-ek készítsenek növényvédelmi tervet! A tél a mezőgazdaságban a pihenés időszaka. A határban minden csendes, a termelőszövetkezetek irodáiban azonban serény munka folyik. Az állattenyésztési, a növénytermesztési, a munkaerőgazdálkodási tervek mellett készülnek az új év növényvédelmi tervei is. Optimális Időben A növények védelmét csak bizonyos, előre meghatározott, a növény fejlődési stádiumához kötött időpontban lehet végrehajtani. Ez az idő az egyes növényeknél 2 és 5 nap között változik. A meteorológiai elemek (csapadék, napsütés, hőmérséklet, szél), valamint a talajviszonyok nagymértékben gátolhatják a növényvédelmi munka végzését, úgyhogy éves viszonylatban — leszámítva a téli hónapokat — csak 110 olyan nap van, amikor növényvédelmi munka végezhető és ezek a napok is nagy szóródást mutatnak. Mivel a meteorológiai és biológiai szempontból meg nem felelő időben végzett védekezés eredménytelen, ezért a növényvédelmi terv pontos és részletes kidolgozása a tervkészítés legfontosabb munkái közé tartozik. Melyek azok a szempontok, amelyeket elsősorban figyelembe kell venni a terv elkészítésénél? Mit vegyenek figyelembe? A növénytermelési terv alapján el kell dönteni, hogy •melyek azok a növények, (amelyeket egyes kártevőktől, ! illetve kórokozóktól meg kell védenünk. Erre vonatkozólag igen jó támpontot nyújt a nö- j vények területi elhelyezése. , Például ha gabona gabona után kerül egy-két vagy három éven keresztül, ez megszabja az illető terület növényvédelmét is, következtethetünk arra, hogy egy kártevő vagy kórokozó milyen valószínűséggel fog fellépni. A helyi ismereteket egy-egy kórokozó vagy kártevő várható fellépéséről ki kell egészíteni az országos és megyei előrejelzés adataival is. Ha a növénytermelési terv- alapján eldőlt milyen növényeket kell védelemben részesítenünk, meg kell választanunk a védekezőszert, amely- lyel a védekezést végre kívánjuk hajtani. Mindig a rendelkezésre álló szerek közül a leggazdaságosabb kerüljön felhasználásra — erre vonatkozólag jó tájékoztatást nyújtanak az AGROKER megfelelő tájékoztatói. Meg kell választanunk azt is, hogy milyen géppel végezzük el a megfelelő munkát és ehhez szoroesan kapcsolódik az, hogy a növényvédőszert milyen formában juttatjuk ki. A porozás gyorsabb, radikálisabb módszer, azonban gazdaságossága, hatékonysága, hatástartalma vitatható. Meg kell határozni ezen felül, melyek azok az időszakok, amelyek a növény biológiai fejlődésével és az időjárási tényezőkkel összhangban alkalmasak a munka elvégzésére. Ez úgy határozható meg, ha Ismerjük a kártevők vagy kórokozó biológiáját, azt az időpontot, amikor megjelenése várható. Mindez azért szükséges, hogy elég munka- és erőgépről gondoskodhassunk. Minden egyes munka elvégzésének többféle lehetőségét vegyük figyelembe gazdaságos- sági szempontból, és válasz- szűk a leggazdaságosabb eljárást. fl helyes eljárás Az előbb leírtakat egp példán keresztül mutatjuk be. A búza csócsároló elleni védekezésének tervezése a következőképpen történik. A gazdaság búza' vetésterülete 1260 kh. Az előző évi felmérések, valamint a vetésterület térbeni és időbeni elhelyezése alapján a területnek az 55 százalékát, tehát 693 kh-át kell csócsároló ellen megvédenünk, mert általános fertőzöttséget mutat a fertőzött terület. így az egész területre kell megtervezni a védekezőszer szükségletet. A kiválasztott szer DL—7-es porozószer, amelyből 15 kg-ot kell kh-ként kijuttatni. Az összes szerszükséglet tehát 104 mázsa. A védekezést Rapidtox Il-es géppel végezzük. A védekezés időpontja márciusra és április első felére esik. Ebben az időszakban tíz olyan munkanap van, amely növényvédelmi munkára alkalmas szokott lenni. Tíz órás munkanappal számolhatunk. A rendelkezésre álló napok számát tekintve, tehát gyakorlatilag 2.5 gép kell ennek a munkának az optimális időben való elvégzéséhez, ha egy gép műszakonként 30 kh-át teljesít A munkavégzés költségei? Szerköltség 1200 forintos má- zsánkénti irányárat számítva, — amelyben nincsen benne a termelőszövetkezeteknek járó szerkedvezmény — 124 800 forint. Ehhez járulnak még a kijuttatási költségek, amelyek kh-ként országos átlagban 30 forint. így 1 kh védelme 210 forintba kerül. D növényvédő állomás segít E példában nem a számszerűségre, hanem a séma bemutatására törekedtünk. A terv készítéséhez minden esetben kérjék a növényvédő állomás körzeti agronómusá- nak segítségét. Schneider Béla mg. szakmérnök Látogatás a Főiskolán pálmák és banAnfak között A Mecseken még alszik a természet, de itt 25 Celsius főik trópusi hőrnérséklétén 3 méteres kaktuszok, hatalmas kínai legyező pálmák és banánfák között porcelánszerű virágait ontja a 3 méter körüli narancsfa, s tenyérnyi piros virágaival gyönyörködtet a Barzíliából - származó fla- mátngóvirág. A 8 méteres tra- chycarpus-pálmák és szobafenyők alatt szerényen megbújik pirosodó termésével az alig másfél méteres kávécserje. R ovid tudósítást akartam írni, számokkal, tömör mutatókkal, de nem az lett belőle. Amikor szerda reggel lekászálódtam Püspöklakon a buszról, udvariasan magam elé engedve a postazsákot még magam sem sejtettem ezt. Nyugodt tempóban baktattam a faluba és az járt eszemben, hogy gyorsan végzek a zárszámadássíd. Ott más beszél, nekem csak le kell jegyeznem. Élveztem a napsütést, a tavaszváró környék rt, a házakat, tetejükön a televízió-antennával, és bekukkantottam az udvarokba, lám a rendesebbje gazda már felásta, rendbe tette kertjét. A könyvelésen szokatlan >ér. fogadott, mindenki a herén, lajstromokba, elszámolásokba mélyedt könyvelők, adminisztrátorok. — Tévedek-e, de ma itt zárszámadási közgyűlés lesz? — kérdeztem kissé meglepetten. — Van is. A kultúrházban... — Hát maguk miért nincsenek ott? — Ml már többször hallottuk — mosolyogtak titokzatosan. így kezdődött. Nem értettem. Aztán megtaláltam az elnököt, egyedül a kultűr- házban. a plros-fehér-zöld drapériával leterített asztal mögött. A tagokra várt, mert rossz szokásuk, hogy késnek az ilyesmiről, még szerencse, hogy • murykáhaw dhb m m DOLGOS EMBEREK helyzet. Elmagyarázta a dolgokat. A zárszámadást már jóváhagyta a küldöttgyűlés hétfőn Marázán. (Miért nem Püspöklakon? — Mert ez demokrácia.) És mivel a püspöklaki egyesült Dózsa Tsz négy kisebb tsz egyesüléséből jött létre — négy üzemegységből áll: Maráza illetve Püspöklak, Geresd, Fazékasboda, ezekben a községekben már csak tájékoztatókat tartanak. Ezek szerint elmarad a mindig izgatott légkörű „végső leszámolás”, nem lesznek heves viták, újdonság erejével ható bejelentések. Az egyesült Dózsa Tsz ötezer holdon gazdálkodik, azt mondják, jó közepes, de mindenekelőtt stabil tsz, ahol évek óta — ha jó, ha rossz a termés, — biztos, egyenletes a jövedelem. Harminckét forintot osztottak munkaegységenként, nagyobb hányadát havi fixként, volt olyan üzemegység, ahol 3—4 forint prémiumot is. Nem sok, de nem is kevés. Az elmúlt gazdasági év nehéz volt, ennék ellenére teljesítették a terveket. Súlypont az állattenyésztés, 8 és fél millió forint bevételt értek el, fél millióval többet, mint dig ebben az ágban szépen emelkedtek az átlagtermések. Sokkal többet mond a következő megállapítás: több mint 10 millió forint értékű árut adtak a népgazdaságnak. De nem ám akármilyen minőségben, az átadott» szarvas- marha hetven százaléka exportra ment. A tagság majd hetven százaléka asszony. A kultúrházban is egységes tömbben, az első sorokban ültek és lankadatlan figyelemmel hallgatták a tájékoztatót. Büszkén emlegették a traktoros és tehenész szocialista brigádokat. Ahogyan dolgoznak, oroszlánrészük van az eredményekben. A járásban talán egyetlen tsz, ahol a traktorosok az utolsó barázdáig minden munkát elvégeztek. _ Nagyon dolgos, becsületes emberek és mindenből presztízskérdést csinálnak — ahogy Rácz elvtárs mondta, aki a járási pártbizottság képviseletében jelent meg. S önkéntelenül eszembe jutott a faluban látott sok, egyforma zöldre festett ajtó-- és ablakfa, valaki elkezdhette, aztán senki sem akart elmaradni mögötte. Kissé szokatlan eset, de rendkívül tiszteletre méltó. Két megoldhatott— juk van. A kedvezőtlen közgazdasági viszonyok, nincs vasútállomás, kevés a szállítóeszköz és kevés az állatférőhely. Meg a kisebbek. A gyűlés előtt a kocsmában egy-egy Jonathán (így „becézik” az almabort) fröccs mellett a prémium volt a téma. Ilyesmit hallottam: Miért kaptak prémiumot a darálósok? Sokan amellett kardoskodtak, hogy egyáltalán ne legyen prémium. Nehezen értik, hogy mindent azért mégsem lehet premizálni, s persze kialakulatlan még az egész. Egyesek reklamálták a normákat, pedig a normák ügye egyedül az ő kezükbe van letéve. Szóvá tették a gyűlésen azt is, hogy a vezetők néha kiabálnak, nem tesznek fel mindig hangtompítót. „Az dobja az első követ ránk — nézett ekkor az elnök a tagság szeme közé, — akit soha nem szokott elragadni a hév. A közösről van szó, jobbat, többet akarunk”. A hibát könnyebb észrevenni. Az egyesült . Dózsa Tsz-re nem a hibák a jellemzők, sokkal inkább az eredmények. Ha nem is klugró- ak. de izmosak, évről évre jobbak. Sem a brazíliai őserdőben sem Kínában nem vagyunk, hanem a Tanárképző Főiskola botanikus kertjében, ahol hat üvegházban gyönyörűen kitelel közel négyezer növény Dr. Pásztor György tanszék- vezető főiskolai tanárt, a botanikus kert igazgatóját és Várszegi László tanársegédet, a kert közvetlen irányítóiát kértük meg a körülvezetéare. — Látogatható-e a botanikus kert télen is? — tesszük fel az első kérdést. — Mind a hat üvegházban nemrég fejeztük be a melegvizes fűtést. Most már látogatható a botanikus kert. Minden munkanap 9—15 óra között bárki díjmentesein elgyönyörködhet a trópusi növények változatosságában. Az elmúlt évben a látogatóik száma meghaladta a négyezret. A citrom- és narancsfák árnyékában tömegesen lapulnak meg az alig 2 cm-es apró kaktuszok és a modern lakások jövő szobanövényei: az igénytelen, de tetszetős bro- meliák. A beszélgetés során megtudjuk, hogy nemcsak a bo- tamiikuskert segiti elő, hogy a biológia szakos főiskolai hallgatók alaposabban megismerkedhessenek a növényvilággal, hanem ezt a célt szolgálja a 30 ezer négyzet- méter területű arborétum is. Ebben 800 lomlbhullató és 550 tűlevelű fa és mintegy 1500 cserje díszük a fás növényeknek 400 fajával, fajtájával. — Mindez nemzetközi kapcsolatokat Is feltételez. — Igen. 47 ország 276 botanikus kertjével vagyunk kapcsolatban kiadvány-, mag- és növénycsere tekintetében. A növénytani tanszék többi részét a főiskola régi épületében találjuk. Benyitunk egy tanulószobába. Mikrofoto-na- gyítások, kétméteres szemléltető falitáblák tömege előtt magyarázhatnak a hallgatók az örökléstan problémáiról A folyosókon a hallgatók által rendszerezett mag- és tér. mésgyűjtemények mellett 82 darabból álló tobozgyfljte- méuy kelti tel a figyelmét. Az egyik teremben szemünkbe tűnik egy hatalmas, zárt alumínium szekrény. A herbárium vezetője, dr. Vörös László Zsigmond adjunktus, az ismert növénykutató mosolyogva világosít fel bennünket. — Csaknem 16 ezer préselt növényt őrzőnk ebben a herbárium-szekrényben. Közöttük olyanok is vannak, amelyek hazai gyűjtésből az ország legnagyobb . herbárium■-<- ban sem találhatók — az Országos Növénytárt kivéve ner- sze. Nagy értéket jelent számunkra két kiváló kutatónak Nendtvich Vilmos és Mave-- Móric több mint százéves gyűjteménye. Amint várható volt, a tanszékvezetői szoba is tele rajzos táblákkal, műszerekkel. A falról gyönyörű paradicsomé^, mosolyognak le. ránk, kétméteres rajzokon. Dr. Pásztor György, a növénytani tanszék vezetője 15 év óta vizsgálja a különböző paradicsomfajtákon az oltások hatására bekövetkező öröklődő változásokat. 1963 óta a kutatás komplex módon, dr. Tantos Olga adjunktus és Klujber László tanársegéd közreműködésével folyik. A tanszékvezető nem akar magáról beszélni. Nem is kell. A sokirányú oktatói, nevelői munka, a tanszék irányítása, a botanikuskert, az arborétum, a herbárium, a laboratórium feletti felügyelet, a tudományos munka dr. Pásztor Györgynek minden percét leköti. A tanszéki munka eredményeként születnek meg a különböző szakfolyóiratokba írt tudományos cikkek, tanulmányok, a régebben írt 3 prak- tikumj és a nemsokára megjelenő két új főiskolai jegyzet Is. A tanszék oktatói közül dr. Tantos Olga adjunktus a már említett munkán kívül szövettani vizsgálatokat is végez, Tihanyi Jenő adjunktus pedig Dél-Somogy homokvidé- kének növényzetét kutatta eddig, de a következő években a baranyai rétek, legelők nö- vénytársutástani, florisztikai feldolgozásával foglalkozik, különösen a fűhozam emelésének népgazdaságilag is hasznos témája köti le. Klujher László tanársegéd a komplex témán túl igen eredményes növényi szövettenyésztési kísérleteket folytat. Ezek a modern élettani, biokémiai szemléleten és módszereken alapuló kísérletek — bár csak 1 éve folynak —. hazai viszonv- latban máris számottevő eredményeket hoztak. Sikerűi* nyolc különböző növényfa’bV folyamatosan fenntartott tenyészeteket kialakítani. E témakutatásnak több távlati célkitűzése is van: a szövettenyészetek felhasználása a növényi víruskutatásban -•« főleg orchideákkal a tömeg- szaporítás hazai megoldása. (X. Sa-1
