Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-02 / 27. szám
vuag proieiarjai, eggosagexeK! Dunántúli rtapio Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja _______ . XXIII. ÉVFOLYAM, 27. SZÄM ARA: 50 FILLÉR 1966. FEBRUÁR 2., SZERDA Az Orszáeo8 Ár híva fal elnökének nyilatkozata az áremelkedésekről és az árleszállításokról Dr. Csikós Nagy Béla, az Országos Árhivatal elnöke a február elsején életbelépeti árváltozásokkal kapcsolatban válaszolt a Magyar Távirati Iroda és a Népszabadság munkatársainak kérdéseire. — Miért váltak szükségessé az árváltozások? Milyen célokat szolgálnak? Milyen szempontok vezették az illetékes szerveket, amikor éppen a szóban- forgó termékeknél és szolgáltatásoknál rendelték el az árak felemelését, illetve leszállítását? Itáliai Gyula megkezdte külföldi látogatásait A küldöitséf* megérkezett Kairóba Kállai Gyula, a Miniszter- tanács elnöke, aki kormány- rneghívásoknaíc eleget téve, magyar kormányküldöttség élén hivatalos baráti látogatást tesz az Egyesült Arab Köztársaságban, az Etióp Császárságban. Tanzánia Egyesült Köztársaságban, Kuwait Államban és az Indiai Köztársaságban, kedden Budapestről Kairóba—utazott ____________ A kormány elnökét afrikai és ázsiai útjára kísérő kormányküldöttség tagjai: Biró József külkereskedelmi miniszter. Kiss Árpád az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes, Rónai Rudolf közlekedés, és postaügyi miniszterhelyettes, dr. Sághy Vilmos, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ügyvezető elnöke. — Kállai Gyulát útjára elkísérte felesége is. A kormányküldöttség búcsúztatására a ferihegyi repülőtéren megjelent Kádár János. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja, Fehér La- jfe p Minisztertanács elnök- helyei ese. Gáspár Sándor és Ki házi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnökei, Péter János külügyminiszter, valamint a kormány több tagja. O; volt a búcsúztatásnál S. V. Patel, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete. A magvar kormányküldöttséget az EAK-ban teendő látogatására elkísérte Mohammed Ibrahim, az Egyesült Arab Köztársaság budapesti nagykövete, Sugár András jelentette az IL—18-as különgép fedélzetéről: A Magyar Minisztertanács elnökének repülőgépe felhők | felett Lelkes Lajos repülőgéppa j rancsnok vezetésével 7600 méter magasságban, napfényben halad előre első állomása: Kairó felé. Délelőtt a repülőgép elhaladt Jugoszlávia felett. Kállai Gyula, a kormány elnöke táviratot küldött Petar Sztam bolicsnak, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság miniszterelnökének. A gépen a feladatok. - teendők megvitatását vidám társalgás fűszerezd. A küldöttség tagjai a várható élményekről beszélgetnek Mohammed Ibrahimmal, az Egyesült Arab Köztársaság budapesti nagykövetével, aki elkíséri útjára a magyar kormányfőt. Kairóból jelentették: A Kállai Gyulát és kíséretét szállító IL—18-as különrepülőgép szerencsésen megérkezett Kairóba. Kállai látogatása Mohieddinnál Kairó: Kedden délután Kállai Gyula és felesége dr. Szolimán Huzajen, a kulturális ügyek minisztere, a diszkí- séret elnöke társaságában a Kubbeh palotából Kairó dokki városrésziébe, Zakaria Mo- hieddin miniszterelnök rezidenciájába hajtatott. A látogatás során bará i eszmecserét folytatott a két kormányfő. Később az At-Tahrir Klubban (amelynek neve magyarul felszabadulást jelent) az EAK miniszterelnöke 's felesége vacsorát adott Kállai Gyula tiszteletére. A két miniszterelnök pohárkös: öntőt 1 mondott. Nem mondok vele újat, hogy árrendszerünk sok vonatkozásban nem megfelelő. Bár 1957 óta néhány intézkedéssel javítani Igyekeztünk, árrendszerünk még mostani formájában sem felel meg annak a követelménynek, hogy a termékek árai, a szolgáltatások díjai híven tükrözzék, mennyibe kerül előállítástik a társadalomnak. Ez a helyzet különböző módokon — persze — éreztette is hatását. Ami erősen drága volt, azt kevesebben vették és takarékoskodtak vele, de ami olcsó volt, afelé megnyílt és rohamosan nőtt a társadalmi igény, ami nem is baj addig, amíg ki tudjuk elégíteni. A gond akikor jelentkezik, amikor az ilyen termékeknél nagyösszegű beruházásokkal jelentősen bővítettük a termelést, de az olcsó ár miatt még így sem lehetett az egyre növekvő igényeket kielégíteni. Nem is kell közgazdásznak lenni ahhoz, hogy megértsük, milyen következményekkel jár a társadalmi munkaráfordítást figyelembe nem vevő ármegállapítás. Külön hangsúlyoznom kell a következmények közül azt, hogy a helytelen árrendszer fékezi a népgazdaság arányos fejlesztését, a gazdaságnövekedés ütemét. Hadd mondjak példát A húsfogyasztás 1957 óta 30 százalékkal nőtt. Ez a növekedés alacsony húsár mellett következett be. A hús fogyasztói ára és ezzel összefüggésben a felvásárlási ára is alacsonyabb volt annál, mint amennyibe a megtermelése került. Az alacsony felvásárlási ár nem ösztönzött a mezőgazdaságban nagyobb, több termelésre, az egyre növekvő igények arányában az állattenyésztés fejlesztésére. De ezzel sem fejeződik be a gondolatsor: ha alacsony is volt az állatok fel- vásárlási ára, az állam még mindig drágábban vette meg, mint amennyit a hús eladásánál bevételezett, s a különbözeiét egyéb állami bevételekből fedezte, közismert szóval: dotálta. Például minden kiló marhahúsnál 6 forint volt a ráfizetés. Az elmondottakból — úgy gondolom — világos az intézkedések célja. Azt akarjuk elEgymillió termeli kínálata Lipcsében Tájékoztató a tavaszi vásár előkészületeiről érni, hogy az árak mindinkább és mind pontosabban tükrözzék előállítási költségeiket, közelítsük egymáshoz a termelői és fogyasztói árakat, s ezzel jobban ösztönözzük a termelés fejlesztését Nem helyes, ha a burkolt — és a lakosság által nem is Ismert, tehát nem is becsült — sok száz milliós, sőt mil- lárdos állami támogatások rendszerét alkalmazzuk, hanem azt kell elérnünk, hogy mindenki maga fizesse meg rendes árán azt az árucikket, amelyet megvásárol, elfogyaszt. azt a szolgáltatást (például közlekedést, központi fűtést, stb.), amelyet igénybe vesz. E cél felé jelentenek lépéseket a mostani intézkedések. — Köszönjük, ‘ de amit hallottunk, újabb kérdére késztet. Eszerint a hús- és húskészítmények áremelésének egyik Célja a fogyasztás csökkentése? Nem cél a húsfogyasztás visszaszorítása, lecsökkentése, legfeljebb az. hogy nem az eddigi — már említett — nagy ütemben növekedjék to. vább. Amikor a szakemberek az ár- és bérintézkedéseken dolgoztak, a kiszámították, hogy a bérből és fizetésből élők mennyivel többet fognak az áremelés után húsra költeni, változatlan fogyasztási szint alapján számolták ki ezt az összeget, s került ez — a családok nagy részénél — ellentételezésre béremelési, családi pótlék- és nyugdíjemelési, illetve árleszállítás! intézkedésekben. Az állam egyetlen fillért sem keres a húsáruk és tejtermékek fogyasztói árának emelésén, sőt még valamivel többet is fordít a felvásárlási árak emelésére, hogy ezzel fokozza a termelési kedvet, a mezőgazdasági üzemek igyekezzenek csökkenteni az önköltséget, neveljenek több állatot, jobban tudjuk kielégíteni a lakosság igényeit húsban és állati termékekben, és emellett tudjunk többet exportálni is. Csupán megemlítem: ez az intézkedés lehetővé tette egyben a termelőszövetkezeteknél az amorti. zációs alap létrehozását, ami szintén kedvezően hat a termelés további fejlesztésére. (Folytatás a 2. oldalon) A 800 éves jubileumi vásár utáni első nagy kereskedelmi találkozóra készül Lipcse — mondotta Heinz Naue kereskedelmi tanácsos. az NDK budapesti nagykövetségének kereskedelempolitikai osztályán kedden tartott sajtó tájékoztatóján. A március 6-tól 15-lg tartó idei tavaszi lipcsei vásárra több mint 70 országból 10 000-nél több kiállítót és 90 országból 600 000 látogatót várnak. A kiállítók 345 000 négyzet- méter területen egymillió terméket tárnak az érdeklődők elé. A vásárterület kétharmad részét a technikai kiállítás foglalja el, a közszükségleti cikkek a belváros 17 vásárházában kapnak helvet. Az ez évi tavaszi vásár tükrözi majd az NDK megnövekedett nemzetközi tekintélyét, amelyhez a gazdasági fejlődés és a külkereskedelem eredményei döntően hozzájárultak. Az NDK árukínálatát 60 szakmai csoportban ismertetik meg. Sok -száz olyan terméket állítana!, ’d, amelyek mint technika’ újdonságok a szakköröl: iugy érdeklődésére tartanai: számot. Az eddigi jelentkezés«!: alapján Lipcsébe mintegv 7000 magyar turista látogat majd el a vásár idején. A magyar gyártmányok 3200 négyzetméter területen 17 szakcsoportban kapnak helyet. Ezek közül tíz a beruházási javak bemutatója lesz. Háromszáz gyár 1200 féle gyártmányát 38 vagonban juttatjuk el Lipcsébe, és hat vagont töltöttek meg az építési, dekorációs anyagok. Árukínálatunkban 80 olyan új cikk található, amelynek sorozatgyártása és exportja ez évben kezdődik. Bemutatunk komplett sebészeti műtőt, kórtermet, fogászati ambulanciát, 33 különböző ipari varró gépet, 14 szerszámgépet, több mint 100 műszert és sok egyéb terméket. Mire fordítanak ót év alatt százmillió forintot a siklósi járásban? Az 1966—1970 közötti időszakba ötéves községfejlesztési tervek határozzák meg, hangolják össze a siklósi járás 86 községének fejlődési irányát, A terv a helyi adottságok figyelembevételével kapcsolja a 60 000 lakost számláló járás gazdasági, kulturális fejlesztését Baranya fejlődésének egészéhez. Az önálló tanáccsal rendelkező falvak száma már ez évtől 33-ra csökken. A beruházási keret legjelentősebb részét a fejlesztésre kijelölt községek között osztották fel, különös tekintettel az idegenforgalmi szempontból is jelentős helyeikre. A központi községekben szolgáltató üzletházakat, kereskedelmi alközpontokat alakítanak ki, az iskolákat csak a körzeti iskolai központokban bővítik, a gyakorló műhelytermeket is itt építik Ahol legalább 25 gyermek óvodai beiratására jelentkezik igény, ott óvodát létesítenek. A belwa bányászok sztrájkja Szomorú képet fest az AFP tudó.ílója kedden az észak- telgumi bányavidékről, ahol — mint jelentettük — már néhány napja tartanaik a véres tüntetéseik a zwartbergi szénbánya tervezett bezárása miatt. A bányaaknák lejáratánál sztrájkőrök po6ztolnaá, a csendőrséget háromezer főnyi katonasággal erősítették meg. Az utakon végig kiszaggatták az útjelző táblákat, felszedték a kövezetei. Mindenütt cserepek és törmelék borítja az úttestet. A bányászok — akiknek veszteséglistáján eddig két halott és 60 sebesült szerepel — és a velük szemben álló fegyveres karhatali .i közt fokozódik a feszültség. A központi fekvésű falvakban befejezik a művelődési otthonok, mozik, könyvtárak hálózatának kiépítését, míg a kisebb falvakban klubokat rendeznek be. Az ivóvíz-ellátottság megoldására a törpe vízművek sorát létesítik. Siklóst és Harkányt többmilliós ráfordítással csatornázzák, valamennyi községben — a lélek- szám nagyságához mértem — tisztasági fürdőt létesítenek. A íaluközpontokban megkezdik a kövezett belterületi utak építését. A főközlekedési útvonalak mentét parkosítják: fasorokkal, dísznövényekkel, színes salakkal szegélyezik. Az erre kijelölt községekben az új házak negyedrészét emeletes társasházak formájában emelik. A Siklós—Harkány— Máriagyűd—Terehegy komo- lexumot arra teszik alkalmas, sá, hogy egyszerre húszczai turistát, fürdővendégel foga hasson. Harkányban új szálloda épül, Siklóson bővítik a várvendéglőt és turistaszállót. Máriagyűdön és B cremenden cseppkőbarlangokat tárnak fel, a sellyei arborétum szomszédságában ormánsági skanzent telepítenek. A cigány települések felszámolására részletes tervet készítettek. Tizennyolcezer pár cipőt hazai és tizenháromezer párat külföldi megrendelésre gyárt ez év első negyedében a Pécsi Kossuth Cipész Ktsz. A tavaszi cs nyári modellek prototípusaiból kiválasztott fazonokat gyártják, hogy a szezonig a kereskedelem forgalomba hozhassa Képen: az aljaműhelyben futószalagon sorakoznak a félkész cipők. — Szokolai Mv. — Makariosz Görögországba 11 Makariosz érsek görögországi tárgyalásai során hétfőn találkozott Sztefanopulosz görög miniszterelnökkel. A ciprusi elnök találkozott Papandreu volt miniszterelnökkel. És hétfőn fogadta öt Konstantin görög király is. Makariosz elnök újságíróknak kijelentette, hogy háromórás megbeszélésük főleg az enozis (Görögország és Ciprus egyesítése) megvalósításának módjaira összpontosult
