Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-10 / 34. szám
19M. FEBRUAR 10. napló 5 :Filmezik a Pécsi Balett Peter Weiss-bemutató a Budapesti Nemzet Színházban A dráma címe a Nép- szabadság műsortájékoztatójában így szerepel: Marat halála. A színlapokon má: a teljes címet olvashatjuk, amint következik: Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása ahogy a cha- rentoni e' megyógyintézet színjátszói előadják De Sade úr betanításában. Az ötlet remek, ugyanakkor nyugtalanító. A majdani néző kicsit társszerzőnek érzi magát és eszébe tut. hogy ilyet ő is tudna. S már mondja is a címet: A tanítónő, ahogy a föld- birtokos cselédei előadják a plébános betanításában. Hátborzongatóan tendenciózus jelenetek, szenzációs áttételek, biztos síiker. A végén a cselédek, a betanításra fittyet hányva a tanítónőnek adnak igazat, hiába jönnék a csendőrök, a néző érzi, hogy az általános népoktatásé a jövő. Teheti, fia színjelesre végezte a nyolcadik általánost. Peter Weiss darabjának De Sade márki a „társszerzője”, nemcsak betanította, 5 is írta az elmegyógyintézet fürdőiében előadott játékot. Korábban maga is forradalmár volt, most a végletekig individualista, Marat ellenfele. A darab központi kérdése: van-e értelme a forradalomnak? A cselekmény 1793-ban játszódik. pontosabban, mert tulajdonképpen ez a cselekmény: a bolond színjátszók 1808-ban előadják, hogyan is volt 15 évvel ezelőtt >— mi pedig 1966-ban nézzük. Mit kaphatunk ettől a drámától? A cselekmény izgalmát nélkülöznünk kell, mert ha történelmi tanulmányaink feledésbe merültek, a kikiáltó gondoskodik arról, hogy ne nyugtalankodjunk: Charlotte Corday nem most., hanem a harmadik. látogatás során fogja mégölni a forradalmi hőst. Világos tehát, intellektuális alkotással van dolgunk, mely nem érzelmeinkre elsősorban, értelmünkre hat. Az érzelmi hatásokat az ápoltak „műsoron kívüli produkciói” váltják ki, mellyel tanűjelét adják annak — bárcsak hihetnénk —, hogy „az ő lelkűkből többet már nem lehet a forradalom gondolatát kitörölni”. (Marton Endre rendező szavai.) Lélektanilag érthető, hogy az emberek — ne korlátozzuk bolondokra — minden lehető módon, nyíltan vagy burkoltan, szembe helyezkednek rabszolgatartójukkal, kizsákmányolójukkal, azzal, aid nekik indokoltan ellenszenves. így vannak ezzel az elmebetegek is. Rabszolgatartójuk, kizsák- mányolójuk egy személyben Coulmier, a császárhű elmegyógyintézet-igazgató. De Sade úr, aki Marat ellen érvel, vitatkozik, részben Coulmier véleményét fejezi ki, és teljes mértékben az ő érdekét képviseli. Az igazgató, ha feltételezhetjük, így gondolkozik: lehetnének jobb érvei is De Sade-nak, ennek ellenére engem sikerült meggyőznie a forradalom értelmetlenségérőlS ha a bolondok is gondolkozhatnak, rá kell jönniük arra: ami Coulmier-nek jó. nem jó nekünk. S Itt a probléma magva. Vajon elég-e ez „forradalmi gondolatinak? Ráadásul a bolondok „forradalmi” jelszavainak egy része — Le a kényszerzubbonnyal!, Le a ráccsal! — éppen a forradalom értelmetlenségét bizonyító De Sade érveit támasztják alá... A néző érzései kicsit hasonlítanak Coulmier-éhez. Lehetnének jobb „érvei” is a szerzőnek, ennek ellenére engem sikerült meggyőznie a forradalom szükségességéről ... Persze — és ez véleményünk szerint a darab gyengéje — nézője válogatja. Kéri Tamás TÉLI SZERELEM TIHANYBAN Füred felől kellemetlen, j éles szél fúj, végigfut a tiha- | nyi mólón, száradó avart sö- * pör a jégre. A hipermodern í postai és Idegenforgalmi kj- 1 rendeltség előtt négy könnyen J öltözött fiú áll, három hatal- | más Jupiter-lámpa éles fényt 1 szór rájuk. Valahova a mesz- j szeségbe néznek, ahonnét va- laldnek jönnie kell... — Kérem a hármas plébe- ket! — Kész! — Felvétel indul! Csapó! Kellemes, lassú tánczene I foszlányait kapja hátára a ! meg-megújuló szél s fent az épület emeleti csupaüveg falinál megjelenik a sárgaruhás lány. tekintetét végighor- í dozza a befagyott tó jegén, ! megfordul, szembenéz a felvevőgéppel. Lefut a lépcsőn, í a négy fiú mögé áll, akik a j következő pillanatban feléje i lépnek. — Jó, köszönöm, csináljuk ; meg még egyszer. , Tihanyban filmet forgat- i nak. A Televízió stábja tíz 1 nap óta kora reggeltől láza3 ' tempóban vesz; filmszalagra Ahol jó üzlet a kultúra A legnagyobb ,,filmes falu“ - Dunaszekcsői megoldós Mit ad a kultúra az erszényünkbe? — A kérdés meglepő, mert a kultúrától, a népművelésitől általában szellemi javakat várunk, ami a fejünkben és nem az erszényünkben eredményez gyarapodást. De nézzük csak a dunaszekcsői művelődési otthon helyzetét! A kultúrának ehhez az otthonához három falu tartozik: Dunaszefkcső, Dunafalva és Bár. Lakosságuk sorban: 3300, 2200 és 700 ember. S ahol az erszényükbe pénzt szereznek: a három falu három tsz-e Cde tartozik a lakosság zöme) Dunafalván a Bajai Állami Gazdaság, Bárban a Bó- lyi Állami Gazdaság üzemegysége. aztán nyáron mintegy 100. illetőleg 50 székesét do’gozlk a tégla-, illetőleg a cementgyárban. télen fele ennyi. Létezik még FÖLD- SZÓV, tanács és egyebek. ELŐADÁSOK A TÁPKOCKARÓL EZ hát az alapállás. A kérdés most már igy hangzik: ha ez a mintegy 6200 ember a felsorolt munkahelyekből él, vagyis ott tölti fel erszényét havonta, kéthetente, évente, hogv kerül akkor össze a kultúrház és az említett erszény? Hát így: a dunafalvi Egyetértés Tsz-ben néhány éve elhatározták, hogy tápkockában termesztik a zöldpaprikát, paradicsomot, mert ebből előbb lesz termés, előbb hoz pénzt. Csákhoz mi az a tápkoéka? — A szokcsőiek vajmi keveset értettek hozzá. _ öt szakelőadást szerveztünk a tápkockás termesztésrő l — mondja Nagy István, a kultúrház igazgatója —, mégpedig filmvetítéssel egybekötve. A kertészetből 50—60 asz- szony hallgatta végig ezt az előadássorozatot, tanulta meg a táptalaj préselését, a helyes palántázást és a tsz kertészeti bevételétől megnőtt a munkaegység értéke. Vagyis: a kiul- túrház is dagasztott valamit az erszényeken. NEM EGYEDÜLÁLLÓ A példa azonban nem egyedülálló. Az Egyetértés Tsz-ben bajok voltak az állattenyésztésben: terv született a fejőgulyások helyszíni oktatására. Sajnos közbejött az árvíz. A növényvédelem munkáját a hároméves tsz-akadémia segítette. i— Az előadások színvonala.' — Közérthető — mondja Nagy István. — ' Ä megyei film- és szemléltetőeszköz- tárnak mi vagyunk a legnagyobb megrendelői. Ábráikkal, filmmel kísért szakelőadásainkat mindenki élvezL — És Bár meg Dunafalva? — Bár kis falu, mindössze egy klubja van, ahol évi tizenkét előadást tartunk, például a kanadai csirkékről, amj szakmábavágó a bárt baromfitelep dolgozóinak. IXma- falván az öntözéses növény- termelés érdekében kellene oktatást szervezni. — És nem sikerül? — A régi kultúrházat a tsz használja irodának, pedig engedélyt kaptak arra, hogy a pártszékházba költözzenek, de húzódik a dolog. Mo6t, amikor a dumafalvtakat a jég vágja el a világtól, milyen hasznos előadásokat lehetne ott tartani!' Aztán a tanács községfejlesztési alapból gavallér módon húszezer forintos keskenyfilmes vetítőgépet szeretne vásárolni, de az egész országban nem tudnak szerezni. ÁLTALÁNOS TÁMOGATÁS Az ismeretterjesztő tevékenység és a gazdálkodás színvonala, jövedelmezősége között tehát szemmellátható áz összefüggés. Az összefüggést jelzi az illetékes gazdálkodó szervek hozzzáj árulása is. A dunaszekcsői tsz tavaly ötezer forintot adott a kultúrház költségvetéséibe, évi kulturális alapjának mintegy tized részét. • Ezenkívül fizette az ismeretterjesztő előadások költségét. Igaz, a másik két tsz nem ad semmit. De a béri közös gazdaság elvállalta az ottani klub működési költségeinek fizetését és tízezer forintért berendezte azt. ■— Sajnos a dunafalviak nem látják ilyen jól a lehetőségeket. ők igen kevés támogatást nyújtanak — mondja Nagy István. — Talán ha rendeződik a klubügy. A földművesszövetkezet szak- szervezete 1300 forint vetítési díjat fizetett, az összes többi dunaszekcsői szakszervezet szakmaközi bizottsága pedig 1600 forinttal támogatta a kultúrházat. Ezek az összegek- azt bizonyítják: a tsz-nek és a többi szervnek megérj a • kultúrház számára nyújtott tám gatás. Földessy Dénes egy téli szerelem történetét. A címe: Téli szerelem; szereplői: jégtáncosok, énekesek és a Pécsi Balett néhány .tagja. A film rendezője Bednai Nándor, a televízióban látott számos könnyűzenei összeállítás kitűnő szerkesztője. — Reiriifilmet készítünk — mondja i—, amely sem könyvilep, sem zeneileg nem hagyományos. Harmincegy új, modern zeneszámot építettünk be, nincsenek prózai szereplők, táncosok játszanak. A közel hatvanperces film jelentős része tánc — a Pécsi Balett kitűnő előadásában. Az együttes most új oldaláról mutatkozik be, amikor egy táncban elképzelt forgatókönyvet valósít meg. amely a klasszikus balettől a népi táncig minden stílust magában foglal. Nehézsége abban van, hogy nem színpadi méretűek, hanem rövid snittek, tehát nados fák alatt felépítettek egy táncparkettet, köréje a cigány tábor hangulatát varázsolták az építészek; dülede- ző putrit, rozzant szekeret foltozott sátortetővel. A hangszóróból jellegzetes cigánymelódia árad, Bretus Mária lassan feltáncol a pázsitról a parkettre, egy gyors forgás után azonban majdnem elesik. „Nagyon csúszik” — mondja. A műszak zsákdarabokkal gyorsan letörli, de a harmadik próbálkozás után már kiderül, hogy itt aligha lesz felvétel, az eső mind sűrűbben permetezi a cagánytá- bort. A stáb egyelőre vár napfényre vagy legalábbis esőmentes percekre. Fodor Antal, a pécsi balett magántáncosa, a cigánykép koreográfusa nyárias öltözékben sétál. — Az időjárással fs meg kell küzdeni. Amikor elkezdtük a forgatást, ragyogó kögyon tömören kell kifejezni, másrészt a színpadot a természet helyettesíti, s bizony elég hideg van. Valószínű április elején mutatja be a filmet a televízió. A revüfilm két főszereplője Handel Edit és Hetényi János, a lány és a fiú, akik köré felépül a történet. Hetényi János e pillanatban száll ki a filmesek m ikrobu száből, — csak délután lesz néhány perces dolga. — Már a felkérés is váratlanul ért, a próbafelvétel sikerült, igy rám esett a választás. Nagyon örültem, bár.., — Bár? — Na, jó, hát például énekelnem kell. Ezt látja a néző és Németh József hangját hallja. Nagyon nehéz táncolni és a zenére is együtt figyelni, ritmusban, dallamban vele lenni. Hideg is van, gyorsan lemerevedik az ember. Azért nagyon szép ez, táncban kifejezni a szerelmes fiú gondolatait. — A történet? — Nem különleges, hiszen a hangsúly a táncon, a zenén, a látványosságon van. A sztorija: egy fiú és egy lány megismerkedik, lejönnek a Balatonra, egymásba szeretnek; közben azért van más is, de körülbelül ez az alapötlet. Dél körül csökken a szél ereje, viszont lassan szemerkélni kezd az eső. A park szélén, közel a tóhoz az évszázarülmények voltak, azt hiszem, most befellegzett. Számomra is nagyon izgalmas ez a vállalkozás, mert a film óriási lehetőségeket nyújt a tánchoz, ugyanakkor azortuan azt a különleges feladatot is, hogy a filmhez meg kell találni a megfelelő koreográfiákat. Majd a televízió nézői eldön tik, hogy ez mennyire sikerült. Zsombolyai János, a Televízió operatőre — az ürömben öröm —, mosolyogva jár körbe a kigyózó filmszalaggal, amelyen néhány, korábban felvett részlet látható. — Nagyon szép... —mondja. — Már szeretném együtt látni. Hó, fény, napsütés, így is képzeltük el a filmet. Sokáig kerestük a legkifejezőbb helyszínt, ahol kevés költözködéssel szinte mindent megcsinálhatunk, látványosan helyezhetjük el a történetet, a táncokat. Az eső vigasztalanul esik, egyre sötétebb lesz. Bednai Nándor kiadja az utasítást, a stáb kocsira rakod’k, a mikrobuszok elindulnak Balaton- füredre, a forgatócsoport szállására A színes, mozgalmas park egyszeriben visszakapja álmos, téli hangulatát. A mólé mellett hosszúfejszés emberek tűnnek fel, csapásuk nyomán fröccsen a jég. Tihanyban most a jég vastagságát mérik., Boc* József ZENEI NAPLÓ A Pécsi Állami Zeneiskola növendékei Bartók Bélára emlékeztek kedden délután a Városi Művelődési Ház dísztermében rendezett hangversenyükkel a Mester halálának 20 évfordulója alkalmából. Már ez az ünnepi alkalom js kiemelte műsorukat a megszokott növendék-hangversenyek sorából, de més inkább az hogv ekkor mutatkoztak be a naev- közönsée előtt az Iskola Bar. tők-versen vének helyezettjei. Hirt adtunk arról, hogy a zeneiskola több mint kétszáz zongora szakos növendéke részére az év .-leién versenyt hirdettek, melyen kizárólag Bartók-művek hangzottak el. Az osztályonként legjobb eredményt elért növendékeket hallhatták a művelődési ház dísztermét zsúfolásig megtöltő szülők, növendékek, érdeklődők Aligha találunk a zenetörténelemben még egy olyan zeneszerzőt, aki műveinek páratlan gazdagságát, változatosságát, sokszfnűséeét kínálná a zongorával ismerkedő és abban már előrehaladó fiatalok számára A legkisebbek, a II. osztálvos Farkas Gyöngyi, Szíjártó Éva és Krasznal Andrea éppúgy megtalálták az ő képességeiknek megfelelő rövid, de értékes műveket, mint a nagyobbak: Schmalcz Zita. Reisz Zsuzsa, Bocsárdi Albert A gondos pedagógusmunka és a gyerekek dicséretre méltó szorgalma bontakozott ki a IV-esek: Kékesi Mária, Halász Ágnes. Ne- ducsin Mira. Zsolt Tamás és Szász László, nemegyszer komoly tehetséget megcsillantó játékából. Már egészen komoly feladatra vállalkozott Laky Gábor, Gazda Klára, Liptai Sára, Moser Tamás, Dohai Tamás és Horváth Dalma. akik a VI. osztály. illetve a továbbképző növendékei. A hangverseny változatosságát és művész.) értékét növelte, hogy a zongoristákon kívül hallhattuk az énektanszak igyekvő, tó hanganyagot ígérő növendékei közül lengyel Margitof. Kaposi Magdát, Vass Ilonát.. Gresa Judit'ot, Vlncze János- nét, az énektanszak férfi együttesét, tanáruk: Veress Endre stílusosan alkalmazkodó zongorakíséretével. Az V. és VI. osztályosok Dobos Lászióné vezényletével két Bartók-kórusművet szólaltattak meg kidolgozott. szép tónusban. Bartók Gyermekeknek ciklusából Horváth Mihály hangszerelésében Fejér Gábor, Liszt Ferenc Angster Judit és Szikszay Petronella adott elő, valamint a műsor zárószámakén t a zeneiskola tisztáin, igényesen játszó zenekara Szeép Zoltán tanár vezényletével. Úgy gondoljuk, hogy mind pedagógiai. mind művészi szempontból eredményes és példamutató volt a Pécsi Állami Zeneiskola lelkes tanári karának fáradozása. Kórodi András és Sirokay Zsuzsa neve fémjelzi a Pécsi Filharmonikusok Zenekarának soron következő hangversenyét. Vasárnap délelőtt és hétfőn este Kóroji András, az Állami Operaház karnagya, aki operaházi munkája mellett számos szimfonikus hangversenyen Is dirigált Tokiótól Lenin- grádig, Berlintől Szófiáig, érdekes Kodály-mű bemutatóval kedveskedik a pécsi közönségnek: az 1941-ben bemutatott és a chicagói szimfonikus zenekar jubileumára komponált nagyzenekari Concerto most hangzik el Pécsett először. A műsoron szerepel még Ravel: Pavane pour une Infante défunte című, az elhunyt infánsnő emlékére írott, fiatalkori kompozíciója és Brahms: Haydn- variációi. A legifjabb előadóművész-nemzedék legtehetségesebb ígéretű tagja. Sirokay Zsuzsa zongoraművésznő pedig Schumann a- moll koncertjét szólaltatja meg.
