Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-08 / 32. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunámon napló Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapjo ________ XXIII. É VFOLYAM, 32. SZÄM ÄRA 5« FILLÉR 1966. FEBRUÁR 8., KEDD Magyar—EAK egyezmény Kállai Gyula látogatása Alexandriában Kairó: Hétfőn Kairóban Kállai Gyula látogatása alkal mából aláírták az EAK és Magyarország új megállapodásait: ezeket részben korábban parafálták, részben most tárgyalták meg a magyar küldöttség tagjai és az EAK képviselői. Bíró József külkereskedelmi miniszter és dr. Labid Sukair gazdasági és tervezési miniszter hosszúlejáratú kereskedelmi egyezményt és hitelegyez- niényt. a magyar külkereskedelmi miniszter és dr. Riad Torky miniszter, az EAK tudományos főtanácsának elnöke műszaki-tudományos együttműködési egyezményt, dr. Rosta Endre a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ügyvezető elnöke és Amin Hueidi tájékoztatási miniszter, tájékoztatási egyezményt, a KKI ügyvezető elnöke és Hasszán el Feki külügyi államtitkár kulturális munkatervet. Rónai Rudolf közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes és Aziz Jasszán idegenforgalmi és régészeti miniszter idegen- forgalmi egyezményt írt alá. Az egyezmények kiszélesítik a két ország kapcsolatait, elősegítik az EAK és Magyar- ország sokoldalú baráti együtt működését. A magyar kormányfő egyiptomi látogatásának hetedik napján az EAK „második fővárosába” Alexandriába látogatott. A küldöttség gépkocsisorát útközben többhe- lyütt is megállították a magyar—egyiptomi barátságot, Kállai Gyulát és Nasszcr elnököt éltető munkások és tel- lahok. Zászló- és virágdíszben várták a magyar kormányfőt a Nílus deltavidékén átvezető út városai és falvai. Az árintézkedések hatására: abbamaradt az anyajuhok vágása és feléledt a tenyésztési kedv a baranyai tsz-ekben A juh és a gyapjú felvásárlási árának január elsején történt felemelése olyan rendkívül kedvező hatást váltott ki a baranyai termelőszövetkezetekben, ami a szakemberekét is meglepte. Az árintézkedések szinte a huszonnegyedik órában érkeztek. Sok gazdaságban ugyanis már tavaly számottevően csökkentették a juhállományt és az idei évben teljesen fel akarták számolni a nyájakat, arra való hivatkozással, hogy a juhtenyésztés nem kifizetődő. Mint ismeretes: a pecsenyebárány és a hízott juh fel- vásárlási ára kilónként kettő, illetve három forinttal emelkedett, az első osztályú — megfelelő finomságú és tisztaságú — fésűs gyapjú pedig kilónként 15 forinttal lett drágább. A múlt év vége felé a megye több termelőszövetkezete közölte a Gyapjúforgalmi Vállalat pécsi kirendeltségével, hogy anyajuhokat selejtez ki és azokat vágóba eladja. Most sorra visszavonják a korábban tett ajánlatukat. A szakemberek becslése szerint legalább ezer anyajuhot mentett meg az árintézkedés az azonnali levágástól. Az idei nyáron ezekről harminc-negyven mázsa gyapjút nyírhatnak le a juhászok, ami körülbelül • negyedmillió forint többletbevételt jelent majd a termelőszövetkezeteknek. S azokat az anyajuhokat, amelyeknek selejtezése válóban indokolt, őszig feljavítják a tarlókon és a legelőkön, s utána mindegyiket 300—400 forinttal drágábban értékesíthetik majd. De nemcsak az anyajuhok vágása maradt abba, hanem egyidejűleg szemmelláthatóan feléledt a tenyésztési kedv is. Több közös gazdaság közölte már a Gyapjúforgalmi Vállalat kirendeltségével, hogy növelni akarja a nyájait és ezért anyajuhokat kér. A hosszúhctényi Zengő Gyöngye Tsz például, amelynek területe ideálisan alkalmas juhtartásra, nemrég még azzal a gondolattal foglalkozott, hogy teljesen (elszámolják ezt az állattenyésztési ágat. Az árintézkedések hatására lemondtak erről a szándékról, sőt a termelőszövetkezet vezetői a közelmúltban bejelentették, hogy ezer anyajuhot kérnek az állomány szaporítása céljából. Az abaligeü Petőfi Tsz hét- >záz anyajuhot igényelt és iorra jelentkeznek más ter- nelőszövetkezetek, sőt magán- iuhászok is. A nagy kereslet- ■e való tekintettel elsősorban ;ermészetesen a közös gazdaságok igényeit elégítik ki. A jyapjúforgalmí Vállalat az dén legalább ötezer anyaju- lot helyez ki a termelőszövetkezetekbe. Megnőtt az érdeklődés az ixportjuhok iránt is, hiszen azoknak az ára is emelkedett. Baranyából az elmúlt napokban ötszáz nehéz hízott juhot szállítottak a termelőszövetkezetek a Közel-Keletre és az árintézkedés következtében ötvenezer forinttal többet kaptak értük. Megnyílt mezőgazdasági könyvhónap Február 7-én délelőtt 10 órai kezdettel Pécsett a Megyei Könyvtár olvasótermében került sor a februári mezőgazdasági könyvhónap megnyitójára. Czégény József, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője megnyitó beszédében hangsúlyozta,, hogy az ismeretterjesztés legfőbb eszköze — még a technika korában is — a könyv. Sőt, a jó szakkönyv szerepe ma lényegesen nagyobb, mint eddig bármikor. A mező- gazdaságba is „betört” a modem technika a gépek, vegyszerek, az egyre újabb és egyre korszerűbb termelési módszerek, eljárások, melyek gyakorlati alkalmazására csak az képes — legyen az diplomás szakember, technikus vagy szakmunkás — aki lépést tart a tudománnyal, figyelemmel kíséri a hazai és külföldi szakirodalmat. Hogy a régen megszerzett Ismeretek ma már mennyire Hatalmas tömeg a pécsi vásáron A himesházi termelőszövetkezet például 100, a mattyi és a sellyei 70—70, a felsőmindszenti 60, a csányoszrói, a hegyszentmár toni és a palotabozsoki közös gazdaságok pedig 50— 50 anyajuh eladását mondták le. Oj kiállítók a Fudapesti Nemzetközi Vár áron Évről évre növekszik a Budapesti Nemzetközi Vásár nemzetközi jellege, amit igazol az is, hogy mind több ország hivatalos kiállítóként vonultatja fel termékeit, s állandóan gyarapodik a külföldi kiállítók száma is. Az idén eddig 26 ország jelentette be. hogy hix>atalos kiállítóként kíván részt venni a májusi Budapesti Nemzetközi Vásáron. Első alkalommal állít ki Spanyolország Tunézia é* Szíria. nem elegendők, azt a mező- gazdaság gyors átalakulása bizonyltja. Az 1949. évi szinthez képest 50 százalékos termelési értéknövekedés következett be a mezőgazdasagban. Mezőgazdaságunk a felszabadulás előtti önellátó mezőgazdáságból, egyre inkább árutermelő mezőgazdasággá alakult át, de úgy, hogy közben a mezőgazdaságilag hasznosított terület nem nőtt, hanem csökkent. Míg a felszabadulás előtt a lakosság kenyérszükségletét a szántóterület 40 százalékán, addig ma a nagyüzemeink a szántóterület 23—25 százalékán termelik meg úgy, hogy a búza termésátlagát 8 mázsáról 11 mázsára emeltük. A mezőgazdaság szocialista átszervezése során Baranyában 37 százalékkal nőtt a mezőgazdasági árutermelés. Nőtt a termelékenység is. Míg 1949- ben és 1950-ben a kereső lakosság 52 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban, addig most 30 százalék, a termelékenység viszont az akkorinak kétszerese. Ezzel egyidejűleg a felszabadulás óta 10 százalékkal csökkent az ország szántóterülete, — igen sok területet vett el az ipar terjeszkedése — de az ország lakosságának a száma 10 százalékkal nőtt. Tehát kisebb területről kell több embert eltartani. A termőföld csökkenése és a népesség-szaporodás megkívánja, hogy a mezőgazdaság egységnyi területről minél nagyobb értéket produ káljon. A mezőgazdaságunkban le vő állóeszközök ma még nin csenek maximálisan kihasz nálva. Ennek vannak objek tiv okai is, de a szubjektí' tényezők sem hagyhatók fi gyeimen kívül. Gyors ütem ben fejlődik a mezőgazdász tudománya, új ismeretek irán is fellépett az Igény, ilyene például az egyre inkább elé térbe kerülő közgazdasági is meretek, melyek megszerzésé az élet kényszeríti a mező gaz dasági vezetőkre, szak em be rekre. A tudomány ma má egyre inkább termelő éröv válik, a könyv, a szakköny pedig termelő eszközzé. A saj tő, a rádió és a televízió meí lett az ismeretszerzésnek méi ma is legfontosabb eszköze könyv. Ebből a felismerésbő kiindulva alakult meg me gyénkben is a mezőgazdaság könyvbarátok köre. A kö. tagjait a kiadók folyamatosai tájékoztatják a megjeleni munkákról- A tagók többféh kedvezményben részesülne!: ilyen például a 15 százaléko; árkedvezmény — fejezte bi megnyitóját Czégény elvtárs • majd a gazdasági irányi*« reformjának egyes kérdéseire") tájékoztatta a résztvevőket. Az előadás után az állarh gazdasági és termelőszövet ke zeti szakemberek megtekintették a Megyei Könyvtár mezőgazdasági szakkönyvállományát, valamint az árusítássá egybekötött könyvkiállítást. Sok-sok ember, hatalmas tömeg vett részt a vasárnapi szokásos havi vásáron. Sajnos addig mindig a Megyeri úti háromszögben tolonghat a nagy tömeg, míg a vásárt nem a Kertváros melletti AJ, erre a célra készült téren rendezik meg. Egy hónap múlva békék öl csőn-sorsol át* 132,8 millió forint az 1., az 5. és a 6. békeKö'c*öire Az Országos Takarékpénztár egy hónap múlva rendezi az idei első békekölcsön sorsolásokat. Az 1. az 5. és 6. békekölcsön 1966. első félévi húzását március 7-én és 8-án Budapesten tártjáéi. Az 1. békekölcsönből 81 800 kötvényre 23,1 millió forint Jut. Az 5. békekölcsön 301 950 kötvényére 44.1 millió forintot, a 6. békekölcsön 447 200 kötvényére pedig 65.6 millió forintot sorsolnak ki. Az idei első, kétnapos sorsoláson tehát a három békekölcsönből összesen 830 950 kötvényre 132 8 millió forintot fizet vissza államunk a kötvénytulajdonosoknak.
