Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-05 / 30. szám
t ITTAK 5. napló 5 Nyolcéves a gyárvárosi úttörő rendőrőrs —- >,ífS8-l>ai» alakult meg ■—« gyárvárosi iskolában az úttörő rendőrőrs. Az újszerű jfikezdeményezés nem talált azonnal fenntartás nélküli tá- ^jj nógatásra — éppen, mert új- lgl szerű volt”, — írja 1961 jú- e1í lius 23-án a Dunántúli Napló. jfi A fenti felvétel 1958 őszén /(készült. Dr. Bemáth János i alezredes, a Városi és Járási anRendőrkapitányság vezetője díszemlét tart az ország első !o) úttörő rendőrőrse felett. ti 1966. január 10-én a járási ■Ktanács dísztermében tartott ^önkéntes rendőr-tanácskozá- m son adták át Rajnai Henrikének, a gyárvárosi iskola taná- rának nyolcévi mimikájáért eta belügyminiszter kitünteté- 1 lsét, a Közbiztonsági Emlék- ^érem arany fokozatát. — Pedig én nem vagyok . |önkéntes rendőr, — mondja , Rajnai Henrik. — Kizárólag l0'a munkám elismeréseként kap ham a kitüntetést, és ez a 5 .munka nagyon sok, küzdel- Anes, nehéz órával járt. y„ Az asztalt nagy halom meg- vfhívó, fénykép, távirat, újság- kivágás, hivatalos értesítés • ’'borítja —, és egy album. Nem gjgyőzök nézni, olvasni. A do- őtkumentumok önmagukban is ^érdekesek, de én Rajnai Hen- ilSriket. a kezdeményezőt szeretném hallani. 0 — Meg tudná mondani, Vhogy mi indította erre? — hegyezem a tenyeremet az al- ^jbumra, mely megalaku 1 ásuk- tói követi a gyárvárosi út- ,'(törő rendőrök életét. Rajnai ,Henrik nem érti félre a kér* dést, megfontolt válasza mégsem elégít ki teljesen. “U — Sok »olt a gyermekbal- 4, eset az iskola előtt húzódó fttohatos úton. k*! — Értem. Mégis, hogy Ju- ^rttott az eszébe, hogy úttörők neyigyázzanak a rendre? Úgy rI1jtudom, a gyárvárosi úttörő ’rendőrök elsők voltak az országban. J ' — Találkoztam egy NDKV1 ból jött rddióriporterrel, ő említette, hogy a demokra- ll,tikus országokban nagyobb ^.hatáskörrel rendelkeznek az Ujúttörök. Az NDK-ban és a 31 Szovjetunióban akkor már tevékenykedtek az úttörő rend- m’őröfc. li[ — Tehát, megvolt a gondolat. Most arra lennék kíváncsi, hogyan fogott hozzá a gyakorlati megvalósításához? l(t — Akadt nekem olyan pártfogóm, mint Korbacz Gyula [t 'rendőrtörzsőrmester, a kör- wjzeti megbízott. Vele beszél- *? gettem, hogy mit lehetne h tenni. Később a városi kapi- irf.tányság vezetőjével egyetér- jŐftésbcn eldöntöttük, hogy kí- i'\S'>rletképpen szervezünk egy '( ilyen kis csoportot. Ennek az a vége. hogy kiválasztottuk a hetedikes, nyolcadikos tanulók közül a rátermetteket. akiket jól ismertünk és ''elruháztuk őket. Fontos volt, horn,, egyenruhában jelenjenek meg az utcán. Talán a lK leáfontosabb a sapka volt. Ez h£ az. amit nem engedélyeztek ... 1 — Ez a megalakulás után történt? .,1 — Dehogy! Erről ötven- •tfflnyolrban még senki sem tu- ,efdott. csak később, 1961 szep- " ítemberében, amikor már éveken keresztül tevékenykedetünk, az Ország-Világban {ymep'elent fénykép kapcsán ;i fi'- eltek fel ránk. "yi A fénykép gondosan be van ragasztva az említett albumba. Két tányérsapkás út- jrtörő leállít egy motorkerék- ,riPárt. A fotós „ügyesen” le- „(ij hagyta az igazi rendőrt ami 'kétségtelenül szenzációsabbá, de egyben hamissá is tette á ’«•('felvételt. a*j — A Belügyminisztérium igazoló jelentést kért a rendőrség pécsi szerveitől. Akkor »{tkezdődött az „ezt nem sza- ,2. bad, azt nem szabad”. Min- fdenkl fázott az egésztől. Számbeli utasítást adtak, hogy ne Vfoglalkozzam ezzel az üggyel. *}Visszamehettem volna a bá- ,'tinyába 2500-ért műszerésznek, j'-'gfeljebb nem lettem volna “I pedagógus. Csakhogy Itt yJl kezdődik a hivatás. — Rajnai Henrik, mintha szégyellni az őszinte mondatot, azonnal folytatja: — „Ne csináljunk felnőttet a gyerekből!” — ez volt az általános vélemény 1962-ben egy összejövetelen, ahol az általános iskolák vezető igazgatói, a művelődési osztály kiküldöttei, a KISZ és az Uttörőszövetség képviselői vettek részt. — Nem volt senki, aki önt támogatta volna? — De, igen. Bemáth elvtárs, aki vezette az értekezletet, zárószavában mégis meg jegyezte: „Lehet, hogy most nem jutottunk előrébb, de tudom, hogy ebből még országos mozgalom lesz.'’ Rövid időn belül az lett. — Mikor? — A Népszava, a Magyar Rendőr és a Pajtás 1962. tavaszán számolt be az „első fecskékről”, akik természetesen budapestiek. — Sorba elém teszi az újságokat. — Mintha nem léteznék. Teljesen figyelmen kívül hagyták a négy éve működő letiltott pécsi szervezetet. Az engedélyezés után mi volt az úttörő rendőrök feladata? — A mi csoportunk nemcsak a ma engedélyezett közlekedési járőr tevékenységét folytatta, hanem valójában — persze úttörő vonalon —rendőri intézkedéseket hajtott végre. Felügyelt a tisztaságra, feladata volt a társadalmi tulajdon megvédése, a rend- fenntartás az iskolán belül és az iskolához közeli területeken. Mindez nagyon hasznosnak bizonyult a nevelés szem pontjából, így a gyerekek mintegy magukat nevelték, de az a legszebb az egészben, hogy amióta úttörő rendőrök működnek, nem volt gyermekbaleset az iskola környékén. Bármit kérdezek, Rajnai Henrik lelkesedéssel, szeretettel és a hivatásáért élő tanár felelősségével beszélt a gyerekeiről. — Az úttörő rendőrök...— kezdi most is, amikor legközelebbi terveiről érdeklődőm. De közbevágok: — Bocsásson meg, magán- természetű terveire gondolok. — Szándékomban áll eldicsekedni a Magyar Rendőrnek — akik annak idején nem értettek egyet a kezdeményezéssel — a belügyminiszter elvtárstól kapott kitüntetésemmel, csak azért, hogy azok is elismerésben részesüljenek, akik kockázatot vállalva álltak az ügy mellé. Higgye el, — teszi hozzá, — sehol se lennénk, ha annak idején nem mertünk volna belevágni .. és kockázatot vállalni a meg nem értéssel szemben. Aczél Gábor 000 LEGKÖZELEBBI KOCSI 5W Játszadozunk, játszadozunk, mondhatnám, lelkesebben, mértéktelenebb szenvedéllyel, mint a gyerekek. Például pi- kót. Voltam egy pikó-összejö- vetelen. Úgy kezdődött, hogy a házigazda nem kis megdöbbenésére mindjárt átrendeztük a szobát. Kihordtuk a székeket, asztalt, nagyszönye- get, ami pedig útban volt, azt a fal mellé toltuk. Leraktuk a síneket, ez másfél óráig tartott. Utána a kábeleket. Aztán lehasaltunk és indítottuk a játékvonatokat. Időnként pusztítattuk a söröket. Ss Időnként megengedtük a házigazda gyerekeinek — akik addig a sarokba parancsolva bámulták a felnőtteket —, hogy néha Ők is játszhatnak a pikóval. E megállapításomat azzal a csodálatos okfejtéssel is bizonyíthatom, amelyet a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének elnöke rögzített az Esti Hírlapban: „...Sok külföldi azért nem jön Magyar- országra, mert kedvenc kutyáját nem viheti a szállodába, étterembe, eszpresszóba..." Ezt írta az elnök — panaszképpen. Tehát elkészülhetünk arra, hogy a kutyákra és kutyatartókra egyaránt kedvező rendelet a közeljövőben megszületik és ezzel megoldottnak tekinthető az idegenforgalom problémája. Bár van egy gyanúm, hogy talán a kevés szálloda miatt nem fogadhatjuk úgy a tisztes külföldieket, miként az illő... Lehet persze, hogy gyanúm alaptalan. Tulajdonképpen ártatlan játék ez. De mi felnőttek, ismerünk kevésbé ártatlan játékokat Is. Amelyek esetleg ide- gesítőek. Ha mondjuk a tennivalót, a kötelességet áthaj ltjuk a másiknak, mint a hó1 labdát. Éppen a hóról, a jéggé merevedett hótorlaszokról van szó, amelyek a járdaszegélyeket ékesítik és amelyeken a buszról lelépő utasoli alpinista mutatványnak beilld mozdulatokkal keperkednek által. Derék, jóravaló utasain! panaszolják Is. ám a városi tanács szülte szabályrendelet szigorúan kimondja: az említett torlaszok eltakarítása néma Köztisztasági Vállalat feladata, miként azt naivan Harmincegy halott az országutakon A pécsi járás a „listavezető** — A legveszélyesebb idői délután három és öt között A megyei Rendőriökapitány- ság közlekedésrendészeti osztálya elkészítette az elmúlt év közúti baleseti statisztikáját. Az adatok szerint a megyében a gépjárműpark 1965- ben 1964-hez képest 5.4 százalékkal nőtt. A járások ada_ tai arról tanúskodnak, hogy legtöbb baleset a pécsi járásban {Örtént. A járási statisztika A pécsi járásban 1965-ben 13 halálos. 152 súlyos és 192 könnyű sérülést okozó baleset történt, míg 1964-ben 15 halálos, 100 súlyos, és 156 köny- nyű. Komlón 1965-ben halálos baleset nem fordult elő, súlyos 16. könnyű 24, 1964-ben halálos 1, súlyos 24. könnyű 18. A mohácsi járásban 1965- bén 5 halálos, 31 súlyos, 31 könnyű, 1964-ben 2 halálos, 17 súlyos, és 30 könnyű. A siklósi járásban 1965-ben 4 halálos, 31 súlyos, 36 könnyű, 1964- ben 4 halálos. 40 súlyos, 28 könnyű. A sásdi járásban 1965- ben 2 halálos, 18 súlyos, 20 könnyű, 1964-ben 4 halálos, 26 súlyos, 23 könnyű. A szigetvári járásban 1965-ben 3 halálos, 10 súlyos, 12 köny- nyű, 1964-ben 1 halálos, 17 súlyos, 13 könnyű. A pécsvá- radi járásban 1965-ben 4 halálos. 24 súlyos. 23 könnyű, 1964-ben 5 halálos, 18 súlyos, és 13 könnyű baleset történt. A statisztika „száraz” adatai figyelmeztetnek iß: elsősorban a pécsi járás területén, — illetve Pécsett — kell az eddigieknél is fokozottabb fi- : gyelemmel közlekedni. A fi- j gyelmesebb közlekedéshez azonban számos más fel- I tétel is szükséges. A köz1965-ben ez a szám 20 ezerre nőtt. A gyalogosok részére is szerveztek előadásokat a megye területén, ahol a helyes közlekedésről tájékoztatták a részvevőket. Míg 1964-ben mintegy 24 500 gyalogost érdekelt az előadás, addig 1965- ben közel 33 ezer ember vett részt a „tanfolyamokon”. Az említetteken kívül a helyes közlekedésre oktató 4 kiállítás is a propaganda, megelőző munkát szolgálta. úti jelzőtáblák még számos helyen hiányoznak. A gyalog- átkelőhelyek nincsenek mindig frissen, jól látható módon festve. Újból meg lehetne vizsgálni; nem szükséges-e az eddigieknél több forgalomirányító tükör felszerelése. Leggyakoribb ok a gyorshajtás A balesetek okait vizsgálva kiderül; legtöbb — 209 — karambolt az elmúlt évben is a gyorshajtás okozta. De a figyelmetlen, a gondatlan vezetés is 197 esetben volt oka a balesetnek. A sokszor hangoztatott, megírt ittas vezetés 145 baleset előidézője volt S ehhez még egy adat: az ittas gépjárművezető az elmúlt év- 1 ben 13 ember halálát okozta. Arra a kérdésre, hogy a hivatásos vagy a nem hivatásos gépjárművezetők okozzák-e a több balesetet, — a statisztika azt tanúsítja, hogy a „maszekok” vezetnek: 1965. ben 436 balesetet a közületi gépjárművezetők okoztak, a nem hivatásosak pedig 610 baleset okozói voltak. Baleseti szempontból a legveszélyesebb napok: hétfő, csütörtök, péntek, szombat. — a legveszélyesebb időszak pedig délután három és öt óra között ElöadásoV, tanfolyamok A közúti balesetek csökkentéséért a rendőrség igyekszik megelőző, felvilágosító munkát végezni. Míg 1961-ben 10 300 gépkocsivezető vett részt a rendőrség által megtartott előadásokon, addig A játékszabályokkal perss másutt Is baj van. Teszel azt a Vasas Ktsz-nél. Lapun munkatársa a ktsz műszál vezetőjével tárgyalt, miszerii a gitárgyártás érdekes és l; galmas folyamatáról kívái volna egy könnyed kis ripo tot kanyarítani. Mert gyárt nak gitárt, nem sokat, ne szalagszerűen, de gyártják szövetkezet hangszerjaví' részlegénél. „Nem javaslom — mondta a műszaki vezet s azzal érvelt hogy a nag: kereskedelmi vállalat talán sem fogadja árusításra, ese leg nem veszik át s akkor r lesz? Semmi sem lenne, t elfogadják, elfogadják, 1 nem, hát nem. De hogy ha dani híres pécsi orgonakész tők most gitárgyártással pr bálkoznak, ebben mégis vs valami kis kuriózum (a h szánról, vállalati haszonr nem is beszélve), s ezen ig zán nem változtat a nagyke ilyen vagy olyan állásfoglal sa. Még a ktsz — egyébké derék — képviselőjének ti buzgó óvatossága sem. Itt t hát a játékszabályokat ő ne tartotta be. (Nem áll egy dűl eme tulajdonságával pe sze ...) Mert — képletese szólva — az újságíró előtt a kaput mégsem 1116 bevágni, Ilyen ártatlan témák miatt főleg nem, Hosszú ideig tűnődtem azon Is, hogy szóvá tegyem-e a „taxiellátás” furcsaságait. Bizonyára okosan és helyesen megfontolt gazdasági elképzelések miatt kárhoztatnak tétlenségre Pécs város taxijai mindennap éjfél körül az Olympia előtti állomáson. Ha áll a taxi — egyik nap pontosan tizenöt állt — nem kopik, nem fogyaszt üzemanyagot, nem terheli az útvonalakat. A város szívében ugyan soha egyetlen kocsit nem lehet kapni a fentebb jelzett Nem dőlt össze a világ Játsszunk csak tovább ezután is, így szép az élet — kutyákkal, gitárokkal, hótorlaszokkal együtt. De a játékszabályok betartása sem kutya... Rab Férc. s Erb János rajzai 'SÚBBHK TBIMBBHerS RUHÁZATI CIKKEI! ARüSlAlLlIRSA „óynemu — — — — — — — Ágynemű méteráru — — — — — — Kártol.t 7yapjuszöveltek — — — — — Férfi, női, gyermek téli és átmeneti kabátok kártolt gyapjúszövetből — — — — Női kosztümök kártolt gyapjúszövetből — Férfi és fiú öltönyök kártolt gyapjúszövetből Iskola köpenyek — — — — — — — Len és pamut konyharuha és törölköző — — 8—24o/o-ig 15—20%-ig 8—25%-ig 8— 15%-iß 8— 15n/, -ig 9— 15°/0-ig 20 10/. hinnénk, hanem az AKÖV-é. Meg sem kérdem az AKÖV vezetőit, miként reagálnak eme épületes ötletre, mert tudom, hogy az AKÖV csak kalauzokat, gépkocsivezetőket, szerelőket és gépírókat alkalmaz, hólapátoló szakmunkásukat és utcasöprőket semmi esetre sem. Mert ez nem az ő asztaluk. Hogy kié? — A fene tudja! A torlaszok maradnak, a játék tovább folyik felnőttek szereplésével. Ha télen nem szünetelne városkánk idegenforgalma, bízisten a hótorlaszok is eltűntek volna már réges-rég, mert kérem, ml a külföldiek kedvéért mindenre hajlandók vagyunk...
