Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-05 / 30. szám

IMS. FEBRUAR 1 napló 3 Tízéves a Pécsi Műszaki Szemle Tízéves jubileumát ün­nepli a Pécsi Műszaki Szem- a Műszaki és Termés zet- jdományi Egyesületek Szö- etsége Baranya megyei zervezetének szakfolyóirata. . tíz esztendő óta rendsze­ren megjelenő szakfolyóirat len szép eredményeket ért lár el. Többek között fel­ívta a hatóságok figyelmét écs levegőjének szennye- :ttségére. Részben ennek •ed menyeképpen született leg Pécsett a levegő tiszta­igának védelméről szóló ta­il cs rendelet. A Pécsi Műszaki Szemlé­in több tanulmány jelent «g a város vízellátásáról, csatornahálózatról, világi- tsi problémákról. Számos letben írt a műszaki iroda­im fejlődéséről, a helyi lűszaki szakkönyvtárak lükségességéről, és ismer­ete Baranya megye jelen- isebb nagymúltú iparválla- tait. E mellett tájékoztatta s olvasókat a mecseki szén- íny ászát műszaki problé- áiról, a helyi kutatók el- •t eredményeiről. A folyóirat ismertette ered lényeinket és a közvéle- lény figyelmét felhívta a legoldatlan műszaki felada- >kra. Dokumentációs anya­it közölt Baranya műszaki étéről is. Egyre több or- ógos folyóiratban olvashat­tuk utalást a Pécsi Műszaki temlében megjelent közle- tényekre és nem egy világ­iszony latban is nagytekin- iyű könyvtár járatja rend­ieresen az MTESZ lriadvá- yát. A Jubileumi számban Fő­im- György visszapillantást et a 15 évvel ezelőtt meg­fakult megyei szervezetre i a 10 éves folyóirat tevé- enységére. Kurucsai József mecseki borvidék jövőjéről t tanulmányt. Olcsóbban öltözködhet Az árrendezésről nyilatkoznak a nagykereskedelmi vállalatok igazgatói Február elsején léptek élet­be az új fogyasztói árak. Az üzletek kirakatai előtt és a boltokban még most is sok az érdeklődő, s sok szó esik az új árakról a kereskedelmi vál­lalatoknál is. Mit mondanak az árváltozásról azok, akik munkakörüknél fogva legtöb­bet foglalkoznak vele? Bácskai Frigyes, a B. m. Élelmiszerkereskedel­mi Vállalat Igazgatója: — A hús és húskészítmé­nyek, tejtermékek és konzer- vek. valamint hűtőipari ter­mékek új áradt a minőségi differenciáltság jellemzi. \ húsárak új arányai jobban kifejezik az egyes húsfélesé­gek között lévő minőségi kü­lönbségeket. Például a sertés­karajra és a combra gondolok és a csontos leveshúsokra meg a vesepecsenyére, vala­mint arra, hogy a külföldről érkező fagyasztott húsok ára alacsonyabb lett a friss húsé­nál. A differenciáltsággal azt kívánta elérni a kormányzat, hogy a termékek fogyasztói árszínvonala ne csak a terme­lési költségekhez, hanem a kereslet és kínálat irányítá­sának követelményeihez is jobban közelítsen. — Az árváltozás nem érin­tette a baromfit és kedvező­en csökkentette a zsírok és szalonnafélék fogyasztói árát Mivel ennek következtében a korábbinál nagyobb vásárlói érdeklődésre számítottunk — az első napokban emelkedett Is a zsír- és a szalonnaforga­lom — boltjaink felkészültek. Nyolcvan mázsa házi készíté­sű vegyes csemegeszalonnát szállítottunk a boltokba és további 120 mázsát biztosítót ­Vadetető gyerekek Erdős! Jánosnak, a mohácsi ilvárosi általános iskola ta- írának. a mohácsi állatkert szdeményezőjének ötlete >lt: meg kell szervezni, hogy gyerekek gondoskodjanak a íohács környéki erdők vad­áról, és ezáltal jobban meg­éressék az erdőt, a vadakat, természetet. Az ötletből út- irőfeladat lett és a napok- jn egy kocsira való, — mint- 5y hat mázsa — kukoricát ivaroztak ki a külvárosi is­kola gyerekei a vizslaki er­dőbe, Barics József vadász rendelkezése alá. A kukori­cát csövenként hordták össze, akinek otthon nem volt, az megvette. Kint az erdőgazda­ságnál nem is a hat mázsa kukorica értékéért fogadták mégha tottan a gyerekeket hanem a gondoskodás miatt. Nagyszerű kezdeményezésnek tartják, hogy fiatal gyerekek­kel már az iskolában meg akarják szerettetni a vadakat. tunk erre a hónapra. Az a tény, hogy 40 forintról 30-ra csökkent a csemegeszalonna ára, arra késztetett sok vásár­lót, hogy fél vagy egy kiló helyett egész táblával vásá­roljon. Baromfifélékből is jobb ellátást biztosítottunk a ko­rábbinál: rántani való csirkén kívül hízott liba, pulyka és egyéb szárnyas kapható bolt­jainkban. Somojrwári Sándor, a RÖVIKÖT áruforgalmi vezetője: — Február 1-től a vállalat profiljába tartozó cikkek mint-, egy 65 százalékának árát csökkentettük. Az árleszállítás érinti a női, férfi és leányka szintetikus felső kötöttárukat, a jelenleg még kis mennyi­ségben készülő vékony köté­sű pulóverek, kulik és garni­túrák kivételével, a nylon ha­risnyákat, a férfi nylon zok­nikat, az összes férfiingeket és -alsónemflket, a női szatén és goldsol alapanyagból ké­szült fehérneműket, a habse­lyem árukat, a nylon női és gyermekfehérneműket, az összes női. férfi- és gyermek- zsebkendőket. A felsorolás igazolja azt az állítást, hogy árucikkeinknek közel kéthar­madára vonatkozik 10—15 szá­zalékos árcsökkenés. — A pécsi lerakatnál mint­egy 800 ezer darab árut érin­tett az árcsökkentés, szüksé­ges volt tehát, hogy alaposan felkészüljünk az árleszállítás következtében várhatóan nö­vekvő fogyasztói igények ki­elégítésére. Kiskereskedelmi Csepeliéknél Máriagyűdön sznótor van. Itt is úgy szokás az, hogy szesegítenek a szomszédok, ismerősök. Reggel ölték első hízót és délután ötre ár mind a három sertés irkáját kifőzték. A húst, a alonnát lesózták a teknők- n. és a böllérek hazamen- t átöltözni. Most már ün- plősen ülik körbe az asz- It. — Szedjen, rektor úr! Az illendőség úgy kívánja, gy a böllér merítse első- k kanalát a toros levesbe, »mpó Sándor azonban nem­ik ezzel érdemelte ki a meg ztelést. Negyven éve tanít- a környék gyerekeit, lám segédbőllér is az ő tanít- nva volt, pedig már nagy- e korba lépett. — Mehetünk tovább — szól házigazda a feleségének, H azt jelenti, hogy vihetik levese« tálakat, jöjjön a fos káposzta, a hurka, kol- sz. ahogy az már követ­zni szokott. De közbeszól egy vendég, .közben a poharáért nyűi pen két fogás között: — Mifelénk volt egy kis- idár, amelyik csak mindig pegetett... — Tudom — folytatja a zigazda — aztán megful­H. Na. egészségükre! tó ve1 vet oldó zamata van a rÉs amint eltelnek a ndégek a különféle dtsznó- fogások finom falatjai­I, megindul a beszélgetés. DISZNÓTORON — A vacsoráról jut eszem­be, Józsi (Csepeli József, a házigazda), hogy a tavalyi zárszámadáskor éppen az ilyen falatok fojtották beléd a szót... Az úgy volt, hogy Csepeli József felállt, szót kért és be­szélt. csak beszélt a csoport­ról meg a hizlalásról meg mindenről. Egyszercsak beszól valaki a terembe: Kész a va­csora! Hanem a Józsi csak nem akarja befejezni. A ta­gokban elfogyott a türelem és közbeszóltak: Hallod, Jó­zsi? Kész a vacsora! Fejezd már be, majd a vacsoránál elmondhatod! — És befejezte? — Mit tehettem, ha egyszer annyira éhesek voltak. A borról is történetek ke­rekednek. Visszaemlegetik a régebbi éveket, amikor még a táblásítás miatt kivágták a szőlőparcellákat. „Pedig fris­sen telepített, éppen csak hogy termő tőkék voltak azok!’’ — Na, de a mostani tele­pítés ... — Nagyon szép, ha mind termőre fordul, akkor a sik­lósi tsz csak a szőlőből meg­gazdagodik. Csak legyen szak­embere. aki gondozza. Ha ko­rán metszik, nem jó, ha el­késnek vele, megint csak hiba. — És Czompó bátyám? — célzok a neves falusi peda­gógus nagy-nagy szőlész szak­értelmére. Hiszen nem egy hazai, meg külföldi borverse­nyen szerepeltek már a borai a díjazottak névsorában. — Segítek, az csak termé­szetes, hív is elég gyakran a Roskó Zsiga (ő a tsz elnöke), hogy nézzem meg a telepí­tést, kóstoljam meg a boru­kat. Bár erre az utóbbira még nem volt időm, pedig kíván­csi vagyok. — Vegyenek hozzá sava­nyút is — kínálja a háziasz- szony — a tsz-uborka job­ban sikerült, mint a házi, abból tessék. Tsz-uborka, házi uborka. Hát persze. A Csepeli család az idén a kertészetbe megy dolgozni. — összehoztak néhány asz- szonyt, férfit és elvállaltuk a tsz-brigádot. Ha tudja az em­ber, hogy miért és mit dol­gozik, akkor szívesebben teszi. Azt mondták, természetben, zöldségben kapjuk meg a fi­zetést, aszerint, hogy mennyi terem a kezünk alatt. így nagyon jó az. Mi aztán úgy értékesítjük, ahogyan tudjuk, meg ahogy lehet majd. — Isten éltesse a ház né­pét! — Egészségükre — mond­ja a tanácstitkár és fenékig ', partnereink számára lehetővé tettük, hogy az utóbbi hetek­ben feltöltsék raktáraikat. In­tézkedés történt árualapjaink bővítésére is. Dr. Misefa László, a Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója: — Főként a kisebb jövedel­mű családok által vásárolt árukat érinti az árcsökkentés és elősegíti az igényesebb la­káskultúrát. Az ágyneműk1 ré­gi és új ára között oéldául lényeges különbségek vannak. Egy méter úgynevezett szu- perdamaszt ára 62 forintról 49,70 forintra csökkent, egy lepedő az eddigi 103 forint helyett 79-ért vásárolható. Lé­nyegesen olcsóbbak lettek a kártolt öltönyök, zakók, nad­rágok, kabátok, szoknyák, nő) pantallók, iskolaköpenvek. tör­lők, törülközők, a káriolt szö­vet méteráruk, sőt mintegy 15 százalékkal mérséklődött az crkánkabátok fogyasztói ára is. ............. — Az árváltozások fontos intézkedéseket tettek szüksé­gessé. Mielőtt az árváltozási leltárt felvettük volna, módot adtunk a kiskereskedelmi vál­lalatoknak a felkészülésre. Ugyanakkor módosítottuk az iparnak feladott megrendelé­seinket, s többek között öt­száz kártolt férfi-, ötszáz kár­tolt fiúöltönyt, ötszáz kártolt zakót és ugyancsak 500 pan­tallót rendeltünk. Ezenfelül a forgalom alakulásától függő­en módunk van alapanyagok feldolgoztatására is. üríti a poharat. Megint csak eszébe jutott valami róla. A gyűdi barlang, amit idegen­forgalmi nevezetességnek akartak mutogatni, csakhogy nem lesz belőle semmi. — Nagy barlang, szép Is, vagy három terem van ben­ne, de ki kellene robbantani a nyílását, hogy bejárhassa­nak a termekbe a kirándu­lók. Különben nem érdemes vele foglalkozni, mert a csepp­köveket vandál kezek össze­törték. Nagy kár. azért talán le­hetne valamit kezdeni vele, mert mondják, a harmadik teremben egy vízesés van, csak úgy zubog alá a nagy tömegű karsztvíz. — Inkább a híres gyűdi vendéglőt állítsák helyre, mert sok a vendég, kevés a fo­gadó. — mondja a házigazda. S igaza van. Abban is, ami a vendég­lő helyreállítását illeti, meg abban is, hogy a disznótor elsősorban arra jó, hogy meg eméssze a falusi ember az egész évben összegyűjtött gondolatot, hogy újaknak csi­náljon helyet. Mert beszéd­téma, az akad. A poharakból lassan el­fogy a bor, és a vendégek elhúzzák a kancsó öblös nyaka elől, „Nem kérünk ’ többet!” — Pedig mennyi ; minden volt ebben a kis sző- í lőlében ... ■ $ A „kültelki“ gimnázium A középiskola különösen fontos helyet foglal el az ember életében. A hidak tudnak ilyen fontosak len­ni két part között. oedifi teEvü''- csak a kezünket :: szívünkre: közénj iárni t->lán a lessvctroirnc sebb fdadatok közé tarto zott A knzAplckola az isko lók között is különös fölvet foeia! el. jeligéénél fogva sokkal esvénibb és intel- lektoálisabb. mint az álta­lános iskola, nélküle aligha lehet művelt az ember, a fői-kr>iíkboz s az egyete­mekhez viszonyítva méese több. mint egy szegényebb rokon, aki van, a családhoz tartozik s akivel az öröksée- nél számolni kell. A „kültelki” gimnázium három éve működik Ujme- csekalján, tulaj donképnen még „neve” sincs, csak ígv: újmecsekaljai gimnázium és szakközépiskola. A legöre­gebb évfolyam a harmadik, az első érettségizett osztályt csak a következő iskolai év végén búcsúztatják. Tizen­négy tanulócsoportban 482 diák tamul Itt, kétharmad részük lány, s talán az It­teni tanárok tudják a leg­jobban, hogy mit jelent új iskolának lenni. Három évvel ezelőtt hét első osztállyal kezdtek. Ne­héz volt. A pécsi gimnáziu­mok felmérték a jelentkezé- ' seket s kiderült, hogy a meglévő Iskolák ezt nem elégíthetik W. Az újmecsek­aljai gimnázium éppen szer­vezés alatt állt, ide még nem jelentkeztek, s így nagy­jából azok jöttek az új Is­kola első osztályába, akiket a város nagy hagyományok­kal rendelkező középiskolái „kiszűrtek”. Azóta az akko­ri hét első. osztály öt ki­sebb létszámú harmadik osztályra csökkent. A kö­vetkező évben hat első osz­tály kezdett, a második év­folyamra öt osztály maradt. Az idei első évfolyam már kiegyensúlyozott. — A régi, nagy hagyomá­nyokkal rendelkező közép­iskolák mellett nagyon ne­héz hírnevet szerezni egy új gimnáziumnak — mond­ja Szentirányi Józsefné igaz­gató. Hagyomány? Kossuth. Wesselényi, Verseghy, az emlékezet füstjeiből fel­bukkannak a nagynevű gim­náziumok: az egyikbe azért szerettünk volna járni, mert az iskola vezetői nagy fi­gyelmet szenteltek a sport­nak, jó kosárlabda-csapatuk Is volt, a másiknak a patiná­ja vonzott, a harmadikban állítólag könnyebben át le­hetett jutni a vizsgákon, s volt, akit a szigorúbb taná­rok diszkréten oda is irá­nyítottak. Évtizedek alatt alakultak ki a régi közép­iskolák hagyományai, a töb- bé-kevésbé konzervatív stí­lussal együtt, zártan, nem­egyszer kolostorszerű szigo­rúsággal. — Mi új hagyományt pró­bálunk itt megteremteni — mondja Szentirányi József­né. Milyen ez az új hagyo­mány? Mire épül? Az Iskola vezetői, peda­gógusai azt mondják: a ta­nárok és a tanulók abszo­lút együttműködésére. Az újmecsekaljai gimnázium­ban hasonlíthatatlanul mun- katársibb a kapcsolat neve­lő és diák között, mint egy régi, konzervatív stílusú is­kolában. A tanári kar és az iskolai KISZ-vezetőség har­monikus egységben dől go zik, a fiatalod gvakran re­mek ötletekkel járulnák hozzá az iskolai kollektív munkához, s nem utolsósor­ban egy olyan magatartás­sal, amit nagyon sok iskola Igazgatója megirigyelne. A fiatalok ebből az együttmű­ködésből nagy komolyság­gal s felelősséggel veszik !»• a részüket: legyen az a? évenként mesrenöezett isko­lai tanulmánvi ver^env (amelvben az é-ettséci lá­gyakat emelik ki s az os/ táivhól cspk azok Indulhat­nak. akik evenaéhh társai­kat kellően seeítik a tanu­lásban egyébként ez a házi tanulmányi versenyek egv-jk alanelve). vagv leEven a Kíváncsiak klubja (amely­nek szellemesen felépített hiológiai vetélkedőién oél- dául ötvenen vettek részt! vagy az Iskola szempontjá­ból immár hagvománvos felszabadulási évforduló amit az eeész iskola speciá­lis pályázatokkal szokott megünnepelni. Nem veszélyes ez a nagy­fokú kollektivitás’ — lehet megkérdezni egy kis gya­nakvással. Csakhogy ez nem egyszerűen „nagyfokú kol­lektivitás”. valami rosszul értelmezett demokratizmus, hanem egy pedagógiailag felszabadultabb alapelv al­kalmazása, miszerint 3 gye­rekek nem kétfélék: jók vagy rosszak, minden gye­rek rendelkezik több-keve­sebb értékkel s ezeket az értékeket kell a nevelés so­rán kifejleszteni. Egy kö­zépiskolás. különösen a két utolsó osztályban már nem annyira gyerek, mint Inkább egy tapasztalatlan felnőtt, s ezt figyelembe venni nem rosszul értelmezett demok­ratizmus. Az az együttműködés, amire az újmecsekaljai gim­názium hagyománya kezd kiépülni, kitűnő lehetőség egyben a korszerű pedagó­giai kísérletekre Is. Az is­kolában számtalan ilyen ki sebb-nagyobb kísérlet fo­lyik Is, amiknek összegezé­se még tulajdonképpen hát ra van, de valami már ed­dig is beigazolódott: a diá­kok mélyen megszerették az iskolájukat. Valami máris ide köti őket. A gimnázium működésének eddigi három éve alatt mindössze két diák ment át hasonló jel­legű iskolába! Értékesébe dicséret nehezen érhet egv új iskolát, különösen, ha ez az iskola (mégha éle formá­jában Is) „kültelki” jelzőt kapott. Hagyomány? Szoros együttműködés a Bánki Donát utcai Általá­nos Iskolával, ez is része a hagyomány építésnek. Az ál­talános iskola évekre elóre szervezve készíti elő a gye­rekeket a gimnáziumi -zak- jellegnek megfelelően, a gimnáziumban ugyanakkor tervbe vették egy német ta gozat létesítését, annál U Inkább, mivel a Bánki utcai Általános Iskola alsó osztá­lyaiban van német tagozat, legyen a gyerekeknek hol tovább tanulni. ti árom éve működik az újmecsekaljai gimná­zium. Ideiglenesen van itt, épül viszont már az uj is­kola. Egy gimnázium élete­ben három év nagyon ke­vés idő. Itt Ujmecsekaijan mindenesetre elkezdődött valami új, ami lehet, nogy szokatlan, de már nem kí­sérlet. Ami pedig’ a hagyo­mányokat illeti: a hagyomá­nyokban az a jó, hogy új korukban a legéletrevalóbb, a legokosabb s mi több: gyakran a legmodernebb vonások voltak, amelyeket megpióláltak átidni a ké sőbbi időknek is. (T) Gáldonyi Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom