Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-27 / 49. szám
Három folyó, három város A Duna, a Rába, a Rábca folyók vidékén 409 ezer négyzetkilométernyi területet foglal el Győr—Sopron megye 196 800 lakossal. A kelták hagyták itt az első emberi nyomokat. Négy fontos út maradványai emlékeztetnék a római korszakra. A honfoglalás után I. István alapítja hazánk e nyugati megyéjét. A középkorban a megyének már mind a húrom városa kialakult. Győrött, Sopronban és Mosonmagyaróvárott ma is áll a történélmi városmag. A XIX. században a kedvező nyugat-keleti szárazföldi és folyami útviszonyok ösztönzően hatnak a megyei ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem kifejlődésére. Győrött épült 1848-ban az ország második gőzmalma. A szénbányászat 1765-ben hazánkban először Sopronban kezdődött. A Mosonmagyaróvári Mező- gazdasági Gépgyárat 1856-ban alapították. A kisalföldi folyók mentén évszázadok alatt kialakultak a többnyire jó földdel rendelkező falvak. A második világháború utolsó éveiben az angol— amerikai bombázások és a menekülő fasiszták szörnyű pusztításokat végeztek a három városban. A legnagyobb üzemek szinte teljesen elpusztultak. Győr és Sopron lakóépületeinek mintegy 70 százaléka vált rommá vagy szenvedett kisebb-nagyobb sérüléseket Győr a folyók és gyárak városa A szabaddá vált megye lakossága lelkes épitőmunkába kezdett Győrött a felrobbantott tíz híd helyett újakat, szebbeket építettek. A romok eltakarítása után a helyreállított műhelyekben ismét megindult a termelő munka. Felépült az ország egyik legszebb legkorszerűbb vasúti személypályaudvara. A fel- szabadulás óte öteöl tizenháromra növekedett a város kö zépiskoláinak száma. Ragyogóan szépek az új oktatási Intézmények 1958-ban a Felsőfokú Tanítóképző Intézet is megkezdte nevelő munkáját. A városban számos egyetemnek működik esti tagozata. A város legszebb részén — a Duna és a Rába alkotta félszigeten — a felszabadulás előtti strandfürdő Is kedvenc pihenőhely volt. Akkor mindössze két hideg vizű meden- oé^ és dunai fürdője volt a gj őii strandnak. 1964-ben már négy, 1985-ben pedig hat különböző hőmérsékletű (hideg és meleg termál) vízzel feltöltött medence nyújt üdülést A termál vizű medencék télen Is használhatók. A Duna. a Rába és a Rábca partjain az üzemi intézményi klubok, csónakházak sorakoznak. Uj, korszerű lakótelepek épültek és épülnek. Eltűnnek a történelmi városrészben keletkezett foghíjak. Az üzleteli megszépültek. Az új kereskedelmi létesítmények közé tartozik a Lenin úti nagy, üveghomlokzatú áruház. Győr nemcsak a folyók, hanem a gyárkémények városa is. A felszabadulás óta a Wilhelm Pieck Járműipari Művek az ország egyik legkorszerűbb gépgyára lett. Termékei közül az automatikusan légszabályozós vasúti személykocsi, a diesel-motoros mozdony, a kikötői portáldaru, stb. Európa szerte öregbítik a magyar ipar hínjevét. A Richards Finom- posztógyár szövetei, a Győri Keksz- és Ostyagyár édesipari készítményei öt világrészben ismertek; Műemlék az Alpesek lábainál Az ország legkülönbözőbb részeiből és külföldről is "szívesen látogatják a természeti szépségedről és műemlékeiről nevezetes 42 ezer lakosú Sopront. Az Alpok nyúlványai, a Lőver hegyek jó lehetőséget nyújtanak a turisztikára és a gyógyulásra. A felszabadulás óta két új gyógyintézmény is létesült itt. Először az Állami Szívszanatórium és két éve a gyermek-szanatórium kezdte meg gyógyító munkáját. A dolgozók pihenését szolgálja az újjáépített Lőver-üdülő. Megnyitotta kapuit a minden igényt kielégítő Fenyves Szálló. E város idegenforgalmi érdekességei közé tartoznak a páratlan szépségű műemlékek. Szinte valamennyinek népi demokratikus rendszerünk adta vissza — nagy anyag! áldozattal, költséges restauráció« munkával — eredeti szépségét. A Fabricius-, a Cézár-, a Lábas-ház, a középkori zsinagóga, a vár bástya, a Beloiannisz-tér, a Stamó-gyűjtemény Kilátás a Győri Vasas SE klubházának teraszáról a Dunára. A túlsó parton a Püspökvár látszik mind-mind Sopron középkori műemlékeiről tanúskodik. Az ország legnyugatibb városának legnevezetesebb kulturális intézménye a Faipari és Erdészeti Egyetem. A város iparában a legjelentősebbek a textilgyárak. Az Epületaszta losipari Vállalat az új gyárak egyike. A kisalföldi síkság északnyugat! részében Mosonmagyaróvár is Jelentős ipari várossá fejlődött. A Mezőgazda sági Gépgyár többszörösére növelte kapacitását. A hazai timföldgyártás két üzeme közöl az egyik Mosonmagyaróvárott működik. Az egykori elmaradt üzemet korszerű, nagy kapacitású gyárrá változtatták. A Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár az elmúlt években új berendezéseket kapott és ezzel elérte, hogy termékei sok országba exportálhatók. Az ipar átszervezése óta a Mosonmagyaróvári Fémfeldolgozó Vállalat készíti hazánk építkezéseihez a szerelvényeket. Az egykori herceg Eszter- házy és gróf Pallaviáni birtokokon — 40 ezer holdon — a mosonmagyaróvári Hansági Állami Gazdaságban jól jövedelmező állattenyésztés és növénytermesztés folyik. Az állami gazdaság új, korszerű, nagyteljesítményű hibridüzemmel is rendelkezik. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia az impozáns Várban talált helyet Turisták tízezrei keresik fel Sopron városát. Képünkön: osztrák vendégek a várostorony előtti téren Az elmúlt években új épületekkel gazdagodott a nagymúltú Akadémia. Elkészült az új kollégium is. Ä kosos gazdaságok fellegvára Országszerte ismert a Györ- Sopron megyei dolgozó parasztok 1959-es kora tavaszi nagy forradalmi cselekedete. Elsőnek egységesen a kisalföldi falvak népe lépett rá a közös szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára. Azóta mindössze öt év telt el és bebizonyították, hogy közösen összefogva jobbat, többet tudnak termelni. A Győr-Sopron megyei falvak 1959 előtt jó években 50 ezer sertést adtak el az államnak. Azóta éppen duplájára növekedett a megyei szövetkezetekben és a háztáji gazdaságokban eladott hízott sertések száma. A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta a növénytermesztés is fejlődött A 8—10 mázsás búzatermés még az 1950-es években is sikernek számított. A termelőszövetkezeti gazdaságok Győr-Soproo megyében 13,5—14 mázsás búzatermést átlagosan jó időjár rás esetiében biztonságosan aratnak. A termelőszövetkezeti parasztság munkáját segítik a sopronharpácsi, a fértődi és a mosonmagyaróvári mezőgazdasági kutatóintézetek. A Soproni Faipari és Erdészeti Főiskola és a Mosonmagyaróvári Akadémia tanárai ugyancsak fontos feladatuknak tartják, hogy tudásukat megosszák a termelőszövetkezetekkel. A termelőszövetkezeti parasztság gazdálkodását szolgálja a Fertődön szervezett kertészeti technikum, a csornai mező- gazdasági technikum ás a Kapuvár melletti csermajori tejipari technikum Az 1960-as évektől Hédcr- vár, Fertőszentmiklós. Lábén y és Ménfőcsanak községekben is általános gimnázium tevékenykedik. Csupán 1961-től 97 iskolai tantermet építettek Györ-Sopron megye falvaiban. Ugyanebben az időszakban 19 községi kultúrház épült. Külön említést érdemel a kapuvári kultúrház. amelyet négymillió forintos költséggel építettek. A Jövő tervei most vannak kibontakozóban. A két baráti ország, Magyarország és Csehszlovákia összefogásával felépül a bősi-gapcsikovói nagy vízi erőmű. Az erőmű és léteGyőr. Ot országúi találkozópontja. — Háttérben a Várod Tanács székháza ■ ~ ....> "’’v i A mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia az impozáns Várban talált helyet. — Részlet a vár bú' sítményei megváltoztatják az rekonstrukciója folvtatódik A egész Szi"ntköz képét Termő 'élesítendő győri házgyár mind kenvebbé válnak a földek. három város lakásépítési llte- Wilhelm Pieck Jarműipi nff meggyorsítja. Művek új gyáregységgel gazdagodik. Sopron belvárosának Lányai Sándor
