Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-26 / 48. szám
196«. FEBRUAR 26. napló Az összefogd - fél siker Több eser forintos mellékjövedelmek Négy megye szakemberei Pécsett « »I Több lesz az apróbútor Román, cseh, lengyel bútorok — Modernebb huzatok Bővítik a hitelakciót Megyénkben t5bb féle egyszerű mezőgazdasági szövetkezés működik, a legegyszerűbb társulási formától a legfejlettebb szakszövetkezeti formáig. Jóváhagyott alapszabállyal. közös pénzügyi alappal rendelkeznek, közös a beszerzés, az értékesítés, tevékenységüket az állam — a MESZÖV-ön és az FMSZ-en keresztül — szervezi és támogatja. Kizárólag exportra öt éve alakultak az első nyúltenyésztő ' szakcsoportok, számuk ma már eléri a harmincat. a törzsállomány 2700 a taglétszám félezernél is több, főleg a nyugdíjasok foglalkoznak szívesen nyúl tenyésztéssel, hiszen jövedelmük kiegészítését jelenti, de a népgazdaság is jól jár, külföld a nyúl kilójáért 83 centet fizet, tehát többet, mint a baromfiért. A felvásárlás ennek megfelelően az 1961. évi S 00-ról gyorsan emelkedett, 1964-ben 24 000 darabnál tartottak, a tavalyi év felvásárlási számai pedig 18 000 darab, azaz öt és fél vagon. Árban ez több, mint 90Ö000 forint A MÉSZÖV a takarmányozási gondokon segít, amikor fele áron, darabonként 3 kilogramm abraktakarmányt, a törzsállatok után 5 kilogramm nyúltápot biztosít, a takarmányozás azonban jelenleg Is megoldatlan kérdés. A zöldséghulladék ugyanis nem fedezi a szükségleteket, lucerna kellene. Ez pedig a tsz-eken, a tanácsokon múlik, elkelne a segítség. A baromfi-szakcsoportok száma tíz, ebből hat községben vegyes hozamú; négy nemrég alakult. Ez utóbbi négy szakcsoport törzsállományát összesen 9000 Shaver Időjáráfijelentés Várható tdffjárás szombat estig: felhőátvonulások, legfeljebb szórványosán előforduló futó esőkkel. Mérsékelt, Időnként élénk délnyugati szél. Reggeli párásság, helyenként köd. Az enyhe Idő tovább tart. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet plusz 1 — plusz ( fok, legmagasabb nappali hőmérséklet 11—1* fok között. csibe fogja képezni, s a nagyüzemi módszerrel nevelt tenyészettől évenként 1 100 000 darab tojást várnak. A szakcsoportok az idén cseretakarmány ellenében 43 vagon tápot kapnak. A MÉSZÖV egy másik akciója a sok üres, háztáji istálló kihasználását célozza. 14 községben hajtanak végre állománycserét, erre a célra 200 000 naposcsibét rendeltek. Az FMSZ takarékszövetkezetei esetenként 5—15 000 forintos hitelt adnak. Kis területen — nagy jövedelem Jelentős hasznot hajt a gombatermesztés, ami magas fehérjetartalmánál fogva kitűnően pótolja a húst. Pécsett egy szövetkezés, Pécsváradon kettő is foglalkozik gombatermesztéssel. Az össztaglétszám 27. Kétszer telepítenek évenként, s egy-egy négyzetméterről kétszer 3,5—4 kilogrammos termést szüretelnek, ami 28 forintos felvásárlási árral számolva négyzetméterenként 200 forintot jelent. A gombatermesztők kedvezményes nagykereskedelmi áron kapnak 2—3 mázsa vegyes műtrágyát, valamint spórát stb. Egyelőre csak a lótrágya szükségletük haladja meg a lehetőségeket. A méhészeket 28 szakcsoport tömöríti magában, a taglétszám 900—1000 fő, a méhcsaládok száma 17 000. Az elmúlt évben 30 vagon mézet értékesítettek, természetesen nagyüzemi felárral, s az egész exportra ment. A szakcsoportok igen eredményes munkát végeztek, ennek hatására jelentősen javult a méhegész- ségügy. Évről évre több tucat előadást tartanak, ahol ismertetik a méhészet legújabb eredményeit. A MÉSZÖV különféle akciók keretében segít, így többek között kedvez ményes áron kap tárakat biztosít. Aranyosgadányban van egy 32 tagú gyékényszövő csoport, amely már nem is mezőgazdasági, hanem inkább ipari jellegű szövetkezés. Falvédő fonatokat, lábtörlőket készítenek, évente mintegy 100 000 forint értékben, áruikat a sütő- és a húsipari veszi meg. Itt hívjuk fel a figyelmet egy kihasználatlan lehetőségre. Külföld, elsősorban a skandináv államok igen keresik a kukoricacsuhéból font haszná- ; lati tárgyakat. Komoly jőve- ' delmet, megfelelő téli elfoglaltságot jelentene a tsz-asz- szonyainak, ha foglalkoznának vele. Kisebb jelentőségű a húsgalamb tenyésztés, az első szakcsoportok a közelmúltban alakultak Miblósv&ri Zoltán PÜRITÄN acélszürke füzet, rotaprint eljárással készült. „Az ipari anyaggazdálkodás feltöltéses módszerének nép- gazdasági szinten történő kialakítása” címet viseli, ketten írták. Üzemük, a Mecseki Érc- bányászati Vállalat gyakorlatából és a sajtóban egyre gyakrabban megjelenő Ilyen tárgyú cikkekből arra a következtetésre jutottak, hogy „.. az ipar jelenlegi anyaggazdálkodási rendszere nem Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye lakberendezési áruházainak és bútorboltjainak vezetői, a megyei tanácsok illetékes előadói, a Belkereskedelmi Minisztérium Kultúrcikk Főigazgatóságának, a SZÖVOSZ-nak és a Bútorértékesítő Vállalatnak a képviselői tanácskoztak Pécsett az 1966-ban várható bútorellátásról. felel meg a követelményeknek, igen sok felesleges költséget okoz a népgazdaságnak, gátolja a termelékenység emelését”. De hogyan kerültek össze a szerzők? Juhász Károly a munkaügyi osztályvezetője, korábban, kilenc éven keresztül terves volt, közgazdasági egyetemet végzett. Amikor először fordult hozzá Török László, a vállalat párttitkára „laikus" elképzeléseivel, csak legyintett. Mit ért egy bányagépészmérnök a közgazdasághoz? Azért feltűnt neki, hogy Laci „egész ügyesen” rendszerezte az anyagellátás hiányosságait, maga is tanulmányozni kezdte az anyagfrontot. Most már ketten vannak megszállottak... A „feltöltéses” módszer. Megszűnne az előrerendelés, annak minden hátrányával, az igény felmerülésekor szereznék be anyagszükségleteiket a vállalatok, valamiféle központi telepről. Gyönyörű lenne. De honnan biztosítja az. induló készletet a központ? Török László kész a válasz- szal, mint szakembernek magyarázza a megoldást. A vállalatok jelenleg több millió forint inkurrens készlettel rendelkeznek, hatalmas tételt képeznek a jelenlegi ellátási rendszer bizonytalanságából eredő feleslegesen lekötött biztonsági készletek is. Számításokat kell végezni, nem lehetetlen, hogy ez a mennyiség elegendő az induláshoz. Ha nem, vállalni kell a plusz anyagi áldozatot is, a következő évek gazdasági eredményéből bőven megtérül. Tudná teljesíteni évről évre tervét a magyar ipar, ha nem lenne elegendő az anyag? Világos, hogy csak szubjektív anyagellátási nehézségekkel állunk szemben. „Minden a szervezésen múlik”. A PARTTITKAR szájából nem hangzik frázisként ez a mondat. 1963 szeptemberében a II. üzemi Gadó-csapat segítségével arra kerestek választ, milyen mértékben lehet a termelékenységet fokozni, fennakadásmentes anyag- elátással? A raktár utasítást I Nádai György, a Belkeres- I kedelmi Minisztérium Kultúr- cikk Főigazgatóságának helyettes vezetője elmondotta, hogy az 1965-ben értékesített bútorok 65—70 százaléka korszerű szoba- és konyhaberer.- dezés volt, s hogy ez a tény a vásárlói igényekhez való jobb alkalmazkodást és a bútorszakma fejlődését is jelenti. Ennek ellenére egyes keresett bútortípusok hiányoztak az üzletekből, kevés volt a konyhabútor, a kisbútor, s a megle' sem elég választékosak a bútorok zöme uniformizált. Változatosabb $z nek 1966-ban a tavalyihoz képest 1—2 százalékkal kívánják növelni a bútorforgalmat. Remény van arra, hogy ebben az évben új típusú lakószobák kerülnek az üzletekbe. Néhány baráti országgal bútorcsere megállapodást kötött a főigazgatóság, így cserealapon teljes szoba berendezéseket kapunk a II. félévtől Romániából, Csehszlovákiából és Lengyelországból. Idén a hagyó mányosokhoz képest 75 százalékra emelik a modem bútorok arányát. 1966-ban remélkapott, GadóékWfl semmiféle anyagot nem szabad megtagadni .;., egyszóval „futtatták” őket. Az eredmény: két és fél hónap alatt ötven százalékos termelékenység-növekedés, azonos anyagfelhasználás mellett. Hatvanöt januárjától, fokozatosan az egész Ércbányászati Vállalatot „futtatni” kezdték... Az úgynevezett limitrendszert nem szükséges bemutatni, írt róla a Népszabadság, a Pécsi Műszaki Szemle, a Bányászati Lapok, publikálta az új koncepciót, és az általa elért megtakarítást, termelékenység-emelkedést. 1965 kilenc hónapjában 1 millió 300 ezer forint csupán a megtakarított anyagköltség. Leírni ‘roppant könnyű, elegánsan is hangzik. De hogy mit kellett vitatkozni, „verekedni”, amíg elértek idáig, azt elképzelni is nehéz. Török László e témánál szűkszavúvá válik. Az a fontos, hogv megvan, most el kell terjeszteni országos szinten. — Kezdetben adminisztrációs többletmunka jelentkezett a raktárakban — mondja Juhász Károly —, mert noha a csapatok vételezési könyvecskéibe bevezették a kiadott anyagot, a régi rendszer szerint is bizonylatolták minden alkalommal. A kedvező eredmény ellenére komoly vitákat kell folytatni még szakemberekkel is. nem csupán vállalaton kívül... Amint szélesedik a rendszer alkalmazási köre, lesz egyre súlyosabb probléma a „fór* rás”. Miből képezzék a limit rendszer ösztönző jellegét biztosító jutalmazás pénzügyi alapját? „Bért csak béralapból ..jelenleg ez a szabály. Szerintük a holt munkát is szakmányosítani kell. Az új elképzelés feszegeti a régi kereteket TÚLZOTTAN a gazdasági oldal dominálna Török László párttitkár munkájában? A gazdaságirányítás új rendszerére való áttérésnél jelentősebb politikai célt nehezen tudna elképzelni. Hogy meddig tart az átmenet, mennyire lesz következetes, milyen ütemben tudjuk fejleszteni iparunkat termelékenységben, minőségben mikor érjük el a világszínvonalat — elsősorban politikai kérdések ^zek igaz, nem nélkülözhetik a szakmai hozzáértést Kért Túrnia hetőieg végleg megoldódik ‘l kon.vhabúior-ellátás. Variá)iia tó kon.vhaberend*7é«eket gvá" a magyar ipar exportra t beföldi eladásra egyaránt.; A magyar bú‘orgvárb'«bai szinte csak a mahagóni fuf nért ismerik, a jövőben vál fozatos színű furnért kérnél az ipartól. A szövetválasz ték sem kielégítő, s a meglé vőkkel is rosszul gazdálkodó a bútoripar. Gyakori, hog; modem mintájú szövetet hasz nálnak fel hagyományos for májú bútorokhoz és fordítva A kiskereskedelem kérésé olvan bútorkárpitot használja: az ipar, amilvent megrendel nek. Az egyébként szép é tartós magyar bútorok ross: vasalással kerülnek a boltok ba, s ez csökkenti értéküket A minisztérium ösztönzésén a II. félévtől kezdődően kor szerű vasalást alkalmaz bűtorain a magyar ipar. Náda György tájékoztatót adott arról, hogy a jövőben eevr< több, székszerelten szállítót bútor érkezik majd az üzle tekbe. Az üzletben, vagy ; vevő lakásán összeállítható lakószoba prototípusa már elkészült, s rövidesen megkezdődik a tömeggyártás. Mivel az OTP hitelakció jelentősen lendített a bú tori on galmon, ezt a jövőven Is fenntartják. sőt, bővíteni fogiák A SZÖVOSZ lépéseket tetl annak érdekében, hogy a termelőszövetkezeti tagok is részesülhessenek részletfizetési kedvezményben. A megoldás valószínűleg az lesz, hogy a tsz-tagok a falusi takarékszövetkezeteken keresztül juthatnak majd áruvásárlási hitelhez. Börze a tanácskozás utál A hozzászólók szinte minden fontos problémával foglalkoztak, amelyek előnyösen vagy előnytelenül érintik f bútorforgalmat. Mint a négj megye szakemberei elmondották, elsősorban a bútoriparban kell változásnak bekövetkeznie, mégpedig a minő ség javításában és olyai bosszantó apróságok kiküszöbölésében. minthogy rozsdá sak a bútorvasalások, rosszal a zárakhoz adott kulcsok, kifogásolható egyes bútortípusok — jelenleg a Rába heveri — konstrukciója, sérültek í festett bútorok, unalomig el csépeltek a jelenleg kaphat: típusok. A vitában felszólaltak a bú torgyárak képviselői is. Kidé rült, hogy akad javítanivah az ipar és a kereskedőim egységek közötti kooperáció ban is, hiszen a Mohácsol raktáron heverő garnitúrái Somogybán hiánycikknek szá mítanak, s Pécsett sincs olyai telítettség, hogy a közvetlei tárgyalásoknál ne tudott vol na egy szállítmány heverő a lakberendezési áruház elfő gadni. A tanácskozás hasznos ságát az is bizonyította, hogj a rendelések azonnal megtör téntek, valóságos börze vol a megbeszélés után, mel; végül Szigony Józsefnek, t BÜTORÉRT áruforgalmi fő osztályvezetőjének olyan ígé rétével zárult, hogy a II. fél évben több lesz az apróbútor javítani fogják a bútorválasztékot és a belföldi bútorigé nyékét olyan rangra emelik amely eddig csak az exportnak járt ki. R javítás nincs megoldva Szó esett a tanácskozásor a bútorok garanciális javításáról is. Ezt a munkát jelenleg egy szövetkezet seri vállalja szívesen. A mai gyakorlat szerint Sellyéről Mohácsra. Pécsről Pécsváradrs utasítják a póruljárt vásárlókat. Ezen mielőbb segíteni kell. H. M. ' \ Hajnal a sütödében A Hold magasan áll a nyugati égboltom. Fenn csillagok ragyognak, lenn a város fényei. A pirkadatnak még nyomát se látni, azt hi- he-tné az ember, este van. Pedig nemsokára hajnalodik, öt óra elmúlt. A Szabadság út felől teherkocsi kanyarodik, hirtelen fékezve megáll a Rákóczi út 30. előtt, összekoccannak a kenyérszállító rekeszek, két ember leugrik és eltűnnek az ajtó mögött Néhány perc múlva jókora kosarakat penderítenek a kocsira, indulnak Pécsbányára. A kopott épület belsejében a kalácsnak mosrt „kényese- dlk, fényesedlk fonatja”. A munka derekának Itt az éjféltől négyig terjedő időt számítják. Ekkor váltja egymást a gyúrótáblákon akifii a tepertős pogácsával, a búr-, a pozsonyi kifli a kakaós- csigával. a túrós táska, a sajtos rúd és a lekváros táska, a sós- rúd, a foszlós és a fomottkalács. A zsúr- kenyér zárja a sort, Csirke István négyesével veti őket a kemencébe, majd korát meghazudtolóan kapaszkodik a kemence oldalára és elzárja a „tiplit”. A zsúrkenyér, a tejeskifli, a zsemle „zárt tiplinél”, a tojással kent sütemények „nyitott tiplinél” sülnek. Egyiknek gőzö- sebb, a másiknak szárazabb levegő kell, különben nem lesznek fényesek. Sok dicsekedni való nem akad ebben a korszerűtlen, kis üzemben — hiszen mindössze három géppel, a dagasztó- val, a kifiikészítővel és egy darabolóval rendelkeznek. Csirke bácsi mégis készséggel mutatja be őket. A kiflitészták sodort rudakban sorakoznak. Négynek ösz- szecsípi a végét, fonja őket, mint a lányhajat, s máris ott feszül a négyes fonottkalács. Igaz, hogy a kalács más tésztából készül, de„mun- kamódezer-átadás”- nak ez ts megfelel. A kemence elé négj tejeskannát gördítenek. Miközben a zsúr- kenyerek utolsó darabjai hagyják el a kemencét, a kannák itt maradnak, hogy langyosodjon a tej a délutáni dagasztás- hoz. — Száz liter tej! Nem mondom;.. — Szombatonként négyszáznál is több, de ha akar egy kis ízelítőt... 1420 kg liszt, 107 kg cukor, 105 kg margarin 1200 tojás, 42 kg élesztő, 19 kg só, 3,45 kg mák. 5,20 kg túró, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Nem szeretnék itt anyagbeszerző lenni. De a receptek sem alábbvalóak, hiszen itt a szükséges hozzávalót száz darabban számolják. Hogy ml kell például száz búrkiflihez? Két és fél kiló liszt, 1 kg cukor, 1,37 kg margarin, 0,75 liter tej, 5 tojás, 60 dkg mák, 5 gramm fahéj, 12 dkg élesztő, 2 dkg só. Elnézést, ha valamit kihagytunk... Orbán Lajos csoportvezető gondosan arra, hogy se maradjon ügyel semmi ki. Az asszonyok, Marosi Páliné, Bezdán Józsefné, Máy Berta- lanné, Baka Istvánná úgy sürögnek-fo- rognak itt, mint a falusiak a lakodalomban. öt óra után aztán fellélegezhetnek. Az irodának és raktárnak egyaránt szolgáló helyisé” ajtaja sűrűn nyílik. Jönnek a kocsik, viszik az árut. Amikor a rádió fél hetet jelez és idő járás jelentést közöl. Mohi Ferenc üzemvezető is jelentést ír. Közben a 18 ezer sütemény úgy szétosztódott a város boltjaiban, a vendéglátóipari egységekben, az iskolabüfékben, hogy itt hírmondója is alig maradt belőlük. Minek is maradt volna, hiszen délután kezdődik minden elölről. Az üzemvezető ! már írja is: 1420 kg > liszt, 107 kg cukor, í 105 kg margarin... j rr*;'fr,r nr Horváth Gyula többszörösen oklevelet nyert pécsi' tenyésztő nyúlcsaládja Ésszel és szívvel Az ember fii az értekezleten, hozzászólások tömkelegé, új és kevésbé új gondolatok érnek el a tudatáig, egyre nehezebben, egyre erősebben kell koncentrálnia. Illik figyelni, azért van itt, de lecsukódnak a szempillái, mindjárt jön a zsongás, gondolja, megadóan két könyökére támasztja fejét. És akkor valaki szót kér a háta mögött. A szónoki rutint szenvedély, racionális látásmód helyettesíti. És az ember felemeli a fejét, Ez új, ezt érdemes meghallgatni.
