Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-25 / 47. szám
1966. FEBRUAR 25. napló 3 Sürget a korai tavasz I Űjabb döntések Fffidény a gépállomásokon a társasházépítés ügyében Alkatrészhiány miatt késnek a javítással - Háromhónapos garancia Tizenhat tsz maga javítja gépeit Teljes műszaki kiszolgálás A megye 133 termelőszövetkezete közül mindösze 16 tsz rendezkedett be saját rezsiben elvégzett gépjavításra. Ezek a tsz-ek nemcsak a folyó, de a főjavításokat is maguk vég. zik kivéve természetesen a motorcserét, A többi közös gaz daság gépeit a megyében működő gép. illetve gépjavító állomások javítják meg. A vita. hogy melyik megoldás a jobb, még nem dőlt el. Annyi azonban biztos, hogy mióta 1965-ben a gépjavító állomásokon korábbi utókalkulációs javításról áttértek a fix áras ja. vitásra s bevezették a cseretraktor rendszert, sokkal kevesebb a panasz, a reklamáció a gépjavítók munkájára. A háromhónapos garancia vállalás megnövelte a felelősséget is az állomásoknak elsőrendű érdekük, hogy a javítást Megérkezett az alkatrész- szállítmány A termelőszövetkezetek egyre több, munkával jelentkeznek a gépjavító állomásokon. Most kötik az 1966. évi teljes műszaki kiszolgálásra a szerződéseket, ami iránt igen élénk az érdeklődés, hisz tavaly 21 tsz vette igénybe a gépjavításnak ezt a formáját, most már eddig mintegy hatvanra tehető az igénylők száma, vagyis a tsz-eknek csaknem a fele így szeretné biztonságossá tenni gépeinek javítását Ezeket a helyes kezdeményezéseket azonban csakis az eddigieknél jobb anyag és alkatrész ellátással lehet érvényre juttatni. A Pécsi Tervező Vállalatnál már hónapokkal ezelőtt felvázolták egy nagyarányú pécsi társasházépítés programját. Elképzeléseikről, terveikről már hírt adtunk lapunkban. Bálint János, a vállalat Ybl-díjas igazgatója a napokban közölte, hogy az elmúlt hetekben újabb lépések történtek az ügyben. Minden szerv egyetért Valamennyi érdekelt szerv — a Minisztertanács alá rendelt Gazdasági Bizottság, a tanács, az OTP és mások — egyetértenek abban, hogy koncentrált építési programot kell megvalósítani. Több konkrét döntés született ebben a tárgyban, az Építésügyi Minisztérium például körlevelet adott ki, amelyben részletesen szabályozta az építkezés előkészítésével, szervezésével kapcsolatos tennivalókat. Az érdekelt pécsi szervek képviseletével hamarosan bizottság alakul a program előkészítésére és koordinálására. Az említett szervek március 7-én tanácskozást tartanak a városi tanács kistermében. A napirend előkészítéséről a Pécsi Tervező Vállalat gondoskodik, amely a tanácskozás időpontjáig kimutatást készít arról, hogy hol és milyen beépíthető területek vannak a városban; kimutatja, hogy egy adott területen mennyi lakást lehet felépíteni, s előzetes számításokat készít arról, hogy egy-egy terület előkészítése — közművesítés stb. — mennyi költséget igények Bálint János elmondotta, hogy Budapesten, a Típustervező Intézetben magánlakás tervező osztály alakult a közelmúltban. Az osztály a regionális tervező vállalatokkal — közöttük a Pécsi Tervező Vállalattal — karöltve különböző ház-, illetve lakástípusokat fog tervezni. Ezt a munkát a közvéleménykutatás valamilyen formája fogja megelőzni, az építtetők tehát még a típustervek elkészülte előtt közölhetik a kívánságaikat. A típusterv egyébként nem jelent abszolút uniformizálást A közvéleménykutatás, a helyi igények számbavétele ugyanis lehetőséget nyújt arra, hogy más formájú házakat, lakásokat építsenek Pécsett, mint például Nyíregyházán. Mézvizsgálat Tegnap továbbképzésen vették részt a megye méhész szakcsoport jajnak vezetői és a mézfelvásárlók, hogy megvitassák az ez évi feladatokat, a felvásárlásból adódó problémákat. Az OMSZK egyik laboránsa is megjelent a továbbképzésen, s bemutatta, hogyan kell vizsgálni a méz víztartalmát. Monográfia a Dráváról ötéves munka a Dráva gyűjtőmedencéjéről Dr. Lovász György tudományos kutató szerényen és szabadkozva teszi elém ötéves munkájának eredményét, egy — az ábrákkal eprütt '— 280 gépelt oldalas kéziratköteget. A helyszín a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetének ^/ííintha a tenqez zúqna... A terméskőből épült szürke ház, modern üvegfolyosójával, szögletes kiképzésű üvegtomyával, az üvegtorony felett suhogó fémforgójával azonnal felkelti az ember érdeklődését. Az épület titokzatosságát a környezet még külön fokozza, hiszen három oldalról közvetlenül az erdő határolja, a negyediken a Misina-tető szabad térsége. A napokban bekopogtam az üvegfolyosó ajtaján. Fiatal, szőke hölgy bukkant elő, Turbéki Józsefné. — Mindössze néhány hónapja, 1965 októberétől lakunk ebben a házban, s látjuk el a megfigyelő munkát. Nem, én nem hivatásos meteorológus vagyok, csak megbízott, s ez itt társadalmi megfigyelő állomás. Természetesen megmagyarázták az észlelés módját, és olvassuk a „Légkör” című szakmai folyóiratot is, így egyre magabiztosabban láthatjuk el ezt a munkakört. Én egyébként a Bánki Donát úti bölcsőde vezetője vagyok, a férjem pedig a Sopiana Gépgyárban mintaraktáros ... Mit is jelent ez az észlelés? Turbéki Józsefné sorra megmutatta a műszereket, mérőeszközöket. Elmondta, hogy naponta háromszor kell a műszerek állását leolvasni és feljegyezni, hónap végén pedig a klíma-íven összesíteni az eredményeket és felküldeni az Országos Meteorológiai Intézetnek. A műszerek egy részét az épületen kívül, a Misina-tetőn helyezték el. A madárkalitka- szerű faállványokban hőmérők vannak, nevezetesen egy száraz és egy nedves, valamint egy maximum és egy minimum hőmérő. A radiációs hőmérőt öt centiméterrel a talaj felett helyezték el. Itt a hőmérők szomszédságában nagy köralakú vaskádak is állnak, nyaranta itt történik a vízpárolgás mérése a Vízgazdálkodási Tudományos Intézet megbízásából. A szürke terméskő épület egyik szobájában barométer áll, az üvegtoronyban a szél sebesség, szélirány és szél erősség mérőműszerei kaptak helyet. A legkülönösebb műszer a torony tetején áll, melynek a megközelítése a szűk lépcsősoron, a még szűkebb csapóajtón át enyhén szólva bonyolult. Fém vagy műanyag ágyban egy üveggömb áll, a gömbtől néhány milliméterre pedig egy rögzített papírszalag hajlik körbe. Ez a napfénytartam mérő. A beosztott papírszalag a legkisebb napfény hatására megbar- nul, erősebb napfény esetében pedig átég. A műszerek mellett mindenütt rögzítő- • berendezések — barográf, tenmográf, hidrográf stb. ] ^^yVVVVVVSAAiVWVVVVVy\A«Olí — Nagyon szép munka, s nekünk bizony új és érdekes is. Valamikor nem is tudtam elképzelni, hogy a meteorológiai jelentések adatait így, ilyen gondosan gyűjtik össze. Persze, a mi esetünkben egy kicsit bonyolult is, hiszen délben Ujme- csekaljáról kell felautóbu- szoznom a Misinára ... Autóbusz persze csak háromszor megy naponta, így a gyaloglást is meg kellett szokni. Korábban a belvárosban laktunk, s gyalog legfeljebb a Kossuth térig mentünk el. De a nagyobbik kislányom asztmás, és ! jó levegőre volt szüksége. | Tulajdonképpen miatta ismerkedtünk meg a meteorológiai észlelő munkával. — Azt hiszem itt éjszakánként csodálatosan mély csend veszi körül magukat ... ; — Egyáltalán nem. A város minden zaja ide hallatszik, külön hallunk minden induló vonatot, minden felzúgó autót. És az állatkert zajai! Az oroszlán üvöltésére ébredünk hajnalban, de van úgy, hogy rósz kedvű, vagy nem tud < aludni, és akkor egész éj- í szaka ordít... Igazán külö- ! nős itt a szél hangja, olyan, í mintha a tenger zúgna... I Amikor ideköltöztünk, napokig összerezzentünk nem ' értettük, hogy honnan hallatszik ide a tenger morajlása ... Bertha Bulcsu könyvtára, Pécsett a Kulich Gyula utcában. — Magyarországon rendszeresen tanulmányozzák a f°~ lyók vízgyűjtő területét — mondja —, mégpedig a vízügyi tudományok két fő ága: a vízföldrajz és a vízmérnöki munka segítségével. Ebből azonban éppen a vízföldrajzi viszonyok a kevésbé ismertek. Pedig a kettő közül tulajdonképpen azokat kellene előbb megismerni alapozó jellegük miatt. A Dráva gyűjtőmedencéjének vízföldrajza pedig végképp elmaradott volt. Az Akadémia ezért bízta meg az intézetet és ott dr. Lovász Györgyöt azzal, hogy írja meg, illetőleg dolgozza fel a Dráva és a Mura gyűjtőmedencéjének vízföldrajzi monográfiáját, öt évig tartott a nagy munka és túlnyomó- részt itt az íróasztal mellett. — A Dráva magyarországi szakaszának minden hidrológiai jelensége az Alpok területén alakul ki. Az ottani különböző magasságú területek különböző hóolvadási, eső- zési időpontjai döntő befolyással vannak az egész Drá- va-medence árvízvédelmére. Csak azok pontos ismeretében lehet például kiszámítani az árvíz mértékét, a felkészüléshez rendelkezésre álló időt. De sajátos helyzetek is előállhatnak, például akkor, ha az eső még meglévő hóra hullik és a kettő együtt adja a vízmennyiséget. Ezért erre vonatkozó vízföldrajzi adatok, illetőleg mérések Magyarországon nem is létezhetnek, csak az alpesi országokban. Az elmúlt öt év alatt a mintegy 40 ezer négyzetkilométernyi gyűjtőmedence vízföldrajzát teljes egészében külföldi mérésekből állította össze. Ezek nagyrészt osztrák, kisebb részben jugoszláv mérések voltak, főleg eredeti -nyelven tanulmányozta át őket. — Munkám kilencvennyolc százalékban statisztilcai feldolgozáson és elemzésen alapul. Általában fél évszázados átlagokat számítottam és azokból alakítottam ki • medence vízföldrajzát. A szavak szerényen hangzanak, ám aki ismeri a statisztikai elemzés tudományát, az tisztában van vele, hogy a számok elemzéséhez rendkívül széleskörű ismeret, alapos tudományos felkészülés szükséges. Csak ezek ntán születhetett meg a sok ábra, térkép. táblázat itt a könyvtár asztalán. — Mennyi is? — Száznyolcvanhárom ábra van a kéziratban. De ez nem jellemző szám, hiszen egy- egy ábra öt, de néha tíz rajzból áll. így született a mű. Célja: a Drávát szabályozó, ellene védekező, vele gazdálkodó szakemberek számára olyan kézikönyvet adunk, amely bemutatja ennek a vízgyűjtőnek a vízjárást befolyásoló természeti viszonyait. Hiszen az alapvető különbség vízföldrajz és vízmémöld tudomány között éppen abban rejlik, hogy egyik csupán természetes helyzetében, a másik pedig emberi beavatkozás kapcsán vizsgálja a víz életét. — Mi az újdonság ebben a könyvben? — A mérnöki karon általában tanítják a vízföldrajzot. Az én munkám pedig a sajátosat, az adott medence vízföldrajzát nyújtja. A napokban megtartott házi vita — ezen a Vízügyi Igazgatóság, a Pécsi Tanárképző Főiskola földrajzi tanszéke és az intézet vezetőd, munkatársai vettek részt —. pedig azt igazolja, hogy szükség van rá. Hasonlóképpen hasznossága mellett szól az a tény, hogy a vízügyiek azonnal elkérték fénymásolásra. A kétszáznyolcvan gépelt lapos mű most a könyvkötőbe indul és utána utazik a Magyar Tudományos Akadémiára. Fölífessy Dénes 3800 lakás Dr. Galabár Tibor, a városi tanács titkára közölte, hogy 2500 társasházi lakást és 1300 családi házat szeretnének felépíteni a harmadik ötéves tervben. A tanács gondoskodni fog arról, hogy a telekspekulánsok ne használhassák ki az építtetők szorongatott helyzetét. Mivel olyan beépíthető területünk, amely közműve- sítve van, nincs, a tanács 10 millió forintot szán erre a célra. További ötmillió forintot fordít kapcsolódó beruházásokra. Ez az összeg azonban csak a minimális kereskedelmi létesítmények megépítésére elegendő, a többit — a bölcsőde, óvoda, iskola stb. költségeit — az Országos Tervhivatalnak kellene biztosítania. Dr. Galabár Tibor hangsúlyozta: minden erővel arra törekszenek, hogy a 2500 társasházi lakás, illetve 1300 családi ház megépülhessen a harmadik ötéves tervben. Azt azonban nem engedik meg, hogy kapcsolódó beruházások, , nélkül étpítkezzenek. Nem iSmat métlődhet meg Kertváros pél-'-- dája, ahol a gyógyszertártól kezdve egy sor fontos létesítmény hiányzik. Kamatmentes hitel a tanácsnak Balatonyi Dezső, az OTP megyei fiókjának vezetője elmondotta, hogy az OTP 10 éves kamatmentes hitelt biztosít a tanácsnak a területelőkészítés céljára. Miután az OTP-nek a közművesített területeket átadták, az OTP magára vállalja a beruházással és a felépült lakások értékesítésével járó teendőket is. Az építtetőnek nem lesz más dolga, minthogy a lakáskulcsét átvegye Balatonyi Dezső közölte, hogy az ügy súlyára való tekintettel a megyei fiókvezető vesz részt a társasházépítés előkészítésére, koordinálására megalakuló bizottság munkájában. A nyilatkozatok alkalmával kiderült, hogy több fontos részletkérdésben még ellentétek vannak a különböző érdekelt szervek között Amit hallottunk ennek ellenére is biztató, sokkal több, mint az eddigiek voltak, s számítani lehet arra, hogy a március 7-i tanácskozás a társasházépítés előkészítésének újabb és fontos állomásává válik. E!őzeJes tärgyaMsa* Pécseit az!. Magyar Játéktslmlesz iválról A Magyar Filmművészek Szövetsége képviseletében Kovács András, Fehér Imre és Jancsó Miklós filmrendezők tegnap, csütörtökön délelőtt felkeresték a megyei tanácsot, hogy az október elején megrendezésre kerülő I. Magyar Játékfilmfesztivál megrendezésének lehetőségéről, valamint lebonyolításának körülményeiről tárgyaljanak az illetékesekkel. Egyúttal meghívót adtak át a szövetség hétfői közgyűléséra. Március elején megkezdődnek a szokásos tavaszi előkészületi gépszemlék a termelőszövetkezetekben. Pár évvel ezelőtt a szemlék még a gépállomásokon zajlottak le, most hogy a traktorpark zöme a tsz-ek tulajdonában van — a 2728 traktorból, beleértve a cseregépeket is, mindössze 328 van a gépállomásokon, a többi 2400 a közös gazdaságoké — a szemlék helye a szövetkezetekbe tevődött át. Mégis ilyenkor nemcsak a termelő- szövetkezetektől kérik számon, hogy a jó gazda gondosságával készítették-e elő gépeiket a tavaszi munkákra, de vizs* gáznak ilyenkor a gépjavító állomások is. Fix órás javítás minél jobb minőségben végez, zék el. mert plusz munkát, fáradságot, időt és költséget jelent az, ha a felújított gépet két hét múlva visszahozzák s azt ingyen kell újra megjavítani. Ennek az észrevehető helyes törekvésnek érvényesülését olyan momentumok zavarják, mint az immár krónikussá vált anyag- és alkatrészhiány. Az előző évhez képest csupán annyi javulás történt, hogy ezen a télen már nem beszélhettünk általános anyaghiányról, mindössze 4—5 cikkféleség hiányzott és hiányzik még ma is, de ezek éppen azok az úgynevezett kurrens cikkek, melyek fel sem újíthatók és hiányuk megbénítja az egész gépjavítást. a szemlék idejéig nem készülnek el a gépek kijavításával. A 441 főjavításra bevitt gépből biztos marad el néhány a késő tavaszi hónapokra. Ez a tény nem annyira a vetésre és a tavaszi munkákra lesz káros hatással, hisz az évi talaj munkának csak mintegy 30 százalékát szokták tavasszal végezni. A tavasza munka tehát nem köti le a teljes traktor kapacitást. Nagyobb probléma az, hogy a traktorjavítások idejének kitolódásával kitolódik a kombájnok javítása is s ez már eleve megnehezíti a nyári felkészülést. , Amire még nem volt példa: januárban két gépjavító állomást, a villányit és a palota- bozsokit le kellett állítani, illetve a főjavítást abba kellett teljesen hagyni s kisebb folyó javításokat végezni, mert nem volt alkatrész. Villányban a Zetor szalagot állították le, Palotabozsokon az UTOS szalagot. E két traktor típushoz nem volt alkatrész, konkrétan Zetor család traktoraihoz nem lehetett kap. ni sebességváltó ikerfogaskereket és közönséges fogaskereket, ugyanez hiányzott az UTOS-hoz is. így januárban a gépjavító állomásokon az e hónapra ütemezett 147 traktor helyett csak 66-ot tudtak felíj ítani. Azóta érkezett már alkatrész szállítmány s február már jóval erősebb hónap volt. A januári adósságot így sikerült némileg törleszteni, a szigetvári gépjavító állomáson például teljesen be is hozták az slőző havi lemaradást. A tavasz azonban korábban kopog látott be mint máskor, már a szemlék előtt megkezdődött a munka, és 10 000 hold friss szántás van eddig a megyében. Most már bizonyos, hogy
