Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-24 / 46. szám
ta». FEBRUAR TA. 5 napló Ének Charlie úrért A BODO FIVEREK Az amerikai Dél kisvárosának perifériáján az éjszaka sötétjében lövés dörren, s a néger fiú holtan rogy le gyilkosa lába elé. — Minden néger így dögöljön meg, mint ez ... — hangzik fel a kiáltás Richard holtteste fölött. Koppány Miklós, Bánffy Gyö rgy és Farkas Gabi Modem dráma kitűn ő fs7étet'OS2tásoan Bemutató p ntek este a Nemzeti Színházban A koreográfiát a balett fiatal. tehetséges magán táncosa, Tóth Sándor tervezte, a kísérőzenét az ugyancsak fiatal budapesti Eötvös Péter állította össze, aki néhány hét óta ösztöndíjasként külföldön tartózkodik. — A kísérőzene is csupán eszköz a szituációk megteremtéséhez — nyilatkozta. — Kitűnően lehet érzékeltetni a cselekmény változásait, atmoszférát. a nemzeti jellegzetességeket. A Bqldwin-drámánál az amerikai Dél folklórjából indultam ki és a kórust, a spirituálé jellegű dallamokat, valamint az elektronikus zenét használtam fel. Remélem, hogy a zene segít megértetni a cselekményt, a négerek világát, sajátos életformáját. Az Ének Charlie úrért premierjére pénteken este hét órakor kerül sor a Pécsi Nemzeti Színházban. Bocz József Pécsi Ddikó Meridian Henry lelkész fiá- naík tragikus halála, aki különben néhány napja tért vissza szülővárosába, James Baldwin drámájának indítása. de egyben csúcspontja is, amely köré az író nagy feszültséggel felépíti és bonyolítja a négerek és a fehér fajgyűlölők küzdelmét. A negyHoll István, Farkas Gabi és Koppány Miklós A két Bodó fiú hátra- " dől a széken és így összegezi másfél esztendő emberi, szakmai, fizika' • pa ztalatait. — Baranya ahhoz kicsi hogy területét ..tájbe.cgs~ gek s/erint lehessen felosztani de elég nagy ahhoz, hogy higiénikus viszonyok és egészségügyi kulturáliság szempontjából meg lehessen különböztetni egymástól egyes területeket. Ebből a szempontból falu és falu • között nagyon nagy különbségek vannak. A megállapítás mögött sok ezer kilométer, jónéhány mázsa cipőre ragadt sár és több száz egészségügyi ismeretterjesztő előadás áll. — Másfél éve szegődtünk a Mozgó Művelődési Ház szolgálatába — mondja Bodó Miklós, — azóta járjuk a megyét öcsémmel. Bodó Miklós hatodéves, Bodó László a harmadik évfolyam hallgatója. Mindketten a Pécsi Orvostudományi Egyetem növendékei. Most azon gondolkodnak, hol lehet a régen elkészült előadásvázlat? De nem kerül elő. Régóta nincs rá szükség, a Bodó-fiúk ma már rutinos előadók. És •korszerűek, ötletesek. Az első gyanúsan lapos pislogásra azonnal előkerül a vetítőgép, a mikroszkóp, az agyvérzés, a szövettan metszete, a festett csontvelő- punkciós metszet vagy egy csomó fotó. Tudják: a szemléltető eszközök a legveszélyesebb helyzetbői is kihúzzák az ismeretterjesztő szakembert. Bodó Laci meséli: — Egyszer rendkívül nehezen figyelt rám a közönség Úgy láttam, akármiről beszélek, magas nekik. Észre vettem, többen már az ablaknál versenyt röpködő legyeknek szurkolnak. „Na, jól van!” — gondoltam, és egy fiúval fogattam egy legyet. Kitépték a. lábát, és ,. — Tessék csak sorban megnézni, mi minden van egy légy l.ábán. Tessék, itt a mikroszkóp! — szólítottam fel a hallgatóságot. Óriási volt: a közönség nem akart hazamenni. Ennyit az előadói módszertanról. — És szükség van ezekre az előadásokra? — Feltétlenül. Hiszen nem egy faluban még mindig fényűzésnek tartják, ha valaki orvoshoz megy. Olyan is előfordul, hogy például döglött egérrel teli kútból isznak. Viszont biztató jelenség: eltűntek a javasasszonyok. A falusi ember nem fordul > már hozzájuk Helyettük azon- | ban sajnos divat az ön- ! iydgyítás Sokan úgy vélik; í — Én tudom mi a bajom. j is melyik gyógyszer hasz- > pál! ä Ezért 37 ismeretterjesztő 5 lőadások egyik fő cé'ia: ‘ lerombolni a házipatika a- > •cintélyét és az orvoshoz kül- > leni minden beteget Hihe- ! tétlenül sok bajt okoz a í falvakban is az antibio'i- í kumokkal való visszaélés a i szomszédtól kapott peni- > cillin-készítmény önkén te- J beszedése. — A legtöbb faluban me- > lyik betegséget tartják ve- í szélyesnek? — A sorrend körülbelü’ J ez: magas vérnyomás, rák > tüdőbaj és — reuma. Utób- ; binak az a magyarázata hogy főleg a közép- és idősebb korú hallgatók tesznek fel kérdéseket előadás után A fiatalok érdeklődve hallgatják. de salnos passzívan. Sok gondot okoz az is. hogy a hallgatóság fél a falu szájától. Ezért nem mernek kérdezősködni arról, hogy milyen tünetek mit jelentenek. Bár a válasz mindenképpen az lenne, hogy forduljanak a községi orvoshoz, — azért jó volna, ha ezt minden egyes tünetre vonatkozóan nyilvánosan elmondhatnák. Ilyenképpen tehát csak az orvosi rendelő törzsvendégei, a falu közismert betegei kérdezősködnek. Az előadások tematikáját egyébként a Mozgó Művelődési Ház vezetőivel közösen állítják össze. Céljuk: fundamentumot teremteni a községi örvösök gyógyító munkájához. Hiszen az orvos járja a falvakat és gyógyít, de ahhoz nincs ideje, hogy a betegség-megelőzés alapját, a lakosság égés/ ségügyi kultúráját rendszeres szakelőadásokkal megvesse. A Bodó-fivérek tehát úttörő munkát végeznek és sok falusi orvos munkáját könnyítik meg. Cserébe rengeteg tapasztalatot kapnak. Emberismeretből, előadói rutinból és sok minden másból. Azonkívül előadásonként 50 forintot. Mindkettő jól jön egy egyetemistának. Igaz, még sosem jutottak el kétszer egyazon faluba. — a másfél év kettejüknek kevés ehhez a 326 baranyai faluban — de az előadások végén legtöbbször így kérlelik őket; — Jöjjenek ed máskor te! Ez a gyakori kívánság pedig valószínűleg felér egv statisztikailag megszervezett közvéleménykutatással, A gyermek hajlama dönt A nagy pillanatok általában egyszerűek és jelentőségüket semmiféle külsőség nem húzza alá. A sárga tanári asztalon ezúttal Is hétköznapi rend uralkodik. Javításra előkészített dolgozatok sorakoznak egymás fölé és a mennyezet neoníénye praktikus világítást ad. Az asszonyok bevásárlásból jöttek, lábhoz eresztett zöldséges szatyorral várnak sort a széken. Egy fáradtszemű villanyszerelő csendben leül és a lányára gondol. Olyan az egész, mint egy begyakorlott családi szertartás. Vezetője dr. Vándor Ottóné, az osztályfőnök. A gyerekek pályaválasztását döntik el közösen. A gyerekek közül egyetlen egy sincs jelen a tanári szobában, s tulajdonképpen mégis mindegyik jelen van. A szavak, az adatok róluk szólnak és lényeges vonásaikat azonnal megmutatják. — Hová megy az Éviké? — Hát a Janusba szeretne, — abba a gyermekgondozó Szakközépiskolába... Vándorné felüti a pályaválasztási tanácsadó füzetet, kiírja a megfelelő osztály számát. — És másodsorban? HOVÁ MÉ@Y, ÉVIKE? £ — A Leöweybe, az I/b-be... — Gyakorlati oktatás, gyorsírás, ugye? — Igen, ez az! Kézfogás és jön a másik mama: — Hát a mester nem írja alá. Kiderül: a kislány nagy- nagy álma fodrásznak lenni. — Megmutatott neki mindent, minden piszkos munkát, amit első évben még neki kell végesmi, mégis kitart mellette. A mester azt is mondta, hogy ha felszabadul, sem bizto6 a kenyere, lehet, hogy nem kap állást, annyi lesz addigra a fodrásznő. Akkor 18 éves fejjel új szakmához kezdhet. De csak kitart. Azonkívül szeptemberben van a szerződéskötés ideje, addig a mester nem köteles aláírni, lehet, hogy egy jeles bizonyit- ványú gyerekre számít, az enyémnek meg elégséges az átlaga. Hát nem bánom, sok vita volt közöttünk, de legyen! Másodiknak meg kérem beírni a Bánki Danát utcai felvásárló szakközépiskolát Eztán öl közelebb a villanyszerelő. Csendes és beletörődött. Azt mondja: — Hát kérem, nem tudtunk megegyezni vele. Építőipari Technikumba akartam, de ő nem megy oda — és széttárja a kezét, üresen, mint akinek ellopták belőle az álmait. Hallgatunk. — Ne feledje el, az építőiparban nyáron egy hónap gyakorlat van, és a kislánya gyenge fizikumú. — Hiszen éppen azt gondoltam, hogy ott majd megerősödik. — Kár lenne kockáztatni az egészségét. De a legnagyobb baj az, hogy nem elég ügyes mozgású gyerek. T- Tudom, nem is áll jól a kezében a munka. Azért Is törődtem bele. — Viszont remek nyelvérzéke van. Nagyon ajánlom, hogy engedje a Nagy Lajosba, ő oda akar menni angol tagosatoa osztályba. Még néhány kérdés: hová lehet onnét menni? Nem jobb-e a francia? Aztán megszületik az egyezség. A férfi kis reménnyel távozik: „Nyelvtanámő is' lehet a lányom!” A párbeszédekben néhány kesernyés vonás ellenére Is van valami meglepő határozottság. Félrehívom dr. Vándor Ottónét, a Jókai utcai általános iskola VIII/a osztályának főnökét: — Ugye előkészítették ezt a beszélgetést? Hiszen ez meglátszik. A válasz több, mint amit várok: az iskola második éve alakult, tehát a gyerekeket nem régen ismerik. A pályaválasztásra való előkészítő munkájuk mégis példás. — Már tavaly, hetedikes korukban rendszeresen szerveztünk üzemlátogatásokat, bőrgyárba, kesztyűgyárba és még sokfelé. A gyerekek beszélgettek a munkásokkal, utána osztályfőnöki órán értékeltünk. Szeptemberben a gyerekek 70—80 százalékának már volt valamilyen elképzelése De az előkészítés ezzel korántsem fejeződött be. Kétszer összehívták ebben az ügyben a szülőket is, egyes — nem felkapott — szakmákból munkások jöttek el az osztályba és a gyerekek kérdezgették őket. De segített a pályaválasztási kiadvány is, aztán a családlátogatások. — Egy másik módszerünket a szülők foglalkozására alapoztuk, — mondja Vándorné. — Előbb ki-ld elmondta, hogy mit tud szülei foglalkozásáról. Jellemző, hogy ez alkalommal általában az árnyoldalról beszéltek a gyerekek, valószínűleg azért, mert szüleik is többnyire ezt mondják, panaszkodjék el otthon. Utána dolgozatot írattam a kérdésről, s miután erről előbb otthon elbeszélgettek, kiderült: kellemes, szép oldala Is van a papa vagy a mama foglalkozásának. Végül közösen értékeltük mindezt. így a gyerekek nem felnőttől származó rábeszélésre, hanem osztálytársuk, barátjuk elmondása alapján Ismertek meg minden szakmát, ami az osztály szillel között előfordult. A vezérfonal persze ez volt: a gyerek oda jelentkezzék, ahová nagy kedve van. Az eredmény? — A szeptemberi elképzelések általában megmaradtak. A harminchárom gyerek közül — ebből tizenhat fiú és tizenhét lány, tizenegy lány és hét fiú megy középiskolába. Szakmunkás tanulónak pedig a lányok közül öt. a fiúkból tíz. Kiküszöböltük a divatot is, például autószerelőnek mindössze egy fiú, fodrásznak egyetlen lány 1e- lentkezik. És ami igen fontos: viszonylag kevés kom^lv összeütközés volt a szülők és a gyerekek között. A nagy gátat, a lányoknak alkalmas kevés szakmát persze a kétéves tervszerű előkészítés sem tudta tökéletesen és megnyugtatóan elhárítani. De a pályaválasztás nagy gondját ilyen lelkiismeretes hozzáértő nevelő tevékenységgel meg lehet könnyíteni. Földessy Dénes venkét éves. népszerű néger író első alkotása ez, ennek ellenére nagyszerű színművel ismerkedhet meg a pécsi közönség a pénteki bemutatón, és ez természetes, hiszen Baldwin a legavatottabb ismerője az egész problémának és különösen a néger lakosság lelkivilágának, belső érzelme5 nek. szokása inaik. — Baldwin müvében fokozottabb szerepe van a társművészeteknek — mondja Dóbai Vilmos, a darab rendezője —, a zene, a tánc ehhez a világhoz szorosan hozzátartozik. Bár az eredeti zeneszámokat, a koreográfiát nem ismerjük, megpróbáltunk a dráma atmoszférájának megfelelő, vele szerves egységet alkot.6 zenét és táncot komponálni. Valamennyien nagy szeretettel és lelkesedéssel készülünk a bemutatóra, ez a harcos antifasiszta mű a szereplőgárda összességének ko- mohi erőpróbája. Baldwin hajai és külföldi sikerében nagy szerepe van annak. hogv lehetőséget ad a modern színjátszás elemeinek sokoldalú felhasználására Richard az első percben a gyűlölet áldozata lesz mégis a történet minden lényegesebb pillanatában a színen van. végig kísérhetjük tetteit, gondolatait. — Számunkra különleges feladatot jelentett — folytatja Dobai Vilmos — a darab film- szerűsége. Az áttünések, jelzések, visszaemlékezések egész sorát kellett alkalmazni, vállalva ennek már ismert nehézségeit. Mi azonban bízunk a közönség asszociációs kultúrájában, hogy megérti azokat a váltásokat, amikor a múltból a jelenbe, a jelenből a múltba lépünk vissza. — A négereket játszó színészeket a szokásostó] eltérően nem festik feketére, van ennek valami jelentősége? — Nincs semmi újszerűsége. ügy érezzük, hogy tökéletes illúziót nyújtanak akkor is, ha a négerek csupán egy fekete parókában, a fehérek pedig szőkében játszanak. Valahogyan komikusnak hat amikor tíz fekete ember forog a színpadon. A mi felfogásunk szerint a problémakör■ kitágul, többet mond és megerősíti az előadás központi gondolatát: az emberek faji megkülönböztetése embertelen séghez vezet. Az a lényeges, hogy a darab mondanivalója fejezze ki a dráma hátterét, a néger lakosság helyzetét, elnyomatását, gyűlöletét.
