Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-24 / 46. szám
MM. FEBRUAR 24. napio Több hőst, zöldséget - olcsóbban (II.) ^ / A korszerűsítés haszna Arról már sokat írtunk, hogy a szigetvári termelőszövetkezet nagyüzemi baromfitenyészetet alakított ki az egykori téglagyár helyén. Valójában igazi nagyüzemmé ezekben a hónapokban vált. amikor kialakították a 100 000 fé_ rőhelyes tenyészetet és Lehmann csirkékkel népesítették be. ök a baromfitenyésztésben valósítják meg elsősorban a „Több húst, zöldséget — o’csóbban!” elvet. Nézzük meg a számításokat! Ke yvenezerböl százezer Varga László, a tsz elnöke mondja: 1965-ben 40 000 hús- csmkét nevelt a szigetvári termelőszövetkezet. Az idén már 100 000 Lohmannt nevelünk húsbaromfinak és tojás- termelésre. Ötszöri rotációt valósítunk meg és kilenc hét, vagyis 63 nap alatt fogyasztásra, vágásra alkalmas baromfit adunk a lakosságnak. Ez csak a lehetőség, ami a szigetvári termelőszövetkezeit számára igen szép jövedelmet biztosít évente. De túl a jövedelmezőségen, mit jelent ez az ország lakosságának most, amikor megnövekedett az érdeklődés a baromfihús iránt, ugyanakkor a kereslet emelkedésével párhuzamosain emelkedtek a szabadpiaci árak is. Éppen ez teszi jelentőssé a szigetvári tsz terveit, ugyanis az elmúlt napokban a pécsi piacon 130—150 forintot is elkértek egy pár vágni való csirkéért. Elsőnek talán a csirkeneve. lésről számolnánk be. Amióta a szigetvári tsz-ben bevezették a Sós-féle láncos önetetőt, a 3,24 kiló takarmány- felhasználás 2.82 kilogrammra csökkent. így minden hetedik csirke után egyet felnevelhetnek a takarmánymegtakarításból, ami 100 000 csirkénél azt jelenti, hogy ugyanabból az abrakmennyiségből — éppen a korszerűsítés következtében 14 0O0 darabbal több csirkét adhatnak közfogyasztásra. A szigetváriak baromfitenyészete nem ráfizetéses. 17— 18 forint körül van az önköltségi ár, míg a felvásárlási ár eléri a 24 forintot. — A szigetvári piacon március elsejével külön tsz-pavi£j alapokon a felvásárlás Mivel a jövőben ugrásszerűen növelni akarják a háztáji gazdaságokból felvásárolt áru mennyiségét, a földművesszövetkezetek alapjaiban átszervezik felvásárló hálózatukat. Ennek első lépése, hogy valamennyi földművesszövetkezetnél mezőgazdász képzettségű alkalmazottat vesznek fel a felvásárlás irányítására. A külön státust, valamint a szakértelmet indokolja, hogy a felvásárlás irányítóinak mélyen be kell avatkozniuk a termelés. Illetőleg tenyésztés minden szakaszába. Ez egyrészt színvonalas szaktanácsadást jelent, másrészt a termelők állandó anyagi segítését is. így az állatok számára a gyógyszer beszerzése, a járványügyben az állatorvosnak nyújtott igazgatási jellegű segítség, a vetőmagvak, napos- és tenyészál- ’a*ok. szaporítóanyagok idejében és megfelelő minőségben történő biztosítása Is feladatuk közé tartozik majd. A felvásárló tevékenység, illetőleg a háztáji termelés fejlesztését további intézkedésekkel is elősegítik. Többek között kérhetik majd, hogy a községben levő parlag, vagy nagyüzemi módon ki nem használható földterületeket vagy kaszálókat a jövőben megalakítandó szakcsoportoknak adják kishaszonbérbe. Felkutatják az úgynevezett rejtett, tartalékokat is. így a jövőben átveszik majd a háztartásokban felesleges lekvárt, füstölt árut vagy például az állati bőrt la. lont állítunk fel — mondja Varga László elnök — Itt elsősorban zöldséget árulunk, már a koratavaszi hetekben, ugyanis tavaly félretettünk a termésből burgonyát, káposztát, savanyított árut, A pavilonunk mellett ezenkívül húsbaromfit és tojást is árusítunk. Adagolt legeltetés Ugyanezekkel a kérdésekkel kopogtattunk be a szigetvári járási tanács mezőgazdasági osztályára is. Kozáry József osztályvezető a „több húst, zöldséget — olcsóbban” elv megvalósulását többek között két dologban látja. — Az egyik amit szorgalmazunk a járásunkban, és a szigetváriak, somogyapátiak már próbálkoznak is vele, hogy a szarvasmarha-hizlalásnál ne legyen növendék. Választás után azonnal fogják hízóba és két év helyett másfél év alatt adják le közfogyasztásra, így időt és költséget takarítanak meg. — Es a másik? — A legelők, főleg a minta- legelők jobb kihasználása. A járásban 9000 hold legelő van, és valamennyi felújításra szó. rul. Nagy területen pusztít a víz, vagy már kopár, esetleg befásították, de a nyilvántartásban még legelőként szerepel. Az helyes kezdeményezés volt, hogy a KISZ védnökséget vállalt a rétek és legelők felett. Én mégis azt mondom, hogy a védnökség mellett a tsz legyen valóban gazdája a réteknek. Úgy kell foglalkozni javításukkal, mint a szántóföldekkel. Azt tapasztaljuk, hogy éppen ott tejelnek gyengébben a tehenek, ahol sok a legelő. Itt ugyanis kevés erőt és anyagot fordítanak a rétek, legelők javítására. Ha csak egy mázsával növelnék holdanként a szigetvári járás rétjeinek, legelőinek szénatermését, máris 90 vagon príma takarmányt nyernének. Ez pedig nem elérhetetlen. — Tavaly 1000 hold minta- legelőnk volt, ahol már 15—16 mázsás szénatermést értünk el — mondja az osztályvezető. — Azonban a szakaszos legeltetéssel és a hagyományossal is igen magas, alkalmakként 50 százalékos a tiprás. Ezt úgy csökkenthetjük, ha adagolt legeltetést vezetünk be, elsősorban a hízómarhák számára. Az adagolt legeltetéssel 10 százalékra csökken a tiprás, kevesebbet mozog a hízójószág, ugyanakkor megtakarítják a széna kaszálását, beszállítását, és a feletetésével járó munkát Rí kell használni a lehetőségeket! Aztán még hozzáteszi: saj- nok ezek még mind csak elképzelések, bevezetésük a jövő feladata. Mä csak annyit tennénk hozzá, hogy ahol erre a lehetőségek adottak, minél előbb meg kellene valósítani, éppen a „több húst, zöldséget — Olcsóbban” elv érdekében. Gáldonyi Béla Az idény rési vásár utolsó hete Négymillió forintos Utánrendelcseket tud még tel’esíteni a A vásárlók zöme nem érzékeli a különbséget a február elsejétől érvényben lévő, ruházati cikkekre vonatkozó árleszállítás és az idény végi vásár között. Vannak, akik azért veszik elő tartalékaikat vagy kérnek kölcsön, hogy megvehessék a „most olcsó” habselyem és nylon fehérneműt, harisnyát, noha ezeknek február 26 után sem változik az áruk. Ezzel szemben akadnak, akik a márciusi fizetésből szándékoznak megvásárolni a több mint száz forinttal olcsóbb plédet, pedig ez az idény végi vásár árukörébe tartozik, és a jövő héten már csak teljes áron kapható. A pécsi és baranyai üzletekben e tájékozatlansághoz mérten alakul a forgalom. Több százezer pár nylon harisnya Az Állami Áruház volt az első, amely az árleszállítás után gyors utánpótlást kért a Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalattól — ágyneműből. Aki ágyneműt vesz, végszámra viszi még most is, pedig az ágynemű ára a mostani szinten marad, véglegesen leszállították. A ruházati szaküzletek vezetői talán kissé kétségbeesetten figyelik, hogy hány százezer pár nylon harisnyát vásárolt Pécs és Baranya, s február elseje óta még sem tudott „telítődni”! Egy párat senki sem vesz, két pár harisnya a minimum — s ez az I. rendű árát számítva is csak 76 forint — amit egy-egy vevő megvásárol például a Tündében. Ezért néha-néha megcsappan a bolti tartalék, szerencsére azonban gondoskodik utánpótlásról a Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat. Tegnap olasz és NDK importból származó nylon és dederon harisnyák kerültek az üzletekbe, s nemsokára megérkeznek a kitűnő minőségű, szovjet gyártmányú kapronok is. A vásárlóknak alkalmuk van a német gyártmányú harisnyák árait összehasonlítani a miénkkel: egy pár dederon harisnya 11,60 márkába kerül az NDK-ban, nálunk 38 forintért kapható ugyanaz. Hég tartanak a készletek A B. m. Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat az 1965. évi februári forgalomhoz képest e hónap első két dekádjában 111 százalékra teljesítette tervét, ez mintegy 27 millió forintos forgalomnak felel meg. Az ez idő alatt forgalomba hozott árumennyiségnek 33 százaléka került a korábbinál alacsonyabb áron a fogyasztókhoz. Az Idény végi vásár ezzel szemben kevésbé jól sikerült: az első héten 3 millió forintot forgalmaztak a tavalyi négymillió forinthoz képest. A 3 millió forintért főleg cipőket, kötöttárukat, selyemanyagokat és viszonylag kevés konfekciót vásárolt a lakosság. Ennek megfelelően a kötöttáru- és cipőboltokban, valamint a méteráruboltokban volt legélénkebb a forgalom: a Tündében, a Csongorban, az Ádámban, a Belvárosi ruházatiban, a mohácsi Duna Áruházban és a komlói ruházati szaküzletekben. A tavaszi cikkeket keresik A nagykereskedelmi vállalatok tájékoztatást adtak arról. hogy a szezon végi vásár, mely cikkeiből várható még utánpótlás. A RÖV1KÖT szinte mindenféle kötöttáruból, elsősorban svájci és bolyhos téli fehérneműkből megfelelő készletekkel rendelkezik. A vállalat vezetői arra törekednek, hogy megszűnjenek a zökkenők a női harisnyaellátásban. A Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalatnál közölték, hogy eddig több ezer méter düftint, kordbársonyt és matlasz- szét adtak át az üzleteknek és 800 gyapjútakarót szállítottak. Konfekeióárukból több száz csehszlovák sínadrág gyermek bélelt ballonöltöny műbőr férfi kuli, 900 darab bébi flanellruha, 1000 darab leányka flanellblúz és 750 darab olyan, serdülőknek való-------------------------3 TA VASZ A KERTÉSZETBEN . A ZengSaljai Állami Gárdáiig flvegházaiban már áttüzdelték a korai saláta* és a paprikapalántákat, a korai káposzta is már ki telt a hollanrtágyakban. Jelenleg a paradicsom és paprika kiülte téséhez készítik elé az egyik fóliás Iker melegágyat. A pécsi járás párttitkárainak tanfolyama * Amatőr tánczenekarok- vetélkedője A Pannónia Szálló nagytermében ma délután 5 órai kezdettel újabb két amatőr zenekar méri össze tudását a Központi Ifjúsági Klub rendezésében. A Phantom- együttes megismétli legutóbb bemutatott számúit. A vetélkedőt amatőr tánc- dalénekesek bemutatkozása teszi színesebbé. A zsűri ez alkalommal is a közönség. forgalom nagykereskedelem pantalló van még raktáron, amelyek a szezon végi vásár idején 30 százalékos árkedvezménnyel hozhatók forgalomba. A Dél-dunántúli Cipőnagykereskedelmi Vállalatnál 15 millió forintos készletet érintett az idény végi vásár, ezen felül azonban a kiskereskedelmi vállalatok mintegy 7—8 millió forintos szezon végi készlettel rendelkeztek. A cipők iránt az első naptól kezdve igen élénk volt a kereslet, de az enyhe időjárás miatt a vásárlók érdeklődése a köny- nyebb, tavasszal is viselhető lábbelik iránt fordult. Ezért alakult úgy a helyzet, hogy bundacipőkből, csizmákból, nehezebb cipőkből pillanatnyilag nagyobbak a vállalat készletei, ettől függetlenül azonban a tavasziasabb lábbelikből is tudnak még után- rendeléseket teljesíteni. Február 14 és 19 között rendezte meg a pécsi járási pártbizottság a járás párt- titkárainak ez évi tanfolyamát. A pártbizottság munkatársai előzetesen tájékozódtak, mely témák tarthatnak leginkább számot a titkárok érdeklődésére. Az eredmény; majdnem teljes létszámban való aktív részvétel. Az ideológiai, politikai és kulturális munka feladatairól Mitzki Ervin tartott előadást. A propaganda- és agitációs munka módszereiről mondták el tapasztalataikat a hozzászólók, számos használható javaslattal segítve egymás ilyen természetű munkáját. Többen felvetették, hogy egyes gazdasági vezetők nem politizálnak. Elterjedt nézet: ahol jók a gazdasági eredmények, ott növekszik a politikai közömbösség ... Holott csak arról van szó, hogy a gyors gazdasági fejlődést egyes helyeken nem követte megfelelően a politikai munka színvonal-emelkedése, pedig az emberek igénylik a beleszólást, a részvételt a társadalmi, politikai életben. A mezőgazdaság 1966. évi feladatairól Czégény József, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztálya vezetőjének előadását hallgatták meg a jelenlévők. Hogyan érvényesül a központi tervezés a tsz-ek ön- 1 állóságának növekedése során? Hogyan egyeztethető össze a termelőszövetkezeti bizottságok szerepének növelése és a tsz-demokrácia erősítése az egyszemélyi felelősség növekedésével? — Ilyen kérdések merültek fél és kaptak megnyugtató megoldást a vitában. Különös érdeklődést váltott ki dr. Nagy József, a megyei pártbizottság titkárának előadása az új gazdasági irányítás rendszererői. Néhányan úgy látták, hogy könnyebb lesz a nárt- szervezet^k helyzete, mert nem kell majd direkt módon a termelés problémáival foglalkoztok. Mások attól féltek, hogy a népgazdaj|(j sági érdek és a vállalati Sr^ dek összeütközése esetén két tűz közé kerül a pártvezető ség. Mindkét nézet érthető és felvetése helyénvaló. A nemzetközi helvzet Időszerű kérdéséi — G V e n i s Pál előadása ;— különösen a háború és béke kérdésében. a vietnami helvzet. valamint a kommunista mozgalmon belüli problémái- Setékéi ásó terén váltott ki előrevivő vitát. A tanfolyam keretében a párttitkárokat tájékoztattak mindazokról a kérdésekről, amelvek a közeljövőben fontos helyet foglalnak el az alapszervezetek politikai munkájában, a viták sn-ái» közelebb kerültek egymáshoz. közvetlenebb kapcsolat alakult ki köztük és a járási vezetők között. Péeeredményben hi a felelős? Negyedszer a bíróság előtt Takács László 24 éves fiatalember már régi ismerős a bírósági tárgyalótermekben. Lopás miatt 1 év 2 hónapi szabadságvesztésre ítélték, később ugyancsak lopás miatt 2 év 4 hónap volt büntetésének időtartama. Újabb lopás miatt 1 év 6 hónapra szólt az ítélet. A napokban ismét a vádlottak padján ült lopás miatt. A történetet így mondta el: „Becefán sétálgattam, nézelődtem. Akkor jutott eszembe: pénzt kellene szerezni. Kinéztem magamnak a község egyik legszebb házát. A házban csend volt, semmi mozgás, gondoltam a lakók nincsenek otthon. így is volt. Bementem a házba, aztán a szobába, alaposan átkutattam mindent, találtam 40 000 forintot. Ahogy mentem, szép csendesen távoztam”. Takács László takarékos fiatalember. Ezt bizonyítja. hogy a lopott összegből 3200 forintot a takarékba tett — szűkebb napokra Is gondolva... A nyomozás eredményeként Takács ismét a bíróság lépcsőjét volt kénytelen koptatni. A tárgyalás folyamán meglepő mondatot „vágott oda: „Azért, hogy én megint ide kerültem, a társadalom a felelős”. Nocsak! KI Is Takács László? Tény, hogy gyermekkorában rendezetlen családi körülmények között élt Elmondása szerint mostohaapja iszákos volt. Az első bűn- cselekményét 14 éves korában követte el. Az aszódi nevelőintézetbe került, ahol kitanulta az autófényező szakmát. Nem is rossz szakma. Kikerült a javítóintézetből — a társadalom lehetővé tette, hogy elhelyezkedjék. A szigetvári állami gépjavítónál dolgozott. Felmondott, mert úgy gondolta, hogy a szigetvári AKÖV kirendeltségnél jobban keres. „Az a havi 1400 forint mindig a borítékban volt” — mondotta. Megnősült. „Feleségem nem dolgozott, nehezen éltünk, ezért kellett lopnom. Tehát a társadalom? A társadalom kitanittatta, szakmát adott a kezébe. Szakmát és munkalehetőséget. Nem is egyet! Miért felelős akkor a társadalom? A bíróság elé kerülő fiatalemberek közül föbhen mondják: nem ők a hibásak, hanem a környezetük. A környezet? Néha az is. De nem kizáróan! Néhány fiatal saját magában egyáltalában nem látja, vagy nem akarja látni a hibát. Az elkövetett bűntettért pedig elsősorban ők a felelősek.
