Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-24 / 46. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek! Dunámon napio Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja ________ XX III. ÉVFOLYAM, 4«. SZÁM ARA 30 FILLÉR 1966. FEBRUÁR 24. CSÜTÖRTÖK Ünnepség a szovjet hadsereg megalakulásának 48. évfordulója alkalmából Bensőséges ünnepségre ke­rült sor tegnap délután 4 óra­kor, a Petőfi laktanyában Magyar és szovjet katonán ünnepelték együttesen a szov­jet hadsereg megalakulásának 48. évfordulóját A saovjet és magyar Himnusz elhangzása után Asztalos László őrnagy, politikai helyettes meleg sza­vakkal köszöntötte az elnök­ségben helyet foglaló Babenko vezérőrnagyot, aki részt vett hazánk, közöttük a Dunántúl felszabaditásólbaa; Nyilátyen- ko mérnök-alezredest, aüd a fasizmus ellem háborút Ber­linben fejezte be; Palatyenko alezredest, aki a háború utol­só napjáig, még Prágában Is harcolt. Üdvözölte Lukács Já­nost, a megyei KlSZ-bizott- ság első titkárát. Asztalos László őrnagy fel­idézte az 1918-as évet, a feb­ruári napokat, amikor a né­met imperialista hadsereg tá­madást indított a fiatal szov­jet állam ellen. Visszapillan­tott a nehéz napokra, s arra a hősies erőfeszítésre, mellyel a világ első munkás-paraszt államának hadseregét megte­remtették. Megemlékezett a pszkovi és narvai győzelem­ről. mely nemcsak a német hódítóknak volt lecke, hanem egyben a szovjet hadsereg születésnapjává Is vált. Az előadó végigkísérte a szovjet hadsereg fejlődését, út­ját, küzdelmes és nehéz har­cait. nagyszerű győzelmeit. Elismerő szavakkal méltatta a szovjet hadsereg kitűnő technikai felszereltségét, ere­iét, kiállt a magyar—szovjet fegyverbarátság mellett, mely szocialista vívmányainknak b'ztos záloga. Asztalos László őrnagy után B?'-enko vezérőrnagy köszön­tő' ;■ az egység harcosait. El- is-.v.e.ő szavakkal emlékezett •ma arról a segítségről, me- lys'.'í) magyar internacionalis­ták — közöttük Kun Béla, S~rmuely Tibor, Zalka Máté, Míinnich Ferenc — nyújtottak 1918—1921 között a szovjet nép számára felidézte a szov­jet hadsereg nehéz és ke­nu y harcai*, fejlődését, mól­lal'a a több mint két évtize­des magyar—szovjet fegyver- barétsó got. Ezt követően élénk dobpergés közepette, a Köztársaság téri H4-es, Fábián Béla úttörőcsapat vonult be, s Syers Antónia VIII. b. osz­tályos tanuló köszöntötte a SKövjet vendégeket, majd vi­rágot nyújtott át az ünnepei­teknek, s vörös nyakkendőt több harcosát a Néphadsereg kötött a saovjet katonák nya- kiváló katonája címmel és jel­kába. vénnyel tüntették ki. Az ün­Ezután paxancsfelolvasa s népségét az egység parancs­következett, s az alakulat noka zárta be. 686 újítás A bányaüzemekben eredményesen dolgoznak az újítókörök A Mecseki Szénbányászati Tröszt minden évben, külön kis füzetben, közreadja a meg­oldásra váró műszaki problé­mák gyűjteményét. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az 1965. évi újítási feladattervet mindenki számára érthetően, a megoldásra váró problémák részletes leírásával készítették él. A feladatterveket vala­mennyi üzemi újítókörben ki­osztották, s röviddel ezután újítóköri értekezleteken be­szélték meg a helyi lehetősé­geket. Mindezek alapján 1965- ban 686 újítást adtak be a tröszt dolgozói. Érkezett ezen­kívül 73 tapasztalatcsere-jel- legű javaslat is. A közelmúltban befejező­dött értékelés szerint 241 újítást vezettek be az év fo­lyamán, melyekért 415 ezer forintot fizettek ki. Az esz­Orszá^os tanácskozás Pécsett Az ország legnagyobb kel­tető vállalata Pécsett műkö­dik. F.gy épületben hét eme­leten 52 géppel évente több mint 3 millió naposcsibét kel­tetnek. Innen látják el a ba­ranyai termelőszövetkezeteket, de küldenek más megyékbe a Dunántúlra is. Talán ez indokolja, hogy az országos baromfitenyésztési tanácsko­zást a Földművelésügyi Mi­nisztérium Állattenyésztési Főigazgatósága Pécsett rende­zi meg március elsején és másodikén. A tattácskozást a Pannónia Szálló nagytermé­ben tartják, ahol megvitatják * baromfitenyésztés 1966. évi feladatait. mei díj összege meghaladta a . 243 000 forintot. . Az üzemek újítótevékenysége elsősorban az év első felében volt ered­ményes, ekkor 449 javaslatot kapott az újítási csoport. Az 1965-ben bevezetett újítások utókalkulált népgazdasági eredménye 17.6 millió forint. Az elmúlt évekhez képest a fejlődés nemcsak számsze­rűen, de a benyújtott újítások minőségét, hasznát nézve Is jelentős. Több javaslat elér­te, s még több megközelítette a találmány&zintet. Az ered­ményesség elsősorban az üze­mek újítóköreinek köszönhető. A további fejlődést némileg gátolja az újítóműhelyek szűk kapacitása, emiatt több javas­lat kipróbálása hosszabb idő­re elhúzódott. A tröszt újítási csoportja már az 1966-os fel­adatokat is kidolgozta, s ezek megoldásánál is elsősorban a szervezett újítókra kívánnak támaszkodni. Segítsük Vietnam népéti Szolidaritási műszak a Kesztyűgyárban A Pécsi Kesztyűs) ar 2500 dolgozója szer­dán röpgyűlésen követelte az amerikai ter­rorbombázások megszüntetését, a genfi egyez­mények tiszteletben tartását. A dolgozók úgy döntöttek, „vietnami műszakot” szerveznek és munkájuk ellenértékét segítségül adják a vietnami népnek. A Kesztyűgyár egyes mű­helyrészeiben már szerdán megkezdték a szolidaritási műszakot. A szabászok vas űr­nap végeznek többletmunkát. A kesztyűgyár dolgozói, párt- és szak ,zer- vezete, valamint KISZ szervezete felhívja Baranya összes termelő üzemét, hogy esat- lakozzanak a vietnami népet segítő mozga­lomhoz. Oás^txokíoH'á arattak Kállai Gyulát Kútfői elrfárs beszéde az ünnepségen Rektor úr! Mindenekelőtt szeretném ki­fejezésre juttatni hálás kószö- netemet azért a nagy megtisz­teltetésért, amely személyemet és rajtam keresztül a .Ma­gyar Népköztársaságot érte, amikor a nagytekintélyű delhi egyetem diszdoktorává ava­tott. Rövid indiai tartózkodá­som során többször nyílt már alkalmam beszélni arról a mély tiszteletről és baráti ér­zésről, melyet a magyar nép az önök dicső múltja és ered­ményekben gazdag jelene Iránt tanúsít. Mindez, úgyhi­szem, érthetővé teszi, hogy milyeai nagyra értékelem az önök nemes és szép gesztusát. Engedjék meg, hogy ezt az ünnepélyes alkalmat felhasz­náljam arra, hogy a Magyar Népköztársaság külpolitikája alapelvének tükrében a világ- politika néhány időszerű ál­talános problémájáról röviden kifejtsem véleményemet. Is­meretes, hogy a Magyar Nép- köztársaság mint a szocialista világrendszer tagja, a külön­böző társadalmi rendszerű or­szágok közötti békés egymás­melleit élést tekinti külpoliti­kája egyik alapelvének. A bé­kés egymás mellett élés poli­tikája számunkra nem takti­ka és nem is korlátozott idő­re szóló törekvés, hanem a nemzetközi életben állandóan és következetesen alkalmazott gyakorlat, a különböző társa­dalmi rendszerű országokkal való kapcsolataink vezérfona­la. Mi kitartunk ezen eszme mellett annak ellenére, hogy több oldalról is támadják, bí­rálják és irreálisnak igyekez­nek feltüntetni. Most, hogy a I nemzetközi helyzet feszülteb­bé vált, vannak akik a békés egymás mellett élés politiká­jának elhibázottságáról, ku­darcáról beszélnek. Mi nem értünk egyet ezen vélemény­nyel, mert szerintünk a békés egymás mellett élés nem szub­jektív kívánság, hanem törté­nelmi szükségszerűség, amely logikus következménye a szo­cialista világrendszer és a gyarmati sorból felszabadult új független államok megje­lenésével kialakult nemzet­közi erőviszonyoknak. A továbbiakban Kállai Gyu­la kifejtette, a Magyar Nép­köztársaság kormánya minden eszközzel támogatja az Egye­sült Nemzetek Szervezetét, amelyet a békés egymás mel­lett élés szervének is tekint, Kállai_ Gyula továbbiakban méltatta' Nehru történelmi je­lentőségű tevékenységét, majd így fejezte be beszédét: c . Indiai látogatásunk delhi szakasza rövidesen befejező­dik. Az országuk fővárosában eltöltött rövid három nap,’ az indiai vezetőkkel rendkívül szívélyes légkörben folytatott eredményes tárgyalások, a la­kosság meleg, baráti érzelmei­nek megnyilatkozása, vala­mint a mai diszdoktorrá ava­tási ünnepség meggyőzően tükrözi az országaink és kor­mányaink közötti baráti vi­szonyt, gyümölcsöző együtt­működést. A Delhi Egyetem díszdoktori címe is arra kö­telez, hogy minden erőmmel tovább munkálkodjam a ma­gyar—indiai barátság erősíté­sén, azon eszmék szellemében, amelyeket mai rövid beszé­demben vázlatosan érintettem. Még egyszer köszönöm önnek, rektor úr, és az egyetem ta­nácsának a díszdoktori cím adományozását. A tavaszlas időjárással tegnap beköszöntött az első kiadós tavasz! eső ts. (Foto: Erb) A premium mini ösztönzi rro V chain an igazgatók most ' ' az új préniiumrenü' lei­re panaszkodnak. Megiv •••úti a helyzetüket, mondják. Ma eddig hasznos volt olykor a pofafürdő, ezután a prémium- feltételek egyike lesz ... Az utasítás szerint ugyanis az igazgató és helyettesei­nek prémiumát a vállal ili össztevékenység elemzése alap ján utólag határozza meg a miniszter. össztevékeny ,ég. Benne van ebben az a lehe­tőség Is, hogy az adott é.ben az igazgató műszaki fejleszté­si intézkedéseket hozzon a nyereség rovására, ha a kö­vetkező években megterül a befektetés. Ezt azonban már nem vették figyelembe. ..Igaz. kaphatunk prémiumelőleget a félév eltelte után, de ez bi­zonytalan, esetleg még vissza is kell fizetni. ­„Néhányan” — mondtuk feljebb, de jelöljük meg kissé közelebbről! Azok az embe­rek, akik így tárgyaltak a munkára jelentkező műszaki­val: „Nézze, itt 240« forint a fizetés, plusz prémium .. akik keserűen mondogatták az újságírónak: „Higgye el. elv­társain, nagyon hálátlan do­log szétosztani, igazságosul nem is lehet, inkább ne is volna egy fillér se!” Pedig csak nem vették észre a pré­miumban rejlő hatalmas ösz­tönző erőt, mondjuk ki: a könnyebbik megoldást, a flzq- téskiegészítést alkalmazta*;. Csupán ők lennének a hibá­sak ebben? Legalább olyan mértékben hibás volt maga a rendszer, a felülről mez- szabott követelmények, ame­lyek arra kényszerítették íz igazgatót, hogy — sokszor a fontosabb feladatok rovásán* — azokat a mutatókat része­sítse előnyben, szabja meg prémiumfeltételként, amelyek a vállalat prémiumkeretét nö­velik. A Mecseki Ércbányászati Vállalatnál a kifizethe­tő prémium 70—80 százalékú/ előre meghatározott, konkrét feladatok teljesítésétől tettél; függővé. Helyesen. A szén­trösztnél viszont a kifizethető összeg nagyobb részét gyak­ran általános feltételek tcli«- síiéséhez kötötték. Ha az ak­na 110 százalékos telb-s.'l- ményt ér el. fizetésének 15 százalékát kapja prémium­ként az aknász. — És a fő­aknász is ... A magasabb fi­zetésnek több a 15 százaiét;:* is: hiába nyújtott átlagon fe­lüli teljesítményt az akn%sz, a főaknász több prémiumot kapott. Korábban a pécsi ta­nácsi iparban az Is előfo”- dult. hogy a vállalat vezetői­nek a prémium kifizetésekor adiák át a precízen, pontok­ba foglalt — és természetesen (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom