Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-23 / 45. szám
WM. FEBRUÁR S3. napló I « A pénz már megvan Előzzük meg az erdőtüzeket! Hit vásárolhatnak a termelőszövetkezetek? A közelmúltban újraértékelték a traktorokat és más mezőgazdasági gépeket. Egy részüket kiselejtezték, s minden tsz-ben létrehoztak egy gépamortizációs alapot, hogy a szövetkezetek ezentúl saját eszközeikből pótolják elhasználódott gépeiket. Nézzük meg. hogy állunk ezzel a helyes elvvel a gyakorlatban! £ szalártai Hunyadi Tsz megbízottja nemrég felkereste az AGROKER-t — más néven Mezőgazdasági Ellátó V : 11 »latot —, hogy készpén- z-*"t két traktort vásároljon. S bár több traktor is állt raktáron, a kereskedelmi szerv ''’’Hasította a vevőt. • . . Mi* wond erről s aresleilä? Mikor Salamon Györgyöt, az AGROKER igazgatóját megkérdeztük, ezt a választ adta: — Igaz, hogy elvben szabadkereskedelem van, gyakorlatilag azonban engem mégis köt a keret. A kereskedőnek is könnyebb volna, ha annak adná el áruját, aki éppen jön és hozza a pénzt. Nem Is beszélve arról, hogy raktáraink amúgy is szűkek, az erőgépeket például az udvaron tároljuk. A keret azonban megköti kezünket, azt a megyei tanács bontja le továbbra is, és a járási tanácsok különféle szempontok, elemző számítások alapján döntik ei a tsz-ek elsődlegességét. _ Visszatérve a keretrendszerre, a kis traktorok kivételével minden erőgépet és ga bonakombájnt, valamint néhány igen keresett munkagépet — Ilyenek a trágya- markoló, a különféle pótkocsik, bálázók, min dentfelhordó berendezések stb. —, továbbra is csak előzetes keretelosztás szerint értékesíthetjük, az összes többi gépet szabadon vásárolhatják meg a termelőszövetkezetek. A napokban érkeztek meg a DT lánctalpas traktorok A kora tavaszi száraz felmelegedési időszak legelején vagyunk, s máris sok helyen erdőtűz volt a megyében. A kora tavaszi időszak a legveszélyesebb az erdőkre, mert a száraz alom a legkisebb szikrától is meggyullad és óriási károk keletkeznek. Az erdőgazdaság minden elővigvázata és megelőző intézkedése ellenére töbl helyen fordult elő már eddig is erdőtűz, ezért felhívjuk a megye lakosságát, a tanácsok é” intézmények figyelmét arra, hogy mindent kövessenek el a tűzvédelmi megelőző rendszabályok szigorú megtartására. Az e Jei tűzesetek észrevétele esetén pedig mozgósítsanak mindéi erőt a tűz megfékezésére. Felhívjuk az erdőben tar tózkodó dolgozókat, turistá kát, kirándulókat, hogy a: erdőben tartózkodásuk alat a tűzesetek megelőzésén igen nagy gondot fordítsa nak. Ne dobjanak el égi gyufát, ne gyújtsanak tüzet Ha e téren gondatlanságo észlelnek, az elkövetőkké szemben azonnal léojenek fe és az ilyen esetet jelentsél a rendőrségnek és az erdő gazdaságnak; Mindnyáiunl érdeke, hogy a megye igei értékes erdővagyonát €- tér mészeti kincseit megóvjuk i tűztől. Kasza Feren« igazgató Költők és költőcskék A Városi Művelődési Ház Irodalmi Színpada február 27- én, vasárnap este hét órakor mutatja be új műsorát Költők és költőcskék címmel. Bevezetőt mond dr. Baróti Dezső irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum osztályvezetője. A szatirikus ősz- szeállítást Bécsy Tamás rendezte. MU mondanak a megyei tanácson? Acs Vilmos, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának terv- és pénzügyi csoport- vezetője a következőket jegyzi meg: — Míg a traktorellátás nem fedezi a tényleges igényeket, addig a keretelosztási formát fenn kell tartanunk az erőgépek zöménél és néhány kiemelt munkagépnél. Ez a probléma 1968-nál előbb nem oldódik meg. Addig a kereskedelemhez érkező gépeket reális gazdaságossági szempontok alapján igyekszünk elosztani. Ezt a munkát a járási tanácsok végzik. — Ebben az évben — s ez már véglegesnek tekinthető — 83 UE—28-as traktort, 53 Szuper Zetort, 43 MTZ traktort és 5 DT lánctalpast kap a megye. A kereskedelem felmérése szerint az igény ennél kb. 10<V—120 géppel több. A gépelosztásnál nemcsak az egy traktoregységre eső szántóterület nagyságát és a meglévő gépek elhasználtságát, de a szövetkezet munkaerő-helyzetét is figyelembe kell venni. Nálunk megyed átlagban 110 hold szántóra jut egy traktoregység, az ideális 90— 95 hold volna. A nagyobb baj az, hogy egyes fontos munkagépekből — betakarítás, trágyázás stb. gépei —a szükségesnél kevesebbet szállít az ipar. R tsz-eln5k véleménye A szalántai tsz elnöke, Kerner Ádám viszont a következőket mondja. — Tavaly két traktort voltunk kénytelenek kiselejtezni: egy 12 éves DT lánctalpast és egy 15 éves Hoffherrt. Akkor egy traktoregységre 144 hold szántó jutott, most még rosszabb az arány. Gép-amortizációra közel félmillió forintos alapot képeztünk, sőt a járási tanács ezt még megtoldotta 170 ezer forintos beruházási hitellel. Mikor elmentem gépet venni, csak egy Mähladert és egy trágya- szippantót kaptam. Megvan a pénzem és sem traktort sem szalmabálázót, sem vető- magtisztítót, amilyen nekem kéne. nem vehetek. — Most újra az őcsárdi gépállomás munkájára szorulok, de az ócsárdiafc munkájával — ők Is tudják — nem vagyok elégedett. Körülbelül 500 hold szántással adósai a tsz-nek. Most januárban írtam alá egy lemondó nyilatkozatot 140 ezer forint értékű gépi munkáról, mellyel még tavalyról adósaim, hogy a kötbért elkerüljék. Miért írtam alá? Mert nincs kombájnom, s az aratásban is a gépállomásra szorulok. — S a keretelosztásról csak annyit, hogy Belvárdgyula öt új traktort kap az idén. Ez méltányos, hisz náluk még rosszabb az arány. De hogy Pellérd vagy Szabadszentkirály miért kapott terven felül traktort, s Szalánta a meg- járót miért nem kapja meg — erre a kérdésre ezúttal is tisztelettel kérném az Illetékesek válaszát. BeszéWenek a ténvek! Mikor késsül el végre Pécs Luca sséke? HatvanhétmíTTíó forintot költöttek öt év alatt a Pécsi Szennyvíztelep építésére. A befejezési határidők már többízben módosultak. A jelenlegi helyzet a kővetkező: Nem készek a homokfogók. Nem használhatók az elő- ülepítők. Nem üzemel a rothasztó. Nem épül az aszfaltút. Nem készül a csillevágány. Nem tudják tisztítani a szi- vóaknát. Nem tudják elterelni a szennyvizet. Nem szerelték fel a mérőműszereket. Nem dőlt el, hogy a további munkákra van-e még másfél, illetve kétmillió forint. Nem tudni, hogy decemberben átaclásra kerül-e vagy sem. Mivel a felsorolt hiányosságok láncszemként kapcsolódnak a telep munkájához, Sárgára vált a szonda A málnaszörp-színű folyadék egykedvűen bugyborékol a kémcsőben. Az asztalon fiolák, kötszerek, orvosi műszerek, a falon vöröskeresztes elsősegély-doboz. Az ajtó melletti padkán bányászlámpa, önmentőkészülék, összecsomagolt riadókészlet. Az ajtók felfogják az akna zaját, s bár alig 20 méterre van az elsősegélyhely a csattogó kastól, a csend és tisztaság egy belvárosi klinika szigorúságát árasztja... FIZETÉS UTÁN — Neve? — Kerekes László. — Ivott? — Nem ittam. — Fújja tele ezt a ballont ... Hartvig Béla, az egyébként mindig vicces felcser, most komoly, sőt, szigorú. A hatalmasra fújt ballonból a levegőt lassan áramoltatja át a kémcsövön. — A tíz köbcenti kénsav és egy köbcenti hipermangán keveréke a legkisebb alkoholmennyiséget Is kimutatja — mondja. — Színe ilyenkor halványbordóról szalmasárgára vált... A szobában hatan várakoznak. Valamennyien a bugyborékoló vegyszert né— Na, — kérdezi Kerekes László, — mit mutat? — Nem ivott. — Hát nem megmondtam! — vidámodik meg Kerekes arca. — Nem iszok én csak vasárnap, elvégre ezt a napot erre rendszeresítették. FELELŐSSÉG, MEGGONDOLTSÁG A szénbányászati tröszt üzemeiben néhány éve a fizetést követő napokon, leszállás előtt, rendszeres alkoholszonda-vizsgálatokat tar tanak. Az üzemi mentőállomás ügyeletes parancsnoka szúrópróba-szerűen berendel néhány tucat embert, s csak az szállhat le, akinél negatív eredményt hozott a vizsga. — Két évvel ezelőtt még a vizsgált személyek 30—35 százalékánál kimutattuk az alkoholt — mondja Hartvig Béla —. A fizetés utáni napokon szinte minden harmadik ember ittasan érkezett. Sokszor egész éjjel dolgoztunk, annyi volt a kisebb- nagyobb baleset. Saéchenyi-aknán 1965-ben 965 emberen végeztek alkoholszonda-vizsgálatot. (Ebben a számban nincsenek benn a balesetet szenvedettek, őket ugyanis külön alkohol-vizsgának vetik alá.) Egy év alatt 174 embert kellett ittasság miatt eltiltani a leszállástól... — Mióta végzik rendszeresen az ellenőrzéseket? — Naplóink három évre visszamenőleg őrzik az adatokat. 1964-ben egy vizsgálat alkalmával 28 emberből kilenc ittas volt. Tavaly 18— 22 százalékban találtunk „pozitív” eseteket, az idén alig magasabb 15 százaléknál ez a szám. — Mi történik azokkal, akik ittasan érkeznek? — A vizsgálatra kijelölt személyek addig át sem öltözhetnek. míg nem igazoljuk a negatív eredményt. Ha ivott, mehet haza. Első esetben szabadságot kap, de ha többször is megesett már vele, igazolatlan napnak számít. Valamiképpen felelősségre, meggondoltságra kell tanítani az embereket. Hartvig Béla szinte mindenkit személyesen ismer, tudja, kitől kell tartani, ki áll nehezen ellent a csábításnak, ha megkapja a borítékot. — A fiatalokkal van a legtöbb baj — mondja —. Meggondolatlanok. ÉVSZÁZADOS „HAGYOMÁNYOK" A múlt esztendőkben végzett vizsgálatok jelentős változást hoztak. A fizetés utáni nap nem a „rettegés" napja többé a műszakiak számára. így van ez minden üzemben, nemcsak Széche- nyi-aknán, a tröszt baleseti statisztikája ennek ellenére évek óta alig javul. — A föld alatti munka a gépesítéssel sokkal könnyebb lett — mondja Szirtes Tibor, az ügyeletes bányamentő raj parancsnoka —, a hatalmas, rendkívül bonyolult gépek azonban új baleseti források ezreit teremtették meg. A múlt esztendőben 7771 baleset történt a tröszt üzemeiben, melyből 3849 három napon túl gyógyuló sérülést okozott. A sérülések következtében 69 328 műszak veszett kárba. 903-mal több, mint az előző esztendőben. Ez azonban csak a mérleg egyik karja. A másik oldalon az emberek egészségében, testi épségében keletkezett felbecsülhetetlen károk állnak. — A balesetek túlnyomó többsége a figyelmetlenség, a műszaki előírások megsértése, illetve az ittasság eredménye. Évszázados régi hagyományokkal kell megbirkóznunk. A bányászok között az a hit élt nemzedékek óta, hogy az ital kell a munkához, a baj, a félelem ellen. Valamivel elmúlott éjfél. A vizsgálatra kijelölt bányászok hosszú sorban állnak az elsősegélyhely előtt. Néhá- nyan viccelődnek. mások szótlanul, lehajtott fejjel várnak ... Békés Sándor néhány mondat erejéig érdemes elidőzni a problémák sorrendjében. Hénapolrig folyt a vita A homokfogó tavaly nyár óta áll konstrukciós hiba miatt. Még az ősszel megállapodás történt a berendezés kicserélésére. A homokfogó két részből áll. Mivel nem volt előülepítő, az egvik részét e célra használták, összegyűlt benne vagy 60—80 köbméter homok. Hónapokig folyt a vita, hogy ki tisztítsa ki ahhoz, hogy a berendezést kicserélhessék. Mivel vállalkozó erre a munkára nem akadt, kénytelen volt a Víz- és Csatorna- művek hozzálátni a tisztításhoz. Ez megtörtént. A berendezés egy része e hónapban megérkezett, állítólag márciusban beszerelik. A Vízművek kényszerűségből abba is belement, hogy a másik részét ts kitisztítják, holott nem az 6 feladata lenne, de reméli, hogy ezzel elősegíti a szerelést. Ugyanis a szivattyúkba bekerülő homok többszöri üzemzavart okoz, veszélyeztett a génház üzembiztonságát, hátráltatja a munkát. Az előülepftőket négy méter magas víz uralja. Késik az átalakítás. Késlelteti az is, hogy nem dőlt el, ki szivaty- tyúzza ki a vizet. Amikor az építők már többízben is ki- szfvatták, nem jöttek a szerelők. S az építőknek ezt a munkát nem számolja el senki. • Mivel nem működük az előülepítő, nem működhet a rothasztó torony sem, amely Innét kapná a tápláló iszapot. Az iszapból gázt fejlesztenének, s ezzel biztosítanák a telep fűtését, ami 1965—66 telén legalább 150 tonna kokszba került. Két évvel a megrendelés után A szennyvízből kihalászott hulladékot, — amelyhez még hiányzik a szemétaprító —, valamint az előülepítő iszapját el kell szállítani a rothasztó toronyhoz. A szállítás csillében történik, de a csillevágány nyomvonalát még nem jelölték ki. Ugyanakkor ennek kivitelezését — bármilyen furcsán hangzik is —, a Víz- és Csatornamű „nyakába varrták”. Szakemberük, vágányépítő gyakorlatuk nincs. Nem az ő profilúk, de a beruházó és a tervező így döntött. A vízmű még csak nem is tiltakozhatott. Készen van a sz'vóak”n amelyből közvetlenül a gépházba kerül a víz, de lejáratú a gépházból hozzáférhetetlen. Ezért a szívóakna tisztításához a gépház fala melleti egy búvóaknát készítettek Ugyanis az előülepítő és s homokfogó hiánya miatt s szívóakna fenekét vastagon fedi az iszap. Ezenkívül féltéglától, a deszkadaraboktól az ácskapocsig minden található benne. Ez tavaly négy szivattyúlapát törését okozta Szivattyúlapátot a megrendelés után csak két év múlva tud szállítani aGanz-MÁVAG A szívóakna tisztítását ezérl már tavaly ósszel időszerűnek tartották, s annak tartják ma is. Miért nem tisztították ki? Mert az állandóan áramló szennyvizet a tisztítás idejére nem tudják hova elvezetni. Amikor megprópálták tisztítani, három árvízvédelmi szivattyú percenkénti 10 köbméter teljesítménnyel próbálta szabaddá tenni az aknát. A szivattyúk állandóan eldugultak, a szerelők majdnem megőrültek, a szennyvíz pedig — óránként körülbelül 800 köbméter — állandóan áramlott a városból. Ha a gépházban — erre még gondolni U rossz — egy komolyabb üzemzavar lenne, elöntené a telepet a szennyvíz, sőt, még a város egy résaét is. A vízmű javasolt egy terelő vezetéket ez azonban hitel hiányában csak javaslat maradt. Februárban volt egy egyeztető tárgyalás. A B. m. Építőipari Vállalat, mint generál kivitelező a megrendelések összegezése folytán még másfél millió forint hitelt lét szükségesnek. A Vízgépészeti Vállalat szerint még legalább kétmillió forintra lenne szükség a fent említett hiányosságok megszüntetéséhez, a telep építésének befejezéséhez. A beruházó ezt a tervezővel egyetemben soknak tartja, s az sem tisztázódott, megvan-e az a másfél, illetve kétmillió így aztán a decemberi átadási határidő is bizonytalan. Nem üzembiztos A hiányosságok ellenére a szennyvíztelep próbaüzemei. Az érkező víz 50 százalékát a biológiai berendezések segítségével ipari célra felhasználhatóvá teszik. Üzemelése — amint a fentiekből kiderül — nem üzembiztos, a beruházás teljes befejezése pedig bizonytalan. A jelenlegi állapot leírásakor a tényekre szorítkoztunk. Nem vonunk le semmiféle .0 vetkezte tért ítéljék meg a Iki/zckíi azo,», ».u- ..et invt. Csépányi Katalin
