Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-20 / 43. szám

Nyolcvan éve született Kun Béla Beszélgeti* Kmm Ágnessel Sűrű, fekete hajú asszony. Vonásai határozottságukban is lágyak, asszonyosak. Fagga­tom, keresem a választ, milyen érzés lehet Kun Béla lányá­nak lenni. Mire emlékszik 5, a gyermek, egy nagy forra­dalmár életéből, aki néki en­né! is több: az édesapja. Február vao. Megtnéíál ben­nünket az időjárás; A budai ház kertjében fényes a meg­kopott pázsit, Eső áztatja a várost. Könyveik. Könyveik a meny- nyezetág. Az édesanyja, az élettárs Hidas Antal és Marti- bov, a kedves költőbarát fény Kun Béla feleségével és Agnes leányával 1916-ban Kun Béla beszél Csepelen Kun Béla dolgozószobájának bútorai a Lcgújabbkori Történeti Múzeumban 1919. május 1, A kormány vezetői a felvonuláson képe dkiM a tőnyveapoteo- kat A falon UHz Béla fait menye a fiatal Kun Ágnesről. — Apámról meséljek? —El­gondolkodik; — Róla nagyon sokat és egyszersmind nagyon keveset lehet mesélni, ö so­hasem beszélt tetteiről, nagyon szerény ember volt. Eleiét nehéz lenne regényben meg­írni, mert nem tűr kiegészí­tést. Csak a dokumentumokat kell egymás mellé tenni, min­den kommentár nélkül. — Anyám sokat mesélt apám ifjúkoráról. Tizenhat éves volt csupán, gimnazista Kolozsvárott, amikor aranyér­met nyert a magyar népkölté­szetről, Petőfi Sándor és Arany Jáno6 munkásságáról írt dolgozataival. Igazságérze­te hajtotta, a harc útját ke­reste. — 1912-ben bekapcsolódott a munkásmozgalomba és rövid idő alatt az erdélyi szocialista mozgalom egyik vezetője lett Fáradhatatlanul agitált a kö­zeledő háború, az elnyomás ellen. — Mondják, hogy a kolozs­vári urak boldogok voltak, amikor a Pesti Napló munka­társaként Budapestre költö­zött. A szerkesztőségben együtt dolgozott Kosztolányi Dezső­vel. Kortársai szerint nem­csak kiváló politikus, de je­lentős újságíró tehetség volt Aztán jött a háború. 1915-ben hívták be katonának. Beszélgetünk. A régi emlé­keket idézi. Csöng a telefon. Az Izvesztyija munkatársa kór interjút. Néhány perce távozó- iák a lengyel újságírók. Jár­tak itt már olasz, s jugoszláv kollégák is, akik szintén Kun Béla születése 80. évfordulója alkalmából készítettek inter­jút Kun Ágnessel. — Apám 1916-ban Tomszk­ban fogságba esett. Mint a bolsevik párt tagja, a hadifog­lyok szervezésének élére állt Ettől kezdve minden cseleke­detével, lélegzetvételével már a forradalmat szolgálta. Részt vett a KMP megalakításában is. — Es mint apa? — Mint apa? — ismétli, — mint apa talán a legtökélete­sebb volt. A Tanácsköztársa­ság napjaiban — pedig abban az időben a külügy, a hadügy és szinte minden, ami a Ta­nácsköztársasággal összefüg­gött az ő vállán is nyugodott — ha egv percre nyugalom volt egyáltalán. — a családról nem feledkezett meg „Élje­nek a felszabadított gyere­kek” — mondta, és enge­dett élni. valóban szabadon gondolkozni. A kezemet még­sem engedte el egy pillanatra sem. Irányította a fejlődése­met. felhírt a a figyelmet a jeles olvasnivalókra. Közben észre sem vettem, hogy min­den tanácsát önkéntelenül is a magam akaratának éreztem. — A Tanácsköztársaság bu­kása után következett a bécsi emigráció. Külön tőlünk. Moszkvában találkoztunk 's- mét. ö fáradhatatlanul par­ed t tovább. Részt vett a kri­mi harcokban, mint Frunze harcostársa. — Emlékszem, amikor meg­érkeztünk, német származású házvezetőnője mutatta, Hogy a szekrényben két ing és egy nadrág Kun Béla minden a gyóna. ..Nem tehetek róla - mentegetőzött —, de Kun elv­társ mindenét elajándékozza.” — Pétervóroftt kapcsolatban áB Leninnel. Moszkvában kommunista hadifoglyok fö­derációjának elnöke lett apám. Dolgozott, beszédeket tartott — Milyen ember volt? Ta­lán a hiszékenységig jó. Az internacionalizmus személyes tulajdonságává vált. Hány­szor, de hányszor elmondta: akkor lesz boldogság a földön, ha a népek egy nagy családdá egyesülnek, s megszűnik az egymás elleni acsarkodás. Egy apró példát, magatartása jellemzésére. A Komintern végrehajtó bizottságának tag-’ ja volt akkor. Meggyűlt a lá­bam, tűrtem a fájdalmat, az­után mégis el kellett mennem a kórházba Bekötözték a lá­bam, de nem fért a cipőbe a pólya. Felhívtam édesanyát talán most: kivételesen, apa értem küldhetné egy autót. Anyu visszahívott a kórház­ban. „Apád üzeni — mondta zavartan —, hogy kocsit saj­nos nem tud küldeni, de mind járt érted megyek és viszek egy nagy kalucsnit,. abba be­fér a kötés is.” — Most. a 80. születésnap­ján mindenki azt kérdezi tő­lem: milyen ember volt? Csak annyit mondhatok: forradal­már, s nekem az apám. Hős volt és egyszerű ember egy­személyiben. Kun Ágnes befejezi. Arra gondolok, milyen szép és ma gasztos tudat: Édesapja nevét aranybetűkkel írták be a ma­gyar nép, a nemzetközi mun­kásosztály történetébe. Regős István A könyvkiadók hírei Zalka Máté születésének 70. évfordulójára — április 23. — jelenik meg a legendás hírű katona és kiváló író eddig ki­adatlan regénye A bolygók visszatérnek címmel. A re­gény az orosz forradalomban harcoló magyar internaciona­listákról szól, előtérben egy magyar vörösparancsnoknak és egy kijevi cári tiszt lányá­nak szerelme áll. A kézirat­ban maradt, helyenként nehe­zen olvasható regényt Kálmán Endre rendezte sajtó alá a Szépirodalmi Könyvkiadó számára. Rényi Alfréd: Dialógusok a matematikáról (Akadémiai Kiadó, Korunk Tudománya sorozat) című rendkívül szel­lemes könyvének második ki­adása készül, s hamarosan né­metül és angolul is megjele­nik. A könyv első magyar tó- adása olyan kirobbanó sikert aratott, hogy szinte „lábon” elkelt, és azóta is keresett hiánycikk a könyvpiacon. Ugyanis nemcsak a matemati­kai. hanem az irodalmi és fi­lozófiai érdeklődésű olvasók­nak is valóságos „csemege”. Az építészet nagy mesterei­nek munkásságát ismertető, gazdagon illusztrált új soroza­tot indít 1966-ban Architek­túra címen az Akadémiai Ki­adó. A sorozatban a tervek szerint négy mű jelenik majd meg évente. Az első kötet Pierre Luigi Nervivel, a má­sodik Le Corbusier-ve1 fog­lalkozik. A sorozat művészi kivitelezését Lengyel Lajos Kossuth-díjas grafikusmű­vész vállalta. Harmincadik kiadásához ér az idén Kiss és Szentágothai professzorok addig úgyszól­ván minden világnyelven meg jelent Anatómiai atlasza, amely az Akadémiai Kiadó gondozásában látott napvilá­got idegen nyelveken. Az ere­detileg a magyar egyetemi hallgatóknak szán atlasz Euró­pa. Ázsia és Amerika számos egyetemén lett hivatalos tan­könyv, világszerte élénk vissz­hangot keltett és nagy elisme­rést aratott. i A moszkvai „Szovjetszkaja Rosszija” Kiadó évek óta igen népszerű tömegsorozatot je­lentet meg „Kisregények és elbeszélések" címmel. Az idei ősz terméséből kiemelkedik Galina Nyikolajova legfris­sebb munkája: A kertünk. prózában írt lírai vallomások sorozata, valamint' Vaszilii Grosszman poszthumusz no- veliáskötete, az Őszi vihar. A Mainzi Kupferberg Ver­lag új kiadásban jelenteti .neg a modern építészeti törekvé­sek égjük jelentős vállalkozá­sát. az 1920-as évek közeoétől Walter Gropius és Moholy- Nagy László szerkesztette „Bauhausbücher" sorozatot. A sorozat első három könvve: Paul Klee Pedagógiai vázlat- kőmyv-e, Gropius Az új építé­szet és Bauhaus, valamint Os­kar Schlemmer, Moholy-Nagy László és Molnár Farkas kö­zös műve: A Bauhaus színpad­képei, melynek utószavát Gro­pius írta. Kell* • it KOLBE MIHÁLT RAJZA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom