Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-20 / 43. szám

IMt FEBRUAR 20. Lengyel egészségügyi vezető Pécsett Stefan Kradnusevszky, a lengyelországi Bydgoszcz vajdaság szociálpolitikai cso­portvezetője, Pásztor Béláné az Egészségügyi Miniszté­rium szociálpolitikai osztály­vezetője kíséretében pénte­ken Pécsre látogatott. A vendégeket dr. Kishonti Ti­bor, a Megyei Tanács egsézségügyi osztályának ve­zetője fogadta. Stefan Kradnusevszky két hétre látogatott Magyaror­szágra. a területi szociális gondozás tanulmányozása cél- jáből. Elsősorban azt vizs- gália. hogy az államigazga­tási szervek munkája ezen a téren hogyan kapcsolódik a társadalmi szervek tevékeny­ségéhez. Ebből a célból há­romnapos látogatást tett Heves megye városaiban és falvaiban, majd miután Pécsre érkezett, meghall­gatta dr. Kishonti Tibor tá­jékoztatóját. A lengyel vendéget szom­baton délelőtt Papp Imre, a Városi Tanács elnökhelyet- t*>se és dr. Breila István, a Városi Tanács egészségügyi osztályának vezetője fogadta. Ezt követően tapasztalatcsere értekezletet rendeztek az énület kistanácstermében, ahol a város mintegy húsz szociálpolitikai területen te­vékenykedő vezetője, társa­dalmi aktívája beszámolt te­rületi munkájáról. A lengyel egészségügyi vezető nagy megelégedéssel nyilatkozott a hallottakról, s a többi között megjegyezte, hogy Magyar- országon — Lengyelországgal ellentétben — meglepően sok a szociálpolitikai társadalmi munkában tevékenykedő nők száma. Stefan Kradnusevszky ma Mohácsra, hétfőn pedig a sásdi járás területére láto­gat eh napló 5 Légzésfizio'őgiai laboratórium, Együttműködés a Szénbányászati Tröszt és az egyetem közön Az Orvostudományi Egyetem Kórélettani Intézetének leg­felsőbb szintjén kondicionáló berendezéssel felszerelt, hófehér csempézett helyiségek sorakoznak egymás mellett: a .égzés- fiziológiai laboratórium új intézménye kap itt helyet. A más- félmillió forintos beruházás nagyobb részét — beleértve több értékes műszer beszerzését is — a Mecseki Szénbányászati Tröszt, kisebb részét az Egészségügyi Minisztérium fedezte. Az egyetem és a Tröszt között együttműködés természetéről és előzményeiről dr. Andik István, a Kórélettani Intézet docense, a laboratórium vezetője adott tájékoztatást. A Kórélettani Intézet már hosszabb ideje együttműködik a Szénbányászati Tröszt ku­tatóosztályával és üze— • hálózatával a légzésfiziológiai vizsgálatok, illetve a kutatá­sok területén. A közösen vég­zett vizsgálatoknak az a cél­ja, hogy megtudjuk, milyen változásokat hoz létre a bá­nyabeli porbelégzés a tüdőlég- zőapparátus munkájában és milyen mértékben hat kj pél­dául a szilikózis — mint a munkahelyi porbelégzés egyik következménye — a dolgozó munkaképességére, fizikai tel­jesítőképességére. A sokolda­lú légzésfunkciós vizsgálatok kiterjednek a tüdő légteré­nek, a légutak ellenállásának, a vér oxigén- és széndioxid­értékének a megállapítására mind nyugalomban. mi-1 munka közben. A vizsgálatban résztvevő személyt a munka­helyivel azonog megterhelés­nek vetjük alá: kerékpár-er- gom éterrel pontosan mériük a méterkllogrammban teljesí­tett munkát, miközben meg­felelő műszerekkel regisztrál­juk a légzőapparátus tettesí+ő- képességét Is. Az utóbb! há­rom évben 3600 különböző munkahelyen dolgozó bá­nyászt — egészségeseket és szilikőtikusakat — vizsgáltunk meg ilyen szempontból. Ezen­kívül a Pém<i Porcelánevár, az Ércbánva Vállalat, sőt a Bony­hádi Eománcárugyár poros munkahelyeire dolgozóknál js eszközöltünk légzésfunkciós méréseket. Április 1-től ismét kötelező a bukósisak Átmenetileg felfüggesztet­ték azt a rendelkezést, amely a motorosok számára kötele­zővé teszi a bukósisak viselé­sét A felfüggesztés időszaká­ban Baranyában sem volt elegendő bukósisak, azóta azonban többezer darabot szerzett b e a Bm. Vegves- iparcikk Kereskedelmi Válla­lat. Jelenleg 6000 bukósisak van a vállalat raktáraiban, de tavasz! felkészülés címén újabb megrendelést adtak fel a Sport-, Hangszer- és Játék­áru Nagykereskedelmi Válla­latnak. Április 1-től ismét kötelező lesz a motorosok számára a bukósisak viselése. — Milyen tapasztalatokra vezettek ezek a vi 'gálatok? — Az ált '' os tapasztalat azt mutatja, hogy a tartós porbelégzés következménye­ként csökkent a légzésim rá- tus tevékenysége és a esc':- kenö teljesítmény azoknál is kimutatható, akiknél a rönt- genkép a változásokat nem regisztrálja. A porveszélyes üzemekben tehát mindenkép­pen az optimális porvédelem­re kell törekedni. Amint azt már számos korábbi közle­ményben o’'^áshattuk, a Szén­bányászat! Tröszt rend''^ere­sen súlyos milliókat költ az egészségrontó por elleni vé­dekezésre. mig a szilikózis miatt csökkent munkaképes­ségű dolgozókat kisebb fizikai Igénybevételt jelentő munka­helyeken foglalkoztatják. — Csak a munkahelyi por­ártalom ronthatta a léozés- apparátus teljesítményét? — Természetesen nemcsak ez. A városok szennyezett le vegője, a mértéktelen dohánv- zá.s ugyancsak károsan hat­nak kj a légzésapparátus mű­ködésére. Az. erős dohányzás például legalább fél literrel sőt ecv literrel csökkenti a tüdő vitálkapacítását, mérsék­li egyben az egész szervezet ereiét, munkaképességét. A vitálkapacitásnak ez a —fél­literes. egyliteres — csökke­nése viszont, egy sűlvosabb be­tegség. például tüdőgyulladás vagy tüdőműtét, operáció ese­tén komoly veszélyekhez ve­zethet. — Milyen segítséget jelent az új laboratórium a további kutatómunkában? •— A megfelelő helyiségek, a műszerek célszerűbb elhelye­zése kétségtelenül előnyére szolgál tudományos kutató­munkánknak, de ezen túlme­nően az intenzív légzésfizio­lógiai oktatás alapjainak le­rakásában ht előbbre jutha­tunk. Ez egyben úttörő lépés­nek számít, mivel hazánkban intenzív, gyakorlati légzés­fiziológiai oktatás a koráb­biakban nem volt. — ön az ENSZ Egászsey- iiqyi Világszervezetének ösz­töndíjával nemrégiben angliai tanulmányúton járt Ez mi­lyen természetű tapasztalato­kat eredményezett? E tanulmányútnak elsősor­ban a szilikotlkus jelleg’" Por­ártalmak vizsgálatában vesz- szfik hasznát, mivel a három hónap jelentős részét a weis: bányavidéken töltöttem ahol elsősorban a por-tüdőmegbete- gedésekkel illetve annak lég- zésfiziológ',ai kérdéseivel fog­lalkoztam, Angliában hos­szabb ideje alapos és elmé lyült vizsgálatokat folytatnak ezen a területen. Kit vinne magával a Marsra? A MARS a Naprendszernek Naptól számított negyedik tagja, földtávolságának szélső értékel 55,5 és 400 millió kilo­méter, keringési ideje 687 nap, térfogata hatszor, tömege ki­lencszer kisebb a Földénél Az átlagos hőmérséklete mí­nusz 15 Celsius fok alatt van, de előfordul plusz 20. s mí­nusz 100 Celsius fok is. Ki­lencven évvel ezelőtt az olasz Schiaparelli fedezte fel a Mars-csatornákat, amelyek mibenléte, eredete sok vitát váltott ki, és feltételezhető, hogy az úgynevezett Mars- tengerek területén alacso- nyabbrendű növényzet él. A közelmúltban egy rakéta kö­zelítette meg a Marsot s le is fényképezte. A laikus szá­mára azonban nem több ez a felvétel a semminél, megje­lent a lapokban: egy ferde síkban kettőbe választott kép, az egyik fele félelmetesen sö­tét. ez a világűr, a kép má­sik része a Mars felszínét áb­rázolta, ahogy a rakéta mű­szerei lefényképezték. Igvmég titokzatosabb, mint eddig volt. Egyébként: a ^Tanrendszer ki­lenc nagy bolygója közül va­lami oknál fogva a Mars a legszimpatikusabb, a Marshoz fűződik a legtöbb laikus hie­delem, vicc s fantasztikus el­képzelés; Így talán nem Is tű­nik túlságosan furcsának, hogy a kérdőívre ezt írtuk: egy esetleges utazás alkalmá­EQY LÁNCSZEM atöbbi között így telnek a hónapok, évek mentőautó volánja mellett: örökös száguldás, hosszú ki­lométerek, aggodalom a be­tegek sorsáért, valamiféle együttérzés ez, amit „meg­szokni” soha nem lehet, igy a féltés sem kopik meg so­ha, riadalmat, szorongást vált ki a járókelőből a fehér ko­csi Szibériája, homlokán vil­logó kék fénve, megbomlik az úttestek forgalmi rendje, a járművek lelassítanak, nyílt pályát hagynak a Nisának... A sofőr: — Baranyai Bá­lint. Tizenhárom esztendeje már. hogy mentőkocsit ve­zet. — Amikor nagy a forga­lom, vagyis amikor nem „tiszta” az úttest, érez-e fé­lelmet? — Nem. Megszokható a se­besség, bár ne felejtse el. hogy ha élvezünk is tilalmi mentességet, mindenképpen a biztonságos vezetést kell szem előtt tartani. — Mennyi a napi kilomé­ter? — Átlagban talán kétszáz kilométer, néha több, eset­leg kevesebb. — Ml múlik a mentősofő­rön? Baranyai erre már nehe­zebben válaszol. Hogy a sú­lyos beteg minél hamarabb a kórházba vagy a klinikákra kerüljön. — ne vegyék fel­lengzős megfogalmazásnak — de valóban több ember ősz szefogására van szükség. Ta­lán mindjárt a telefonhívás­nál: világosa», pontosan meg kell határozni a beteg álla­potát, sérülésének okát, jel­legét. Aztán a mentőorvos gyors ténykedése, aztán a gépkocsivezető készsége vagy Inkább jó keze, szeme, bá­torsága, aztán a klinikára ér­ve a már alapos és gondos orvosi beavatkozás... — Én csak egy láncszem vagyok a többi között. — Mondana-e néhány ese­tet, amikor a gépkocsiveze­tő ... Közbevág. — Nem mondok. S azért nem, mert tulajdonképpen minden „esct”-ből lelkiisme­reti kérdést kell csinálnunk, s nem a sofőrnek csak, ha­nem mindenkinek, aki a be­teggel, sérülttel kapcsolatba kerül. Nem akarom, hogy misztifikálták a mentősofőr hivatását. Én hivatásnak te­kintem munkámat és ... Széttárja kezét, szerénysé­ge nagyon őszinte. Szíveseb­ben beszél más elfoglaltságá­ról. — Például? — Van egy kis Volkswa­genem. Balatonra járunk nya­ranta a feleségemmel, de na­gyon sokat járok külföldi ’órákon Is. Mondhatnám azt, hogy egyedüli szenvedé­lyem a Dózsa-meccseken kí­vül. A legszebb út, amit megtettem. Románia, Bulgá­ria, aztán vissza, s tovább egyenesen Csehszlovákiába, onnét fel a tengerhez, Ros­tockba. De jártam Olaszor­szágban, Svájcban is. — Mennyit tett meg kül­földi úton a Volkswagennel? — Legutóbb vagy nyolcez­ret? — És a mentőkocsival Itt­hon? — Négyszázezret. Baleset nélkül? — Látszólag összeegyeztet­hetetlen szenvedélyt űz: mun­kaidő alatt kocslzik, szabad idejében ismét. — A Volkswagen pihentet. — Említette, hogy ami­kor hivatásos gépkocsiveze­tő lett, mindjárt mentőko­csira került. — Igen. Nem is gondolkoz­tam még azon, hogy egvszer más kocsira üljek, valami­lyen üzemben vagy vállalat­nál. Sokkal nyugodtabb a természetem, mint hogy vál­toztassam a munkahelyemet. Másrészt pedig, nagyon jó kollektívánk van az állomá­son, ragaszkodom nemcsak a kocsimhoz, hanem a kollé­gákhoz is. Ezt természetes­nek tartom. órájára néz, nincs több ideje, elindul a mentőkocsi­val vissza az állomásra. Rab Fi val mit vinne magával a Marsra az emberiség kulturá­lis értékei közül, milyen közszükségleti cikkeket cso­magolna be, továbbá k i t vin­ne magával a környezet-bői és miért? A kérdőívekre tíz középis­kolás diák és tíz egyetemista válaszolt, összesen húszán, ve­gyesen fiúk s lányok, termé­szetesen a legtel iesebb inkog­nitóban. A harmadik k'rdés lesz a legizgalmasabb, ■: .dúl­tam. Miért? A kérdést senki se veszi maid komolyan, de a lélek mélyén azonna’ mű­ködésbe lép majd valami, ne­vezzük aminek akarjuk. Az ember kezdetben megismerte a körülötte létező világot. Az­után kezdte megismerni ön­magát, most az egymás kö­zötti viszonyok felderítésén fáradozik, s közben érzi, hogy a lélek, a tudás, a fantázia egyre tágul s egvre konkré­tabb lesz. s ha egy kérdés el­ső hallásra fantasztikusnak tűnik is. egv ismeretlen met szőnontbah esetleg a legmé­lyebb s legteljesebb emberi kérdésekkel találkozik. Fel­fedező ugyan nem leszek eb­ben a témakörben, gondol­tam, legfeljebb megtudom, hogy általában melyek a vi­lág legnépszerűbb művei s a fiatalok szempontjából hol kezdődik a közszükségleti cikk. S ha jobban megfigye­lem a harmadik “kérdés vála­szait, talán valami tanulságot is levonhatok, vagy legfeljebb az egészet megpróbálom vic­cesen felfogni. AZ KTSO két kérdés már jellegénél fogva is statiszti­kus. Ami az emberiség kul­turális értékeit illeti, ebben a „húszas” vonatkozásban: Shakesoeare, -r. oszto jevszkij, Tolsztoj, Hemingway, Stein­beck. Dante. Solohov, Manet Picasso, Beethoven,- Bartók. Chopin. Bernstein és a Beat- les-egvüttes a legnépszerűb­bek. Ami a közszükségleti cikkeket illeti? A listán 14 szavazattal a tis-dálkodási esz­közök szerepelnek, utána 10 szavazattal az élelmiszerek, maid közvetlenül a filmfelve­vőgén következik. Még né­hány érdekesebb összesítés: i magnetofon 7 szavazatot ka nőtt. fénvkéoezőgép 6. ruhá­zat 6. gyógyszerek 6, tran zisztoros rádió 5. továbbá spárga, gvertva. gvufa. tükör óra, camoing-fels7ereiés, ovi génpalack s varrófelszerelés Az ivóvíz mindössze egv sza­vazatot kapott, s nagylelkű en gondolt valaki közülük zz ágyra is: „én ágvat vinnék mert nagyon sz,eretek aludni’ jeligével. S KI LEGYEN az űtttárs? Ez már valamivel bonyolul­tabb. összegezések vagy kom­mentárkodás helyett íme az eredeti válaszok. — Egv orvost vinnék, aki ezermester is. — Evvik barátomat, hogy ne unatkozzak. — Senkit. Az emberekbV elég itt a Földön Is. Rlztos. hogy nagvon kellemes ”olna egv kis kikpnesnlódás. A tár sasutazá'okat különben se szeretem. _ A környezetemből hirte­len nem is tudom, hogy ki vi nnék talán a szüleim«-* vagy a barátnőmet. Meg egy kiskutyát — Van egy néhány évvel idősebb barátom, vele utaznék szívesen. Hasonló érdeklődést köre van, mint nekem. — Nem tudok határozott választ adni. — Ezt nem tudoré «--m fo­sán megmondani, de minden­esetre egy bátor, üeves vala­kit. aki a gyógyításhoz is ért — Egy tudóst, áld segítene nekem. — Egyik tapasztaltabb, le­hetőleg más nemzetiségű ba­rátomat. — A barátnőmet, mert az esetleges Mars-lakókat nem ismerem. — Egy tapasztalt űrhajóst, bogy állandóan szakember legyen mellettem. — Fgy tolmácsot fcsinosatl és egv tudóst. — Egy tolmácsot és a ma­mámat. *— Akit eddig nem sikerült megtalálnom, de remélem, hogy addig megtalálom. • azért viszem el. hogy alább otf ne érezzem magam olyan egyedül, mint itt a Földön. — A büntetőjog professzo­rát, hogy útközben mert? *- hassa az órát, mert az ő elő­adásairól nem jó dolog Má­nyozni. — A feleségemet. bo«~ érezzem maiam ewedö’ « * földi vitáe+ől tettesen elsza kadva Különben is. — A , férjemet, hogy ne érezzem magam egyedül, s hoiy egvben támaszom, se- gftőtö-mm icgvpn. — Én fiú vagyok Akit vin­nék. az lány volna. _ Olvap az ottani Vörütménrek közt"* n lehető T-cjohhan viselném e* az Ottléte? gVenVfvtll * ... lenül eav űrhaióst. aki vissza is tudna hozni a Földre — Azt vinném maiammal, aki ilven kérdőíveket sxer- koc-rt mert nekem már ú '.s mindeerv . .. EPRE az utolsó válaszra természetesen azt kell "üeir’ férfiasán, hogv: ezer örömmel, bár közben kissé zavartan né- zeietem ezt a Marsról k : - ■ í- tett rakétafelvételt« sok jóvá' egyelőre ugyan nem kecseg­tet. Fivéhként miért volna ez olvan fantasztikus? Egy idő után ott Is csak fel kell majd tenni a kérdést: „Egy esetle­ges utazás alkalmával kit vin­ne magával a Földre... Annál Is inkább, mivel senki se „mondta le” ezt az utazást. 3yLf4t1 1 Jól fizet a négyes A Sportfogadási és Lőtté Igazgatóság tájékoztatása alapján a hetedik játékhé­ten nem végleges megállapí­tás szerint őttalálatos lottó- szelvény nem érkezett. Né­gyes találatot 36 fogadó ért el, nyereményük egyenként 142 861 forint. Hármas talá­latot 5076 fogadó ért el, nye­reményük egyenként 506 fo­rint. két találatot 154 371 fo­gadó ért el, nyereményük egyenként 16,60 forint» Metszik a fákat a Pécsi Állami Gazdaság danicpusztal gyümölcsösében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom