Dunántúli Napló, 1966. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-20 / 43. szám

I960. FEBRUÁR 20. napló — 4 3 Évad kösben Beszélgetés a Pécsi Nemzeti Színház igazgatójával Eredményesen zártuk az eEműlt gazdasági évet A Pécsi Nemzeti Színházban az évad idejét teskánitve „fél­idő” van, a bemutatott mű­veik száma szerint viszont már a szezon második felében tar­tanak, hiszen a műsortervben ígért 14 darab közül eddig már kilenc színpadra került Az időpont tehát minden!, áp- pen alkalmas aura, hogy ered­ményekről, az elképzelések megvalósulásáról, a további tervekről beszélgessünk Nóg­rádi Róbert igazgatóval. 9 Milyen gondolati egység foglalja egybe a színház műsorpolitikáját ? — hangzott első kérdésünk. — A színház abból az alap­elvből indul ki, hogy a mű­sort az újszerűség és a kor­szerűség elemeinek megfele­lően állítsa össze. Mi a lakos­ság minden rétegére számí­tunk a szezonban, sokrétű ér­deklődési kört akarunk érin­teni. Rendkívül helytelen len­ne, ha ezen változtatnánk, hiszen az a kötelességünk, hogy a 130 ezer lakosú város színháza legyűrik, nem pedig az. hogy kiválasszunk egy ré­teget és csak annak az ízlé­sét szolgáljuk. Ezt a színházat nemzeti színháznak hívják, ebből következően az összla­kosság kívánságainak kielégí­téséről kell gondoskodni. Két színház esetében más lenne a követelmény. Ezért a ter­vünk tudatosan sokrétű, sok­színű. Óriási előny, hogy az alapelvefcnek megfelelően a színháznak négy tagozata van. Ez biztosítja, hogy a színház- művészet négy válfajában te- vókenykedh essünk, ez az alap­ja a sokszínűségnek, a mi igyekszünk eat a lehetőséget jól kihasználni. Egy-egy rész­leg a maga programján belül is megpróbál tarka lenni, mert az évek során szólni sze­retnénk mindarról, ami a szín­házi rodslom ban jelentős, a klasszikusoktól a modemekig. 9 A színház elképzeléseit hogyan fogadta a közön­ség? — Véleményem szériát a színházlátogató közönség egyetértéssel fogadta a szín­ház műsorpolitikájáit. A láto­gatottság az elmúlt évben i* kitűnő volt 1982 óta minden esztendőben 207 000 néző Lát­ta előadásainkat, tehát Pécs egy-egy lakója évente majd­nem kétszer volt színházban. A januári és a februári ada­tok még ezeket az eredmé­nyeket is felülmúlják.. A mű­sorterv sokszínűsége persze azt eredményezi, hogy egy- egy mű nem vált ki azonos reakciót a közönség minden rétegéből. Ezt természetesnek tartom, hiszen például a Bnecht-i színház csak egy bi­zonyos körhöz szól, ugyanak­kor vannak egyértelmű sike­rek: ilyennek bizonyult a Lear király is. Számos levelet kap­tunk. amelyben a közönség nehezményezi, miért játszunk operettet. Nem mondhatok mást, minthogy azért, mert jelenleg még van rá igény, ha majd nem lesz, akkor ter­mészetesen nem fogunk ját­szani. Ritka a színház életé­ben olyan eset, amikor a kö­zönség egy művet teljesen egységesen ítél meg, mint pél­dául a Nyitott ablakot, ame­lyet a bemutató óta állandó­an táblás ház előtt játszunk. Úgy gondolom, a lényeg ab­ban van: a színház műsorter­vében mindenki találja meg a maga ízlésének megfelelő darabokat, s az évad végén feltétlenül hasznos impresszió­kat összegezzen önmagában a színházról, azt, hogy egy sze­zonon át kellemes szórakozás­ban részesítettük és talán hoz­zá 1 árultunk ahhoz is. hogy bő­vítsék a közönség kapcsolatát a színházművészet különféle ir-'nvaival. 9 4 színház (vek óta dicsé­retre méltóan törekszik ósbemutatókra hazánk­ban először játszott mű­vek műsorra tűzésével, ezek egy része azonban elég vegyes fogadtatás­ban részesült. 6— A színházművészetben vannak olyan világjelenségek, mint például Brecht. Ezzel foglalkozni kell, s abban sze­rintem nincsen semmi külö­nös, hogy a közönség, amely eddig csak kóstolgatta Brecht- et, a bemutatott műre nem reagált egyértelműen. Ugyan • így a magyar ősbemutató, Vé­szi Endre darabja sem váltott ki egynemű visszhangot a kö­zönség körében, de meggyőző­désem, hogy a következő két ősbemutató — Ének Charlie úrért és a Legyek — széle­sebb rétegek ízlésével talál­kozik majd. 9 Az opera az elmúlt év­ben úttöró szerepet vál­lalt Sosztakovics müvé­nek bemutatásával. Az idén is folytatja ezt a kezdeményezést? a- Operatársulatunk való­ban kezdeményező a mai mo­dem operairodalom remeked­nek megszólaltatásában. Eb­ben az évadban is folytatjuk ezt a jó hagyományt és rövi­desen bemutatjuk Janacek csehszlovák szerző Jenufa cí­mű operáját A műsortervet mindig úgy állítjuk össze, hogy szerepeljen benne nép­szerű opera — ilyen volt idén a Lammermoor Lucia — és egy modem mű. A jövő év­ben valószínűleg a Hunyadi Lászlót tűzzük műsorra, és mellette egv új operát amely- lyei a közönségnek a modem zene iránt érdeklődő részére számítunk, azokat is várjuk, akik most szeretnének isme­retséget kötni a modern zené- vét 9 Soft új fiatal művész szerződött a színházhoz, véleménye szerint bevál­tották-e a hozzájuk fű­zött reményeket? —- Valamennyien a legna­gyobb mértékben. Nagyon tehetséges embereknek tart­juk őket, bízunk további fej­lődésükben is, s örülünk an­nak, hogy a közönség is meg­szerette őket A színház már eddig is jelentős feladatokat bízott rájuk. Farkas Gabi a Lear királyban Cordélia sze­repét játszotta, ő alakította a magyar ősbemutató főszere­pét és a közeljövőben az Ének Charlie úrért című da­rabban lép fel Bálint András is a Lear királyban kezdte meg pécsi szereplését, és igen hálás feladatot kap a Lé­gy ek-ben, amelyben Oreszteszt fogja játszani. Szabó Évára és Bősze Györgyre is szép szere­pek várnak. Elégedettek va­gyunk a fiatalokkal, s már most kijelenthetem, hogy szer­ződtetésükkel erősödött a pé­csi színház művészi kollektí­vája 9 Hallani olyan vélemé­nyeket, hogy néhány ve­zető színésszel a közön­ség kevésszer találkozik a színpadon. — A színház éves prog­ramban gondolkodik. A mun­ka elosztásának természete nem teszi lehetővé azt, hogy a vezető színészek egyszerre játszanak, azonos időben le­gyenek színpadon. Bánffy György például szeptember végén kezdte el a Lear király előadássorozatát, s november végéig játszott, most február ban ismét színpadra lép, majd a Legyek-ben játszik. Iványi Józsefről ugyanezt mondha­tom, Pécsi Ildikó a következő két bemutatóban kap jelentős szerepet. Az a véleményem, egy-egy vezető szerep elját­szása nagy feladat, gondos felkészülést, az alakítás pon­tos kidolgozását igényli. A pécsi színház rendelkezik annyi művészi erővel, hogy színészeit ne terhelje túl, de az is fontos, hogy jól kihasz­nálja őket Azt hiszem, e körül nincs is hiba, s azt, hogy vezető művészeink ele­get vagy keveset játszottak-e, valahol az évad végén kell mérlegre tenni. 9 Megfelelő-e a tájelőadá- sok mai rendszere? — A tájelőadásokon sajnos nem tudjuk azt nyújtani, első­sorban kiállításban, amit a nagyszínházban. A művelő­dési házak színpadjai korsze­rűtlenek, alacsonyak és ki­csik. Ami rajtunk múlik: mi mindent’ megteszünk, hogy az adottságokon belül a színvo­nalat emeljük. Az idei évad­ban a tájszínház premierda­rabként mutatta be az Egér- út című magyar drámát Mo­hácson, s azóta is szép siker­rel játszok megyeszerte, sőt más megyékben is. A nehéz­ségek ellenére folytatni kell a tájéiőadásokat és szorgal­mazni, hogy a különböző szer­vék összefogásával, ide soro­lom az IBUSZ-t is, megyénk lakossága minél többször lát­hassa a színház előadásait egyes nagyobb községekben, városokban, és a nagyszínház­ban, ahol teljesebb, gazda­gabb élményeket kaphatnak. 9 Helyesnek tartja-e, hogy a balettegyüttes éven­ként csak egy új mű­sorral lép a közönség elé? — Ebben a kérdésben »le­gyünk reálisak és vegyük fi­gyelembe a jelentkező igé­nyeket Megjegyzem, hogy az Állami Operaház balettegyüt­tese is kevésszer kap helyet a műsorban. A balettegyüt­tesnek pécsi kötelezettségein kívül van egy nemzetközi is, reméljük, hogy az idén is realizálni lehet néhány, már eddig hozzánk érkezett ké­rést Egyébként az együttes a közeljövőben országjáró tur­néra indul, nagyobb váro­sokban bemutatja gazdag re­pertoárját 9 Végül az utolsó kérdés: mit várhatunk az évad befejezéséig? — A színház pontosan be­tartja az évad elején meghir­detett műsortervét Február 25-én mutatjuk be James Baldwin Ének Charlie úrért című drámáját, március ele­jén kerül színre a Jenufa. Április 15-én lesz Jean Paul Sartre Legyek című drámá­jának premierje. Májusban ál­lítjuk színpadra De Fries Ká­roly Száz piros rózsa című operettjét, s még ugyanebben a hónapban bemutatjuk Gol­doni vígjátékát a Két úr szol­gáját Boez József (Folytatás az 1. oldalról) gonnal — több az 1964. évin.'. Az átlagtermés (18,9 mázsa) meghaladja az ötéves terv vé­gére előirányzott 18 mázsás átlagot és az országos á" sót is. A szőlő- és gyümölcstermés alacsonyabb volt az előző évi­nél. Az ötéves terv során te­lepített szőlő- és gyümölcs­területek várható termőre- fordulásával nem tart lépést I a járulékos beruházások meg­valósítása. A megye szarvasmarha­állománya az év végén az utóbbi öt év legalacsonyabb állománya. A sertésállomány viszont az öt év alatt ez év végén volt a legmagasabb. Mind az állami gazdaságok, mind a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek állatállo­mánya kevesebb az év végére tervezettnél. A tejtermelés — elsősorban a hozamok vissza­esése miatt — mind az ál­lami gazdaságokban, mind a termelőszövetkezetekben csök­kent. Az utóbbi időben javult a termelőszövetkezetek eszköz­ellátottsága: növekedett a gé­pesítettség, a műtrágyafel­használás, a vegyszerezés. 1965-ben a megye mezőgaz­dasága 125 millió 'Ft értékű új erő- és munkagéppel gya­rapodott, Kinek több mint felét a termelőszövetkezetek vásárolták. A traktorok több­sége Super-Zetor és UE—'38-as volt. Nagyobb mértékű volt a munkagépvásárlás (az ösz- szes beszerzés 65 százaléka). Ennek következtében a talaj- munkák, a kalászosok és szá­lastakarmányok betakarításá­nak gépesítése mellett lehető­ség nyílik a növényápolás, a szállítás és kisebb mértékben a burgonya és kukorica be­takarítás fokozottabb gépesí­tésére is. 1,1 milliárd forint á'lami beruházás A megyében 1965-ben mint­egy 1,1 milliárd forint állami beruházást teljesítettek, keve­sebbet, mint a megelőző év­ben. Az üzembehelyezett be­ruházások értéke viszont kb. 1,6 milliárd forintra tehető, s így a befejezetlen beruhá­zások állománya — az előző évhez képest — tovább csök­kent A múlt évben üzembe­helyezték a Pécsi Hőerőmű IV. és V. számú gépegységét. A szénbányászatban is jelen­tős üzembehelyezósek történ­tek, Zobák-aknán, István-ak- nán, befejeződött a pécsúj- hegyi szénelőkészítőmú bőví­tése. Üzembeheiyezték a Mo­hácsi Farostlemezgyár felület­kezelő üzemét, az új Pécsi Tejüzemet, a Sörgyár új főző­házát. Átadták a Pécsi Gáz­mű kokszosztályozóját és az ideiglenes benzinbontót, az ipari gőztáwezeték első sza­kaszát. A mezőgazdaságban átadott beruházások közül ki­emelkedik a Bólyi ÁG mohá­csi 40 ezer férőhelyes ba­romfi-tojóháza, a Pécsi ÁG sertéshizlaldája, a Villányi ÁG újmajori sertéstelepe Mo­hácson, Siklóson terményrak­tárakat adtak át. Az állami lakásberuházások átadási tervét (mely az 1964. évi átadott lakások számánál jóval magasabb volt) túltelje­sítették: a megyében mintegy 1500 lakás épült állami erő­ből, ebből Pécsett 997, Kom­lón 404 darab. Átadták az év folyamán a pécs-újmecsek- aljai 400 férőhelyes építő­munkás-szállót és a vasasi 8 tantermes iskolát, az MNB és az Erdőgazdaság új iroda­házát, elkészült az Almamel­lék. Aranyosgadány és Duna- falva községek bekötőútja. Ahaligeten 1,2 millió Ft-ért étterem létesült. Valamelyest javult az újmecsekaljai járu­lékos beruházások helyzete, bővült az üzlethálózat: Kom­lón azonban változatlanul kedvezőtlen a helyzet e té­ren. I! takarékbetét-állomány 15 százalékkal nőtt A megye lakosságának kész pénzbevétele — az MNB ada­tai alapján — 1964-ről 1965- re lényegesen kisebb ütem­ben nőtt, mint a megelőző években, mindössze 1,1 száza­lékkal.. Szolgáltatásokra a la­kosság. 1965-ben közel 5 szá­zalékkal többet adott Id, mint egy évvel korábban. A takarékbetétállomány 1965. évben 15 százalékkal nőtt. A kiskereskedelem az el­múlt évben közel 3 és félmil- liárd forint értékű árut for- galamazott, ami megfelel az éves előirányzatnak és 4,7 százalékkal több az 1964. évi­nél. Az ősszértékesítésen be­lül nőtt az élelmiszerek rész­aránya. A bolti élelmiszerek forgalma és a vendéglátás be­vétele egy év alatt 6,5 szá­A hétgyermekes család Uét gyermek! — Az *■ apja ölében ül, a másik megpróbál felkapasz­kodni rá, a harmadik bok- szos skatulyával játszik, a negyedik ... Hm, mit is csi­nál a negyedik? Nehéz megjegyezni, hiszen örökös nyüzsgés-mozgás van ebben a lakáslbán, azzal a lármá­val, ami a hét gyerekkel jár. Dóra Sándor, az apa an­gyali türelemmel ül a he­lyén, a legidősebb lány tré­fás megjegyzése szerint még azt se bánná, ha valame­lyik kistestvére a feje tete­jén táncolna. Elhiszem ne­ki, el kell hinnem, hiszen az a másfél-két óráig, amit náluk voltam, sohasem hallottam tőle egy erősebb vagy rendreutasító szót, ha valaki rápirított a rosszal­kodó kisebbekre, ez a két idősebb leánytestvér, vagy éppen az anya volt. Ennyi türelem láttán fe­lesleges megkérdeznem, hogy miért van Itt annyi gyerek. Egyszerűen azért, mert szeretik a gyerekeiket Az apa villanyszerelő a vasútnál, az anya pedig a 12-es AKÖV-nól takarít, Kell a pénz, hiszen a hét gyerek megenné a vasszöget is, s az a négyezer formt, ami a családi pótlékká! •együtt havonta bejön, még így is kevés. Mindennap három liter tejet, két-három kiló kenyeret s minden má­sodik héten tíz kiló lisztet öt kiló cukrot, négy kiló zsírt, egy liter olajat és húsz kiló krumplit horda­nak ebbe a házba. Ezenkí­vül még ott a hús. Még szerencse, hogy a legkisebb gyerek csak két és fél éves. Ebben a családban a ti­zennégy éves Annus és a tizenkét éves Györgyi is fel­nőttnek számit Felváltva mossák fel a szobákat, ők fürdetik a kisebbeket ők melegítik meg az ebédet amit az anya előző este el­készített. Szigorú munkameg­osztás, naposrendszer ural­kodik itt mint minden kö­zösségnél. Nem lehet más­képp, segíteni kell az anyá­nak. hiszen hét gyermeket ellátni, plusz még dolgozni, ez így is majdnem több, mint amennyit egy asszony elbír. Dóráné mindennap mo$, és kézzel, mert nincs pén­zük mosógépre. Amikor a háztartásból lti tudtak sajtolni egy kis pénzmagot, s a nagy kérdés — televí­zió vagy mosógép? — elő­térbe került, az egész csa­lád — közöttük az édes­anya is — tévére szavazott. Ezt kívánta a nyolc éves fiú, a két mozikedvelő „nagylány”, s az apa is, aki keményebb, s nehezebb életet él a legtöbb apánál, hiszen, műszak után mellé­kes után fut, s még szőlő- munkásnak is elmegy va­sárnaponként, hogy egy ki­csit emelje, gyarapítsa a család jövedelmét. Nagyon ritkán kér zsebpénzt és sokszor lemond még a po­hár söréről is. A televí­zió előtt egyetlen szórako­zása volt, a sport, ami ért­hető is, hiszen vagy tíz évvel ezelőtt az ország ifjúsági ökölvívó bajnoka volt légsúlyban. Még ma is van erről egy színes fénykép, meg egy nemzetiszán szala­gos aranyérem. A többi ér­met eljátszották a gyerekek. Tíz évvel ezelőtt Dóra Sándor nevétől visszhang­zott a megyei és omságos sportsajté. Híres ember volt, villámgyors ütései cséphada- róhoz hasonlítottak. Ma már csak a barátai, munkatár­sai ismerik. És bár csendes, szelíd természte miatt ked­velik, ő is, meg a felesé­ge is észreveszi, hogy öt»- szesúgnák a háta mögött, kinevetik vagy sajnálják, Íriszen — a mai közhit sze­rint — hét gyermeket szül­ni és felnevelni kész sze­rencsétlenség. Az emberek mindig job­ban akartak élni elődjeik­zalékkal növekedett, megha­ladva a tervezettet. A ruházati cikkek forgalma az évközi kiárusítások követ­keztében az első háromnegyed évben 6,1 százalékkal nőtt, a negyedik negyedévben csök­kent az előző év azonos idő­szakához képest. A vegyes­iparcikkek kiskereskedelmi értékesítése 1965-ben 3,9 szá­zalékkal haladta meg az 1964. évit, viszont 1,5 százalékkal elmarad a tervezettől. A mér­sékelt ütemű emelkedést és a tervtől való lemaradást lé­nyegében tartós fogyasztási cikkek vásárlásának vissza­esése okozta. A lakosság 1965- ben a készletrendezések, va­lamint szezonvégi kiárusítá­sok alkalmával a leértékelt cikkek vásárlása révén közel 60 millió forintot takarított meg. Az 1965. évi lakásépítkezé­sek jelentős mértékben hoz­zájárultak a Lakosság életkö­rülményeinek további javulá­sához. Előzetes adatok sze­rint a megyében és Pécsett együttesen 2602 lakás épült, annyi mint 1957 óta egy év­ben sem. Az összes lakásból 1256 a megyében, 1346 pedig Pécsett készült el. A lakások több mint fele állami erőből épült A magánépítkezések­nek jelenleg nagy akadálya a telekhiány és a közművesítés elmaradása. Csaknem tízezren Járnak középiskolába Baranya megye és Pécs vá­ros egészségügyi hálózata to­vább fejlődött 1965 folyamán; elsősorban a betegségek meg­előzése, a védekezés terén ér­tek el jelentős eredményeket. Az üzemi balesetek száma 5,4 százalékkal voJt több. mint az előző évben: elsősorban közlekedésben és a nehéz­iparban volt jelentős az eme’ kedés. A halálos üzemi bal­esetek száma 22 volt az 190' évi 27-tel szemben. Művelődésügyünk változat­lan problémája a középisko­lák zsúfoltsága. Ebben a tan­évben csaknem tízezren jár­nak középiskolába, 26 száza­lékkal többen, mint öt év előtt A rádióelőfizetők száma vál­tozatlan az előző évhez ké­pest. Ezzel szemben a televí­zióelőfizetők száma Baranyá­ban 23 százalékkal, Pécsett 18 százalékkal több, mintegy évvel korábbam. nS, de a jobb élet utáni \ vágy, a tárgy kultusz talán > még sohasem volt olyan S erős, mint ma. A Dóra há- i zaspár ebben a korban vál- <j Jalta a hét gyermeket, fel- 3 nevelésének minden terhét, j s a sok lemondást, ami es- jj zel jár. Nem panaszkodnak;, i mégcsak azt sem mondják, S hogy bántja őket a rejtett 5 gúny vagy lekicsinylés. Ne- 5 kik a bútor a fontos, amit ? használt állapotban — rész- l Jetre vesznek, meg a me- > saesi lakás, amit nemrég > utalt ki nekik — megle- i petésre — a tanács. Jellem- s ző a szerénységükre, hogy < nem nyújtottak be lakás- ? igénylést, pedig a Verseny > utcában, a főpályaudvar > belterületén élnek, egy oiyan < — valamikor a huszas-bar- í mincas években épült — ; háziban, melyet csak a vá- £ gányokan botladozva lehet 5 megközelíteni. Sgy olyan 5 másfél szobás lakásban, > melynek még fürdőszobája \ sincs. > Ma a fürdőszoba a főié- j ma a házban. A gyerekek, j akik csak másnál láttak j fürdőszobát, tízszer, százszor < elképzelik, hogyan fognak > lubickolni a fürdőkádban. <' M. U l

Next

/
Oldalképek
Tartalom