Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-16 / 13. szám
A zalai dombok között Zalai táj Egy régebbi Békés megyei műsorában a -Magyar Televízió bemutatott egy riportfilmet. A film egy munkásfiúról, életéről, vágyairól, álmairól szólt. A viharsarki fiatalember valahogy így fogalmazta meg egyik vágyát: ..Tudja, jártam éh egy dunántúli kisvárosban. Ott szeretnék élni. Ott olyan szép a iái.” Hogy melyik volt az a kisváros, a kérdésre így válaszolt; Gellénháza... Megmosolyogtató szerény vágy, de a benne megbúvó dicséret tagadhatatlanul jól esett a zalai tv-nézőknek. Gelléjiháza ugyanis Zalában van. No, nem kisváros, hanem falu, mégpedig nem is a ■lágy bbak közül való. Ami városias benne, azt az olajipa az utóbbi tizenhárom évben teremtette meg: úttal, néhány emeletes lakóépülettel, művelődési házzal, strand fürdővel — kiemelve a többi göcseji falu közül, a dunántúli olajtermelés központjává téve. igaz. az alföldi fiatalembert elsősorban nem a „kisváros'’ hanem a táj ragadta meg de a táj nem gellén- házi evezetesség. Ez a zalai táj dombok, völgyek, az erdők, ligetek patakokkal és horhosokkal szabdalt színpompás -vidéke, ahol a gomba- és kukoricaföldek gyümölcsösökkel és szőlőhegyekkel váltakoznak és a réteket, legelőket dúslombú erdők övezik. Nincs ennek a tájnak ^egyetlen része sem, ahol a tekintet akadálytalanul eljutna a horizontig, ahol ne vetné gátját egy domb. amit a zalai emberek szeretetreméltó túlzással hegynek neveznek, s ha csak tehetik — néhány sor szőlőt magukénak tudnak rajta. A dombok között elnyúlva az utak mentén települtek a. falvak, sűrűn, néha csak egy kőhajításnyira egymástól, pár száz lépésekkel. 260 községben lakik 200 ezer ember, a többi 70 ezernek két város. Zalaegerszeg és Nagykanizsa adott otthont. Ez az alfölditől eltérő jellegzetesség persze sajátos problémákat is okoz gazdaságban, politikában. A táj ugyanis, ami a szemnek varázslatosan szép, nehezen adja meg magát az embernek, olykor még ma is ellenségesen áll vele szemben. Valaha százak és százak csak a telet töltötték a dombok között megbúvó falKözép Európa legmélyebb kutatófúrását mélyíti a* ország Icgmoúvmebt. fúróberendezése Bázakereltyén, a B—I- számú kúton. |Kím Ferenc felvételei) vakban, de a kenyeret, a téli- revalót távoli földeken Fejér és Tolna nagybirtokain, sommásként keresték. Sőt: a Mura-menti falvakban még ma is ritka vendég a férfi. Távoli építkezéseken, vagy az olajmezőkön dolgoznak és a sovány kukoricaföldeket az asszonyok művelik. Az előbb Gellénházáról volt szó. Az ejtette meg azt a békési fiatalembert. Nos. 6 talán nem is tudja, hogy Göcsejben jár. Annak is a leg- közepén. Márpedig Göcsej, az elnevezés, egy inkább humoros, mint történelmi magyarázat szerint a német „Isten ■ őrizz”-ből, a „Gott schei”- ből származik. A hagyomány szerint ezt mondták volna az osztrák borkereskedők, mikor erre vitt az útjuk. Hogy igaz volt-e vagy sem, ma már nehezen kideríthető. Az mindenesetre tagadhatatlan, hogy nyomorult, elmaradott vidék volt ez hajdan, de az Is, hogy manapság, ahogy mondani szokás — meg lehet nézni. Nekifohászkodás nélkül! Az olajbányászat megkezdése és gyors fejlődése új távlatokat, lehetőségeket nyitott az> Itt élő emberek előtt. Ha nem is minden falu olyan, mint például Gellénháza, Bázakerettye, Lovászi, de az utóbbi 20 év és az — olaj rajzolta változás minden falu arcán ott van. A cseréptetős, villaszerű házakban, az aszfaltos utakban, az anyagi jólét más jeleiben. A néprajzkutatók most dolgoznak erősen, hogy megmentsék az utolsó zsup- fedeles, kontyos lábasházakat. Érthető igyekezet, bár a népbetegségek, a nyomor, az elmaradottság sötét jelképei is ezek. Arra jók, hogy majd elnézzük őket abban a szabadtéri múzeumban, amelyet most szándékoznak fel- épiteni Zalaegerszegen. Zalaegerszeg. Valamikor így énekelt a zalai betyár: „Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek, annak az átkozott fekete tömlöcnek.” Nos, más hirt nem is nagyon hallatott magáról ez a főútvonalaktól elzárt, még a felszabaduláskor Is csak 13—14 ezer lakosú városka. A Tanácsköztársaság bukása után a hírhedt internálótábor tette „nevezetessé", később meg az, hogy Itt uralkodik, s ítél elevenek és holtak felett Pehm József, alias Mindszenti... Érdemes megjegyezni, hogy akkoriban a börtön, a mellette álló kéttornyú templomon, a törvényszéken, a megyeházon, és a caeodőrlaktanyán Az utóbbi öt évben közel 3000 lakás épült a zalaegerszegi Lenin út mentén. Ötszázezer hektoliter kitűnő minőségű sört gyárt évente a nagykanizsai sörgyár. Képűnkön a gyár erjesztőkádjai. kívül nem is volt több emeletes ház a városban. Ma, húsz évvel a felszabadulás után 30 ezer ember lakja a várost. Az olajfinomító, sajt gyár, ruhagyár és egy sereg más, kisebb ipari üzem, köztük a Ganz-MÁ- VAG most fejlődő gyáregysége ad munkát a lakosságnak. A közeli nagylengyel! (gellénházi) olajmező felfedezése óta több lakás épült a városban, mint a megelőző évszázadok alatt összesen. A szomszédvár, Nagykanizsa, amely korábban is Iparosodottabb volt, üveggyárat, sörgyárat, gépgyárat, vasöntödét kapott és az tavalv kezdte meg működését Itt az Egyesült Izzó kísérleti gyáregysége, amelyből — a tervek szerint — több ezer munkást foglalkoztató üzem fejlődik ki. Azt !s hadd mondjuk el itt, hogy a két szomszédvár egykori „két dudás" viszálya, az utóbbi években versengéssé szelídült, a zalaegerszegiek és nagykanizsaiak abban versenyeznek me! ik város szebb, tisztább, fejlő- dőbb, méltóbb a mához. A békési fiatalembernek, s mindenkinek, aki Ide látogat, tetszik a zalai táj. Ez a természet ajándéka. A zalai emberek azonban arra törekszenek. hogy az élet Is egyre tetszetősebb, szebb leaven itt a délnyugati hntárvHéken, a zalai dombok között Húrt Sándor » I
