Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-16 / 13. szám

napló 3 A SZOT és a Munkaügyi Minisztérium tájékoztatója a bér-, nyugdíj- és családipótlék-emelésekről, a progresszív nyugdíjjárulék mértékéről (Folytatás az 1■ oldalról.) vállalat székhelyén kívüli munka esetén napi 20 forint, a nem családfenntartók pedig 10 forint, illetve 15 forint f különélési pótlékban részesül­nek. Ez az intézkedés az érin­tett dolgozók jövedelmét havi 1?' -375 forinttal növeli. A különélési pótlék emelé­se és kiterjesztése lehetővé teszi ezeknél a vállalatoknál a nagymértékű és káros mun- k~ erő-hullámzás csökkentését és a munkaerő stabilizálását. \z említett intézkedésekkel n m érintett építőipari válla­ltoknál és munkahelyeken az eddigi rendszer marad érvény­ben. A munkahelyi pótlék be- \ -lése az érintett dolgozók­nál — a főépítésvezetőknél, érítésvezefőknél. főmunkave- zetőknél, munkavezetőknél, valamint a munkahelyen dol­gozó mérnököknél és tech­nikusoknál — 10 százalékos bé emelést jelent. A különélési pótlék emelé­st. valamint a 10 százalékos munkahelyi pótlék bevezetése éves szinten 300 millió forint­tal növeli az építőipari dol­gozók jövedelmét. .Az állami iparban és az egyéb ágazatokban dolgozó munkások bérét a február 1-én érvénybe lépő intézkedé­sek évente mintegy 630 millió forinttal növelik. Ebből az összegből — a kormányha­tározatnak megfelelően — a béremelés körülbelül 300 ezer munkást érint. Ez átlagosain 7—8 százalékos keresetnöveke­dést eredményez. A béreme­lésben részesített munkakörö­ket az irányító szervek az ágazati szakszervezetekkel együttese*» határozzák meg. A béremelésnél figyelembe ve­szik mindenekelőtt a fokozott fizikai igénybevételt, a mun­kavégzés kedvezőtlen teltéte­leit, a munkákhoz szükséges szakképzettséget és a gyakor­latot. A béremelés általában érinti a bérszínvonalban vi­szonylag elmaradt és munka­erőhiánnyal küzdő területe­ket iS: Az irányító szervek által meghatározott keretösszegeken és munkakörökön belül vég­ső sorom a vállalat vezetői a szakszervezeti bizottságokkal közösen döntik el, hogy a vál­lalatnál ki mennyi béremelést kap. A bányászaiban a föld alatti kiszolgáló személyzet föld alatti pótlékát az eddigi 20 százalékról 25 százalékra eme­lik mintegy 25 ezer dolgozó­nál. Emelik a föld alatti szak. mányos dolgozók bérét is trösztönként és munkakörön­ként differenciálva. A vegyipari ágazat mun­kásainak 40—45 százalékát érinti a rendezés, főleg a ne­héz és egészségre ártalmas munkakörben foglalkoztatot- takat, így pl. a gumiiparban rendezik" a hengerkeverők, a 'üikanizálók és más egész­ségre ártalmas munkahelye­kor dolgozók bérét. Az emelés m ’ ke 4—8 százalék. \ villamosenergia iparban f‘ -r tik például a szén és mozgatók, a kábel- és shálózat-szerelŐk beiét százalékkal. A kohászatban mintegy 35 ezer fő részesül 4—10 száza­lékos béremelésben, elsősor­ban a nagyolvasztók, a meleg­her ....rművek, az öntödék m- "kásái. A gépipari vállalatoknál a 4—10 százalékos béremelés mintegy 60 ezer embert érint, elsősorban az öntödék, a ko- "ácsolóüzemek, az edzőműhe- Ivek dolgozóinál, esztergályo­st knál, nehéz vasszerkezeti lakatosoknál, sójatéri munká­soknál és még néhány más munkaterületen. A kohó- és gépipari vállalatok a rendel­kezésükre bocsátott béremelé­si keret 80 százalékát használ­ják fel a minisztérium irány­elvei szerint, a fennmaradó részt pedig vállalati hatáskör­ben. Ez lehetővé teszi, hogy az említett számú dolgozón kívül további 20 ezer munkás Sí ■ VI" t ­részesüljön különböző mérté­kű bérkorrekcióban. A könnyűiparban a bér­emelés a munkások mintegy 40 százalékát érinti, főleg a teljesítménybérben dolgozó­kat. A béremeléssel érintett munkakörökben az átlagos (emelkedés 6 százalék, ez 4 és 12 százalék között oszlik meg. Az élelmiszeriparban szak­számos rendszerbe sorolt munkások csaknem kéthar­mada részesül átlagosan 7,7 százalékos, a karbantartók egyharmada átlagosan 8 szá­zalékos és a kisegítő állomá­nyú rakodók csaknem két­harmada átlagosan 5 száza­lékos béremelésben Ehhez a bérrendezéshez az 1966. évi bérfejlesztés egy részét is felhasználják. A béremelések koncentrálása érdekében az egy dolgozóra jutó béremelés nem lehet kevesebb általában havi 100 forintnál. Az építőanyag iparban több mint 30 ezer munkás részesül átlagosan egy főre jutóan 60 —150 forint béremelésben. Ezen belül 11700 téglaipari, 3000 cement- és mészipari, 3000 kő- és kavicsipari, 5700 üvegipari munkás és mások részesülnek béremelésben. Az építőipari munkások egy része — közöttük a segéd­üzemek munkásai szintén bér­emelésben, illetve kisebb bér- korrekcióban részesülnek. Az Építésügyi, valamint a Köz­lekedés- és Postaügyi Minisz­térium, továbbá az Országos Vízügyi Főigazgatóság terüle­tén ez az intézkedés mintegy 35 ezer munkást érint; A MÁV ipar 5500 dolgozója átlagosan 7—8 százaiéit, az autójavító iparban 2340 mun­kás mintegy 4—5 százalék ha­vi béremelést kap. A KPM karbantartó munkásainak több mint 28 százaléka része­sül átlagosan 3—4 százalékos béremelésben; a rakodómun­kások háromnegyed része kap átlagosan 5—6 százalék bér­emelést. Az erdőgazdaságokban mint­egy 20 ezer munkás kap bér­emelést, elsősorban az ala­csony keresetű erdőművelő munkások és a nehéz fizikai munkát végző rakodómunká­sok. A vízügyi dolgozók közül elsősorban a kőrakodóknál, valamint az egyéb szállító, ra­kodó és anyagmozgató mun­kásoknál 4—5 százalékos bér­emelés lesz. Egyéb, nem ipari minisz­tériumok fizikai munkásainak egy részénél is lesz béreme­lés. A bérintézkedés a tanácsi, helyiipari, szolgáltató és kom­munális vállalatok egyes munkásait 58 millió forinttal, a kisipari szövetkezetek bér- színvonalban elmaradt és munkaerőhiánnyal küzdő munkaköreit, munkavezetőit 30 millió forinttal érinti. A művezetők és főműveze­tők béremelésére előirányzott összeg 80 millió forint. Az intézkedés hozzávetőlegesen 39 ezer személyt érint. A bér- emelkedés mértéke — a ren­dezésben részesülő művezetők­nél — 100—300 forint között váltakozik a szakképzettsé­güktől, szorgalmuktól, az ál­taluk irányított terület jelle­gétől függően; A Munkaügyi Minisztérium és a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa felhívja a gaz­dasági és a szakszervezeti szerveket, hogy az érintett ka­tegóriák bérének megállapítá­sánál az egyéni teljesítményt, a szakképzettséget, a felelős­séget, a magatartást figyelem- bevéve körültekintően járja­nak el és a lehetőségek sze­rint mielőbb értesítsék az érintett dolgozókat béremelé­sük mértékérőt Nyugdíjemelések több a tervéiért nA. A családi pótlék rendezése több mint 000 ezer — bérből, illetve fi­zetésből étó — családot érint Gyermekenként havi 90 fo­rinttal emelkedik a két- és többgyermekes családok, to­vábbá mindazok családi pót­léka, akik eddig is kaptak egy gyermek után családi pót­lékot (egyedül álló nők stb.). A családi pótlék emelése ki­terjed a munkaviszonyban álló dolgozókra, a kisipari szövet­kezeti tagokra, továbbá a fegyveres testületek tagjaira és azokra is, akik munkavi­szonyuk, illetőleg kisipari szö­vetkezeti tagságuk alapján sajátjogú nyugdíjban része­sülnek. 2 gyermek után 200 forint­ról 300 forintra, 3 gyermek után 360 forint- : ról 510 forintra, 4 gyermek után 460 forint­ról 680 forintra, 5 gyermek után 600 forint­ról 850 forintra, minden to­vábbi gyermek után gyerme­kenként 120 forintról 170 fo­rintra emelkedik a családi pótlék. Az egyedül álló nőle csa’ádi pótléka 1 gyermek után 90 forintról 140 forintra, 2 gyermek után 240 forint­rnl ínrin+ra Február 1-től évi 200 millió forint költségkihatással fel­emelik a munkaviszonyon és a kisipari szövetkezeti tagsá­gon alapuló alacsony össze­gű nyugdíjakat. A havi 750 forintot el neon éró sajátjogú nyugdíjaknál átlag 10 száza­lék az emelkedés úgy, hogy a felemelt nyugdíj a 750 forin­tot nem haladhatja meg. A 400 forinton aluli özvegyi nyugdíjak is átlag 10 száza­lékkal emelkednek úgy, hogy a felemelt özvegyi nyugdíj a 400 forintot nem haladhatja meg. Az özvegyi nyugdíjakkal azonos mértékben kerülnek felemelésre a 400 forintot el nem érő szülői nyugdíjak. Tíz százalékkal emelkednek a 200 forintnál alacsonyabb öszegű félárva-, és a 400 fo­rintot el nem érő teljes árva ellátások is. A félárva fel­emelt ellátása 200 forintnál, a teljes árváé 400 forintnál több nem lehet. Felemelik a régi mezőgaz­dasági öregségi • (úgynevezett OMBI) sajátjogú és özvegyi járadékot is. Progresszív nyugdíiiéru'é bevezetése A nyugdijjárulék mértéke havi 1800 forintig változatla­nul 3 százalék; e felett pedig a következő: 1801—2300 forintig 4% 2301—3000 forintig 5% 3001—4000 forintig 6% 1001—5000 forintig 7% 5001—6000 forintig 8% 6001—7000 forintig 9% 7000 forint felett 11% A felsorolt százalékos kul­csok alkalmazásánál a dolgo­só havi együttes összes kere­setét kell számításba venni. Családi pótlók emelése A családi pótlék felemelésé­nek éves kihatása 850 millió A tsz-demokrácia Baranyában ítészé*QPios Czéaeny József elvtnrssnl, n menyet jtm ibiztmsáe mezönazthisani asztal \ vezető éve* A zárszámadások közeledté­vel hasznosnak látszik szám­vetést készíteni arról "is, ho­gyan gyakorolta jogait és kötelességeit az elmúlt évben a tsz-tagság, vagyis hogyan erősödött a megye közös gaz­daságaiban a termelőszövet­kezeti demokrácia. Erről be­szélgetett munkatársunk Czé- gény József elvtárssal, a me­gyei pártbizottság mezőgazda- sági osztályának vezetőjével. — Közelednek a zár­számadások és ebből az alkalomból közgyűlése­ket tartanak a termelő- szövetkezetekben. A.köz gyűlés a termelőszövet­kezeti demokrácia egyik fóruma. Hogyan hasz­nálják fel ezt megyénk termelőszövetkezeti tag­sága jogainak érvényre- juttatásában? —'Közgyűlés vagy küldött- gyűlés a termelőszövetkeze­tekben évente többször van Ezek közül azonban kiemelke­dő szerepe van a zárszámadó ói tervtárgyaló, illetve az azt jóváhagyó közgyűlésnek. Me­gyénk sajátos — apróközséges — helyzetéből adódik, hogy a termelőszövetkezetek túl­nyomó többsége több község parasztságát egyesíti (323 község és 3 város területén 137 termelőszövetkezet van), így csak néhány termelőszö­vetkezet van olyan helyzet­ben. hogy a szövetkezeti élet­ben ilyen nagy jelentőségű esemény megvitatására egy helyre tudja öszehozni a tag­ság egészét (ilyen nagy terem kevés van a megyében). A nagy létszámmal rendelkező termelőszövetkezetekben ezért alakult ki a küldöttközgyűlé­sek rendszere. A szövetkezeti élet és annak vezetése — bár­mennyire jó szándékkal, hoz­záértéssel és eredményesen is tevékenykedik —, nem nél­külözheti e két nagy fontos­ságú kérdésben az egész tag­ság véleményének, javaslatá­nak meghallgatását. Ahol ezt egy alkalommal egy teremben technikailag megoldani nem lehet, ott a tsz vezetőinek községről községre járva kell ismertetndök az egész beszá­molót, illetve a tervet jóvá­hagyó jogkörrel. Ezt a mód­szert alkalmazták már az el­múlt években is, nemcsak a kezdeményező véméndi, sely- lyei. egyházaskozári. belvárd- gyulai. szalántaii. lippói tsz- ekben. hanem az érintett szö­vetkezetek nagy részében. A termelőszövetkezetek párt­ós gazdasági vezetősége gon­dosan ügyeljen arra. hogy mind az elmúlt évről szóló A Minisztertanács határo­zatot hozott a termelőszövet­kezetek társadalombiztosítási rendszerének továbbfejleszté­séről. E szerint arra kell tö­rekedni, hogy a szolgáltatások megközelítsék a munkavi- lonnt, SS millió forinttal saonyben álló dolgozóknak és Á tsz-ek társadalombiztosítási rendszerének továbbfejlesztése családtagjaiknak nyújtott szol­gáltatást. Július 1-től kerül sor a be­tegségi ellátás fejlesztésére, valamint a családi pótlék ki- terjesztésére. Az intézkedések részleteiről megfelelő időpontban tájékoz­tatás jelenik meg. beszámoló, mind a következő gazdasági év célkitűzései mái a dolgozó tagok többségénél! véleményét is tartalmazzák és mindenki számára érthetők legyenek, mert csak ígv tud nak elfogulatlan vélemény1 mondani róluk és meggyőző­déssel megszavazni azokat. A szövetkezeti gazdák ez al­kalommal nyilvánítanak véle­ményt a szövetkezet vezetősé­géről. egyes vezetők munká­járól is. Az a helyes, ha meg­erősítik saját választott tes tületük helyes irányú tevé­kenységét, . figyelmeztetik őket a vezetékien, egyéni magatar­tásukban meglévő hibákra Ahol ez már ismételt figyel­meztetések ellenére sem hasz­nál. ott érthető a szigorúbb elbírálás. Itt nagyon kell ügyelni ama, hogy az egyéni, esetleges vagy vélt sérelmek ne szorítsák a közügyeket hát­térbe és ne kerüljenek ellen­tétbe a szövetkezet közös ér­dekeivel. A párt-alapszerveze- teik figyelmét erre külön is felhívjuk. .— Egyre nagyobb fele­lősség hárul a termelő- szövetkezet vezetőire, el­sősorban az elnökre. A termelőszövetkezeti de­mokrácia szempontjából nem közömbös, milyen az elnök. Tapasztalatai szerint a szigorúság, a ke ménység s a demokratiz­mus hogyan egyeztethe­tő össze? — A közgyűlés — törvé­nyeinket nem sértő — hatá­rozatának megvalósítása első­sorban a termelőszövetkezet vezető testületének, a vezető­ségnek a feladata. A terme­lőszövetkezet elnökének szere­pe és felelőssége valóban ki­emelkedő. Munkáján, egyéni­ségén, következetességén mú­lik elsősorban a határozatok jó végrehajtása. A végrehajtás során már nem a demokratiz­musnak,- hanem a centraliz­musnak kell érvényesülnie. A demokrácia nem önmagáért van, és csak a centralizmussal együtt érvényesülhet helyesen. Ebből következik, hogy a szi­gorú, fegyelmet tartó, követ­kezetes. ugyanakkor embersé­ges vezetés összeegyeztethető a demokráciáival, nem mond ellent annak, ellenkezőleg, az a termelőszövetkezeti vezető sérti meg a demokráciáit, a tagság jogait, aki nem tartja és nem tartatja be követke­zetesen a közgyűlés és vezető­ség határozatait, aki elnéző, aki nem mer nemet mondani, ha a közösség, a többség ér­dekeit kell megvédeni. Szá­mos jói tevékenykedő terme­lőszövetkezeti vezetőt isme­rek: — szalántai, vejti, vémén­di, bólyi. mágocsi, csertői, sza- badszentkirályi, lippói, villá­nyi —. akikről sokan mond­ják, hogy itt a vezetés szigo­rú, de rendet, fegyelmet is tart. Ezekben a termelőszövet­kezetekben tiszteletben tart­ják a tagság jogait, követke­zésképpen növekszik a terme­lés, gyarapszik a közös va­gyon és nő a dolgozó tagok közösből származó jövedelme is. Természetesen a szigorúság és következetesség nem azo­nos a durvasággal, goromba­ságai, a tagság észrevételeinek figyelmen kívül hagyásával. Sajnos, ilyen is előfordult jó- néhány helyen. Nyilván, hogy az eredmény sem lehetett jó. Ezért vonta meg a bizalmat a vókányi, pécsváradi, hoboli, borjádá. drávakeresztúri, het- vehelyi és még néhány tsz- ben a tagság a tsz több veze­tőjétől az elmúlt év telén, ik­re most sem árt időben fi­gyelmeztetni néhány tsz-veze- tőt, nehogy végleg elveszítse a tagság többségének bizal mát. A szövetkezeti tagság többsége helyesen tudja meg­ítélni és van erkölcsi ereje megvédeni az igazságos, fe­gyelmet tartó tSK-veaetőkgL. Ebben számíthatnak a párt szervezet és közvélemény .á mosatására is. — A közgyűlések és o küldöttközgyűlések csak egy fórumot jelentenek a termelőszövetkezeti tagság jogai gyakorlásá­hoz. Hol milyen mód'in érvényesítheti még s o- áait a szövetkezeti gaz­da? — A közgyűlés ó* küldött­gyűlés valóban csak egy — de a legfontosabb — fórum a tagság jogai gyakorié:- "-oz. Számos és sokoldalú lehel "sé­gek vannak ezen túl js. P ye­nek például — a jelentőségé­ben egyre inkább növekvő — üzemegységi és brigád-érte­kezletek rendszeres megtartá­sa. Kozármislenyben például a vezetőség nemrég javaslat- tervezeteket juttatott ki min­den üzemegységbe, hogy az '"’j alapokon jelentkező ellent­mondásokat feloldhassák Ezt minden községben megvitat­ták és állást foglaltak a mó­dosításokban. Gerényesen, Belvárd gyulán és még sok helyen már régebb óta ió! hasznosítják a tajpág ily mó­don való fokozottabb bevoná­sát a vezetés munkájába. — A tagság jogait a köz­gyűlés által állandó jellegre vagy egy-egy konkrét célfel­adatra megválasztott bizott­ságban is jól érvényesíttetheti. Első helyen kell Jtt megemlí­tenem az ellenőrző bizottság szerepét, amely a tagság meg­bízásából egy évben többször, de a leghatékonyabban a zár­számadás előkészítésekor vé­gez ellenőrzést, s erről a köz­gyűlésen beszámol. Fontos sze­repe van a szociális, a fegyel­mi és az utóbbi évben széle­sedő háztáji bizottságoknak. Mindezeken túl a járás1 ta­nács állami felügyeletet gya­korló mezőgazdasági osztálya és végrehajtó bizottsága út­ján i* van erre lehetőség, ösz- szegezve; igen sok — közgyű­lésen túli — lehetőség van arra, hogy a tagság a jogait érvényesítse, csak arra min­dig ügyelni kell, hogy ahol jog. ott kötelesség is van. — Baranya megyei ta­pasztalatok alapján mi­vel magyarázható egyes szövetkezeteknél a tag­ság ^szótlansága”? — Nem ez *z általános, ha­nem az ellenkezői«. A szövet­kezeti gazdák egyre aktívab­ban bekapcsolódnék a szövet­kezeti élet egészének kiala­kításába, fejlesztésébe. Ugyan akkor valóban tapasztalható az is. hogy több szövetkezet­ben a zárszámadó, tervtárgya­ló vagy egyéb közgyűléseken kevés hozzászólás van. 'Az úgynevezett .jeaszfv” köz­gyűlések között is megkülön­böztetést kell tenni. Nem szabad negatívnak tekinteni azt a passzivitást, amely a jól előkészített közgyűlések egy részénél tapasztalható. Az előbb említett kozármislenyi küldöttközgyűlésen, ahol ezt megelőzően széledkörben falu­gyűlésen. brigádértekezleten megvitatták a javaslatterveze­tet, a vezetőség összegezte és a küldöttközgyűlésen jóvá­hagyásra javasolta, érthető hogy már nem Wlt nagy ak­tivitás. Ugyanezt tapasztaljam a véméndi zárszámadó köz­gyűlésen és még több helyen is, ahol az előbb említett okokon "tói az ünnepélyes ebéd vagy vacsora tányérzör­gései is gyorsították a köz­gyűlés befejezését. Sajnos ugyanakkor negatív okokon alapuló passzív köz­gyűlésekkel ia találkozhatunk. Okai jórészt a gyenge vezetés, a tagság tájékozatlansága, a nagyrészt érthetetlen, szám­tengerből álló beszámoló és az úgynevezett kényes kérdé­seit megkerülése. Előfordul az is. hogy a tagság helyes ßtoiftotfe • 8. oldalonj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom