Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-16 / 13. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napio Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja- ... ARA 80 FILLÉR ....................... XXIII . ÉVFOLYAM, 13. SZÄM fián A SZOT és a Munkaügyi Minisztérium tájékoztatója a bér-, nyugdíj- és családipótlék-emelésekről, a progresszív nyugdíjjárulék mértékéről A Minisztertanács legutóbbi ülésén meghallgatta a SZOT és a Munkaügyi Minisztérium tájékoztatását a február 1-én életbelépő bér-, nyugdíj-, családipótüé/k-emeléseknek, valamint a progresz- szív nyugdíjjárulék bevezetésének előkészítéséről. A kormány a tájékoztatást tudomásul vette és határozatot hozott a vonatkozó jogszabályok módosítására. A SZOT és a Munkaügyi Min'sztérium az intézkedésekről az alábbi tájékoztatást adta. A bér- és nyugdíjjellegű intézkedések több mint 1 millió dolgozóra, illetve nyugdíjasra terjednek ki. Az intézkedések pénzügyi kihatása évi mintegy 2 milliárd forint. Ezen felül a családi pótlékok emelésére évi 850 millió forintot fordítunk. A megfelelő előkészítés lehetővé teszi, hogy az intézkedések minden területen a kormány által előzetesen meghatározott időpontig megvalósításra kerüljenek. Bét ügyi intézkedések A pedagógusok bérrendezése valamennyi alsó- és középfokú oktatási intézménynél mintegy 100 ezer nevelőt érint. Kiterjed az óvónőkre és az egyes minisztériumok felügyelete alá tartozó intézmények (például középfokú technikumok, iparitanuló-is- kolák) pedagógusaira is. A kereset emelkedésének mértéke átlagban 15—16 százalék, havi átlagban mintegy 280—300 forint. Az e célra biztosított évi 350 millió forintos keretből az alapbéreket átlag 13—14 százalékkal, az állományba tartozók óradiját 30—50 százalékkal emelik, egyes pótlékok mintegy 15—20 százalékkal lesznek magasabbak. A bérrendezéssel egyidejűleg csökkentik a korcsoportok számát és az eddigi státuszgazdálkodás helyett a bérintézkedésben érintett oktatási intézményeknél és munkaköröknél összevont bérkeretgazdálkodást vezetnek be. A jelenlegi bérrendszer „végzettségi elve” fő vonatkozásaiban továbbra is fennmarad. Az egészségügyi dolgozók bérrendezése mintegy 50 000 szakképzett egészségügyi dolgozót és az egészségügyi intézmények több mint 6000 szakmunkását érinti. A rendelkezésre bocsátott 150 milliós keret háromnegyedrészét az alapbérek, egynegyed részét pedig az ügyeleti díjak emelésére fordítják. Az egy dolgozóra jutó havi átlagos alapbéremelés az érintett •himkakörökben mintegy 170 '—-ISO forint. Ennek felhasz- hfUísa differenciáltan törté- nik, például a kórházak, a ki'" kők szakképzett ápolónői, szü'-'c-mői és csecscmőgondo- 2ónői kb. 250 forintos, a szóján* otthonok ápolónői mintegy 200 forintos, a közvetlen oet-i?ápolásal nem foglalkozó szakképzett egészségügyi kö- ^ káderek kb. 130 forintos éti béremelésben részesülik. Ezeken a kategóriákon ap1'"'l Is tovább differenciáljak a dolgozók szorgalmától, fát m ott «égétől, lelkiismereti ■ 'jőtől függően. A gyógyszertárakban dol- üo7ő szakképzett egészségügyi középkáderek fizetését is emelik. Az ügyeleti díjak felemelése írvos'-kat, egyes középkádere- c<?t és gyógyszerészeket érint, k szakorvosi képesítéssel ren- lelk»zó orvosok ügyeleti diát 100—130 forint között, a zakkér'eaftéssel nem rendelkező orvosokét 80—100 forint tö7ö*t kell megállapítani. Az 'Kydetl díj meghatározásánál igy~Vmbe kell venni ez or- ’os'-ko-k az ügyelet időtartama alatt végzendő munkáját, ÍV például az említett hatáközött magasabb díjban kell részesíteni azt az orvost, aki az intézet valamelyik felvételre kijelölt osztályán teljesít ügyeleti szolgálatot A műtős asszisztensek ügyeleti díja 60 forint egyéb középfokú képesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozóké 50 forint lesz Ugyancsak 50 forint a műszaki szakképesítéssel rendelkező dolgozók (például fögépészek) esetenkénti ügyeleti dija. A nem szakképzett dolgozók ügyeleti dija valamennyi egészségügyi és szociális intézményben eseten- kint 40 forint lesz A belkereskedelmi dolgozóknál a béremelés kiterjed a Belkereskedelmi Minisztérium, a SZOVOSZ, valamint az olyan szervek felügyelete alá tartotó kis- és nagykereskedelmi-, továbbá vendéglátóipari vállalatokra, ahol a kereskedelmi dolgozók száma jelentős (például a KPM. felügyelete alá tartozó utasellátó vállalatra, a SZOT-üdülők konyhai dolgozóira). A 300 millió forintos keret felhasználásával a béremelés a hálózatban foglalkoztatott dolgozóknak mintegy kétharmadát érinti. Körülbelül 140 ezer dolgozónak a bére átlagosan mintegy 8—9 százalékkal lesz magasabb. Ezt az átlagos béremelést differenciálják. Egy- egy dolgozó béremelése általában havi 100 forint, vagy ennél több. Az átlagosnál nagyobb béremelést irányoztak elő az élelmiszer-, a vas- és háztartási boltok szakképzett vezetői és eladói, továbbá a vendéglátóipar konyháin dolgozó szakképzett szakácsok, cukrászok, konyhamcszárosok, kézilányok, mosogatók és segédmunkások, valamint a nagykereskedelem szakképzett áruátvevői, áruösszeállítói, és belső árumozgató segédmunkásai számára. Az átlagosnál kisebb mértékű béremelést kapnak a kiskereskedelemben a viszonylag kedvezőbb munkakörülmények között és kisebb fizikai erőkifejtést igénylő munkakörökben dolgozók. Az Építésügyi Mnisztérium, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Nehézipari Minisztérium bányászati ágazata építőipari vállalatainál, valamint az Építésügyi Minisztérium, illetve a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium szakfelügyelete alá tartozó tanácsi építőiparban, tehát az állami építőipar jelentős területein felemelésre kerül a különélési pótlék, ez körülbelül 100 ezer dolgozót érint. Ugyanezeknél a vállalatoknál a munkahelyi pótlék bevezetése mintegy 10 ezer, építkezéseken dolgozó műszakiak keresetét emeli. Az új rendelkezések értelmében az állami építőipari vállalatok többségénél a családjuktól távol élő családfenntartó építőipari dolgozók a vállalat székhelyén végzett munka esetén napi 15 forint, a I (Folytatás a 3. oldalon) Nyáron beköltöznek az egyetem új 400 ágyas klinikai tömbjébe Mindjobban előrehaladnak az építkezések a Pécsi Orvostudományi Egyetem új, 400 ágyas klinikai tömbjén. Képünk az épület nyugati szárnyát ábrázolja, a 6. emelet teraszáról. (Képriport a 4. oldalon.) A mezőgazdaság szakosításának hatására 30-40 százalékkal nitl a Mos ipari növények terméshozama Baranyában Baranya megyében a második ötéves terv befejezésével egyidejűleg lezárult a mező- gazdasági termelés szakosításának első, legfontosabb szakasza. A szakemberek 1960- bam — az országiban el óként — elkészítették a növénytermesztés és az állattenyésztés specializálásának tervét, amelyet a szövetkezeti gazdaságok fokozatosan megvalósítottak. A mezőgazdaság szocialista JHeqmjUi A CSABAGYÖNGYE Először talán arról néhány szót, hogy miért nevezték el Csabagyöngyének a belvárd- gyulat termelőszövetkezet január elsejével megnyílt kisvendéglőjét. Ott kezdődik a dolog, hogy a közösnek 100 hold csemegeszőlője van, ebből negyven mar az idén terem. A fajták között előkelő helyet foglal el a Csabagyöngye. Az első osztályú minósé- 1 get étkezési szőlőként értéke- j sitik. A többiből bor lesz, I 12.5 Mallgand-fokos nedű, ■ amit 18 forintos literenkénti ! áron hoznak forgalomba a ' Csabagyöngye kisvendéglőben. Hát innen a neve. Különben Szilvás Lajos áll a pult mögött és méri a tsz i saját főzésű pálinkáját, a tsz saját borát, a konyha saját készítésű hideg-meleg ételeit, a tsz-hentes saját gyártmány * húsoshurkáját, kolbászát A halászlé, amit a Csabagyöngyében felszolgálnak, ugyancsak a tsz halastavának a „terméséből” készült. Ha pedig az étlapon szárnyas szerepel, akkor meg lehet győződve róla a vendég, hogy az megint csak a termelőszövetkezet barom} it enyészetéből származik. A vendégsereg — tsz-partiztok, ft gtnUapusztai gazátszervezéséi megelőző Időben egy-egy falu lakossága húsz— harminc féle növénnyel is foglalkozott A termelőszövetkezetek mintegy felére csökkentették ezek számát és így lehetővé vált, hogy minden növény a számára legalkalmasabb területre kerüljön. 1961 és 1965 között Ily módon kialakult a baranyai tájegységek növénytermesztési és állattenyésztési profilja, létrejöttek a helyes termelési arányok. Véglegesen kialakult például a kenyérgabona termő- területe a megyében. Hinnék során a mecseki hegyvidéken — elsősorban a sásdi járásban és Komló környékén — csökkent a búza és a rozs vetésterülete, aminek következtében az eddigi legmagasabb átlagterméseket érték el az itteni szövetkezeti gazdaságok a múlt évben. A legszembetűnőbb változás tálán az ipari növények szakosításában történt. Ma már rostlent például csak Szigetvár környékén, kendert a Duna- és Dráva menti öntéstalajon, cukorrépát pedig a legmegfelelőbb körzetekben termelnek. Az eredmény: a len ötéves átlagtermése 22,5 mázsa (1965-ben 33 mázsa), a kenderé 26,6 mázsa (1965-ben 39 mázsa) és a cukorrépáé 142 mázsa (1965-ben 160 mázsa) volt, vagyis 30—40 százalék» kai felülmúlták az előző öt év átlagterméseit. Az állattenyésztés terén — sajnos — nem sikerült teljes egészében megvalósítani a tervezett szakosítást. Ennek fő oka: a termelőszövetkezetek az első években az állat- állomány mindeniranyú gyarapítására, fejlesztő-éré törekedtek, hogy ezáltal növeljék a bevételeiket Bizonyos specializálódás természetesen vég bement, elsősorban a sertés- és a juhtenyésztés vonalán. Sertéri; most már zömmel a két jó földű, síksági járásban — a mohácsiban és a siklósiban — tartanak, ahol legnagyobb a kukorica termőterülete és legmagasabbak a terméshozamok. A juh „hazája” pedig elsősorban a mecseki és a zselici hegyvidék lett, ahol ezzel az állatfajtával hasznosítják a meredek lejtőket. A harmadik ötéves terv során folytatódik és teljesen befejeződik a megve mező- gazdaságának szakosítása. A növénytermelésnél eddig inkább csak az éghajlat. a domborzat és a talaj adottságait vették figyelembe, ezentúl pedig már az egyes szövetkezeti gazdaságok üzemi adottságaival — például munkaerő, termelési tapasztalatok, útviszonyok — is számolnak. dóság dolgozói — nagyon örültek az új .kisvendéglőnek, amelyet másfél millió forintos beruházással létesített a tsz. Azt is elmondták, hogy a kisvendéglő mellett presszót nyitnak, a tsz pedig saját cuk- I rászüzemében készíti majd a j endégmarasztaló süteménye- I két. Amikhez ezúton is jő étvá- \ gyat és szórakozást kívánunk. Szovjet—mongol tárgyalások Ulánbátor: Ulánbátorban szombaton folytatták a tárgyalásokat a Mongol Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége és a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége között A mongol küldöttségei Cedcnbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, a szovjet küldöttséget Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára vezeti. A szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai korábban Ulánbátorban ellátogattak a Mongol Állami Egyetemre. Átadták a szovjet nép ajándékát, Lenin mellszobrát és számos tudományos művet.
