Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-15 / 12. szám

M» IANITÁK IB. napló 3 Tervezzünk és cselekedjünk együtt! Üzemi háromszög helyett négyszög Beszélgetés a SZOT elnökségének és a KISZ KB Intéző Bizottságának együttes határozatáról A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnök sége, valamint a KISZ Köz­ponti Bizottságának Int éző Bizottsága az elmúlt év végén együttes határozatot ho­zott a két tömegszerve zet rendszeres és tervszerű együttműködéséről. Felkeres­tük Bogár József elvtársat, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titká­rát., valamint Lukács János elvtársat, a KISZ megyei bizottságának első titkárát és a következő kérdésekre kértünk választ; 1. Milyen előzmények ut án született meg a két szerv legmagasabb fórumainak kö­zös határozata? 2. Melyek azok a területek, ahol már eddig is eredményes volt a kapcsolat, s hói várható jelentős változás? 3. Az ifjúsági szövetség tag jaj egyre erélyesebben kérik, hogy a KISZ váljon hat­hatós érdekvédelmi szervvé. Segíti-e ezt a most kiadott határozat? BOGÁR JÓZSEF: Azzal kezdeném, hogy a teakszervezetek évtizedek óta szívügyü knek tekintik az If­júmunkásokkal való foglalko­zást. Az idősebb emberek még emlékeznek rá. milyen szeretettel segítették ókét an­nak idején idősebb szaktár­saik. A szakszervezeti bizott­ságokban eddig is képviselve Volt az ifjúság egyrészt úgy. hogy sok fiatal munkás ka­pott szakszervezeti funkciót, másrészt azáltal, hogy a veze­tőségben helyet kapott egy KlSZ-fiatal. De ezen túlme­nően is a feladatok sikeres teljesítése érdekében a két tömegszervezet helyi vezetői­nek rendszeresen meg kellett egymást keresnie, hisz a fel­adatok azonosak voltak, csak « eszközök és módszerek má­sok. A határozat most e tényt rögzíti, s ugyanakkor az ed­digi személyek kapcsolatát vezetőtestületek kapcsolatává emeli, a KISZ és szakszer- rezet özemi vezető szervei a Jövőben közösen határozzák me? e feladatokat, s dolgoz­ták ki a teendőket. Ami a második kérdést li­le*’' : a legeredményesebb kap- point eddig, magától érte- pően a termelésben alakult ki. Er képezi mindkét tömeg­( levezet tevékenységének ge- "*ét. A gazdasági munka se­bének jól bevált mődsze- a versenymozgalmak és a "'riista brigádok rendszere fiatalok ezrei kapesolód- f1’ be a termelést segítő moz- p'-ak valamelv’kébe. A termelő tevékenység já­rásának elengedhetetlen fel­fele az özemi szskmunkás- ''’o-.-és illetőm -utőkéozés. Itt [“" elérnünk ielentős mlőre­it. A KISZ kialakított né- v mozgalmat: ilyenek a *’wna ifjú mestere, kiváló mérnök, illetve technikus ^ közgazdász mozgalmak. — :?aket 8 mozgalmaikat a nagy- 'femj, tervszerű hatékony Ilonái kén zés szerves részé- w* tekintjük A jövőben fo- ''■’^babbari segítjük ezeket. •Jelentős változás várható a 'díurális élet terén is. A '"szervezet komolv kulturá- s Pénzügyi alapokkal rendel- JziV. egy részét — Jetegy 35 százalékát —, ed- 's a fiatalok élvezték, vesznek részt a Tes- ' abözőbb szakkörök és anortok munkájában, s ez. fényiben az egyűttműkö- ra gyobb tömeget mozgat ** fekozottan így lesz. / ’ őrvie-jrvédelem terén mi ' ' "ifik a KTSZ-től, hogy miután jellegénél fogva kö­zelebb van a fiatalok gondol­kodásmódjához, segítsen az ifjúmunkások érdekelt sértő viszonyok felderítésében, ad­jon hangot annak, de egyben az egyéni és társadalmi érdek összhangját is igyekezzen megteremteni. A másik: a jö­vőben — erre egyébként már sok példa van —, mindé, fiatalokat érintő bérjellegű javaslatnál figyelembe vesz- szűk a KISZ véleményét. Fia tatokról nem lehet dönteni a fiatalok képviselőinek meg­hallgatása nélkül. LUKÁCS JÁNOS Kapcsolataink a szakszerve­zettel évről évre javultak. KISZ-t szinte minden üzem­ben és vállalatnál elismerték. A legutóbbi szakszervezeti tisztségválasztáson ez úgy is bizonyossá vált, hogy több száz KlSZ-korú fiatal lett bi­zalmi. Kapcsolatunk tulajdon­képpen egy egyre erősödő fo­lyamat, s ez az együttes hatá­rozat e folyamat eredménye. A KISZ különböző verseny- és védnökségvállalási mozgal­mai bebizonyították életké­pességüket. Néhány üzemben voltak viták: szükség van-e külön ifjúsági versenymozga lomra, külön ifjúsági brigá­dokra? A SZOT elnöksége és a KISZ KB most kimondta: igen. A fiataloknak életkoruk­nak megfelelően olyan for­mákra van szükségük, mely teret ad lelkesedésüknek, fan­táziájuknak. A munkaverseny valamennyi formájának érté­kelését és jutalmazását a gaz­daságvezetés, a KISZ és szak- szervezet ezentúl együtt vég­zi. Kapcsolataink tovább ja­vulása, tervszerűvé tétele ar­ra is lehetőséget ad. hogy több szakmai jellegű kiállí­tást, tapasztalatcserét, mun­kamódszerátadást szervez­zünk. Szeretnénk, ha az idő­sebbek szaktudása, bölcsessé­ge a fiatalok erejével, lelke­sedésével gazdagodna. A KISZ megyei bizottsága és az SZMT közösen tárgyal­ja majd a legfontosabb teen­dőket. Nagy feladatok várnak ránk az ifjúság nevelésében. Komoly gond a hasznos sza­badidő-eltöltés biztosítása, a feltételek ugyanis sok helyen hiányoznak. Nincs elég klub. rádió. tv. E téren úgy gondol­juk. további segítséget kapunk az üzemek szakszervezeti bi­zottságaitól. Jelentős a fejlődés a poli­tikai oktatás rendszerében. Az üzemi oktatási bizottságok létrehozásával megszűnt az oly gyakori és káros párhu­zamosság; már nem tart min­den tömegszervezet sokszor azonos témakörből előadásso rozatot. A fiatalok érdeklődé­si körüknek és előismereteik­nek megfelelően ott képezik magukat, ahol továbbfejlődé­sük a legjobban biztosított Az idén például több mint 25 ezer fiatal tanul a külön­böző tanfolyamokon. Az érdekvédelemről csak annyit: a KISZ KB kiadta ezt a jelszót; Szót kér a KISZ! Ennek jegyében fogunk dol­gosul. Békés Sándor ár, tenyésztés, életszínvonal Magasabb árak, szélesebb árskála Ösztönzés a háztáji gazdaságoknak — A kereslet és kínálat mérlege Január elsejétől több me-1 zőgazdasági termék felvásár­lási ára megváltozott. Az érintettek a sajtóban közzé­tett számokat azóta részle­teiben is megkapták. Az új árrendszerrel kapcsolatosan kerestük fel az Állatforgalmi Vállalat áruforgalmi főosztá­lyát és beszélgettünk Tóth Gyula osztályvezetővel, he­lyettesével és a főkönyvelő­vel A legjobbkor jött A szarvasmarhatenyésztés (de általában a mezőgazdasá gi tevékenység) egyik kulcs­kérdése a jövedelmezőség. Fellendítése érdekében tett erőfeszítések sikere tehát at­tól is függ, hogy az állam az árak „nyelvén” is közvetíti-e elképzeléseit. Persze nem csupán ez Indokolta az árren­dezést. Ha összehasonlítjuk árstruktúránkat, például nyugati országokéval, jelentős eltéréseket tapasztalunk. Nálunk a mezőgazdasági árak alacsonyak, a megter­melt termékek tehát értékük alatt cserélődtek, s állandóan kísértett, illetve fennállt múlt öröksége —, az agrár­olló, aminek káros politikai hatása nyilvánvaló. De nem ösztönöztek gazdaságosságra sem, s például egyes gazda­ságok azon törték fejüket, hogy hogyan számolják fel inkább a legtöbbször eleve Százötven géplapátot gyárts nak az első negyedévben Építőgépjavító és -Gyártó Vál lalat pécsi telepén az deficites szarvasmarhatenyész tést. Gazdaságpolitikánk ter­mészetesen továbbra is mes­terségesen alacsonyan tartja egyes alapvető élelmiszerek árait, de ez éppen a szocializ­mus egyik sajátos vonása — feltétlenül indokolt. Megyénk szarvasmarha-fel vásárlása az utóbbi években. 1964-et kivéve, azonos szín ten alakult, sőt ha 1961-hez viszonyítunk. 1965-ben 2600 darab marhával több a fel­vásárlás. Ez látszólag ellent­mond annak, hogy közben a tenyésztés stagnált, sőt vissza­esett. Ml a magyarázata en­nek? Ha bontásban vizsgál­juk a számokat, tapasztaljuk, hogy a háztáji gazdaságokból felvásárolt szarvasmarha csök­kenő tendenciát mutat (hűen tükrözve a tenyésztés stagnáló állapotát), az 1961. évi 14 000 darabbal szemben a múlt év­ben 9400 darab (1964-ben 7300), s egyre nagyobb súly- lyal szerepel a közös gazdasá­gokból való felvásárlás. A ter­vet viszont minden évben „hozni” kellett, érthető tehát, az Állatforgalmi Vállalat csak Igen nagyi erőfeszítések árán tudta biztosítani az előírt mennyiséget. Az árrendezés éppen a legjobbkor jött. „A* kategória — 21,50 Ff Ismeretes, hogy a vágómar­haárak átlagosan mintegy 22 százalékkal magasabbak, úgy állapították meg, hogy az értékesebb, jobb minősé­it marhák árai. nagyobb mértékben emelkedtek. Uj minőség az „A” kategória; az ilyen minőségű, 550 kilo­gramm feletti hímivarú marha a korábbi 17 forint he­lyett 21 forint 50 fillért ér kilónként. Az extrém minő­ségű 16 forint helyett 19 fo­rint 50 fillér, a 450 kilogramm feletti növendéküsző pedig 14 forint helyett 17 forintot ér. A fiatal (egyszer ellett, rendes időben vemhesedett, de továbbtenyésztésre nem al­kalmas) teheneknél bevezet­ték az extrém minőséget, az ár a korábbi H forint helyett 16 forint kilogrammonként. Ezenkívül azok a termelőszö­vetkezetek, amelyek vágóálla­taikat élő exportra előkészí­tik, megfelelő oltással látják el, vagonba rakják — az „A”, extrém, I. és II. osztályú nö­vendék vagy kifejlett szarvas- marha után darabonként 200 forintos költségtérítést kap­nak. Az árrendszer erőtelje­sebben ösztönöz a tbc-mente- sítésre. A fertőzöttség miatti levonás növendékállatok ese­tében kilogrammonként egy forint, felnőtt állatoknál 50 fillér. A felvásárló szervek tehát csak azt a marhát ve­szik át, amelynek járlatleve- lén a körzeti állatorvos iga­zolása szerepel. Emelkedtek a tenyészálla­tok árai. Az „A” minőségi üsző például 12 000 forint (ko­rábban 9500). a „B” minőségű üsző 10 500 forint (korábban 8500). A háztáji gazdaságok jelentősége a jövőben sem csökken, sőt az új árrendszer gyorsabb fejlődést biztosit számukra. Tenyészszükségle- tük kielégítéséről az Állat- forgalmi Vállalat gondosko­dik, egy-egy vemhes üsző vá­sárlásánál 3000 forintos ár- kedvezményben részesülnek a parasztok, ezenkívül az OTP hosszúleláratú hitelt biztosít. A háztáji gazdaságokban a tenyésztésnek több kedvező feltétele van, például sok a kihasználatlanul állő, üres istálló. Itt említjük, esetlej takarmányozási (szálastakar­mányok) gondjaikon a köz«« gazdaság Is segíthetne, hiszen fontos népgazdasági érdekről vafi szó. Míg a korábbi évek­ben csak a közösből vásárol­tak fel export minőségű mar­hákat. 1965-ben már a háztáji gazdaságokból is — 1800 da­rabot. Az új sertésárakkal kap­csolatos gazdaságpolitikai el­gondolásokat már érintettük a lap hasábjain. A 100—15# kilogramm súly közötti fehér, a 100—120 kilogramm súly közötti hús és hús-jellegű ser­tés ára kilogrammonként 17 forint, az ennél magasabb sú- lyúaké 16 forint, a 170 kilo­gramm súly feletti, tenyész­tésbe fogott sertésé 15 forint 50 fillér. Minden kategóriá­ban darabonként 150 kilo­gramm takarmánytáp vagy kilogrammonként 1 forint 5# filléres, felár, a tsz-eket ezen­kívül kilónként 2 forintos nagyüzemi felár illeti meg. itöls rioib Rövidebb hiila'ósi idd A háztáji gazdaságok eddig nem kaptak koncentrátumot. hanem kukoricát vagy árpát. A takarmánytáp gondosabb kezelést kíván, de Igen hatá­sos takarmány, a hizlalás! ciklus befejezése előtt. Rövi­debb lesz a hizlalás! idő és gazdaságosabb is. Kívánatos, hogy a süldők felvásárlása, az átadás a tavaszi hónapokban emelkedjen, ezért az árak itt a kereslet-kínálat szerint in­gadozni fognak. Az Irám’ár; hizlalásra alkalmas 30- 60 kilogrammos súlyú süldő ki­lónkénti ára 19 forint, nlusz takarmánytáp vagy kllo'”-am- monként 2 forintos felár MtklósvAri Zoltán Baján a magyar jégtörő flotta ' Duna zajlása megkezdő- “ az északi szakaszon, bár niég csak a mellékfolyók 'űriék jege. Várható azon- *■ hogy már a közeljövőben '"függő jégtakaró alakul 8 folyón. A hazai jégtörő fa már Baján állomáso- A magyar jégtörők Bajá- Vukovárig dolgoznak majd °'yó vízének beállta után. fejeződött a Duna bal ’”ak megerősítése, a gát " rendszer helyreállítá- -s f'-ílosztése. a tav.rivi ? árvíz óta a jugoszláv irtól felfelé __ hét kilo­er hosszú szakaszon mint­egy 130 centivel emelték a töltés koronáját. így a tava­lyinál nagyobb árvíz levonu­lására is alkalmas lesz a vé­delmi rendszer. Uj-Mohácstól északra — úgynevezett hldro- lokációs eljárással — iszapot nyomtak a töltés mögé ugyan­csak erősítésként. Elkészült Dunafalva védelmét szolgáló körtöltés is. A bal parti védelemerősítő munkák mintegy huszonöt millió forintot emésztettek fel és csaknem félmillió köbmé­ter földet mozgattak meg a vízügyi szakmunkások. — Ember, maga megfázik így? j Rámnéz és tovább csapkod- . a a hóna alját mind a két karjával. így melegszik éjsza­ka úgy egy óra tájban a ha­tos műúton, valahol Pécs és Hird között. A „valahol” most éppen a bizonytalanságot je­lenti, mert nehéz tájékozódni az állandó hófúvásban. A Közúti Igazgatóságon este azt jelentették, hogy a hatos út egyes szakaszain , vastag hó­akadály gátolja a közlekedést. Ez a másféltonnás teherautó is megrekedt a lejtőn. Át­csúszott a baloldalra és se előre, se hátra. Megfogta a hó. — Ne féljen — mondja az­tán emberem —. A kocsiban még hidegebb van, kitörött az ablaka még a múltkor és ke­resztül fúj rajta a szél, a fene enné meg. — Jöjjön, elviszem Pécsre! Csak táncol tovább, hol fél­lábon, hol mind a kettőn egy­szerre: — Nem lehet. Nem hagyha­tom itt az árut, menjen csak! És hátat fordít, részéről be­fejezte a beszélgetést. Megyek hát tovább, és a hirdi lejtő alján szürke kocsitetőn törik meg a reflektor fénye. Fékez­ni most nehéz, inkább csú­szik az ember pár métert és Éjszaka az országúton lassan visszatolat. Közben la­tolgatom: Mély az árok, bele­csúsztak, talán borultak is. Mikor történhetett? Van-e se­besült? A kocsi talpon van, csak megpördült és úgy bukott or­ral a mély árokba. Különben semmi nyoma sérülésnek. Az ajtók zárva, nem őrzi senki. Most már könnyen nézi az ember, de amikor csúszott, amikor még ültek benne? I El­képzelni is rossz, milyen ér­zés lehetett közeledni az árok felé és érezni, tudni: a követ­kező másodpercekben borul­nak. A sofőr pedig tehetetlen. Amikor beértem Pécsre, azonnal érdeklődtem a men­tőknél: Nem történt baleset a hatos műúton, legalábbis ők nem szállítottak onnan sebe­sültet kórházba! Két hóekét is élőzünk. Egy­másfél méter/ vastag hótor­laszokat törnek át elég nagy sebességgel. A hóekéket moz­gató autók platóját alaposan negrakták homokkal, ök nem Músznak. Mikor megállnak ííma terepen, csurog róluk a teríték. Meleg van a fülké­sen is, de az ideget őrlő ál- andó figyelés Is verejtéket :sal az arcokra. — Csak Pécsváradig lehet menni, tovább nem ajánlatos — mondja az egyik —. Most igyekszünk oda. — Nem is megyek tovább. — Akkor jó, de ha elakad­na, ne erőlködjön, félóra múl­va jövünk vissza és kiment­jük. — Köszönöm. Csupa emberség és szív most minden szó és tett az országúton. Egymásra utalva közelednek a gépkocsivezetők. Éjjel két óra múlt. Mozog­nak a bányászj aratok. A bu­szok homlokán olvasom: Va­sas, Hidas, Komló. A jégvi­rágos, homályos ablaküvegek mögött bóbiskoló emberek. És amire nem is gondolna ilyenkor az ember, éjszakai autóstopposok lendítik magas­ka a karjukat és könyörgőn néznek minden kocsira: Csak most az egyszer vigyen el! Egy idősebb férfi, nyakában szíjon lógó aktatáskával, két- rjjú kesztyűben, a bárány­kor kucsmát barna sállal kö­tötte fejére az asszony és fel- núzta a nagykabát gallérját s — messziről integet. Még a hangját is hallom, »hogy beleleheli a hideg éj­— Vigyen el, az Isten meg­áldja. Csakhogy egy meredek lej­tő alján áll és nem lehel fé­kezni, megállni. Nincs az a motor, amelyik innen elmoz­dítja a kocsit, ha egyszer le­állították. ö azonban nem ve­szi észre, hogy rossz helyen választott magának állást”. Lassan megvirrad, mire Pécs alá érünk. Egy autóbuszt autómentő vontat. A bal hátsó kereke fé­nyes sávot húz az országúton. Még jó, hogy jeges az út. Leg­alább beviszik lábon. A városban dolgoznak a hó­ekék. Párosával tisztítják az utat, hogy reggelre, amikor megindul a buszforgalom, tár­hatók legyenek az utcák. Va­laki a járdáról odaköszön a sofőrnek. — Jó reggelt, Jani —, de a sofőr csak hajt tovább és szé­les hdfelhőt szór a köszönőre. — A fenét, hát nem Ismersz meg — ugrik az félre és bosz- szúsan megy tovább. Ilyenkor még a szívélyes köszönésre sem lehet kedves választ adni. Már a lakásban jut eszem­be Ismét a hadonászó embe­rem, vajon még mindig kint csapkodja a hóna alját az or­szágúton? A választ elmossa benne "’ a s^oba kellemes me­lege. Télen mégiscsak itt a legjobü... Gáldonyi Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom