Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-14 / 11. szám

2 napló 190«. JANUÁR 14 \ LISSZABON A lisszaboni egyetemen az államkiztonsági rendőrség ti­zennégy diákat letartóztatott. Meg nem erősített jelentések szerint az oportói egyetemen is letartóztattak több haliga tót. Az őrizetbe vett diákok ellen eddig nem adtak ki vádiratot. BOGOTA Kolumbiai lapjelentések szerint a hadsereg tisztogató akciói során szombaton az észak-kolumbiai Santander tartományban tizenegy férfit és három nőt tartóztattak le. Azzal gyanúsítják őket, hogy részben tagjai voltak a „nem­zeti felszabadító hadsereg” nevű szervezetnek, részben segítséget nyújtottak annak. PÁRIZS Frándaországban a nagy hóesés és- hófúvás okoz ko­moly zavarokat. A francia fő­város útjaira ötezer tonnányi sót szórtak, hogy felolvasszák az eljegesedett havat. A Pá­rizs—roueni országúton he­lyenként másfél méteres hó­torlaszok vannak. A csütör­tökre virradó éjszaka a fran­cia országutakon mintegy két­száz gépkocsi akadt el. A ve­zetők egész éjjel járatták a motorokat, hogy a nagy hl-, derben elkerüljék a megfa- gvást. A hideghullám az idő­járási előrejelzések szerint egész Franciaországot elborít­ja majd. MÜNCHEN Müncheni igazságügyi ható-' ségok letartóztatták dr. Wil- h' lm Harstert és két háborús bőrös társát. Harster, aki Hollandia nád megszállása alatt az ottani Gestapo főnö­ke veit, azzal a váddal kerül a bíróság elé, hogy nyolcvan- háromezer esetben volt bűn­részes gyilkosságban. Hollan­diában nemcsak a nád rend­őrség, hanem a náci bizton­sági szolgálat (SD) vezetője is volt, s felelősség terheli a zsidók koncentrációs táborok­ba szállításáért. BELGRAD Belgrádiban harmadik nap­ja megállás nélkül havazik Ha a havazás tovább tarjak­kor a jugoszláv főváros köz­lekedése teljesen megbénul. A tél nem kíméli Jugoszlá­via más vidékeit sem. A Vaj­daságban hóviharok dúlnak. A guamero-i Riviérát hideg­hullám árasztotta el és a fagy komoly károkat okozott a na- ranesültetvényekben. Monte­negro egyes falvait már na­pok óta kétméteres hótorla­szok zárják el a külvilágtól. Hanoiból Pekingbe utazott a szovjet küldöttség Csütörtökön Hanoiból egy­hetes baráti látogatás után elutazott a Szovjetunió kül­döttsége. A küldöttséget, amelyet Alekszandr Seljepin, az SZKP elnökségi tagja, a Központi Bizottság titkára vezet, a ha­noi Ba Dinh téren a Vietna­mi Dolgozók Pártjának és a vietnami kormánynak a veze­tői, a főváros dolgozóinak képviselői, a diákok és isko­lások, valamint a diplomáciai testület tagjai búcsúztatták. A búcsúztatás alkalmával Pham Van Dong és Seljepin beszédet mondott. Pham Van tyong rámuta­tott: a szovjet küldöttség eredményesen teljes'tette a nemes küldetést, amikor Viet­nam népében megerősítette az SZKP és a szovjet kormány őszinte barátságának és hat­hatós támogatásának érzését. — Az önök látogatása nagy­szerűen kifejezte a két ország népének harcias szolidaritását és testvéri együttműködését — mondotta Pham Van Dong —. Népünk a Szovjetunió, más testvéri szocialista orszá­gok és a haladó emberiség ro- konszenvét, támogatását és rendkívül értékes segítségét felhasználva teljes elhatáro­zottsággal . fokozza a harcot az amerikai imperialisták ellen. Alekszandr Seljepin búcsú­beszédében hangsúlyozta, hogy a Vietnami Dolgozók Pártjának és a kormánynak vezetőivel folytatott szívélyes, baráti és kölcsönös megértő beszélgetései ismételten bebi­zonyították a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Viet­nami Dolgozók Pártja, a Szov­jetunió és a VDK egységét és szolidaritását. Kétségtelenül előmozdították a két ország megbonthatatlan barátságának és szoros együttműködésének további erősödését és fejlődé­sét. * Csütörtökön a Vietnami De­mokratikus Köztársaságban tett látogatásáról hazatérőben Pekingbe érkezett a Seljepin vezette szovjet küldöttség. A vendégeket a pekingi re­pülőtéren Li Hszien-nien, a Kínai KP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Kínai Népköz- társaság Államtanácsának el­nökhelyettese, Vang Ping- nan külügyminiszter-helyet­tes, valamint más hivatalos kínai személyek fogadták. Diplomáciai tárgyalások Űj Delhiben Kosziéin találkozott Randával és Humphreyvel Humphrey amerikai alelnök Rusk külügyminiszter társasá­gában felkereste szállásán Koszigin szovjet miniszterel­nököt A találkozó, amelyen részt vett Firjubin szovjet külügyminiszter-helyettes, va­lamint ' a két ország indiai nagykövete is, egy és három­negyed órát tartott. A meg­beszélések tartalmáról hivata­los tájékoztatást nem adtak ki, a nyugati hírügynökségek azonban úgy, értesültek, hogy a találkozón szó esett a tas- kenti nyilatkozatról, valamint a vietnami helyzet n51 is. Előzőleg Humphrey ameri­kai alelnök félórás látogatást tett Nanda indiai miniszter- elnöknél. Humphrey a látoga­tás után kijelentette, hogy az indiai kormányfővel a béke problémáit vitatta meg, s hoz­Retc York-i közlekedési sztrájk A New York-i városi ható­ság háromtagú közvetítő bi­zottsága szerda este 12 olda­las javaslat-tervezetet állított össze a közlekedési sztrájk be íejezése feltételeinek megte­remtésére. A javaslatot, ame­lyet nem hoztak nyilvános­ságra, a szakszervezet kép­viselői megfelelőnek találták és előterjesztették a szak- szervezet végrehajtó bizottsá­gához. A közvetítő bizottság ja­vaslatait a földalatti és autó- buszközlekedést üzemeltető városi közlekedési hatóság elé terjesztette. A Reuter és az AFP gyors­hírben jelenti, hogy mindkét fél elfogadta a városi hatóság közvetítő ^bizottságának ja­vaslatát a közlekedési sztrájk befejezésére. záfűzte: „Reméljük, hogy a taskenti szellem győzedel­meskedni fog”. Koszigin szovjet miniszter- elnök a nap során csaknem egyórás megbeszélést folyta­tott Namdával. A megbeszélé­sen a nyugati hírügynökségek értesülése szerint a nemzet­közi helyzetről, egyebek kö­zött Vietnam problémájáról, továbbá a szovjet—indiai kap­csolatokról volt szó. A francia közvélemény meg­elégedéssel fogadta De Gaulle moszkvai látogatásának hí­rét, amely nem keltett meg­lepetést. Várható volt, hogy a francia köztársasági elnök újbóli megválasztása után po­zitív választ ad a Szovjetunió régebbi keletű meghívására. Bár az utazás időpontját még nem állapították meg, párizsi politikai körökben valószínű­nek tartják, hogy májusban vagy júniusban kerül rá sor. Nem tartják kizártnak, hogy De Gaulle az év folyamán más európai szocialista or­szágba is ellátogat. De Gaulle tábornok utazása — írja a Figaro — nyomaté­kos megpecsételése a francia —szovjet kapcsolatok javulá­sának, a köztársasági elnök rendkívül nagy súlyt helyez a francia—szovjet jóviszony­ra, ezzel is igazolni kíván­ja, hogy a ..szabadkezű Fran­ciaország” baráti viszonyt Az NSZEP közleménye Fogadás Pekingien a szovjet küldöttség tiszteleíére Lá Hszien-nien. a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, az Ál­lamtanács elnökhelyettese, csütörtökön fogadást adott a Seljepin vezette szovjet kül­döttség tiszteletére. A fogadás alatt Lä Hszien- nien és Seljepin pohárköszön­tőt mondott A fogadáson je­len volt Vang Ping-nan kül- ügyminiszter-helyettee és Szergej Lapin. a Szovjetonió pekingi nagykövete. tarthat fenn Moszkvával épp­úgy, mint Washingtonnal. A békés egymás mellett élés politikája jelentős sike­reket hozott legutóbb Tas- kentben. Jó, ha Franciaor­szág ma csatlakozik ezekhez a béke-erőfeszítésekhez — ír­ja a Combat. Az amerikabarát Aurore De Gaulle moszkvai útjával kap­csolatban a NATO sorsáért aggódik. Természetesnek tart­juk — írja a lap —, hogy Franciaország megerősíti kap­csolatait a Szovjetunióval, de nem szabad, hogy ez az At­lanti Szövetség fellazulásához vezessen, mert mi Nyugathoz tartozunk. Kállai Gyula A Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány elnöke csütörtökön fogadta a Kül­ügyminisztérium sajtóosztá­lya meghívása alapján ha­zánkban tartózkodó EAK- beűi, etióp és indiai újságíró­küldöttségek tagjait és be­szélgetést folytatott velük. De Gaalle moszkvai láthatásának híre megelégedést váltott ki Franciaországban Johnson üzenete az Egyesült Államok helyzetéri Kis Csaba, az MTI tudósító ja jelenti: Johnson elnök szerdán este mondotta el a kongresszusban szokásos évi üzenetét az Egyesült Államok helyzeté ről. Az elnöki program, amely a két ház együttes ülésén hangzott el, a várakozásnak megfelelően a vaj és az ágyú programját hirdette meg. Az elnök kijelentette, tovább akarja folytatni az úgyneve­zett nagy társadalom építésé­nek programját, ide mindent megad a vietnami háború folytatásához és világosan ki­jelentette, az USA nem szán­dékozik kivonulni Vietnam­ból. „Nemzetünk kegyetlen és keserű konfliktusba kevere­dett Vietnamban. Ennek a ténynek kell állnia gondolat­menetünk középpontjában — jelentette ki Johnson. — Nem engedjük meg azoknak, akik lőnek ránk Vietnamban, hogy győzelmet arassanak az amerikai nép vágyai és szán­dékai felett. Országunk elég hatalmas, társadalmunk elés; erős ahhoz, hogy otthon épít­se a nagy társadalmat, mi­közben a világ többi részén céljai megvalósításáért küzd”. Johnson tíz pontban foglal­ta össze a teendőket. 1. Foly­tatni kell a tavaly megkez­dett egészségügyi és oktatási programot, 2. Folytatni kell az úgynevezett szegénység el­leni harcot; 3. Uj irányba kell terelni a külföldi segélyprog­ramot. 4. Lehetővé kell tenni a kereskedelem kiterjesztését az Egyesült Államok és Ke- let-Európa, illetve a Szovjet­unió között, 5. Nagyméretű építkezést kell kezdeni a vá­rosközpontokban és nyomor- negyedekben. 6. Meg kell gá­tolni a folyók további szeuy- nyeződését. 7. Növelni kell a bűnözés elleni küzdelmet. 3. Újabb intézkedésekkel kell biztosítani a néger lakosság egyenjogúságát, 9. Moderni­zálni kell a szövetségi kor­mányzatot, közlekedési mi­nisztériumot kell létrehozni, 10. A jelenlegi kettőről négy évre kell emelni a képviselők mandátumának időtartamát. Vietnam miatt nem tehe­tünk meg mindent, amit kel­lene, vagy amit akarunk — mondotta Johnson, majd be­jelentette. hogy az új költség- vetés rekordmagasságú; 112,8 milliárd dollár lesz bár a de­ficitet csak 1,8 milliárdra ter­vezik. Az elnök bejelentette, hogy bizonyos gazdasági intézkedé­seket kell végrehajtani a ta­karékosság érdekében. Az elfogadásra váró tör­vényjavaslatok között emlí­tette a Taft—Hartley törvény egyik pontjának felülvizsgála­tát, amely a kongresszus ta­valyi ülésszakán elmaradt. Johnson azzal kezdte be­szédének külpolitikai részét, hogy Vietnamban csordultig telt a veszély pohara. Azt bi­zonygatta, hogy a vietnami háború és az amerikai nép jólétét és szabadságát érinti, a vietnami agressziót egy s ba állította az USA más I sonló akcióival, a görögors gi intervencióval, a béri beavatkozással, a koreai I borúval, a Kfna és Kuba leni lépésekkel. Az elnök öt pontban öss gezte külpolitikai irányvo: lát Az első helyre termés tesen az erőt tette, és mondotta, hogy a jövő ki ségvetési évben 58,3 rrúlli dollárt fordítanak katonai lókra. A vietnami hab költségvetése egymagában milliárddal növekszik. A ki ségvetés valamennyi más, például szociális vagy kul rális célokat szolgáló tét együttvéve sem emelkedik milliárddal. A külpolitika második < iáként említette az elnök fegyverzet ellenőrzésére csökkentésére irányuló ne zetközi megállapodások e\i sét, beleértve a nukleí fegyverek elterjedésének m akadályozását. Harmadik feladatnak USA által vezetett különb nemzetközi szervezetek m erősítését. így a támadó ; legű katonai paktumok m szilárdítását említette Jói son. Negyedik pont az ameri külpolitikában az úgyneves segélyprogram. Külpolitikánk ötödik ésl fontosabb alapelve a nem: függetlenség támogatása mondotta ezután, s ebben összefüggésben kijelente folytatni akarla a „hfdépíi politikáját Kelet-Európát Az elnök egyébként bejei tette, hogy kérni fogja a 1 vényhozástól a kelet—nyúl kereskedelem útjában i korlátozások megszüntetésé Az elnök azt mondta, h az amerikai katonák Vlétní ban is a „nemzeti függetl séget” védelmezik, Johnson közlése szerint lenleg 190 ezer amerikai tona van Dél-Vletnamban. nagyszabású erősítés és észak-vietnami terület b< bázása következtében szel te „az ellenség nincs már zel a győzelemhez, az nem dolgozik számára, nem kételkedhet az ameri elhatározottságban”. „Lehet. hogy hőnapok lehet, hogy évekről lesz i azonban addig maradi! amíg az agresszió hal kényszerít bennünket”. Befejező szaVaszáiiai a havannai érMezle Havannában befejező í kaszába lépett a három fi rész képviselőinek szolid tási értekezlete. A nap föl mán ülést tartottak a küld ségek vezetői. Megvitatták konferencia fő dokumento az úgynevezett nyilatkb tervezetét és néhány szel zeti kérdést 177 összeroncsolt holttest a romok alatt Rio de Janeiróban és kör­nyékén a napok óta tartó özönvízszerű esőzésnek újabb áldozatai vannak. A külváro­sok nyomornegyedeinek rozo­ga épületei egymás után om­lanak össze, nemegyszer ma­guk alá temetve a lakókat. A mentési munkálatok megállás r.Jkül folynak, de legtöbb­ször már csak holttesteket ás­nak ki a romok alól. A Rio de Janeiró-i központi tetem­nézőben csütörtökre virradó éjjel már 177, gyakran a fel- ismerhetetlenségig összeron­csolt holttest feküdt. Az ál­dozatok között igen sok az asszony és kisgyerek. Félő, hoív az áldozatok száma igen r-'-'v l;sz, minthogy az ár kö­vetkeztében sok összedőlt épü­letnél még nem kezdhettek hozzá a mentéshez. Eddig több száz személyről jelentet­ték be hozzátartozóik, hogy eltűntek. Nemhivatalos becslések szerint a természeti katasztró­fának csupán Rio de Janeiró­ban 1200 súlyos . sebesültje van és több mint 12 000-en váltak hajléktalanná. A fyo de Janeiro szom­szédságában' fekvő városban keddig negyvenkét lakóház omlott össze, az áldozatok számát még nem Ismerik —. A Riótól mintegy ötven kilo­méternyire fekvő Petropolis- ban az esőzés következtében szerdán összeomlott egyik nagy lakóház romjai alól ed­dig hatvanhárom holttestet Áttftk ki, A Német Szocialista Egy­ségpárt Politikai Bizottsága közleményt adott ki, amely szerint a Politikai Bizottság elfogadta az NDK kulturális téren működő személyiségei­nek a párt Központi Bizott­sága 11. plénuma után elő­terjesztett javaslatait. > Ennek értelmében a Műve­lődési Minisztérium kebelé­ben új filmügyi tanácsot lé­tesítenek a közvélemény kép­viselőinek részvételével, to­vábbá kibővítik a jelenleg is működő irodalmi tanácsot és színházügyi tanácsot. Egy má­sik elfogadott javaslat értel­mében megalakítják a film- művészeti és színházi dolgo­zók szakmai szövetségét. A Politikai Bizottság helyeslés­sel fogad'a az íróknak azt a Javaslatát, hogy ez év máso­dik felében tartsanak írói konferenciát A KPM tájékoztatója A KPM Közúti Főigazgató­ságának csütörtök esti tájé­koztatása szerint a 8-as fő- közlekedési úton Városlőd— Kislőd között, a 3-as úton Csobád és Forró között nagy torlaszok akadályozták a köz­úti forgalmat A Dunántúlon, valamint Borsod és Szabolcs- Szatmár megyében a főközle­kedési utak nagyon nehezen járhatók és szinte valamennyi összekötő, és bekötőút járha­tatlan. A szélvihar csütörtökön dél­után átterjedt Bács-Kiskun megye déli részére is és az 51-es úton Kalocsa előtt és I után emelt torlaszokat. A j KPM Közúti Főigazgatóság a j nagy hóma rókát a főútvona- j lak felszabadítására Irányí­totta. A MÁT fBmanettrányító szolgálatának tájékoztatása szerint az ország északnyu­gati részién a nyugati határ­tól Győr—Balaton vonaláig a szélvihar csütörtökön délután és este is késleltette a for­galmat. Az erős szél ugyan­is havat, salakot, sőt földet hordott a váltók közé, s így az automata váltókat szinte minden szerelvény előtt újból tisztítani kellett. Emiatt a vonatok 25—30 percet, sőt né­hány esetben 1 ólánál is többet késtek. A vasúti forgalmat azonban mindenütt sikerült fenntartani. Nyíregyháza térségében, to­vábbá Szigetvár és Szombat­hely közelében néhány MÄ- VAUT autóbuszjáratot a nap folyamán le kellett állítani. Késve járnak a MÁVAUT- kocsLk, GyőrvSpprom, Szolnok megyében és Szabolcs S már, Veszprém megye él ki részén, ahol az utakon bordák húzódnak. Fejér gyében a bányászjáratok 1 lekedését úgy oldották 8 hogy a Járatok előtt egy romtengelyes hókotró hs Az Országos Vízügyi igazgatóság jelentése sze a Dunán egyelőre gyení1 zajlás, ennek ellenére szenlétbe helyezték a jég'1 hajókat. A Tiszán fokozó1 a jegesedé», csütörtökön len tették, hogy nemcsak folyó felső részein, hat már Szolnok közelében megállt a jég, csaknehj kilométeres jégmező keló zett. A Sajó, a Sió és a Or kivételével most már az szág valamennyi mellékíó ja b.fagyott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom