Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-09 / 7. szám
OZGMDMÄGI ben lényegesen több szakembernek kell foglalkozni a termelés feltételeinek biztosításával, az értékesítés helyzetével, a termelés korszerűsítésével stb. mint eddig. Ezt a döntéssel együttjáró nagyobb felelősség is indokolja. Mindezeken túlmenően növelni kell a vezetés elméleti megalapozására irányuló munkát, megismertetni, tanítani a „vezetés tudományát”. Az embereken múlik A tervezett reform sikerének előfeltétele, hogy a gazdasági élet minden munkahelyén megértsék a változások szükségességét és dolgozzanak annak megvalósításáért. Párt- szervezeteinkre már az előkészítés szakaszában jelentős tudatformálási munka vár. Harcolni kell a maradiság, az elavult nézetek ellen, de ugyanakkor fel kell lépni az ellenséges propagandával szemben is. Segíteni kell a bátor kezdeményezéseket és a felelősségvállalásra kell nevelni a kádereket. A dolgozók aktivitásán. segítségén múlik, hogy a gazdaságirányítás új módszere elérje a kívánt célt és segítse gazdasági életünk fellendülését. DR. NAGY JÓZSEF lett volna, terveink teljesítésében nagyobb sikereket érhettünk volna el és kevesebb lenne a gondunk. A gazdaságirányítás új rendeszerével kapcsolatban — indokolatlanul — bizonyos „csodaváró” hangulat terjedt el. Vannak, akik összes bajaink orvoslását a reformoktól, az új gazdasági mechanizmustól várják, amit részben az is előidézett, hogy a már általánossá vált és nem mindig a legszerencsésebb értelemben használt kifejezés („gazdasági mechanizmus”) — többekben olyan érzést keltett, mintha az új rendszer „automatikusan” működne és mintegy helyettük oldaná meg a problémákat. Kétségtelen, hogy a jövőben az egyes alap- yető gazdasági kategóriák szerepe (érték, áru és pénz- viszonyok, nyereség stb.) lényegesen növekedni fog, s ezeknek az eszközöknek új módon való alkalmazásával csökken a gazdálkodó szervek munkáját érintő közvetlen beavatkozások száma, de olyanfajta „automatizmusra.” amely az emberek helyett cselekszik — nem szabad gondolni. Az önállóság növelésének sokat emlegedett kérdése is új módon jelentkezik, amely megköveteli a gazdasági vezetők gondolkodásának megváltozását. Enélkül —1 bármennyire Is jó -lesz az új irányítási rendszer- — nem tudunk előbbre lépni. Eörelátás és kockázat Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy a jelenlegi irányítási rendszer az egyes gazdaságvezetők részére kényelmes állapotot jelent. A meglehetősen részletes központi szabályozás a sok előírás, a „felső” utasításokkal való körülbástyázás több esetben biztos talajt és a felelősség felfelé való áthárítását is lehetővé teszi. Az új helyzetbeín nem lesz könnyű a vezető feladata, amikor az önállósággal élve esetleg választania kell több lehetőség között vagy dönteni ababn, hogy melyik termék gyártása lesz gazdaságosabb vállalata számára. Az értékCéljainkról % hogy minden ember olyar fokra kerüljön, hogy ar újat, mint a szükségsze rű fejlődés megnyilvánu1 sát tekintse. Tudjon e: kicsit tágabb alapokból k indulva gondolkodni, m-' akkor is, ha az a saját szén- pontjából nem is a legteljesebb mértékig gazdaságos. Vagyis ne csak a mát, hanem a holnapot vagy éppen a holnaputánt is nézze! Az előbbiekből kiindulva jutottunk arra a gondolatra is, hogy az egyik legfontosabb feladatunknak tekintsük a készülő, új gazdasási reform lényegének ismertetését. A Népszabadság decemberi számában Nver- elvtárs, az MSZMP Politi kai Bizottsága tagjának megjelent referátuma alar ján összeállítottunk eg cikksorozatot, amely részi- tesen tárgyalja majd - részben elméletileg, részbe Baranya megyére vetítve, - az új elképzeléseket. Ezei foglalkoznak, rávilágítana1 majd azokra a tényekre amelyek az új intézkedő seket szükségszerűen meg követelik. A sorozat nagy sására való tekintettel, an nak egy-egy része a rovr keretében vagy attól füg getlenül is, minden va sámap megjelenik, azér' hogy a Központi Bizot.tsár tavasszal tartandó ülésére valamennyi érdeklődő má- ismerje a felvetett problémákat a szükséges részletességgel. A rovat védnökségét a Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei Csoportja kívánja ellátni, a többi tömegszervezet köz- gazdasági szekciójával egyetértésben. Á Magyar Közgazdasági Társaság Baranya megyei Csoportjának elnöksége nevében: Kovács Attila Mart, amikor népgazda- ságunk működésének várható reformjával foglalkozik, szinte minden olvasó; amikor nap mint nap bonyolult közgazdasági problémákról beszélgetünk a hétköznapi életben, akkor talán nem kell magyarázatot adni, ha a vasárnapi melléklet egyik állandó részeként beindítjuk a „Köz- gazdasági élet” című rovatot. Tudjuk, hogy e rovat még önmagában nem oldja meg a problémákat, de megpróbáljuk célkitűzésnek tekinteni azt, hogy valameny- nyi olvasó olyan színvonalú tájékoztatásban részesüliön a közgazdasági alaptételekről, az ezekből felépülő összefüggésekről, vagyis a gazdasági élet egyes jelenségeiről, és az azokat szabályozó törvényszerűségekről. hogy a gazdasági problémák megjelenésekor helyes, logikus, reális és valószínűsíthető véleménykialakítást segítsen elő. A közvélemény által száraznak ismert tudományt közelebb szeretnénk hozni minden olyan emberhez, aki egy kicsit a „gazda” szemével tekint népgazdaságunkra. Ezzel szükségszerűen egy időben adódik, hogy a napi események főbb közgazdasági vonatkozásaival is foglalkozzunk majd. Ilyen szemlélettel talán még a következő kérdések feltevésp indokoltnak látszik: vajon mindenkinek közgazdásznak kell lenni napjainkban? Talán azt akarjuk elérni, hogy az emberek közgazdasági felkészültsége olyan magas legyen, hogy bárki előadást tudjon tartani egy elméleti témáról, vagy éppen a népgazdaság átszervezésének egyes kérdéséről? Nem, csupán azt szeretnénk elérni, Nagy várakozás előzi meg a gazdaságirányítás rendszerének soronlevő felülvizsgálatát és a várható intézkedéseket. A közvélemény élénk figyelemmel kíséri a reform előkészületeit, amely nem csupán gazdasági probléma, hanem egyben politikai kérdés is. Társadalmunk szerkezetének átalakulása, népgazdaságunk méreteinek növekedése, a gazdasági kérdések bonyolultsága egyaránt indokolják a változás szükségességét. Nagyobb önállóság és felelősség Az MSZMP Központi Bizottságának múlt év november 18-i ülésén Nyers elvtárs a problémák sokoldalú elemzése során - ismertette a párt álláspontját és azokat a feladatokat, amelyeket e kérdéssel kapcsolatban meg kell oldani. A 'Központi Bizottság nyilvánosságra hozott irányelvei tovább fokozták az érdeklődést, amelyet a sajtó hasábjain egymás után megjelenő hozzászólások és a legkülönbözőbb formában jelentkező viták is bizonyítanak. Általános jellemzője a viták- • nak, hogy sok szó esik a gazdaságirányítás elveiről, módszereiről, a különböző gazdasági kategóriák alkalmazásáról, de igen kevés az emberről, aki az új módszerek megvalósítója, végrehajtója. A szubjektív feltételek pedig i kérdés sikeres megoldásánál * nagy jelentőségűek. Gazdasági helyzetünk jelenlegi problémái nem kizárólag az objektív adottságokból ere- dőek. Közismert, hogy a gazdasági vezetés színvonala a fejlődés ellenére sem tudott minden területen lépést tartani a feladatokkal. A népgazdasági szemlélet érvényesülése helyett gyakran a helyi érdekek kerülnek előtérbe, amelyek az erők elaprózódásához vezetnek. A párt- és állami határozatok ellenére sem kielégítő a fegyelem és több kérdésben nem megfelelő az előrehaladás a munkaintenzitás, üzemszervezés, létszám és bérgazdálkodás terén. Nem túlzás azt állítani: ha a vezetés határozottsága, előrelátása. fegyelmezettsége jobb Adatok — események 8EKUHAZASOK BABANYA MEGYÉBEN: (millió Ft) 1962 1963 1964 Teljesített beruh. 2 137 2 325 2 349 üzembehelyezett beruh. 1 995 2 489 2 501 az összeg beruházásból teljesített kommunális beruházások: (1000 1962 1963 1964 Lakásépítés 112 982 125 599 . 200 699 Egészségügyi 69 954 83 791 70 693 Kulturális 49 574 42 168 40 058 Szociális 27 357 48 428 17 584 Egyéb kommunális 114 230 •5 306 110 660 Összesen: 374 097 Fontosabb üzembehelyezett létesítmények 395 202 1964-ben 439 685 (1000 Ft) 500 fős bányász legényszálló Pécs-Meszes 22 691,— Hidast Brikettgyár 94 015,— Szigetvári Konzervgyár kazánházit 11 458,— Pécsváradl Kultúrház 5 746,— Pécsváradi általános iskola * 38?,— általános Iskola Pécs, Jókat u. 10 768,— MUNKÁS ÉS ALKALMAZOTTI CSALADOK JÖVEDELME ÉS EGYÉB JELLEMZŐ ADATAI (Baranya, Somogy, Tolna megye együttesen) 1962 1963 1904 '■ ; iíyalt családok száma 157 159 162 ”sre«" . száma összesen 258 265 .283 pttak száma 14 éven alul 193 193 191 15 éven felül 106 too 100 Kgs háztartásra jutó keresők száma M 1.7 1,7 Családok egy fóré jutó átlagos havi jövedelme (Ft) 1962 1963 1904 Munkabér 698 736 799 Egyéb pénz Jövedelem 148 157 (87 Pénzjövedelem összesen: 846 893 986 Természetben kapott jövedelem és a saját termelés» fogyasztási értéke 57 52 57 Omwihi; N> M M Koncentráció a megyei építőiparban A koncentráció, vagyis a termelésnek mind nagyobb vállalatokban való összpontosítása, a munka társadalmasításának legfontosabb formája. A koncentráció fejlődésével nő a nagyüzemek súlya az összipari termelésben, megváltozik a vállalatok száma és átlagos nagysága. A koncentráció méreteiről több mutató együttes alkalmazásával nyerhetünk csak teljes képet. Ilyen legfontosabb mutatók: termelés volumene, a munkáslétszám, az állóalapok terjedeme. E legfontosabb mutatók segítségével megkíséreljük megyénk építőipari koncentrációját röviden elemezni. Megyénk építőiparában a kivitelezéssel foglalkozó szervezetek száma jelenleg is túl nagy, a termelés sok kis és közepes nagyságú szervezet között oszlik meg, bár bizonyos koncentráció megfigyelhető. Ennek dokumentálására az alábbi adatok jellemzők: Megyei székhelyű építőipari vállalatok száma: 1960. 1964. Minisztériumi építőipar 5 4 Tanácsi építőipar 4 3 Állami építőipar 9 7 Szövetkezeti építőipar 9 8 Szocialista építőipar összesen:18 15 területünkön építőipari tevékenységet. Ezek közül a fontosabbak a következők: (1964 évi állapot) Bányászati Épí- (tő Vállalat, Bányászati Aknamélyítő Tröszt, ÉM. 26. sz., Áll. Építőipari Váll. Hídépítő Vállalat, Aszfaltútéoítő Vállalat, EM. 21. sz. Áll. Épí- tőip. Váll. E szervezetek dolgozóiknak csak egy részét hozzák idegen területről, jelentős létszámú építőipari munkást itt a megyében toboroznak. A fentiekből megállapítható, hogy a megyében rendelkezésre álló építőipari munkások és műszakiak létszáma elaprózódik. Az építőipari munkások több mint 34 %-a kistermelékenységű szervezetekben (ktsz, tsz, és tsz-közi brigádok, házilagos építőrészlegek) dolgozik. Ennek bizonyítására az alábbi táblázatot ismertetjük. Építőipari építőipari ríry f«re Vállalat munkás- “tSSS. tírlT Jutí tarra. létszám fő •/,-ban billió Ft eFt Baranya megyei AÉV 2379 35.3 362 152,2 Komlói AÉV 1161 21.7 186 127.3 Bm. Magasép. ip. V. 142 6.5 56 126,7 Pécsi Ép. és Tat. V. 245 3,6 33 134.6 Építőipari Ktsz-ek 1437 21,3 126 87.7 Tsz-hrigádok 498 7,4 22 i5,0 Tsz-köri brigádok 280 4,2 15 55,0 (■HlAáPII • <743 MM m «U Az előzőekben említett koncentrációs folyamattal ellentétes tendencia is megfigyelhető megyénk építőiparában. Ez azt jelenti, hogy a tsz és a tsz- közi brigádok száma fokozatosan növekszik. A fent említett kistermelékenységű brigádok, vállalatok építőrészlegei munkaerő szempontjából erős szívóhatást gyakorolnak, amely elsősorban az állami építőipar dolgozóival szemben érvényesül. (Magasabb bért tudnak fizetni, kisebb és ellenőrizhetetlen teljesítményt kívánnak, állandó munkahelyet biztosítanak stb.) Az alacsony termelékenység és szi vóhatás mellett ezeknek a szervezeteknek hátránya mér az is, hogy a kis és szétszórt egységeket megfelelő módon építőipari gépekkel ellátni, illetve gépek megfelelő kihasználását biztosítani nem lehet Véleményünk szerint a közeljövőben szükséges a kon- cenráció további növelése, amelyet az alábbi szempontok alapján kell végezni: 1. Csökkenteni kellene az egyes építőipari szervezetek számát, elsősorban a kistermelékenységű szervezetek ösz- szevonásával vagy megszüntetésével. 2. Biztosítani kellene az egyes építőipari szervezeteken belül is a munkák, illetve munkahelyek koncenrációját, ami azt jelentené, hogy egy helységben lehetőleg egy építőipari szervezet működjén. 3. A szervezeti és munkakoncentráció további növelésével biztosítani kell a tanácsi építőipari vállalatok és építőipari szövetkezetek gépesítésének fokozását. Ezek a módszerek _ véle mé nyünk szerint — nagybar hozzájárulnak megyénk épí tőipari kapacitásának nőve léséhez és megfelelő kihasznáReálbér s bizonyos ősszel ni unkabérért vásárolható anya javak és szolgálatások menny sége. Ha a munkabér nagygál adott, a reálbér színvonala közszükségleti cikkek 4s szolgá tatások (lakbér, városi és vasi közlekedés, közszolgáltatások st díjtételeit árszínvonalától für A reálbér alakulását a műnk bérek, valamint az áruk és sz« gáltatások árának nányadosa h tározza meg. A reálbér fogalmától meg ki különböztetni a lakosság reáljöv delmét, amely az anyagi java nak és szolgáltatásoknak az pénzben kifejezett mennyiséi amelyet a lakosság bizonyos i«1 szakban saját munkabér-iövedi méböl vásárol meg. Illetve a sz cialista államtól és társadat! szervezetektől Ingyenesen va' kedvezményesen kap. A műnk sok és alkalmazottak reáljövedi me magában foglalja a reálbi és az ingyenes és kedvezmény közoktatási, egészségügyi szóig tatásokat, valamim a szo-láll - látás alapján kapott Juttatások stb. A parasztság reáljövedel' magában foglalja a mezőgazdád eredetű jövedelmeket <az áll. gaz Illetve a tsz közös gazdaságát ég a háztáji gazdaságból szám zó jövedelmeket), továbbá c k lönféle állami juttatásokat. Az egyes jövedelmeden fóti összes anyagi javakat és szo'g tatásokat összehasonlító o Altot lan) árakon kell értékelni. He^yedmilliomodilr tv A bukaresti Elektron) Gyár elkészítette a négy: milliomodik televíziós kész lókét. Ebben a gyárban a levízió-gyártás 1961 ben ind’ meg s ma már 15 különbö típusú készüléket áll (tan elő. A Bolgár RohíÍH/a fejlődébe A bolgár vaskohászat ti melése az elmúlt öt é' b csaknem háromszorosára, színesfémkohászat pedig százalékkai emelkedőt; gária ma évente 770 000 ton nyersvasat, 575 000 ton acélt és több mint 4401 tonna hengerelt árut állít « > i A gazdaságirányítási rendszer reformja I. Az új gazdaságirányítási rendszer személyi feltételeiről törvény következetesebb érvényesítése a piaccal való szorosabb kapcsolat, a szükséglethez igazodó termelés nagyobb előrelátást, rugalmasságot, ugyanakkor gyors elhatározást kíván. A vezetői munkában több új elemmel kell számolni, amelyek alkalmazására eddig nem igen kerülhetett sor. Mindenesetre a vezetői (egyéni) kockázat lényegesen nagyobb lesz, mint eddig. Már most az előkészítés szakaszában több olyan vállalati kísérleti módszer alkalmazására került sor, ahol a vezetői döntések sokoldalúbban merülhetnek fel, másrészt az ezzel kapcsolatos kockázatvállalás is nagyobb (ilyen kísérleti rendszerben 'gazdálkodik a Pécsi Kesztyűgyár is). A gazdasági vezetők és dolgozók többségének szakmai felkészültsége, a vezetésben résztvevő mérnökök, közgaz- ' dászok és más szakemberek képességei alapján ma már van reális alapja annak, hogy az új, módszereket alkalmazhassuk, azonban tervszerű káderátcsoportosítással ott is kell biztosítani a személyi feltételeket, ahol még ezek hiányoznak. Jövőben a gazdasági életAz egy építőipari szervezetre jutó építőipari termelés értéke az I960, évi 46,5 millió Ft-ról 1964-ben 58,5 millió Ft-ra emelkedett. (126 %) Az egy vállalatra jutó munkáslétszám a fenti időszakban 17 %-kal magasabb vagyis 458 főről 536 főre emelkedett. Ezzel ellentétben megállapítható, hogy az említett szervezeteken kívül különböző vállalatok is rendelkeznek építőipari részleggel mint a Mecseki Széntröszt, Mecseki Érc- bányászati Vállalat, Porcelán- gyár, Bőrgyár, MÁV Igazgatóság. Állami Gazdaságok Igazgatósága stb. Jelentős volument képviselnek a község- és városgazdálkodási vállalatok építőrészlegei is. A felsorolt megyei székhelyű szervezeteken felül jelentős számú megyén kívüli vállalat is végez Baranya megye fontosabb épít ői pari szervezeteinek főbb adatai. (1964) Reálbér —reáljövedelem
