Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-08 / 6. szám
ow. janttAr s. napló 5 Hatvanhatmillió forintos beruházás Bővítik és korszerűsítik a Pécsi Kenderfonét 1963 elején három szegedi 'és a pécsi kenderfeldolgozó ^vállalat egyesüléséből létre- ijött a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat. Felkerestük 'Tóth László vezérigazgató 'i'elvtársat és az összevonás eredményeiről beszélgettünk. — Érdemes volt-e ösz- , szevonni a vállalatokat, j vezérigazgató elvtárs? s — Igen. Ha létezik iparág, lamely a feltételeket önmagádban hordja a teljes vertikumra, akikor érdemes. Mi például a bálázott kendert a jtész termőkig feldolgozzuk, i termékeink skálája igen Széles, mintegy 300 féle. Nem eksupán a kender profilgazdá- eia a vállalat, hanem a műszaki szöveteknek is. De kenderből szép, mintás szőnyegeket s készítünk A szizál szőnyeg- típusok elismertek, az ország- ^iázbain lévő bordó futósző- i0)yegek is nálunk készültek. — És kézzelfoghatóan j látható-e az összevonás ■j, eredménye? rf — Egy számot mondok: há- V>m esztendő alatt 54 százaikkal emelkedett szövetex- ^ortunk. Ez az emelkedés mind kenderből történt és ép- ven a nagyvállalat adottságai, belső kooperáció tette lehe- ä3ve. Abszolút számokban: *zövetexportunk három évvel zelőtt 2 millió 374 ezer Négyzetméter volt, jelenleg 3 %lllió 614 ezer négyzetméter ‘l vállalat termelni értéke a tárom évvel ezelőtti 608 mil- Nó forintról 696 millió forint- a emelkedett. * — Hogyan érték el ezt ® a felfutást? ftt— Sajnos gépparkunk elég “Javult, s az összevonás után >eg kél lett valósítanunk egy rt)0 milliós rekonstrukciót is hogy a termelést csök- mteni nem lehetett. A sze- Vdi Kenderben végrehajtott 1 »unkát teljes üzemmenet mel- ' rtt és egy évvel előbb végezik el. Ezt csak a nagyvállalt kereteiben lehetett így el •gezni. A nagyvállalat szé- ■bb klaviatúrája éppen ez tben mutatta meg lehetőségeit, Például á szövőfonal- és Sinegfonal gyártásban a pé- si üzem tudott segíteni ahol ^árom műszakra álltak át, de éppúgy segített az új szegedi üzem és a jutagyár is. • — Mivel a. termelés felfutása nem kizárólag a létszám emelkedésével tör tént, milyen módon nőtt a termelékenységük? — Egyik jelentős műszaki intézkedésünk az új-szegedi gyár cémázójának rekonstrukciója volt. A régi gépieket újak váltották fel, s az épületet is felújítottuk. A szövő- gépiek korszerűéitése is a második ötéves terv időszakában történt, az ötven-hatvan éves gépieket fokozatosan kicseréljük modernebbekre. Tavaly például — szinte saját erőből — 14 korszerű belga gépiét vásároltunk. Régen a kenderponyvákat 120—125 fordulatszámmal szőtték a gébek, az újak sebessége 185 fordulat, így körülbelül 50 százalékos termelékenység-emelkedést értünk el, de a minőség is jobb, egyenletesebb. — A dolgozók helyzete hogyan alakult az elmúlt években? — Azok a gépcserék, amelyek korszerűséget is jelentettek, egyben a dolgozók munkafeltételeit is javították. Dolgozóink étkeztetését sikerült megoldanunk, az Uj-Szegeden levő, üzemi konyhánkat 600 ezer forintos költséggel korszerűsítettük, most ellátja szegedi üzemeink igényeit. A szeged) Kenderben korszerűsítettük az üzemi fürdőket és öltözőket, ugyanígy a Jutában is. Uj-Szegeden klimatizáló és porelszívó berendezéseket helyeztünk üzemibe, de hasonló a helyzet a szegedi Kenderben is, ahol körülbelül 8 millió forintot fordítottunk ilyen dolgokra. — S végül a jövőről, a harmadik ötéves tervidőszakban várható fejlődésről mit mondhat vezér- igazgató elvtárs? — Már konkrét terveink is vannak. Pécsi üzemünket 66 millió forintos költséggel korszerűsítjük és bővítjük. Ennek kap>csán a pécsi üzemben 1325 tonnával több fonalat gyártanák, s ez évente 42 millió forint termelési értékfelfutást jelent. A szövödéinkre a harmadik ötéves tervben 103 millió forintot fordítunk, s így növeljük a nehéz- szövödei kapacitásunkat. Ezzel szeretnénk elérni, hogy teljesen kielégíthessük a Szegedi Gumigyár műszaki szövetigényét és szövetexportunkat megduplázhassuk. Számokban kifejezve; 6,5 millió négyzetméterrel több műszaki és pxxnyvaszöveteket gyártunk. A 170 milliós befektetéssel évente 155 millióval növekszik a vállalat termelése. — A termékek skálájában lesz-e változás? — Nem. de bizonyos profil- rendezés lesz. A Jutából a jutazsák profilját átadjuk Budapestnek, helyette horizontális szövődét valósítunk meg, könnyű kenderszövödét. Új- Szegedre koncentráljuk a műszaki és ponyvaszövetek gyártását, s az itteni szövődét — a nyolcvan éves épületet is — korszerűbbé tesszük. Harminc millió forintért kicseréljük az épület födémét, klimatizáló és porelszívó berendezéseket helyezünk üzembe, valamint a' gépieket a legkorszerűbb automatákra cseréljük át. Bővülni és korszerűsödni fog kikészítő üzemünk is. Mindezt 1970- ig végezzük el. — A második ötéves tervvel jelentős fejlődést zárhatunk, de a következő tervidőszakban még szebb eredményekre és fejlődésre számítunk. S azt js reméljük, hogy nagyvállalatunk történetében az idei év az élüzem címhez is közel visz bennünket. Gazdagh István Tokiótól Ulánbátorig Január 16-án, vasárnap este 6 órakor a Doktor Sándor Művelődési Ház nagytermében tartja 1966. évi első ösz- szejövetelét a Pécsi Fiatal Utazók Klubja. A klubesten Szigeti Pál, a KISZ Központi Művészegyüttesének igazgatója vetítettkép>es élménybeszámolót tart Tokiótól Ulánbátorig címmel az együttes rajkóinak és táncosainak japán, kínai és mongóliai útjáról. Az élménybeszámoló alkalmával kiállítást is bemutatnak az együttes tagjainak külföldi emlékeiből. A Fiatal Utazók Klubjának februári klubestjein Görögországról és Csehszlovákiáról hallanak majd előadást a klub tagjai II A délutánból este lesz... ii Mozgó gép járművizsgáié állomás Százezer magángépkocsi közlekedik az országban. A gépkocsivezetők közül azonban még sokan nem sajátították el tökéletesen a szükséges műszaki ismereteket. A* Autóklub arra törekszik, hogy 1966-ban az eddiginél is nagyobb műszaki segítségei nyújtson tagjainak, s megoldja a magángépkocsik műszaki felülvizsgálatát, ami'egyéb- ként háromévenként egyszeri alkalommal úgyis kötelező lesz. Az Autóklub 1965-ben 16 kis segélykocsit szerzett be 1966-ban a segélykocsik számát 32-re emelik. Nyáron Balatonfüreden és Balaton- földvárott segélyszolgálati állomást létesítenek, s a kocsik ezekről a telephelyekről kiindulva sietnek az országúton rekedt autósok megsegítésére. Sikeres pályázat Szigetvár négyszázéves évfordulójával kapcsolatban a megyei tanács művelődésügyi osztálya az elmúlt évben irodalmi, zenei és képzőművészeti pályázatot hirdetett a vár védői hősi harcának megörökítésére. A művek beküldésének határideje december 31-én járt le. A pályázat iránt országszerte nagy érdeklődést tanúsítottak, különösen nagyszámú festmény, grafika érkezett, elsősorban a fővárosból. Több neves zeneszerző is benyújtotta műveit, és igen gazdag az irodalmi anyag is. A megyei művelődésügyi osztály az elkövetkező hetekben rendezi a beküldött pályaműveket és szak-, illetve társadalmi, zsűri elé bocsátja elbírálásra. Ezután kerül sor a díjak odaítélésére. Rendőri karjelzések veszélyeztetik saját maguk és * forgalomban részt vevők személyes vagyonbiztonságát. A szabályos, veszélytelen gyalogos küzlekedés megvalósítása érdekében jelenleg -suoán a gyalogosok közlekedését Irányító rendőri karjelzésekre szorítkozunk. A karjelzések jelentése a követkézé: Ha a rendőr jobb karját függőlegesen felemeli, ez azi jelenti, hogy azok a gyalogosok, akik p jelzésre érkeztek az útkereszteződéshez, vagy pedig épp-n leléptek a járdáról, álljanak meg (az, úttestre lépők lépjenek visas'* a Járdára), mert a forgalom Irányának változása következik. Azok a gyalogosok pedig, akik a Jelzéskor már az úttest közepe táján haladnak, igyekezzenek minél előbb az úttestről a járdára jutni. (1. ábra). E jelzésnél meg kell említeni azt a helytelen gyakorlatot, amely szerint a szabad Jelzésre ví rákozó türelmetlen gyalogosok Ilyenkor már elindulnak a *úlsó oldal felé. Ez egyébként tilos és életveszélyes Is. Veszélyes azért, mert a kereszteződésben még a szabad Jelzésre bejövő és sebességüket fokozva távozó gépjárművek az ilyen gyalogosokat könnyen elüthetik. A rendőr a karjá: addig tartja fenn. amíg a gyalogosok és Járművek a kereszteződést el nem hagyták. Ha mindez megtörtént, a rendőr egy negyed fordulatot tesz és az eddig szabadjelzésre várakozó gyalogosoknak és járműveknek, karjának vállmagasságig történő kinyújtásával és megfelelő belntéssel szabad utat Jelez. A várakozó gyalogosok tehát csak erre a Jelzésre Indulhatnak el a túloldal felé. A rendőr a szabad Jelzés meg- ! adása után karjait leereszti alapállásba, a forgalom pedig ennek megfelelően tovább megy. Ez annyit jelent, hogy a rendőrnek már a testtartása (helyzete) Is megszabja a forgalom szabad, Illetve tilos irányát. Tehát: Azok számára, akik a rendőr vállával párhuzamosan haladnak, az áthaladás szabad, akik pedig arra merőleges Írínyből (hátúiról vagy vele szemben) érkeznek, az áthaladás tilos. (2. ábra). A forgalom iránya szabad. Illetve tilos, amíg a rendőr a jobb karját újra fel nem emelt és a forgalom irányát testhelyzete ré- , vén mgj nem változtatla. A rend- | őr karjelzései a továbbiakban rn' ■ Ismertetett módon folytatódnak. M. L. 1. A fiatalokról fogok írni, mondtam. Azt felelték: jól teszed, rájuk fér. úgyis eléy sok baj van velük. 2. A kiindulópontot kell megkeresnem, mormogok most magamban s körülnézek a teremben. Mellettem egy téglaszínű ruha ül. A másik oldalon egy sápadt, jókedvű fiatalember, az ajtót figyeli állandóan, azután rágyújt. Szemben a falon egy mászik lóg. alatta felnőttek ülnek, kissé ügyetlenül. Látom, hogy szeretnének fölényesek és otthonosak lenni, de a lelkűk mélyén érzik, hogy tulajdonképpen fölöslegesek. Tanárok vagy szülők? Ezek is. Azok is. Hat óra elmúlt Legalább húszán vannak már: Vergil'usok, Danték. Zrínyik, irodalmi lelkészek és mosónőik, spanyol dórnak. Herbertek és Thomasok. Időnként kinyílik az ajtó. s belép egy-egv átfázott nagykabót. Te is eljöttél hát. csodálkoznak s felderülnek az arcok. — Nem fejeztünk be semmit, és nem kezdünk el valamit újra. Egyszerűen folytatjuk mert szeretjük, amit csinálunk ... Odahajolok a téglaszínű ruhához. — A tanár ár a rendezőnk — mondja. — fis ez valami záróünnepély? — Ah. Csak úgy össze szoktunk jönni. Ülnek, mint a diplomaták, ünnepé!ve'íen s kicsit feszesen. A tanár úr szétnyitja a dossziét. — Elhoztam otthonról a régi plakátokat — mondja. A sápadt fiatalember közelebb húzza a széket, bemutatkozik: civilben villanyszerei ő~ A legutóbbi produkcióban ugyan nem szerepeltem, de évek óta tagja vagyok az együttesnek. mondja. A téglaszínű ruha odafordul hozzám: tudja, hogy W a világ legnagyobb táncdalénekesnője? Mondok egy nevet de mondhatnék mást is. Apró. madár mozdulattal legyint: France Gall. mondja. azután a kezembe -nvpsnnak egy plakátot: Max Frisch: fis a holtak újra értekeinek Azután egy másik plakátot. F. G. Lorca: Don Perlim- plin és Belisa szerelme a kertben. Azután a többit. Albee; Állatkerti történet. Zrínyi-est. Shakespeare-est. Harmadszor kiáltott a madár Dylon Thomas: A mi erdőnk alján Da#».e-e«t. Az egyik a régi szerepekből idéz, a másik legkedvesebb verseit mondja — A'következő műsorunkban. mint tudlátok: költők és költőcskék fognak szerepelni — mondja a tanár. A másik oldalról odaadnak egy néhány soros . művet”. olvassam csak el Hű p sötét betűk amikpt itt leírok 7 T/ennének a balsors, mely tán téged ér ( Elvetném a toliamat, nem írnék. Mr lenne 7 Minden vonásomért egy-egy 7 Ország a bér. Légy jó mindhalálig r Hát ez őrület, mondom. Lehet, hogy ez is benne lesz súgja az egyik fiú, és kajá nul vigyorog. — Ha van kedvetek meg hdllgatnj — mondja a U nár — felolvasok néhár „művet” a költőcskék any; gából. — Van kedvünk. Az első mű; Babay Jó zsef kritikája Falu Tamás A délutántól este lesz cím verseskönyvéről, a kritik; megjelent az Uj Idők-ber 1936 májusban. Körülnézek Még nem is éltek akkor A tanár megkezdi a felolva sást: stílusosan, mint egy rossz prédikátor, nagy kri- zantémos pátosszal, így kell ezt majd a színpadon is csinálni. A kritika tehát. „Az ember bölcsen tudja de hisz bölcsesség se kell hozzá, hogy a délutánból este lesz. Úgy vagyunk az ilyen isten adta, öröktől való igazságokkal, hogy szinte sohase jut eszünkbe leírni. Jön aztán valaki leírja, szemünk elé mosolyodnak a betűk. * akkor révülünk rá, milyen meghatóan szép a mondat Így egyszerűen: a délutánból este lesz.. S a vers? A délutánből este len A szürkeség már permetez A temetőn át egyenest Éppen énfelém jön azest Keze eléri a kezem Jó estét — mondom csen- [desen.. I, Egy másik vers: Lelkűnkben boldog csönd [lakik El nem lophatja tolvaj Oly halk, hogy le sem ir- [ható Csak be nem mártható [tollal... S megint a kritika. „Egész könyve ilyen be nem mártott tollal íródott. Az egész könyv fehérre meszelt tisztaság. Falu Tamás költészete egészen egyedülálló. Búcsúzik, búcsúzik az egész délután kötet, elmegy, elfordul, lapról lapra búcsúzik. és aztán méois ottmarad velünk. Öröm az, hogy mindennek álmodott igazságát a saját versével lehet legjobban illusztrálni, azt mondhatnám: Falu Tamást Falu Tamással...” Valaki nem bírja tovább és hangosan felnevet. A többi is; nem bírtam tovább, mondja mentegetőzve a téglaszínű ruha, és lassan, mintha büntetésből csinálná, összehajtogatja a régi plakátokat. Kilenc óra. Hát ez minden pénzt meg fog érni, mondja az egyik fiú nevetve. Nézem a fiút, a versecske és a krjtikácska körülbelül tíz évvel Idősebb nála. Nézem a fiút megint: arcán a tompa csodálkozás: tényleg volt Ilyen, vagy csak úgy egyszerűen kitalálta a tanár úr? Valami olyasmit szeretnék mondani, hogy: miért, ma talán nincsen Ilyen? 3. Hetek óta a glees ellen akarok valamit írni, de eddig még semmi se Jutott az eszembe. (T) dunántúli napló 4 Magyar Szocialista Munkáspár Baranya megyei Bizottsága és a megyei wná-s lapja Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség- Pécs. Hunyadi út u Tel.: 15-32. 15-33. !l-«0 28-22 *0-11 Belpolitikai rovat: 81-68. Kiadja: a Baranya megyei Lapltla-lő ’’állala Felelős kiadd- Braun Károly Kiadóhivatal: Pécs. Hunyadi út 11 Tel.: 15-32. 15-33 . 21-30 »«-22 «0-11 PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs Munkácsy Mihály u 10 sr Felelős vezető Meli-s Rezső Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónaora 12.— Ft indexszám: »5 054 Bányászok a Pécsi Rádiónál December 12-én, szerdán este 8 órakor a Magyar Rádió pécsi stúdiójába látogat a komlói Papp Dezső szocialista bányászbrigádja. A Mecseki Szénbányászati Tröszt párt- és szakszervezeti bizottsága, valamint a Magyar Rádió pécsi stúdiójának rendezésében fehér asztal mellett beszélnek életükről. A bányászokat a Pécsi Nemzeti Színház művészei szórakoztatták, így Csányí Jánoe, Káro'vl Stefi, Mendelényi Vilmos. Marczis Demeter, Fn-u*« Gabi, Galambos Györgv Pmi- lusz Elemér, valamint Dö- römböző Géza és zenekara. \1> , L gyalogosok legbl/tonságoiabb J^ala<1As4t az úttesten kétségte- i jül a rendőri forgalomirányítás IJlosUja. F. nélkül szinte elkép- yictetlen nagyforgalmú útke- TOtezodéseknél — különösen az emberek, gyermekek és gyerekes anyák vagy testi fogyaté- '»aságban szenvedő személyek ré- >$re — a biztonságos áthaladás, «rendőrség tehát a Jármüvek és gyalogosok forgalmin ük zavarai biztosítása érdekében a nagy •ralmú útkereszteződéseknél ífIV.ielzö készülékkel vagy kar- jéssel irányítja a forgalmat. 1 ’écseít jelenleg csak a Rákóczi •Bem utca—Bajcsy Zs. út ke- ^'zteződésében van íorgatomirá- é ftás, ez Is fényjelző készülékül történik. Számos esetben elő- .dúlhat azonban a for^alomirá- Zfiló Jelzőlámpa meghibásodása íjjy más rendkívüli esemény, rjJBly indokolté teszi — egyéb Ikreken is — a karral való irá- fatást A tapasztalat az, hogy a Üiiogosok közül sokén nem is- ^»rik a rendőri karjelzéseket és l)$rt ilyen esetekben — azon túl, szabálysértést követnek el —
