Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-01 / 1. szám

tm. JANUÁR 1.

napló

5

Hirdessünk ^or8ser^en* ízlésesen,----------—----------látványosan!

A plakátügy

Batáron, postakürttel, bőrzsákkal

A téma nem új. Három év- I

vei ezelőtt szakmai körökben napirendre került a különböző rendezvények propagálásának helyzete, vagy ahogy egyszerű szóhasználattal ismerjük: a plakátügy. Az elmúlt év nyarán Is tanácskoztak erről, a pécsi játékfilmszemle külső dekorativitása viszont azt tanúsította, hogy a jószándékú javaslatoknak nem akadt gazdája a városban.

A napokban újra kerékasztalra került, a megbeszélésen szakemberek vettek részt, akik előtte gondosan körülnéztek a városban s ennek alapján tették meg észrevételeiket.

Mi a helyzet?

HAZAFY JÓZSEF főelőadó: A háztulajdonosok sokszor panaszkodnak, hogy a falakra ragasztott hirdetmények elrontják az épületet, gyakrabban kell tatarozni. A Jogi kérdések tisztázására tapasztalatokat szereztünk a fővárosban is, pillanatnyilag úgy látszik, hogy az építési rendelkezések megfelelően szabályozzák a plakátok kiragasztásának lehetőségét, tehát nem szükséges új Jogszabályt alkotni.

MARTYN FERENC festőművész: A választók is gyakran beszélnek a mostani lehetetlen helyzetről. A plakát mindennapi életünk tartozéka, emberekhez szól, figyemeztet, tulajdonképpen az utca kiállítása, művészi, esztétikai élményt is nyújt. A propaganda ma még ötletszerű, nem korszerű, nem felel meg az igényeknek, méltatlan a város hírnevéhez.

SOLTRA ELEMÉR festőművész: A hirdetőfelületek, táblák, falak évek óta nem változtak, ezért a plakátok elhelyezése már megszokottá vált. különösképpen nem hívja fel a járókelők figyelmét A Petőfi utcában és másutt is a hirdetmények cafatokban lógnak, sok hirdetőoszlopra egyáltalán nem ragasztanak. Ugyanez a helyzet a neonokkal is, egyes betűk nem égnek. sokszor szemet bántóan vibrálnak. Nem nehéz levonni a következtetést: Pécs városképét rontja a rossz pla- ká'frozás.

nógrádi Róbert szín- hnzlgnzgató: Véleményem szerint, a helyzet nagyon rossz, sürgős intézkedésekre van

BÁCSI

— Negyvenöt év? Korán

kezdte.

— Igen. Tizenhat esztendős voltam, beálltam a Vörös Hadseregbe, a Tanácsok' "fsaság százharminchá- rcrr' napján át katonáskodtam. A bukás után nem vettek fel a reálgimnáziumba, hogy folytathassam tanulmányaimat. Három ■'vig alkalmi munkából él- fem aztán végre bekerüln' a Zsolnay-gyárba. Az- ota ott...

Elhallgat.

Valahol az emeleten, vagy a szomszédban kopácsolnak, beledöng az egész épület.

_ Azt hiszem képet

akarnak a falra akasztani, de akkor meg kell dolgozniuk. mert a panelt csak fúrni lehet.

Gállék három esztendeje költöztek ide Üj-mecsekal- jára. Megszokták-e? Ajaj! Gáli néni szívesen költözött, mert innét származott a ..lepedővárosból”. azaz a Szigeti vám környékéről, tehát tulajdonképpen „hazajött”. Harminckilenc esztendőt húztak le a gyár

szomszédságában lévő hajszükség. Kevés « hirdetési I

hely, amj van, az is kicsi, kénytelen ide zsúfolni a plakátokat. Ennék okát bizonyos konzervativizmusban látom, a belvárosban szinte minden épület műemlék s emiatt nem használható hirdetmények kiragasztására, U j mecsekalj án

— ahol egyetlen hirdetési felület sincs —, pedig azért nem engedélyezik, mert az épületek újak. Ebből a merevségből engedni kell, nem lehet elfogadni az olyasféle álláspontot, hogy „az én házam, az én váram”.

MÉSZÁROS BÁLINT: a Moziüzemti Vállalat negyedévenként harmincezer forintot fizet a Hirdetőnek, de minimális mennyiségű anyagot sem tudunk élhelyeztetni, mert nincs elég hirdetőfelü- let Nem tudni miért, sok régi objektumot is leszereltek. Gyakran tapasztaljuk, hogy még az elkészített propaganda-anyagot sem ragasztják ki.

Mit kell tenni?

PRÁVITZ LAJOS SZMT- titkár: A város gazdája a tanács, ezért a problémát a végrehajtó bizottságnak kell megoldani. A hirdetési helyek fejlesztésénék anyagi kihatásait i* * tanács finanszírozza. Erre vonatkozóan tervet kellene kidolgozni és a végrehajtó bizottság elé terjeszteni. A plakátok művészi kivitelezését is rendezni kell. mégpedig a helyi képzőművészek bevonásával. Ma ugyanis mindenki engedélyt kap, ha a szöveg megfelelő, esztétikailag senki sem bírálja el- Egy lektorátus létrehozásával, — amely tanácsokat adna a kivitelezéshez —, ízlésesebbé tehetnénk a propagandát

GÁBRIEL JÓZSEF osztályvezető: A városépítészet nem tart lépést az élettel, a beruházások tervezésekor csak az épületekre gondolnak. A hirdetőfelület is járulékos beruházás s egy városrész tervezésekor a hirdető objektumokra is gondolni kell Amit eddig elmulasztottunk, azt nagyon gyorsan pótolni kell. A városi tanácsnak kell felmérni a helyzetet, hol. mit kell tenni és anyagilag támogatni. Ezután jogosan bírálhatjuk a Hirdető Vállalat munkáját 1966-ban a városban sok jelentős kulturális rendezvény lesz. jó lenne, ha már ebben az évben a város minden helyén plakátokon értesíthetnénk ezekről a lakosságot.

dani kolónián. Éjszaka a gyárban leáll egy kemence, egy gép, megszakad a folyamatos zörej, erre ébred az igazgató, meg sem várja a telefonhívást, öltözik, megy be a gyárba. Ismerős zörejek, hangok, színek ilyenképpen kísérik végig az embert életén át, s ezek a zörejek néha realizálódnak.

— Ennek hiányát éreztem itt első hónapokban. Úgy voltam, mint a vasutas, aki csak akkor tud jóizűen aludni, ha rázzák az ágyát.

— Hiányérzete most van-e?

Gáli Tibor tudja, mire gondolok.

—Van. Furcsa, hogy most ki kell agyalnom, mivel töltsem ki a nap huszonnégy óráját. Mert nézze csak! Én az üzemben elvesztettem az időérzékemet. Nemcsak órákra gondolok, hanem esztendőkre Is, éves távlatokra. Reggel bementem. alig csinálok valamit, már trombitál a gyár, dél van, aztán műszak vége, aztán sötétedik és jövök haza. Most meg...

SOLTRA ELEMÉR: Néhány utcában láttam csővázas táblákat, ezeket megfelelőnek tartom, mert mindkét oldalára lehet plakátot ragasztani. Több hasonló táblát kellene elhelyezni.

LANTOS FERENC festőművész: Külföldön ég a fővárosban Is az épületek oldalfalaira plakátokat ragasztanak. A város egy-egy helyén az ilyen nagy területű falakat is hirdetésre kellene felhasználni, a sorozatba ragasztott plakátok látványosak, esztétikailag is szépek, az emberek nem rohannának el mellettük érdektelenül.

NÓGRÁDI RÓBERT: Sürgősen fel kell újítani a régi objektumokat és újakat létesíteni. Igen kellemes látványt nyújtanak a világító oszlopok, ezeket elsősorban a főútvonalakon kellene elhelyezni. Feltétlenül bővíteni kellene a netonrekámok számát, de előtte jelöljék W azokat a helyeket, épületeket, ahol fel lehet szerelni. Azt hiszem, a városunkba látogató idegeneknek is kellemesebb látványban lesz részük.

A tanács feladata

A Jelenlegi gondok kissé élesen fogalmazódtak meg, viszont teljesen érthető a türelmetlenség, hiszen a korábbi javaslatok pusztába kiáltott szavak voltak. A város rangja, szerepe megérdemli, hogy a tanács végrehajtó bizottsága érdemben foglalkozzon mindazok véleményével, akik megfontoltan és reálisan törekszenek a kulturális rendezvények, a kereskedelmi cikkek ízléses, művészi és felhívó propagandájára.

Bocs József

1892. június 12-én Lipót király nyílt parancsát kézbesítették „érdemes Kréner Frigyes pécsi postamesternek” és ez kinevezéssel ért fel. Kréner Frigyes volt az első pécsi postamester és a pécsi posta fennállását az ő működésének megkezdésétől számítjuk.

POSTAÜTAK METSZÉSPONTJÁN

A XVIII. században Baranyában két fontos postaút találkozott: a Buda—Belgrád vonal, amely 22 állomásával Paks—Szekszárd—Mohács— Baranyavár—Eszék érintésével Zimony irányában haladt és a másik belgrádi fővonal, amely Sopront—Körmendet— Nagykanizsát—Barcsot—Pécset —Baranyavárt kötötte össze. Baranyavár volt a két postaut találkozó pontja, ahonnan a postai küldeményeket és a személyszállító batárokat • a Balkán felé továbbították.

A posta járatok általában nagy késedelemmel érkeztek, mert esős Időben a földutak gyorsan feláztak és járhatatlanokká váltak. A késéseket azonban más okok is befolyásolták. A megye 1755 júliusában Pécsett tartott közgyűlése nyomozóbizottságot küldött ki, mely megállapította, hogy a sáros utak nem befolyásolnák oly nagy mértékben az utazás időtartamát, ha a postalovakat kellően táplálnák. Ezeket azonban általában nem otthon etetik, hanem a sovány közös legelőn, így gyorsan elgyöngülnek és ha kurír vagy staféta érkezik, az különösen téli időben kénytelen saját pénzén fogatot bérelni a faluban. A baranyavá- ri postamester például 6—7 lovat tartott ugyan, de azok soványak, vakok, sánták voltak, zabot nem kaptak A postamesternek kocsisa ritkán van, mert nem ad megfelelő bért. Szekcsőn sem volt jobb a helyzet, ahol a postamester egy tizenhárom éves legénykét alkalmazott kocsisként. Ráadásul kölcsönlovakkal továbbítja a postai járatokat.

ELVESZETT KOCSISOK

A legtöbb panasz a postakocsisok Italozása miatt hangzott el. Az italozásnak abban az időben is megvoltak a maga következményei. Az eszéki postakocsis 1755. június 7-én még csak leesett a kocsijáról, miután részegen elszundikált a bakon, okos lova azonban nélküle is befordult az ismerős baranyavári postaházhoz. Igaz ugyan, hogy a kocsiról a bőrzsák is elveszett, amelyben a levelek között pénz és ezüstóra is volt, de a riadt utasok ezt előbb megtalálták, mint a kocsist. A mohácsi postakocsis ugyanezen év telén a dályoki csárda mellptt az erdőben rakott tűz mellett

Föláll, a lemezjátszós rádió tetejéről összefog egy köteg lemezt. Zeneszámok, aztán lemezre vágott versek, Ady versek, például Sinkovics előadásában. Mutatja a könyveit is: Zig- mund és Hanzelka, — ez a kiszesek ajándéka nyugdíj- bavonulása alkalmából, az meg a Modem Képzőművészet, a termelési osztályról Loószék ajándéka. Aztán Lechner és Mohácsi gyümölcsfa-ápolásról szóló szakkönyve. Minek ez? Egy kerámikus szakembernek?

— A Balatonnál vettem egy telket, van rajta egy vityil- ló, jövő nyáron már viszem a családot. Ültetek fákat meg baromfit nevelek. Mindig szerettem volna ilyesmivel foglalkozni, csak hát idő... idő nem jutott rá. Két fiam, egy lánvom van, és öt unokám. Tulajdonképpen miattuk vettem a telket. A kicsik miatt.

A gyár. ötpercenként térünk vissza a gyárra, a kollektívára. Azt mondja, szívből örül annak, hogy felnevelődött egy egészen fiatal műszaki gárda, — mondjuk például a Beke főmérnök, vagy a Szloboda Vili, meg a többiek — a gyár jövője rájuk Wzhatő.

— Ennek a gyárnak már

nemcsak múltja van, hanem jelene is. Termékeinket ismerik külföldön. Azt kérdi, — űjesztendő lévén — mit kívánok a gyár dolgozóinak? Annyit, hogy ezen az úton haladjanak tovább, amelyet megtettünk az utóbbi nyolc-tiz esztendőben. ~

Említem neki. mikor találkoztunk utoljára, jó évekkel ezelőtt, amikor Kádár János Pécsett járt és meglátogatta az üzemet.

— Igen, akkor. Rég volt persze. Jóleső élmény volt egyébként, amikor Kádár János itt járt. Nemcsak nekem, hanem az üzem dolgozóinak is. Megtisztelték, azt hiszem éppen a közvetlensége miatt Is.

Erb János kollegám előszedi a gépet, vakulámpát. Nehezen tűri a fényképezést, kitalál valamit, átmegy a másik szobába, visszajön, nem mondunk le a képről, azt mondja, rendben van, de legalább a svájci- lapkáját leveszi, nehogy azt higgyék. hogy fázós természetű. elvégre csak most ment nyugdíjba két hete, és az a hatvan három esztendő is, nem is olyan nagy idő még.

Rab

'elaludt és a postakocsi előtűnt. A postaküldeményt ké- jsőbb megtalálták,, de a kocsit {és a lovakat nem ..;

A postaibatárok késése elle- >nére — mint Sigh György i postamester 1760—1777 között (vezetett naplójából kiderül — (minden második napon meg- í érkezik Pécsre az „ordinária”

) Eszékről vagy Nagykanizsáról >és negyedórái kezelés után to- jvább indul a feladott csoma- (gokkal. 1760-ban 756 csomagot | és naponta két-két csomag le- ) velet továbbítottak Pécsről,

! tiz évvel később, 784 volt a j csomagok száma és megkét- < szereződtek a nyugat felé kül- ! dött levelek. Voltak különle- ! ges postai járatok, mint pél- ) dául az 1761. november 9-1, S amikor egy francia kurírt kel- ) lett Konstantinápolyba szállí- | tani. s néhanapján nagyobb török kávészállitmányok is í adódtak.

I5KRAJCZÁR BORRAVALÓ

Az 1810-es évekből latin ; nyelvű postajárati menetrend \ maradt fenn, amely a levélfeladás időpontját Is szabá- \ lyozta. Szigetvárra, Kanizsára,

1 Bécsbe, Varasdra és Horvát- , országba szerdán és szombaton este R-ig, Mohácsra, Bu- ! dára és a Dunától keletre levő I magyar területekre k^don és [pénteken nstp fl-fo. a S*k’ósra. [Eszékre. Brigádba és S7,avó- j nla alsó részébe címzett leve- j leket hétfőn és pénteken este 6-lg lehetett postára adni.

Kedden és szombaton délelőtt Bécsből, Varasdról, Kanizsáról, Szigetvárról és Horvátországból érkezett nőst r: t, Budáról. Mohácsról és a Dunától keletre eső területekről szerdán és vasárnap jött a postakocsi. A belgrádi, eszéki, siklósi és alsó-szlavóniai járat vasárnap és csütörtökön volt várható.

A viteldíjat 1824 Januáriában leszállította a helytartó- tanács: „A postalovakon való utazásnak bére ö Felsége által kegyesen le szállíttatott légyen Magyarországban egy Stationra 45 krról 40 kraj- czárokra, a borravaló azonban továbbra is 15 krban meghagyatván, mellyel ha a Posta legény meg nem elégedne s azért az utazónak alkalmatlankodni merészelne, a panasz, tétele után testi büntetéssel is megfen yíttetni rendeltetvén.” Ebben az időben mindössze két személy* a postamester és a posta- szolga alkotta a pécsi postahivatal létszámát. A postaközlekedést kétfogatú kocsi bonyolította le, a postakocsin a bőrzsák, a kocsis nyakában posta kürt lógott zsinóron és a kürt hangjára a kocsi elől mindenkinek ld kellett térnie .. i

1870-ben még az egész postahivatal elfért a mai Perezel utca egyik épületében, amelynek egyik kis szobájában egyetlenegy hivatalnok kopogtatta az érkező és a küldendő táviratokat, 1887-ben viszont már 38 dolgozója van.

NYOLCVAN ÉVE VAN PÉCSETT TELEFON

1885-ben kapcsolják be Pécsett az első távbeszélő állomásokat, a Zsolnay, a Litt- ke és az Auber cégekkel együtt összesen tiz előfizetőt! A távbeszélő központ „engedélyese” Kohárik N. Jánns takarékpénztári főkönyvelő, aki Vécsey István akkori pécsi postafőnökkel együttműködve vetette meg a oécsi távbeszélőhálózat alapját. Az akkori Idők érdekessége, hogy a pécsi postahivatal is a Kohárik cég tulajdonában. a Váradi Antal utca 6. számú házban levő távbes?'’ 'központ előfizetői közé tartozott. A távbeszélőhálózat gyorsan bővült: 1887-ben már 43 előfizetőt számláztak. 1893- ban egy újabb, százas kapcsolószekrényt kellett üzembe helyezni, 1900-ban pedig már 131 pécsi távbeszélő előfizető volt. Az állam ekkor váltotta meg a Kohárik-cégtől a távbeszélő jogát, s körülbelül innen számítható a posta ugrásszerű fejlődése.

A jelenlegi postaigazgatóság épülete 1904. május 1-érj készült el, s az akkor még kis városban ez óriási szenzációnak számított. Az új épületben megnyílt a távíróközpont, amelyben Morse-gépeken, papírszalagra vették a táviratokat. Képünkön Lohr Gyulát is láthatjuk, az ajtóban állva figyeli a gépek működését. aki az új pécsi postaigazgatóság első távbeszélő műszerésze és “szerelője volt. Keze alatt nevptődött fel a most már nyugdíjba készülő nemzedék.

Harsány! Mária