Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-06 / 4. szám

WW. JANUÁR «. napló 3 load ás-sorozat a megyei tanácson Sertéstenyésztés és árpolitika Miért csökken a zsír ára? A 100—120 kilós sertésekért fizetnek a legtöbbet Mostanában a megyében a arvasmarhatenyésztés ke­lt reflektorfénybe, a szak- ibereket azonban nem ke- sbé foglalkoztatja a sertés- nyésztés, annál is inkább, art a sertéshúsfogyasztás anya az összfogyasztáson lül igen nagy és növekvő idenciájú, ezenkívül ha- nkban a zsiradékfogyasz- iban a sertészsír dominál. viszont sem élettanilag rn indokolt, sem pedig a rlettebb országok fogyasztási uktúrájára nem hasonlít. A jtiek szorosan összefüggnek sertéstenyésztéssel és azok- l az árpolitikai intézkedé- tkel, amelyek éppen a kö- jövőben kerülnek beveze- re. Fontos és aktuális kér- s tehát a szakszerű te- észtés, az árakon keresztül ló céltudatos befolyásolás. Szabad kezet a gazdaságoknak! \ megyei tanács vb mező- tdasági osztálya, a Magyar r ártudományi Egyesület ranya megyei szervezete és TIT agrártudományi szak- itálya közösen most az attenyésztési szakemberek zére öt előadásból álló ser- . tenyésztési továbbképző adássorozatot indított. Az őn, szerdán délelőtt a me- ;i tanács nagytermében any ész tés politikai irányel- c” címmel dr. Bajor Fe­ie, a Földművelésügyi Mi- ztérium sertéstenyésztési Gályának vezetője tártott adást. V fajta-megválasztásnál kezd . dr. . Bajor Ferenc leszö- :te: szabad kezet kell adni gazdaságoknak. Nemrég sg az a nézet uralkodott, yen Baranya a svéd sertés tája. Néhány esztendő azon i bebizonyította, hogy ez n földrajzi adottságoktól, tkal inkább a rendelke- ;re álló gazdasági viszo- októl, a rendelkezésre álló kemberek számától, ma­ttól a gazdaságoktól függ. •Ivek a tenyésztés gyakran forduló hibái? Sok helyen legkezdetlegesebb, vagy egy- alán nincs szelektálás. Nem naszkodnak a keresztezé- ; adta kedvező lehetősé­gekre, amik a fehér és fe­kete hússertésekkel egyező felvásárlási árban is megmu­tatkoznak. Nem elég hangsú­lyozni, milyen hátrányos a kocák magas szaporaszáma, amikoris kisebb az átlagos fialási súly, emiatt nagyobb az elhullási veszély. Hit premizáljanak? Gazdaságtalan a «üldözte­tés, ugyanis egy-két hónap­pal meghosszabbítja az élet­tartamot, s feleslegesen nő az úgynevezett életfenntartó takarmányozás. Lehetőleg ne mozgassuk, ne törjük feles­legesen az állományt, gondos és szakszerű legyen a falká- sítás, mert ellenkező eset sok betegség előidézője lehet. A szerfás istállók korszaka le­járt, a jövő a masszív épüle­teké. Itt egyelőre még prob­lémát jelent a trágya össze­gyűjtése, kivitele, a két ha­ladó módszer, a vízöblítéses és a lengőlapátos még továb­bi javításra szorul. A fűthető ellető istállók előnye köztu­dott (nagyobb fialási súly stb.), az istállókban malac- búvó ládákat kell építeni, mert az ideális 15—16 fok hőmérséklet — ahol a koca tejtermelése megfelelő — a szopós malacoknak kedvezőt­len. Az ellető rácsok haszná­lata ma már megoldott, agyon nyomásmentes, minden gaz­daság beszerezheti. A takarmányozásról szólva (itt általában nagy a káosz) — mindkét módszernek, a nedves és a száraz takarmá­nyozásnak megvannak a maga előnyei, hátrányai. Az előbbi például jó takarmány- értékesülést biztosít, az utób­bi mellett jelentős a munka­időmegtakarítás. A két mód­szer kombinálása a célszerű. A szopósmalacoknak ma már granulált takarmány készül; a jövőben ne forraljuk fel, a tbc-telenített állomány tejét frissen kell kiönteni a vá­lyúkba. Mit premizáljunk elsősor­ban a gazdaságokban? A ta­karmányhasznosítást, ami egy maga eldönti a jövedelmező­séget. ezenkívül a már emlí­tett kocaszorzót, az elválasz­tott malacok átlagsúlyát Ajánlatos az öt-hat éve ott dolgozóknak hűségpénzt, aki­nek valamilyen szakképzett­sége van, prémiumot adni, mert csak így- akadályozhat­juk meg az „elöregedést ’, te­hetjük vonzóvá a sertéste­nyésztői munkát a fiatalab­bak előtt is. Új árrendszer Az új árrendszer szem előtt tartja a zsírtermelés meg­szüntetését (egyébként: kül­földről nagyon olcsón besze­rezhetjük szükségletünk nagy részét), a hús-zsíraránv rom­lását, a csökkenő takarmány értékesülést, amelyek a vágó­súly emelkedésének következ­ményei — mivel megszünteti a nagyobb súlyra ösztönző árakat. A jövőben kilogram­monként egy 100—120 kilo­grammos sertésért több fel- vásárlási árat fizetnek, mint a súlyosabbakért. Miklósvári Zoltán (Váró ik&zfwitt a kirakatban A lebontásra kerülő terület madártávlati képe Egy éve *az új pécsi város­központ-folytatás kiépítésére a megyei pártbizottság és a tanács az országban egyedül­álló megvalósítási javaslato­kat tett. A Pécsi Tervező Vállalat magáévá tette és ter­vek formájában kidolgozta az elképzeléseket. Mint ismeretes, Pécsett az intézmények, vállalatok egy része súlyos helyhiánnyá’ küzd és irodaépítési igények­kel jelentkezik. Köztudomású az is, hogy a városban nem egy elavult, felújításra szoruló városrész található. A tervek lényege az, hogy a külön-kü- lön jelentkező iroda- és in­tézményépítési igényeket >sa- szefogva egy területre kon­centrálják, egy-egy hatalmas irodaházba több intézményt helyezzenek el, közös kiszol­gáló létesítményeket (konyha, étterem, kultúrterem} építse­nek és az időbeni megvaló­sítást is összehangolják. Így jelentős költségmegtakarítás érhető el (egy nagy épület • fajlagos építési költségei íó- , val alacsonyabbak, mint’»? ugyanannyi összférőhelyes két- három kisebb épületé}. az építőipari kapacitás jelentő­sen növelhető (egy területen folyó, nagyvolumenű építke­zésen magasabbfokú munka- szervezés, jobb gép kihaszná­lás valósítható mej|) és mind­ezek mellett egy reprezenta­tív, modern városközpont ala­kul ki. A tervezők a Szabad­ság, Rákóczi, Bajcsy Zs és az új hatos úttal határolt ‘e- rületre képzelték el a város- központot, melyre egy pályá­zat keretében három tervet dolgoztak ki. Évek óta adós voltam ez­zel a riporttal. Pedig jóné- hányszor felkerestem a Pé­csi Bőrgyárat, s mindany- nyiszor szóvátették a párt- szervezet, szakszervezet ve­zetői, hogy beszélni kelle­ne egyszer már a készáru­raktár dolgozóiról is: egy­más után háromszor nyer­ték el a szocialista brigád címet s úgy néz ki. mél­tán pályázták meg az elér­hető legnagyobb, legkitünte- tőbb, a szocialista üzem­rész címet. Szóval többször is aján­lották, de valahogy, vala­milyen ürüggyel mind ez ideig elodáztam a megírá­sát. Olyasfélékkel, hogy egy gyárat igazában csak a ter­melésén keresztül lehet be­mutatni. mit kezdhetnék hált a készáru raktárával. Hagy­jon még, ha a kész bőrök MEO-járói, osztályozásáról ■■ írnék, abban bőven találni f izgalmat, hiszen a termelés és a termelők folyamatos, soha meg nem szűnő vizs­gáztatásáról van szó. De a raktár? Hiszen a nevében is benne van. hogy a befe­jezett. a készáru onnan már csak két műveleten, a csomagolás, szállítás egy­hangú, színtelen aktusán esik keresztül Aztán, hogy végül mégis csak sort kerítettem rá, ki­derült, hogy volt némi alapja évekig tartó halaszt- aatásomnak. Nemcsak én voltam ludas a dologban. A HÍRNÉV FELÉ Efelől Marton Lászlóné. a készáruraktár szocialista brigádjának vezetője és helyettese, Reisz Lajosné nyugtatott meg. — Ami igaz, igaz, sokáig nem kényeztetett el ben­nünket különösebb figyel­mességgel a gyár vezetősé­ge. Néhány évvel ezelőtt még 4 forint 50 fillérrel számolták el az órabérün­ket. s ebben kicsit benne volt a rangsorolásunk is. El kellett hát indítanunk ak­ciónkat az elismerésért, s erre jó alkalom volt az üzemszerte lábrakapó szo­cialista brigád-mozgalom. öt éve pályázták meg a szocialista címet, de akkor még elaprózva, három bri­gádjuk versenyzett érte. Női, férfi és egy vegyes if­júsági brigádra oszlott a 40 tagú kollektíva, de külön- külön is felhívták már ma­gukra nemcsak a párt-, a szakszervezet, hanem sok év után első ízben a gazdasá­gi vezetők figyelmét is. Iga­zában mégis azóta van ná­luk szó szocialista mozga­lomról, amióta valameny- nyien egy brigáddá szer­vezkedtek. 1A széttagoltság ugyanis megmutatta kelle­metlenebb oldalait is. olya­nokat, hogy a marhaboxo­sok, a keményárusok, a díszműbőrösök elsősorban a maguk eredményeivel törőd­tek. s így bizony előfor­dult, hogy egyenetlenül oszlottak meg a terhek is a brigádok között. Ez pedig semmiképpen sem méltó egy üzemrészben, egy födél alatt dolgozó emberekhez. Egy napon azután maguk változtattak a dolgokon. Pontosabban az első szo­cialista brigád-oklevél el­nyerése után. amikor elha­tározták, hogy a következő­kért niár egységesen, egyet­len brigádba tömörülve in­dulnak el. Az elhatározás legszebb gesztusa az ‘volt, amikor az előző brigádok férfi tagsága is női vezető­ket szavazott meg az alaku­láskor. Azóta négyszer nyer­ték el a szocialista brigád rímet, s a velejáró bronz­fokozatot, s újabban a szo­cialista üzemrész rímét is. Mi volt az a plusz, ami jogcímet adott a legutóbbi kitüntetésükhöz? Hiszen eQV készáruraktárban évek alatt is legfeljebb annyi változás történhet, hogy a megnö­vekedett készletet szerve­zettebben, gyorsabban ké­szítik elő a szállításra. Az 6 esetükben ennél, sokkal­ta több történt. Többek kö­zött az, hogy a már fentebb említett boxosok. díszműbő­rösök. stb. ezután már nem­csak a saját csomagolási, szállítási gondjaikkal tö­rődtek, hanem valame nnyiü- kével, s ez meghozta gyü­mölcsét. Amíg a korábbi években egy-egy szállítás­nál, leltározásnál zsúfolt­sággal, következésképp kap­kodással kellett bajlódniuk, ez az állapot egycsapásra megszűnt a brig.’dók egye­sülésével. Annyira meg, hogy a brigád idejéből még újításokra is futotta, ami ritka jelenség a raktárosok helyzetében. Persze nem országos je­lentőségű újításokról van szó. mégis publikálásra kí­vánkozik. A szállításra váró bőröket eleinte igen drága köpperszalagokkal (métere 1 forint) csomagolták amíg egy napon Marton lAszlóné és Reisz Lajosné be vem avatkozott a dologba. Rész­ben köpper-. részben egy­szerű ragasztószalaggal ol­dották meg a csomagolást, ami évi 67 000 forintos meg­takarítást eredményezett. Aztán a példa ragadós lett. s a brigád más tagjai is egymás után rukkoltak ki hásonló kiseb*■ nagyobb, de mindenképpen hasznos újításokkal, ésszerűsítések­kel. A brigád legszebb vo­nása azonban, a szó legne­mesebb értelmében vett szo­cialista együttélés, amelynek jegyeivel lépte n-nyomgyi ta­lálkozunk, s amelyet leg­jobban mégis a brigádnap­lójuk dokumentál. A színes, rajzos illusztrációkkal, fény­képekkel tele lapok minden képe, minden sora az egy­másrautaltság, az egymást segítés gyáron belüli ka­pun kívüli szép példáival bizonyít. A nyugdíjba vo­nult társ, a szülői örömök elé néző kolléga, vagy a kórházban fekvő munkatár­suk anyagi, erkölcsi támo­gatásáról szinte családtag­ként való nyilvántartásáról tanúskodnak a bejegyzetl sorok. De még ennél a kö­zösségnél is tovább terjedt a figyelmük, gondoskodásuk Tavaly egy budapesti fél­árva kisfiút fogadtak gyám­ságuk alá. az idén pedig — noha pár nappal számoljuk még az új esztendőt — egy aggastyánt fogadtak patro­náló, támogató kegueikbe. Pedig alíg-alig számol közülük valaki is 1200—1300 forintnál főbb fizetést. Apák családanyák szinte vala­mennyien, s lám a család- fenntartás súlyos gondjai mellett is számontartiák fo- , gadalmvkkal járó kötele­zettségeiket. —s — gy. Hogy a lakosság is minél szélesebb körben tájékozott legyen a város jövőjére vo­natkozó elképzelésekről, a ten veket és maketteket kiállítot­ták már a pécsi Tervező Vál­lalatnál. tegnap délelőtt pedig az Állami Áruház kirakatába tették közszemlére. A Icqú'abb film technikával ••• Január 10-én a Mecseki F'> toklub meghívására Pécsre ér­kezik Walther Benser nyugat­német fotóművész, a világ egyik legnevesebb színes dia­pozitív készítője. Walt'er Bensei 1940-ben már iárt Pé­csett, és az akkor még gye­rekcipőben járó színes dia­technikáról tartott előad' ’ és bemutatót. Most egy 9 hóna­pos világkörüli út élményeit hozza színes filmtekercsein A művész Japán, Ausztrália, Uj-Zéland, Indonézia, Viet­nam, India és Afrika életét tájait örökítette meg Leica Flex gépével. Walther Benser egy fotocikkgvár reklámszak­embere Is, így a „fotós szem” mellett rendelkezésére állnak a legújabb fllmteehnikai be­rendezések ahhoz, hogy tö­kéletes képeket készítsen. A nyugatnémet fotós egy buda­pesti bemutató után érkezik Pécsre és hétfőn este - dok­tor Sándor Művelődési 'láz­ban levetíti az érdél ' ék­nek a világkörüli útról ké­szített színes diafilmjeit. Az M — 1W00 méretarányú makettek az ú) felépítésre kerüld v árosközpontot ..elevenítik.” meg a IS emeletes szállodával, több 10 emeletes Irodaházzal. 3000 személy befogadására tlkalmas vendéglátó kombináttal — kultúrközponttal — parkokkal egyetemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom