Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-05 / 3. szám
I. JANUAR 5. napló 3 irányelvek reflektorfényében okozott politikai tevékenység tavaszán tárgyalta meg te közzé az MSZMP nti Bizottsága az ideo- feladatokról szóló irány- t. Az irányelvek meg se után a párt külön- fórumai megtárgyalták , így alapszervezeti tag- eken is. amotos feldolgozás aggyűléseken sikerült yítani a párttagság fiit az ideológiai munka íségéne, a pártszerveze- bbségében a politizálás! jelentősen megnöveke- V taggyűlések többségé- .énk vita alakult ki. Ez történhetett meg, mert titkár elvtársak lelküs- ssen felkészültek, figye- vették az üzemi probat, ismerve a beszélge- alkalmával felvetődő vi- igy téves nézeteket — is választ adtak és az Ívekhez híven mondták lárt helyes politikájából, i feladatokat, ideológiai alókat az élet különbö- íiletedn. alapszervezetek a tag- eken túl megtalálták a t annak, hogy széle- körben is foglalkozza- z irányelvekkel. A 12. ' pártbizottsága a pro- á istákkal — akik kü- ;ő pártoktatási formá- szetnek — külön megkozta a feladatokat. Vegyesipari Vállalat ervezete a tömegszer- vezetőket Is meghívta jyűlésre és megvitatták, az irányelvek mennyire fésülnék a vállalat éle- Itt is élénk vita alakult atározatot is hoztak, en lerögzitették, hogy tani kell a folyamatos endszeres feldolgozást. Bekapcsolódnak tömegszervezetek lőrgyárban is tapasztal- \z irányelvek céltudatos gozása. A taggyűlés óta esetben foglalkoztak a lsei. A pártcsoportbizal- a felmerülő vitás kér- it a pártvezetőséggel, a gandistákkal konzultá- i vitatták meg és tájé- ták a dolgozókat. Ha- céltudatos munka és tás figyelhető meg a 12 í és a Kesztyűgyár párt- izeteinél. Nagyon fontos, hogy a jövőben az ideológiai irányéi vekkel ne csak pártfórumokon foglalkozzunk, hanem a tömegszervezetek és mozgalmi szervek is, hogy minél szélesebb körben magukévá tegyék a dolgozók. A tömegszervezetek már tettek bizonyos lépéseket, és vannak eredmények is. A Kesztyűgyárban KISZ vezetőségi és taggyűléseken, sz. b.-ülésen, termelési tanácskozásokon és szocialista brigádértekezleteken, műszaki konferencián tárgyaltak az irányelvekről A Porcelángyárban a KISZ keretén belül az ifjúságot közelebbről érintő problémákat kívánják megvitatni. A gyár pártvezetősége felismerte, hogy a jövőben még fokozni kell az irányelvekkel való tervszerű foglalkozást, ennek megvalósítási formáját vezetőségi ülésen tárgyalják meg. Felhasználni minden fórumot I Az Irányelvek vitája során a következő kérdések foglalkoztatták leginkább a dolgozókat: A nemzetközi munkás- mozgalom vitás kérdései, a kínai és az albán nézetek, belpolitikai vonatkozásban a gazdasági mechanizmus megváltoztatásának formáit és szükségszerűségét vetették fel és vitatták a dolgozók. A munkások kérik, vegyék figyelembe javaslataikat, nagyobb mértékben támaszkodjanak rájuk — ez nagyon is jogos igény. A pártszervezetek nagyon helyesen látják, hogy a marxista világnézet terjesztésének egyik legfontosabb területe a szervezett pártoktatás. Olyan kérdések szerepelnek a tematikában, amelyek napjainkban foglalkoztatják a dolgozók tömegeit. A propagandisták feladata úgy irányítani a vitát, hogy az az ideológiai kérdések tisztázását szolgálja, majd a propaganda munka és az agitáció kapcsolatán keresztül a tömegpoli- tikai munkában felhasználás-; ra kerüljön. Mód van az elő- adásos propagandában is arra, hogy az alapszervezetek által szükségesnek megítélt témákkal foglalkozzanak. Az ideológiai kérdések, az ideológiai irányelvek felkeltették a párttagság figyelmét, fokozódott a párttagság aktivitása, de ez zel egyidőben a pártonkívü- liek körében is visszhangra talált az ideológiai kérdésekkel való foglalkozás. A jövőben is fel kell használni minden fórumot az ideológiai kérdésekkel való foglalkozásra. A pártpropagandában, a mindennapi politikai munkában ezzel a kérdéssel törődni kell Napjainkban előtérbe kerültek a gazdaság és az ideológia közötti kölcsönhatások Gyorsabb előrehaladásunk megköveteli a gazdasági vezetőktől, hogy behatóan fog- lalkozaznak az ideológiai kérdésekkel és az irányelvek szelleme hassa át egész tevékenységünket. Marxista tudatformálás Az irányelvek vitája, az aktívabb politikai légkör jelentősen segített a marxista tudatformáló tevékenységben. Felszínre hozott és megcáfolt téves nézeteket, ugyanakkor ráirányította minden alapszervezet figyelmét az Ideológiai problémákra, az ideológiai munka fő kérdéseire és alapot nyújtott további, még eredményesebb munkájukhoz. Dr. Borbély Károly Aram diplomás automata A Dege—Seregiféle, Moszkvában aranydiplomát nyert automats ter melésellenőrzf és irányitó berendezés, amelv több mint ’gymilliárd adatot táró1 memóriájában " nari televízióval magnetofonnal és jelzőboren- ’ezésekkel kíséri figyelemmel és irányítja h termelési folyamatokat. A lélektan reneszánsza „A pszichológia és logika elemei” — ez volt a régi tankönyvünk címe. A mai harmincas és annál idősebb értelmiség generáció tanult belőle a gimnázium nyolcadik osztályában. Azóta persze nagyot változott a világ. A régi értelmű pszichológiára por rakódott, az élet azonban igazolta a pszichológiát, a lélektan tudományát. A lélektan és pedagógia szakos ta1 nárok napokban tartott továbbképzését már ismét komoly gondok és egyúttal a tantárgy biztató jövője jellemezték. — Egyre többen látják be ismét, — mondja Tibor IstDr. Czizmadia Andor dékán nemzetközi konferencián Nemzetközi jellegű tudományos konferenciát rendezett a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, a Hunyadi Mátyás és Vitéz János alapította pozsonyi egyetem és az Akadémia Istropolitana alapításának közelgő ötszázadik évfordulója alkalmából. A konferenciát december 13—16 között tartották meg az akadémia smolenicei székházában és azon magyar részről Mátrai László és Kardos Tibor akadémikusok, Kovács Endre, a történettudományok doktora, valamint Csizmadia Andor egyetemi tanár vett részt. Dr. Csizmadia Andor, a Pécsi Tudományegyetem Állaim és Jogtudományi Karának dékánja előadást tartott „A magyar egyetemek a XIV—XV. században” címmel. Előadásában bemutatta a magyar egyetemek életét a pécsi egyetem alapítása után és tárgyalta a Zsig- mond áltaí alapított óbudai egyetem körülményeit, végül a magyar jogászképzést az Akadémia Istropolitana megalapításáig. ván pszichológia tanár, a továbbképzés vezetője, — hogy szükség van ennek a; tudománynak középiskolai oktatására. A régi értelemben vett pszichológia persze nem kell, mert már nem használható. De abban az értelemben, hogy önmagunkat ne csak testileg ismerjük, ne csak a gyomorfekélyünkről tuiljunk, hanem például az emlékezőtehetségünk, az ingerlékenységünk fokáról is, — így nélkülözhetetlen a pszichológia. Sőt, nemcsak az önismeret foka lehet döntő az ember életére. Lényeges az is, hogy mennyire ismerjük a környezetünkben élő többi embert. Igav az emberismeret kifejlődhet valakiben, hosszú évek élettapasztalata során Is. De addig, sok mindent kell megtanulnia a saját bőrén. Ezért a tudatos, megalapozott emberismeret előnyösebb. E kétféle emberismeret bizonyos színvonala nélkül nem tudok egészségesnek elképzelni semmiféle közösségi életet, sem családit, sem munkahelyit, sem egyebet. A pszichológiával tulajdonképpen 1957—58-ban kezdtek komolyabban foglalkozni. Akkor azonban még egyoldalúan természettudományos vonalon, kizárólag pavlovi alapokon művelték, többnyire az állatlélektanra szűkült le. A tudomány másik alappillérét, a társadalomtudományt csak később vették ismét figyelembe. Az 1962-ben megjelent kísérleti tankönyv * már a pszichológia i minden napi •. élet gyakorlati szükségleteire vonatkoztatva, az alkalmazkodás, a helyes viselkedés tudományává tette. — A tantárgy 1957 óta a gimnáziumok humán tagozatának negyedik osztályában volt kötelező. Az új tanterv szerint 1968-tól kötelező . minden gimnázium harmadik osztályának második felében. Tulajdonképpen azért került be a tantervbe, mert a biológiának sikerült a munkaélettan és a munkaegészségügy kérdéseit felvenni, és így eljutott a munkalélektanhoz is. Az oktatása még szintén a biológiára épült, hisr-'” az első osztályban növénylant, a másodikban állattant, a harmadik osztály első felében az emberi szervezet biológiáját tanítják, végül a második felében a lélektant. Nagy kérdés azonban: ki tanítja ezt a fontos tárgyat? Hiszen az Idősebb pszichológusok kiöregedtek, az utánpótlás pedig nem elegendő, évente 30 hallgatót vesznek fel a budapesti egyetemre, talán az ősztől kezdve megindul a képzésük Debrecenben is. Ezeket azonban elszívja az egészségügy és a vállalatok. Divat lett a munkalélektan és meg kell mondani, hasznos divat. A biológus sem érthet tökéletesen a lélektanhoz, vagy például az irodalomszakos tanár sem. A kiút Tibor István szerint: harmadik tárgyként felvenni a pszichológiát. Itc-s-atiustát a U jtáiUiuietekig. Látogatás az Anatómiai Intézetben Amikor átléptem a Pécsi Anatómiai Intézet kapuját, eszembe jutott, hogy már Leonardo da Vinci és Michelangelo is foglalkozott az anatómiával, s több olyan rajzuk van, amelyet ma akár egy orvosi szaklapban is közölhetnének... Es eszembe jutott Vesalius, a nagy flamand anatómus is, aki ugyancsak régen, valamikor négyszáz évvel ezelőtt boncolt éjszaka és titkon az inkvizíció árnyékában ... Az első kérdés tehát amelyet fel keLlett tennem, így szólt: vajon mit kutatnak ebben az intézetben? Van-e még a hagyományos értelemben vett anatómiának olyan területe, amelyet a hosszú évszázadok alatt nem tártak fel. — Ha a makroszkópos anatómiára, tehát a szabad szemmel is látható alaki sajátságokra gondolunk, akkor nincs — válaszolta dr. Flerkó Béla, az intézet professzora. — Ez a terület többé-kevésbé lezártnak tekinthető. Ha viszont a mikroszkópé- anatómiára és arra gondolunk hogy ide tartozik a szövet- és fejlődéstan is, akkor azt mondhatom, hogy kutatási területünk szinte végtelen. — Mit kell értenünk mikroszkópos anatómia alatt? Mivel foglalkoznak az intézetben? — Egyik kutatócsoportunk azt vizsgálja, hogy mi az idegrendszer szerepe á belső elvála ztású mirigyek működésének szabályozásában. Ezzé] egyidőben választ keresünk arra is, hogy a belső el választású mirigyek hormonjai hogyan hatnak vissza az idegrendszerre. Különösen az agyalapi mirigy kölcsönhatásai érdekelnek. — ön személy szerint mivel foglalkozik, professzor úr? — A többi között azt kutatom. hogy a női szaporító- saervek működése miért mutat ciklikusan váltódó jelleget a férfi szaporítószervek folyamatos jellegével szemben. Természetesen állatid érietek útján keresek választ a problémára. — Mi ennek a gyakorlati jelentősége? — A cikluszavarok nagy fizikai és pszichikai megterhelést jelentenek. Ezért volna fontos tudni, hogy mi okozza a ciklus zavarokat, melyek az utóbbi időben mintha emelkedő tendenciát mutatnának, s a különböző hormonpreparátumoknak, illetve gyógyszereknek van-e valami közük ezekhez a zavarokhoz? Arra gondolok. hogy a nők terhességük idején is különböző gyógyszereket — közöttük idegrend zerre ható készítményeket szednek, s a tudomány még nem tisztázta kellőképpen, hogy ezek a gyógyszerek nem ártalmasak-e az utódokra.. A professzor a szomszédos laboratóriumba kísér. — Székely György adjunktus! — mutatja be kollégáját a professzor. Az ő c.oportja kísérletes idegfejlődéstani kutatásokat végez. Azt vizsgálják, hogyan alakulnak ki és szerveződnek a különböző idegi folyamatok, például a járás- mechanizmus. — Ha jól értelmezem, arról van szó, hogy az ember gondolatainak kikapcsolásával automatikusan lépeget, jár-kel az utcán — mondom az adjunktusnak. — Önök ennek az automatizmusnak az eredőjét akarják megtalálni? — Lényegében igen! — válaszolja. A laboratórium tele van akváriumokkal, amelyekben különböző színű gőték úszkálnak. Dr. Székely kiemel egyet, s az asztalhoz invitál. — Feltételeztük, hogy a gőte gerincvelőjének bizonyos részei részt" vesznek a végtag mozgásának irányításában, más részér pedig nem — mondja. — Ebből kiindulva az egyik gőteembrió gerincvelőjéből kioperáltunk egy olyan részt, amelyet mozgást irányítónak tartottunk, s elhelyeztük egy másik gőteembrió gerincvelőjének olyan ré-ze helyére, melyet nem tartottunk mozgási rányitónak. Az átültetett részhez két állábat kapcsoltunk. A többit megtekintheti. Az adjunktus az asztal üveglapjára helyezi a gőtét, melynek normális esetben csak négy lába van.! Ezen az állaton viszont hat lábat látok. Az afrikai eredetű állat lassú, csúszkáló mozdulatokkal halad az üveglapon, a végtagok ösz- szerendezeít mozgásában részt vesznek az állábak is. — A gőte azt bizonyítja, hogy feltevésük helyes volt — mondom az adjunktusnak. — Kérem, mivel magyarázható, hogy a gerincvelő egyes résap; miért vesz nek részt a mozgás irányításában. mái részei pedig miért nem? Mindketten felnevetnek. — Nagyon nehéz Ügy! — mondják. — Sokat, nagyon sokat kell kutatni még, mire megtaláljuk. Lépten-nyomon ezzel a mondattal találkozom ebben az intézetben, mely homlokzatán az ..Anatómia’ nevet .viseli, noha kutatásaiban mérhetetlenül messze távolodott a klasszikus, Vesalius féle anatómiától. Flerkó professzor ezt úgy fejezte ki, hogy határterületeken jár nak. . Szemük előtt játszódik le az a folyamat, amikor egy tudományág újabb tudományágakra ha<ad szét. Százötven évvel ezelőtt még volt ember, aki több tudományágat fogott egyszerre át. A későbbi professzoroktól már „csak” annyit követeltek meg, hogy legyenek otthonosak a saját tudományágukban. Ma pedig ... — Amerikában, a Szovjetunióban és több más országban már sok olyan intézet működik, amelynek több professzora van — mondja az intézet vezetője. — Valószínű, nálunk is ez lesz a jövő. A tudományok fejlődése mérhetetlenül meggyorsult. Az intézet tizenkét kutatója csak egy-egy kicsiny részterülettel foglalkozik. De ez is emberfeletti erőfeszítést. valami újfajta, modern aszkétizmust kíván meg tőlük. Magyar László WWW
