Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-05 / 3. szám

4, Világ proletárjai« egyesüljetek 8 Dunámon napio Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXIII. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM Ara 50 FILLÉR 1966. JANTJÄR 5.. SZERDA Új tervek küszöbén 4966 újéve... A bolygók * mozgása, a * társadalom mozgása nem ismeri a határ­napokat. Az ilyen küszöböket magunknak állítottuk azért, hogy számot adjunk az el­múltról és számot vessünk a jövőről. Űj éves terv és új ötéves terv kezdetén va­gyunk. Akármennyire is ünne­pélyes pillanat a küszöb át­lépése, népünk azt szokta meg, hogy józanul, tárgyila­gosan vegyük ilyenkor is fon­tolóra a jót, a rosszat, a ne­héz feladatokat és a biztató jövendőt. Befejeztük ötéves tervün­ket. A beszámoló statisztika végleges számadatait most ál­lítják össze, de azért nem az utolsó tized százalékok azok, amelyek az értékelést eldön­tik. Mindenki láthatja, min­denki tudhatja, hogy nagyot nőttünk, nagyot fejlődtünk 1960 óta. A konszolidáció há­roméves terve után rengeteg újat alkottunk, fontos szer­kezeti változásokat valósítot­tunk meg. Az ipar korsze­rűbb lett. Erősen nőtt a mű­szaki haladást legjobban meg­testesítő iparágak súlya. Na­gyot léptünk előre a vegy­iparban. Ez az öt év a kő­olaj bázison alapuló korszerű magyar petrokémia megszüle­tésének időszaka. Jelentős földgázvagyont tártunk fel és kapcsoltunk be az ország energetikai vérkeringésébe. Nagyrészt ennek és a Szov­jetunióból származó erősen növekvő kőolaj behozatalnak köszönhetjük, hogy minőségi javulás állt be öt év alatt a magyar népgazdaság energe­tikai hatásfokában. A gép­ipar progresszív területei a magyar adottságoknak legjob­ban megfelelő iparágak, az erősáramú elektrotechnikai ipar, a híradástechnika, a műszergyártás voltak. A könnyűipar és az élelmiszer- ipar jobban látja el ma a fogyasztók igényeit, tetszető­sebb. jobb termékeket gyárt, mint öt évvel ezelőtt. O rszágunk gazdasági éle­iében történelmi fordu­latot harcoltunk végig és valósítottunk meg. A mező- gazdaságban is győztek a szo­cialista termelési viszonyok. AZ MSZMP agrárpolitikájá­nak eredményeként megnyílt a magyar parasztság előtt a társadalmi és gazdasági fele­melkedés biztos útja. A kol­lektivizálás anyagi feltételeit terv előteremtette, de ez az erők nagyarányú átcsopor- osítását és összpontosítását követelte meg. Mentősen — egyötödével, egyhatodával — nőtt a dol­gozók életszínvonala. Javul­tak az életkörülmények, nőtt a foglalkoztatottság, a kultúr­szí n vonal, fokozódott a mű­veltség a társadalom egész ke- esztmetszetében. Voltak az elmúlt öt eszten- dőnek árnyoldalai is. Ezek­ig' ?: a hibáknak leküzdésére ar-ta fel az ország társadal- az 1963 decemberi és különösen az 1964 decemberi Központi Bizottsági határozat. A hibák megjelenésének két csomópontja volt. Az egyik a termelés hatékonyságának, minőségi jellemzőinek kedve­zőtlen alakulása. Ez magába foglalja a munka termelé­kenységének nem kielégítő növekedését, az önköltség csökkenésének lassú ütemét, a termelés és fogyasztás sok­szor hiányos összhangját. A másik az ipari és mező­(Folvtatás a !. oldalon) Megalakult a Baranya—Tolna megyei Élelmiszer és Vegyianyag Nagykereskedelmi V. Két vállalat, a Fűszer és Édességnagykereskedelmi Vál­lalat, valamint a Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalat egyesüléséből megalakult két megyére szóló jogkörrel a Ba­ranya—Tolna megyei Élelmi­szer és Vegyianyag Nagyke­reskedelmi Vállalat. Lex La­jos, az új vállalat igazgatója az alábbi tájékoztatást adta a változásról, — A FÜSZÉRT és a Vegyi­anyag Nagykereskedelmi Vál­lalat összevonása elsősorban az új gazdasági mechaniz­mussal függ össze, amelyben nagy egységek kialakítására törekszik a kereskedelem Ezen belül a rentabilitás ál­lította elénk sz összevonás kö­vetelményét. Meg kell jegyez­nem, hogy néhány évvel ez­előtt az élelmiszer és a ve­gyi főigazgatóságot már ösz- szevonták. ezért a két válla­lat már eddig is közös irá­nyítás mellett működött. így az irányítás egységesítése is sürgette a két nagykereske­delmi vállalat egyesítését. Lex Lajos elmondotta, hogy az összevont vállalatok az ed­diginél gazdaságosabban vé­gezhetik a jövőben az áru- szállításokat. A két vállalat együttes szállítási költsége évi húszmillió forint, ennek az összegnek négyötöd részét eddig a FÜSZÉRT használta fel. A FÜSZÉRT tíznapon­ként szállított a megye csak­nem minden üzletébe, a Ve­gyianyag Nagykereskedelmi Vállalat saját áruit a FŰ­SZERT-tel párhuzamosan jut­tatta el. A jövőben a FÜ­SZÉRT felesleges szállítási ka­pacitásából jut majd idő a vegyi cikkek szállítására is. Ha a két vállalat együttes szállítási költségének csak 1— 2 százalékát sikerül is meg­takarítani, az már több száz­ezer forintot jelent, de a meg­takarítás feltehetően milliós nagyságrendű lesz. További megtakarításokat ígér az a tény, hogy a Baranya—Tolna megyei Élelmiszer és Vegyi­anyag Nagykereskedelmi Vál­lalat létszáma a korábbi 59 + 28-cal szemben 66 fő. A két nagykereskedelmi vállalat összevonásának elő­nyeit már a közeli hetekben érezni fogják a kiskereske­delmi bolthálózatban dolgo­zók, akiknek annyival egy­szerűsödik a dolguk, ameny- nyit a párhuzamos szállítá­sok megszüntetése jelent. A jövőben egyszerre, egy fuvar­ral fog jelentkezni náluk a tíznaponként megrendelt fű­szer- és vegyiáru. Megnyílt a taskenti csúcstalálkozó Koszigin, Sasztri és Ajub Khan beszéde Egy év alatt 8500 vagon műtrágyát kap Baranya Tavaly nitrogén műtrágyá­ból 41 356 tonnát, foszfor mű­trágyából 27 894 tonnát, káli­ból 5769 tonnát kaptak a me­gye állami gazdaságai, ter­melőszövetkezetei és a lakos­ság. Ezenkivül már az idei gabonák fejtrágyázásához 15 ezer tonna nitrogén műtrá­gyát szállított ki a Mezőgaz­dasági Ellátó Vállalat műtrá­gya és növényvédőszer osztá­lya. Ebben az évben 43 415 ton­na nitrogén, 33 040 tonna fosz­for, és 8360 tonna káli mű­trágyát biztosítanak a gazda­ságoknak. összesen tehát 8500 vagon műtrágyát kap a me­gye mezőgazdasága, közel ezei vagonnal többet a tavalyinál. Nitrogén műtrágyából még nem tudjuk fedezni a mező- gazdaság igényét, foszfor és káliból azonban már megfe­lelő mennyiség áll rendelke­zésre. i Nagy volt az érdeklődés 1965-ben a növényvédőszerek iránt. A vállalat 40 millió fo­rint értékű növényvédőszert értékesített, ami 5 millió fo­rinttal haladja meg a terve­zett mennyiséget. Nagy meny- nyiségben vásároltak külön­böző gombaölőszereket, réz- gálicot, rézpótlókat, kéntartal­mú szereket. Baranyában a csapadékos ta­vaszi időjárás erősen akadá­lyozta a vegyszeres 'gyomir­tást, ennek ellenére 1001 má­zsa Dikonirt, 1435 mázsa Hungasint, 122 mázsa Aretit. 120 mázsa Merkazint és még igen sok más vegyszeres gyomirtó szer került forga­lomba. A talajlakó rovar kár­tevők ellen is széleskörű vé­dekezés indult. Ehhez 8800 mázsa aldrinos szuperfoszfá­tot, 340 mázsa Hungária L 7-e> és 737 mázsa Hungária Kedden délután helyi idő szerint 16.00 órakor megkez­dődött a taskenti csúcstalál­kozó, amelyet Koszigin szov­jet miniszterelnök kezdemé­nyezésére hívtak össze. Koszigin szovjet miniszter­elnök . üdvözölte a találkozó részvevőit és kifejezte meg­elégedését, hogy a két nagy ázsiai ország vezetői elfo­gadták ajánlatát és eljöttek Taskentbe, hogy közvetlen megbeszéléseken keressék az India és Pakisztán között fennálló konfliktus rendezé­sét. a két ország kapcsolatai­nak megjavítását. . A szovjet miniszterelnök ki­jelentette, hogy amikor a szovjet kormány ’■ ezt a találkozót indítvá- j nyozta, kizárólag a pákisz- ; tani és az indiai nép iránti ' barátság és az a törekvés lebegett szeme előtt, hogy 1 hozzásegítse a két nagy ázsiai népet a béke útjai­nak kereséséhez, a háború­val járó áldozatok és nél­külözések elkerüléséhez. A taskenti találkozó fordu­latot hozhat Pakisztán és In­dia kapcsolataiban. „Feltéte­lezzük, hogy mindkét ország vezetői e törekvéssel érkez­Í tek Taskentbe” — mondotta Koszigin, majd így folytatta: — Természetes, hogy egyet­len találkozó során esetleg nehéz lesz megtalálni min­den kialakult probléma meg­oldását. De fontos a rendezés útjainak megállapítása, a bi­zalom és a kölcsönös megér­tés légkörének megteremtése, nemkülönben a rendezést ma még gátló' kérdések megoldá­sa. Ez fontos lépés lenne elő­re, s minden jóakaratú em­berrel együtt reméljük, hogy Ajub Khán elnök és Sasztri miniszterelnök erőfeszítéseket tesz e lépés megtételére. Koszi gin hangoztatta, hogy az indiai—pakisztáni kap­csolatok jövője e két or­szágtól függ, attól, hogy készek-e jóindulatot, kölcsö­nös megértést és a pozitív eredmények kivívásában szívósságot tanúsítani. A szovjet kormány minden eszközzel elő fogja segíteni e nemes célok megvalósítá­sát és kész jószolgálatokat tenni a találkozó sikeres lebonyolítása végett. reménnyel követik az elnök és a miniszterelnök találko­zóját. Hisznek a pakisztáni és az indiai vezető államférfiúi bölcsességében, sikert kíván­nak a taskenti találkozónak, jó híreket várnak Taskentből. A szovjet miniszterelnök után Sasztri indiai miniszter- elnök mondott beszédet. Kö­szönetét fejezte ki a szovjet kormánynak, hogy lehetővé tette a találkozó összehívását. Ennek a találkozónak je­lentős eredménye lenne az — mondotta többek között Sasztri —, ha megegyeznénk abban, hogy vitás kérdéseink meg­oldásában lemondunk az erőszakról... Természete­sen megvitathatunk más kérdéseket is — jelentette ki Sasztri és hozzáfűzte, hogy Indiának és Pakisz­tánnak nem egymás ellen kell harcolnia, hanem együtt kell küzdenie mindkét or­szág közös súlyos problé­máinak megoldásáért: a nyomor, a betegség és a tudatlanság felszámolásáért. Ajub Khan pakisztáni el­nök beszédében történelmi je­lentőségűnek mondotta ezt a találkozót, amelyen, úgymond „reméljük, megtaláljuk a megértésen, jóakaraton és együttműködésen alapuló jö­vőhöz vezető utat”. A maga részéről szintén köszönetét mondott a szovjet kormány­nak, hogy kezdeményezésére lehetővé vált a találkozó ösz- szehívása. Kijelentette: „azzal az elhatározással jöttünk ide, hogy ellentéteinket békés, igazsá­gos, tisztességes alapon oldjuk meg. Békében kell élnünk, hogy fel tudjuk szá­molni a gyarmati rendszer szörnyű örökségét és meg­nyithassuk népeink számá­ra a boldogság és a hala­dás útját”. Emlékeztetett arra, hogy Pakisztán az ENSZ-ben meg nem támadási szerződést aján­lott fel Indiának, ha megol­dódik a két országot egymás­sal szembeállító alapvető probléma. Befejezésül Ajub Khan biz­tosította a találkozó részve­vőit, hogy a maga részéről megtesz mindent a ‘ békés együttműködés érdekében. A pakisztáni elnök beszéde után Koszigin bejelentette, hogy a keddi ülés ezzel véget is ért, Sasztri és Ajub Khan együtt távozott az ülésterem­ből és körülbelül 15 percig beszélgetett egymással. L 2-es talajfertőtlenítő szert értékesítettünk. A különféle vegyszeres nö­vényvédő szerekből elegendő mennyiségben áll a vállalat rendelkezésére és az igénye­ket ki tudja elégíteni. Azon­ban javítani kell a jövőben a háztáji gyümölcsösök és szőlők növényvédelmét, saj­nos, egyes gazdák nem sokat törődnek ezzel, és így veszé­lyeztetik a szomszédos szőlő- és gyümölcstelepitéseket. Mint a vállalattól meg­tudtuk, a műtrágyát és az igé­nyelt növényvédőszereket egész évben folyamatosan szállítják. Céljuk az, hogy mi­nél nagyobb hatásfokú szere­ket biztosítsanak a megren­delőknek, ezáltal tovább csök­kentsék a mennyiséget, s ez­zel párhuzamosan a szállító eszközök igénybevételét is. Mindazok, akiknek becses a béke, nagy figyelemmel és A havannai értekezlet folytatta munkáját Az afrikai, ázsiai és latin- amerikai népek első szolida­ritási értekezletén, amelyet hétfőn este nyitottak meg a Habana Libre Hotelben, ösz- szesen hatszázan vesznek részt: 430 küldött (187 ázsiai, 131 afrikai és 112 latin-ame­rikai), 60 megfigyelő (a Béke Világtanács, a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség, a Szakszervezeti Világszövetség, valamint más demokratikus nemzetközi szervezetek és az európai szocialista országok képviselői) és több mint szá2 meghívott vendég. Az előkészítő bizottság ál­tal összeállított napirend négy nagy csoportja oszlik: A Wofatox vegyszert leltároz za az osztály vezető raktárosa 1. Az imperializmus, a gyarmatosítás és az újgyarmato­sítás elleni harc* kérdései; 2. A három kontinens egyes országaiban folyó imperia­listaellenes harc konkrét formáival összefüggő problémák; 3. Az afroázsiai és latin-amerikai népek imperialistaelle­nes szolidaritása gazdasági, szociális és kulturális téren; 4. Az ázsiai, afrikai és latin-amerikaj népek erőfeszítései­nek szervezeti és politikai egyesítése a nemzeti független­ségért, az újjáépítésért, a felvirágzásért és a békéért vívott közös harcban. Az értekezlet hétfői meg­nyitó ülésén beszédet mondott Osvaldo Dorticos kubai elnök. Dorticos beszédének elhang­zása után olvasták fel az ér­tekezlet részvevőihez intézett üdvözlő táviratokat' Brezs- nyev és Koszigin, Ho Si Minh, Csou En-laj, Kim ír Szén, Walter Ulbricht, Cedenbal és Nasszer üzenetét. Az Egyesült Arab Köztársaság elnöke egye bek között javasolta, hogy az afrikai, ázsiai és latin-ameri­kai népek második szolidari­tási értekezletét Kairóban tartsák. Djakarta! TASZSZ- jelentés szerint Sukamo in­donéz elnök is köszöntötte a konferenciát. Ez után hallgatták meg a résztvevők Juszef Esz Szibaj­nak, a Nemzetközi Előkészítő Bizottság nevében megtartott politikai beszámolóját. A beszámoló hangsúlyozza, | hogy még egységesebbé kell , tenni az imperialistaellenes j erőket, meg kell erősíteni | Ázsia, Afrika és Latin-Ameri- ! ka, valamint a világ összes i egyéb haladó erőinek szolida- I ritását. tekintettel az imperia- I lizmus fokozódó agresszivilá- ! ára. A népek szolidaritása új | szakaszba, a három földrészt átfogó szolidaritási mozgat m ! megteremtésének szakaszába ! lépett — állapítja meg a le­számoló. amely nagv figyel­met szentel a Vietnam és Do­minika ellen, valamin* mis szabadságukért küzdő orszá­gok ellen elkövetett amerikai 1 agresszió elhárításának. Az első plenáris ülés a há­rem kontinens himnuszával | ért véget, amelyet külön az értekezlet alkalmára írtak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom