Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-30 / 25. szám
Vihar az Andokban A latin-amerikai parasztok harca baltát, ebben a pillanatban eldördült a puska, a férfi hanyatt vágódott, azonnal meghalt. A vizsgálatkor a fiatalabb csősz, akinek puskájából a végzetes lövés eldördült, azt vallotta: önvédelemből használta a fegyvert. mert az áldozat baltával támadt rá. A rendőrségnek azt kellett kiderítenie: a vallomás megfelel-e a valóságnak? A nyomozásba bekapcsolódott Krebs Sándor r. őrnagy, a Belügyminisztérium bűnügyi technikai osztályának fegyverszakértője — a múzeumban kiállított nem egy dokumentum vizsgálati közreműködője. A perdöntő tény ebben az esetben a lövés távolságának meghatározása volt. Ha a lövés nem közelről dördült el, akkor nem igaz a gyanúsított állítása, hogy baltától fenyegettet- ve, közvetlen életveszélyben, önvédelemből használta fegyverét. A lövés távolságának megállapításakor három eset lehetséges: rászorított, közeli és távoli lövés. Az első 1 esetben a fegyver csöve hozzáér a test- | felülethez, ezt azonnal bizonyítja az úgy- , nevezett „márkanyom”. Ha közeli a lövés: j a bemeneti nyílás körül füst és lőporszemcsét lehet kimutatni, s a szakértő azonnal tudja: a lövést 30—80 centiméter távolságból adták le. A harmadik feltételezésnél ezek a nyomok egyáltalán nem szerepelnek, bizonyítva, hogy a lövés távoli volt. ,Ez esetben pedig önvédelemről természetesen szó sem lehet. A fegyverszakértő vizsgálatai a csősz vallomását igazolták: bebizonyította, hogy közvetlen közelből, tehát a baltás támadótól védekezve jogosan használta fegyverét. A vizsgálati anyagot a bíróság is elfogadta: a vádlottat felmentették. Az „eltüntetett” címzés „Ki a gyilkos?” — A Televízió leg- utóbbi filmsorozatában „a nyomok a hetedik mennyországba■ vezettek”. A nyomok ... A bűnüldöző szerveknek egy sor technikai felszerelés áll rendelkezésre, hogy belőlük olvashassanak és a gyilkost minden kétséget kizáróan megtalálhassák. Ezek egy részéi mutatja be a budapesti bűnügyi múzeumnak nemrég elkészült technikai osztálya. A „régi szép időkben”, 1907-ben Budapest közelében. Albertirsa és Dánospuszta Között a Szarvas csárdában bestiális rablógyilkosság történt. Az áldozatok: a csárda tulajdonosa, Szarvas István, felesége, lányuk, Margit, valamint a csárda alkalmazottja. Tabányi Pál kocsis. Több tucat detektív és mintegy száz csendőr érkezett a helyszínre. Az első vallomások arra utaltak, hogy aznap cigányokat láttak a csárda felé. „Vérükben van a gyilkolás ösztöne” — uszítottak az újságok. Más sem kellett, a csendőrök több mint 20 000 cigányt fogdostak össze, kínozták, éheztették őket. A magyar bűnügyi történetben először ekkor alkalmazták az ujjlenyomat-vizsgálatot. De mielőtt még — a kezdetleges technika alapján — bármiféle eredményt értek volna el, a kínzások és éheztetések következtében „vallottak” a gyanúsítottak — egymásra. A per során az egyik ügyvéd a következőket mondotta: „A tisztelt bíróság is, a tisztelt ügyész úr, de még az esküdt urak Is e hetekig tartó tárgyaláson folyton a nép íajhibáit próbálták kidomborítani. Az egész vád nincs konkretizálva, hanem csupán általánosságokban hangzik: a cigányok tették. A perben semmi tárgyi bizonyíték nem támogatja a vádat...” A védőbeszéd néni talált megértésre, s holott csak egyedül Balogh Tuta esetében bizonyosodott be úgy- ahogy a vád, a bíróság hat halálos ítéletet hozott. A tárgyalás 46 napig tartott, de a korabeli dokumentumokból az tűnik ki; az ítélet napján talán már a bíróság sem volt meggyőződve arról, hogy valóban az elítélt cigányok-e a gyilkosok. Lehet, ártatlan emberek kerültek a bitóra... A bűnügyi technika azóta nagyot fejlődött Nem egy esetben döntő bizonyítékot produkál a gyanúsított ellen, vagy javára. ’•Írnek a technikának a fejlődését mutatja b' szakszerű és szemléltető módon Budapesten a Mosonyi utcai bűnügyi múzeum. Tablók, vitrinek, dokumentumanyagok érdé1 kés és tanulságos látnivalót nyújtanak — nem a nagy nyilvánosság számára —, hanem elsősorban a bűnüldözéssel foglalkozó szervek dolgozóinak képzésére. A sok érde- V- csak néhányat. On vedelem vagy gyilkossá;* ? Egy dunántúli faluban almaérés idején két csősz őrizte a gyümölcsöst: az idősebbnek csak baltája, a fifltnlnbbnak vadászfegyvere is volt. Esteledett, amikor az tdősebb csősz egy almafán két férfit vett észre A fiatalabb is odasietett, el akarták venni a két férfitől a zsákot. Szóváltás, majd dulakodás támadt, az egyik almatolvaj elragadta a A múzeumban egy vitrin mellett keksze« doboz áU. Eredeti dokumentum. Egy budapesti vasúti aluljáróban ebbe a dobozba ' csomagolva csecsemőholttestet találtak. A doboz tetején plvasha-tatlan kivakart írás volt. A következtetés: valakinek valamit küldtek a dobozban, az illető címe volt rajta, s ezt akarta kivakarni a doboz felületéről. A technika'•ismét nyomra vezetett: színszűrők alkalmazásával kimutatták az írást: Lapadu Aranka.t Lapadut megtalálták és bebizonyosodott: megölte csecsemőjét. Külön részleg foglalkozik írásszakértők tevékenységével, s az egyik dokumentum ' pécsi vonatkozású. 1964-ben ismeretlen tét- . tesek betörtek a pécsi Vasutas Kultúrott- honba, egy íróasztalt feltörtek és 1440 forintot vittek eb „Köszönjük” — írták egy cédulára, talán arra gondolva: ezzel semmi nyomot nem hagytak maguk mögött. Tévedtek. A kis cédula — amely szintén eredetben itt látható — alapján a gyanúsítottak köréből az írásszakértő hitelt érdemlően bebizonyította: ki a tettes! Egy zománcdarab nyomra rezei A lakkok, festékek vizsgálata is hozzájárulhat bizonyos bűntények kiderítéséhez. { A Váci úton éjjel egy nőt találtak holtan, j Szakértőik megállapítása szerint: gépjármű ütötte el. A nő hajában kék színű, lencse nagyságú lakk, illetve zománcdarabkát vet- ' tek észre, feltehetően az őt elütő gépjármű- , ről valót. A parányi zománcdarabkából a , technika segítségével megállapították, hogy teherautóról származhat. Következő lépés: milyen teherautók jártak éjjel a Váci úton? Kiderült: az ÉPFU Skoda kocsijai szállí- 4 tottak cementet Vácról ezen az úton. Valamennyi kék színű Skodáról mintát vettek, megvizsgálták a aomác rétegződését, s az egyik keresztmetszet megegyezett a nő hajában talált zománcéval! A vitrinben kitűnően lehet látni — színes felvételek alapján — a keresztmetszet azonosságát. Milyen nyomokat hagynak a fában a különböző nagyságú és élességű balták — a zárakon, lakatokon feszítés vagy vágás következtében keletkezett nyomok — mind tanulságos látnivaló. A múzeum szemléltető anyagához kis makettok is tartoznak — egy- egy bűntény, vagy szerencsétlenség pontos másolatai. Az egyik makett például azt mutatja, amikor két vadász mintegy 30—40 méter távolságban egymással párhuzamosan haladt. Egy szarvas futott el köztük — villany bekapcsolásával kis .sínen „fut” a szarvas — hirtelen mindketten lőttek, de az egyik vadász sajnos a szarvas helyett társát talátla el. — a lövés halálos volt. A múzeum kiállított tárgyai meggyőzik a látogatót: a bűnüldöző szervek kitűnő technikai felszereléssel vannak ellátva, s a műszerek, vegyszerek megkönnyítik az igazság kiderítését, a bűnös megtalálását, de hozzájárulnak ahhoz i*. hogy az ártatlan emberek tisztázhassák magukat a gyanúsítás alól Garay Ferenc Fiatal parasztiegény feszülten figyel. Nem az eke szarvát fogja: puska van a kezében. Gondosan kémleli a kék eget, a közeledő helikoptereket Légcsavarjuk már a völgy bejárata fölött kelepel. Emberek ugranak ki belőlük: ejtőernyők kupolája nyílik ki az égen. Kis idő múlva a lövöldöző katonák áttörnék a sűrű cserjén... A kolumbiai hadsereg — a „partizán-ellenes harcra” különlegesen kiképzett észak amerikai ,t,anácsadók” vezetésével — hadat visel a kolumbiai parasztok ellen, akik földjüket, kunyhójukat védelmezik a föl d bi rtoko6ok- tól és zsoldosaiktól. A parasztfelkelések Latin- Amerika jelentős vidékeire kiterjednek. Fegyveres ösz- szetűzésekról érkeznek hírek Kolumbiából, Peruból és Venezuelából. A paraguayi és guatamalai hazafiak már évek óta partizánháborút folytatnak. Latin- Amerikában a földbirtokosok két százaléka a megművelt földek 70 százalékát tartja a kezében! Brazíliában például vannak olyan nagybirtokok, melyek meghaladják olyan európai országok területét, mint Belgium vagy Hollandia, s ugyanakkor a parasztok mii lióinak még nadrágszíj- parcella sem jut; a szó szoros értelmében a napú bablevesért dolgoznak a nagybirtokokon. Egyes parasztvidékeken kétségbeejtő a nyomor. Brazília északkeleti részén más híján pókokat és hangyákat esznek az emberek, átlagos életkoruk nem haladja meg a 30 évet. Az iskoláskorú gyerekek ■ közül csak minden ötödik tanul: a gyerekek négyötöde írástudatlan marad. Még az United States News and World Report című folyóirat is beismeri, hogy bár Brazíliában a múlt században eltörölték a rabszolgaságot, ez nem hozott lényeges változást a parasztok helyzetében, különösen a partmenti cukornád-termő vidékeken. Ecuadorban a pa rasztok millióinak sor^a függ a megművelt földek 65 százalékát kezében tartó 240 nagybirtokos szeszélyétől. A parasztok, különösen a fiatalok, mind kevésbé törődnek bele abba az életmódba, amelyben a reakciós tábornokokkal összefogó nagybirtokosok tartják őket. Különösen kiéleződött a harc Kolumbiában, ahol a katonák tízezreit küldik harcba a parasztok önvédelmi egységei ellen. A kormány büntető századai napalm-bombákat, repülőgépeket, lángszórókat, sőt — himlő-bacilusokat használnak, de a parasztok nemcsak, hogy ellenállnak, hanem ellentámadásba mennek át! Nem csekély szerepet játszik e harcban a munkás- osztály, a diákság és valamennyi demokratikus erő szolidaritása. A múlt nyáron 25 000 kolumbiai diák sztrájkot hirdetett, tiltakozásul az országban uralkodó reakciós önkény ellen. Peruban a diákok az indián parasztokkal együtt felvonulnak a földbirtokosok {anyái elé, s visszakövetelik a földeket. amelyeket törvénytelenül elvettek az indián közösrégektől. Cuzco város környékén a diákok a fiatal parasztokkal együtt verik vissza a katonák és rendőrök támadásait, ha azok meg akarják szállni a földeket. A brazíliai parasztok évek óta harcolnak a földreformért. Mozgalmuk különösen nagy lendületet kapott az ország északkeleti részén. „Parasztszövetségeket” alakítottak, amelyek megszervezték a cukornádültetvények napszámosainak tüntetéseit, sztrájkjait jogaikért, s tiltakozásul a föld- birtokosok önkénye ellen. A 1 reakciós tábornokok most igyekeznek elfojtani a jogaikért küzdő parasztok moz galmát: a „parasztszövetségeket” feloszlatták, vezetőiket bebörtönözték. Utóbbiak közül többen merénylet áldozatául estek. A latin-amerikai falvakból tehetséges forradalmi vezetők kerülnek ki, akik nevét szárnyára kapta a hir nemcsak hazájukban, hanem távoli országokban is. A guatemalai partizánok főparancsnoka egy parasztember fia, Marco Antonio Don Sosa. Nem sokkal több, mint 20 esztendős, de nagy tekintélye van hazájában, a forradalmi beállítottságú városa és falusi tömegek körében egyaránt. A parasztifjúság kitűnő vezetője volt Venado Laoi- sa, akit a reakciósok vadállati kegyetlenséggel meggyilkoltak. Venacio Laoisa — indián. Már tízéves korától részt vett a forradalmi pargsztmozgalomban, s húszesztendős korában az egyik partizán szakasz vezetője volt. A földbirtokosok 1963. szeptember 26-án Tolina megyében agyonlőtték a parasztok és indiánok mozgalmának 16 vezetőjét. A véres leszámolásra válaszul Laoisa és bajtánsai megszervezték a „Szeptember 26” elnevezésű partizán- mozgalmat. A fiatal parasztok nagy lelkesedéssel százával álltak a mozgalom zászlaja alá, s c mozgalom jelentős erővé lett. A földjükért harcoló parasztok nemcsak a helyi reakciósokkal kerültek összeütközésbe, hanem a Latin- Amerikában sokmillió hektárt kezükbe kaparintó és koncessziójukká tevő hatalmas jenki monopóliumokkal is. A földrész különböző orságaiban az „olajkirályok”. a „rézbárók” és „cukor- mágnások” gyakran óriási területet hagynak parlagon: ugyanakkor a földnélküli parasztok nyomorban és Ínségben élnek. Mind erősebben zúg a vihar az Andok felett. Eljön az a nap, amelyen a földrész parasztjai megszerzik jogukat a földhöz, a kenyér hez, a szabadsághoz. MAGYAR KÍSÉRLETEK A SZÍNES TELEVÍZIÓVAL A Budapesti Műszaki Egyetem Vezetéknélküli Híradástechnikai Tanszékének speciális kutatócsoportja négy évvel ezelőtt kezdett foglalkozni a színes televízióval. A kísérletek célja, hogy megfelelő szakembergárdát képezzenek a jövendő magyar színes televízió közvetítéshez, kidolgozzák a színes vevőkészülékek gyártásához szükséges speciális mérőműszereket. A négy évi kísérletsorozat egyik eredménye, hogy elkészült az első magyar építésű színes, — vételre alkalmas készülék A magyar szakemberek francia és szovjet tapasztalatokat felhasználva, a Secam rendszerű kép-átvltcl technikával kísérleteznek. Hamarosan elkészül egy újabb fajta, a korábbiaknál lényegesen nagyobb teljesítményű magyar gyártmányú vevőkészülék is. EGY RENDFI.ET MARGÓJÁRA Mondja, ón nem kaphatnék ebből három darabot? (Mészáros András rajza)
