Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-30 / 25. szám

m*. JAKTTAR M. napló 3 Befejezte munkáját as országgyűlés (Folytatás a 2. oldalról.) világ minden táján jól teszik, ha ezekre a nyilatkozatokra fel­figyelnek, mert ezek az em­beriség jövőjének az útját egyengetik. A Magyar Népköztársaság küldöttei jelen voltak a kon­ferencián megfigyelői minő­ségben, s kormányunk nagy figyelmet fordít a konferencia határozatainak gondos vizs­gálatára. Manapság amikor a föld­kerekség izgató kérdéseiről beszélünk, Európáról majd­nem meg lehet feledkezni. Európáról, amely évszázado­kon, sőt évezredeken át a világtörténelem eseményeinek döntő jelentőségű forrása volt. Innen indultak el a ró­mai hódítók, a gyarmatosítók névadói. És innen indult ki a gyarmati elnyomás a mai nemzedék számára elképzel­hetetlen kegyetlenségeivel, a rrbszolgakereskedelem, a két ■ ;’ágháború, s itt fogant meg' h fasiszta elnyomással együtt •' gázkamrák gondolata. De rnen indult ki sok szép is, ami nemes és forradalmi az emberi gondolkodásban. An­nak ellenére, hogy valójában ma is Európában van a két szembenálló társadalmi s ha­talmi rendszernek az a fő frontja, ahol a legkönnyeb­ben vezethet a legkisebb in­cidens is a termonukleáris háborúig, a földkerekség sok más táján mozgalmassá vált események következtében Eu­rópa neve majdnem kiesik a nemzetközi viták szóhaszná­latából. A diplomáciai és katonai szakértők azonban tudják, s a közvélemény az ilyen esetek­ből, mint a négy atombomba „véletlen”, leesése a spanyol tengerpartok táián. riadtan eszmél rá. hogy az atomhá­ború veszélyének fő csírái Európában vannak. Norvégiá­tól, Izlandiéi, Skóciától, a Né­met Szövetségi Köztársasággal együtt egy sor országon át Törökországig, egész Európa roskadozik s tenger és óceán tajtékot ver az Egyesült Ál­lamoknak, mint termonukleá­ris nagyhatalomnak a jelen­lététől. podás alapján hivatalos ke­reskedelmi képviselete műkö­dik Budapesten, s nekünk is hasonló képviseletünk van Frankfurtban. Egyes jelek sze­rint az NSZK kormánya ezt! a képviseletet szeretné erede- I ti megállapodásunk kereteit meghaladó feladatokra hasz­nálni. Világos, hogy a tevé­kenységi kör bővülésére csak új, megfelelő megállapodás alapján van lehetőség. Kontinensünk biztonsága és jövője Európa kérdéseinek megöl dása nemcsak egyszerűen eu­rópai ügy. hanem kihat az egész világhelyzetre. Kormá­nyunk érdeklődéssel tanulmá­nyoz minden javaslatot, s ma< ga is kész résztvenni ilyen ja­vaslatok kidolgozáséban, ame­lyek az összeurópai együttmű­ködésre, a Duna-völgyi orszá­gok közös felelősségére és a közép-európai nemzetközi kap­csolatok erősítésére irányul­nak. Komoly figyelmet fordítunk és megbecsüljük azokat a finnországi kezdeményezése­ket, amelyek Észak-Európa biztonsága garantálását mun­kálják. A francia külpolitikai törekvések között az európai Európa jelszavára azért te­kintünk gondos figyelemmel, mert a különböző rendszerű európai országok együttműkö­désében a magyar nép és a vi­lág minden békeszerető népe legszentebb ügyei érvényesü­lésének lehetőségeit látjuk. Európa biztonsága és jövője, végeredményben az egész nemzetközi helyzet szempont­jából döntő kérdés a Német Demokratikus Köztársaság el­ismerése. Európa nyugati or­szágai is végeredményben a Német Demokratikus Köztár­saságnak köszönhetik békéjü­ket. Minden olyan nyugati manipuláció, amely a Német Szövetségi Köztársságnak az össznémet nép képviseletére való törekvését és a militaris­ta ambícióit táplálja, növeli a veszélyt nemcsak Európa, ha­nem az egész világ békéje el­len. Viszont minden megnyi­latkozás és intézkedés a nyu­gati hatalmak részéről, amely növeli kapcsolataikat a Ne­met Demokratikus Köztársa­ság iránt, az európai és álta­lában az egész világra kiter­jedő béke és biztonság ügyét szolgálja. Ezért tett a Magyar Népköztársaság újabban dip­lomáciai lépéseket egyes nyu­gat-európai országok kormá­nyai felé a Német Demokrati­kus Köztársaság kormányának képviseletében az európai biz­tonság kérdései rendezésire vonatkozó NDK-javaslatok át­adásával és támogatásával. Két világrendszer választóvonala A két világrendszer válasz­tó vonala Európán vonul vé­gig. A szocialista országok ha­tárain élő kapitalista országok Norvégiától Törökországig jól teszik, ha élnek azzal a gaz­dasági és államközi kapcsola­tokban jelentkező lehetőség­gel, amelyet a szomszédos szo­cialista ország nyújt. Mint kö­zép-európai ország, különös fi­gyelmet fordítunk a kapcsola­tok fejlesztésének itteni lehe­tőségeire. A Német Szövetségi Köztársaság, Ausztria és Olasz­ország a szocialista országok­hoz fűződő kapcsolataik he­lyes, a kölcsönös érdekeket tiszteletben tartó bővítésével, sokat tehetnek a nemzetközi helyzet javításáért. Ausztriával a mi kapcsola- latadnk 1964—65 év forduló­ján valóban örvendetesen fej­lődtek a példaszerű jószom­szédi, baráti viszony irányá­ban. Azóta látványos esemé­nyek nem voltak. De az akkor elért eredmények megszilárdí­tásán mind a két fél gondo­san munkálkodik, s egyúttal a további lépéseik lehetőségeit tanulmányozza. Az valószínű, hogy a márciusi ausztriai vá­lasztások után az államköd és kormányközi kapcsolatok fejlesztésének újalbb alkalmai adódnak. A Német Szövetségi Köztár­saságnak államközi megálla­Az Amerikai Egyesült Ál­lamok vezetői az utóbbi idő­ben újra tettek nyilvános ál­lásfoglalásokban utalásokat ar­ra, hogy a kelet-európai szo­cialista országokkal javítani akarják kereskedelmi kapcso­lataikat. A délkelet-ázsiai kon­fliktus természetesen az ilyen lehetőségeket is beárnyékolja. De feltételezve a délkelet­ázsiai kérdések tárgyalásos rendezésére irányuló törekvé­sek sikerét, világos, hogy a magyar—amerikai viszony nyitott kérdéseinek a megol­dása valóban csak akkor ala­kulhat ki a maga teljessé­gében, ha a kereskedelmi kap­csolatok terén meglevő disz­kriminatív intézkedések felol­dása megtörténik. Népköztársaságunk a vitás kérdések tárgyalásos rendezé­sére az imperialista támadá­sok, háborús veszélyek megfé­kezésére irányuló törekvések támogatásával a nemzetközi légkör javítására, a békés egymásmelleit élés politikájá­nak érvényesítésére minden adódó lehetőséget felhasznál. Ez felel meg a magyar nép alapvető érdekelnek, a nem­zetközi béke és biztonság ügyének, a szocializmus világ­méretű győzelme munkálásá- nak. örömmel mondhatom, hogy ezeknek a külpolitikai törek­1 ' vésőknek vannak szép ered­ményei. Hazánk nemzetközi kapcsolatai valóban jól és egészségesen fejlődnek. Bizto sak lehetünk afelől, hogy az itthoni eredményekre épülő külpolitikai tevékenységünk a jövőben is hasznos eredmé nyékre vezet. Elmondhatom az országgyű lésnek, hogy munkatársaim mai együtt nagy megtisztelte­tésnek és örömnek tekintjük, hogy népünk, szocialista ha zánk képviseletében a nem­zetközi élet porondján népünk és a népek boldog békés jövő­jének ügyét szolgálhatjuk. A takarékosság nagyon szi­gorú szempontjai szerint ösz- szeállítva a költségvetés a kül­ügyi tárca szükségleteiről gondoskodik. Tudatában va­gyunk annak, hogy nem olcsó ez a külügyi szolgálat, sok bányász, sok esztergályos, sok mérnök, sok paraszt sok dol­gozó magyar sok munkájára van szükség ahhoz, hogy nem­zetközi szolgálataink feltétele­it biztosítsuk, éppen ezért meg is becsüljük a diplomá­ciai szolgálatra fordított anya­gi áldozatokat s igyekszünk népünk legjobb javát szolgál ni. Kérem az országgyűlést, tisz­telt képviselőtársaimat, hogy a benyújtott költségvetést része­sítsék támogatásikban. Szünet után Vass Istvánná elnöklésével folytatódott a ta­nácskozás, s Bíró József kül kereskedelmi miniszter emel­kedett szólásra. Bíró József: Sok még a kiaknázatlan tartalék — Külkereskedelmünk köz­vetlen részesedése az 1966. évi költségvetésből — különö­sen az ipari, termelő tárcák­hoz hasonlítva — csekély — mondotta —.- Jelentősége, a népgazdaság életében elfog­lalt helye, súlya és hatása azonban sokszorosa ennek. A külkereskedelmi forgalom aránya nemzeti jövedelmünk több mint 35 százalékát teszi ki, s a gazdasági és kereske­delmi kapcsolatok útján, ezek erősítésével, fejlesztésével be­kapcsolja hazánkat a nemzet­közi munkamegosztásba. Mint közvetítő pedig a békés egy­más mellett élés politikájának gyakorlati megvalósítását szol­gálja. Beszámolt arról, hogy 1965- ben az előirányzottnál kedve­zőbben alakult a nemzetközi áruforgalmi egyenlegünk. A tervezett 54 millió devizafo­rint helyett mintegy 880 mil­lió devizaforintos többlettel zártuk az esztendőt. Ez magá­tól értetődően kedvező hatás­sal volt az ország nemzetközi fizetési mérlegére. A miniszter a továbbiakban rámutatott, hogy 1966-ban a múlt évinél is nagyobb fel­adatok állnak a külkereskede­lem előtt. Megoldásukhoz azonban kedvezőbbek a felté­telek, mint korábban voltak. Tovább növekszik az ipari tárcák és vállalatok érdekelt­sége a külföldi szállítási köte­lezettségek teljesítésében. Ter­ven felüli létszámot, bérala­pot és importot biztosítanak azoknak a vállalatoknak, amelyek túlteljesítik export- elöirányzataifcat. Ez a meglevő kapacitások helyes kihaszná­lásával lehetővé teszi a fize­tési mérleg további javítását. Bíró József elmondta, hogy hazánk külkereskedelmi for­galmának 70 százaléka a szo­cialista országokkal bonyoló­dik le. Az 1966—1970. évre megkötött hosszúlejáratú meg­állapodások a forgalom mint­egy 70 százalékos növekedését teszik lehetővé, s ugyanakkor biztosítják a termeléshez szükséges nyersanyagot és fél­készárut. Kedvezően alakul a szocialista országokkal folyta­tott kereskedelem struktúrája is, mert zömében a szocialista országokból, s köztük is első­sorban a Szovjetuniótól kap­juk az iparunk számára nél­külözhetetlen nyersanyagokat. Ugyanakkor viszont készárut exportálunk. A Szovjetunió­ból például 1964-ben körülbe­lül 7 millió tonna volt a be­hozatalunk és mintegy 600 000 tonna a kivitelünk. A miniszter nyomatékosan aláhúzta: — Az is növeli a szocialis­ta országokkal folytatott ke­reskedelem előnyeit, hogy nem vagyunk kitéve a tőkés piac ingadozásainak, stabil, megfelelő árakon bonyolódik a forgalom. Ez mind a külke­reskedelem. mind a termelés zavartalanságát, tervszerűsé­gét is biztosítja, — majd így folytatta: — Tovább erősödtek gazda­sági kapcsolataink — az el­múlt három évben megkétsze­reződött forgalom — a fej­lődő országokkal, amelyek szí­vesen látják, jól hasznosítják a magyar ipar termékeit. Hazánk megfelelő hitelekkel segíti a forgalom lebonyolítá­sát s ugyanakkor nyersanya- | gokat, mezőgazdasági termé­keket és egyéb árucikkeket vásárol. A miniszter a továbbiakban azokkal a kísérletekkel, törek­vésekkel foglalkozott, ame­lyek a termelés és az értéke­sítés közös érdekeltségének megteremtését, az export fej­lesztését, növelését szolgálják. Beszámolt arról, hogy a Mi­nőségi Cipőgyárban, ahol az eddigi mutatók és tervelő­irányzatok alapján nem tud­ták kielégíteni a külkereske­delem igényeit, 1966-tól új gyakorlatot honosítottak meg. A Könnyűipari Minisztérium egyetértésével szakítottak az eddigi merev megkötöttségek­kel és az átlagosnál 10 száza­lékkal nagyobb ráfordítással több mint 200 000 pár cipőt készítettek a közelmúltban külföldi cégek megrendelésé­re; A befektetés, a többlet azonban sokszorosan megté­rült, mert a korábbinál 50 százalékkal nagyobb nyereség­gel értékesítették a cipőket, A Pannónia Szőrmeárugyár- ban 3 millió devizaforintos megtakarítást értek el azzal hogy lemondtak a háromhó­napos nyersbőrkészletről, akkor töltötték fel újra a rak­tárakat, amikor csökkent a vi­lágpiaci ár. Az ösztönzési rendszer ered­ményeként olyan termékek gyártására rendezkedtek be, amelyek külföldön is kereset­tebbek és kisebb forintráfor­dítás mellett nagyobb deviza- bevételt biztosítanak. — Mindez azt bizonyítja, hogy sok még a kiaknázatlan tartalék, s ha következetesen továbbhaladunk a megkezdett úton, a külkereskedelemben is újabh eredmények egész sorára számíthatunk. Ezért bí zom abban, hogy nemcsak tel­jesítjük, hanem túl is teljesít­jük az 1966. évi külkereske­delmi tervet. Kérem az or­szággyűlést, hogy a költség- vetés tervezetét fogadja el, — fejezte be beszédét Bíró Jó­A felszólalásokra dr. tímár Mátyás pénzügyminiszter vá­laszolt. Hangoztatta, hogy az idei állami költségvetés vitá­jában rendkívül sok hasznos észrevétel, figyelemre méltó javaslat, indítvány hangzott cl. Ezeknek vizsgálatát a kor­mány munkaprogramjába ik­tatja és az illetékes főhatósá­gok behatóan elemzik. Az országgyűlés az 1966. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általános­ságban és részleteiben, az ere­detileg beterjesztett végös­szegekkel — a terv- és költ­ségvetési bizottság módosító javaslataival — egyhangúlag elfogadta. Az ülésszak az el­nöklő Vass Istvánné zársza­vával ért véget. F élk észü ltu n k minden eshetőségre Tájékoztató a vízügyi szervek téli munkájáról, a várható ár- és belvízhelyzetrül A napi sajtó, a rádi és a televízió részletesen beszámol a változó téli időjárás követ­kezményeiről. Zajlik a Duna, Jugoszláviából kapott hírek szerint a Vaskapunál már jég­torlaszok is keletkeztek, s ná­lunk is, a déli országhatártól felfelé kb. 100 km hosszúság­ban áll a jég. Ha folytatódik a hideg, a Duna teljes beál­lására lehet számítani. A Ti­szán és a mellékfolyókon tel­jes a jégtakaró, • itt már nincs zajlás. Az ország egész terü­letét 30—40 centiméter vas­tag hó borítja és a hegyvidé­keken a közel egyméteres hó- réteg sem ritkaság. Érthető tehát, hogy nem­csak a vízügyi hatóságok, ha­nem a megyék illetékesei is élénken figyelik az abnormá­lis időjárás hatásait. Az Or­szágos Vízügyi Főigazgatóság Alkotmány utcai központjában szorgos munka folyik. Ez az a szerv, amelynek nyugodt, kedvező időjárási viszonyok esetén is készenlétben kell lennie arra, hogy a következő hetekben, vagy napokban az időjárás helyzetben és a víz­állásokban kedvezőtlen válto­zás történik: Jeges árvíz jelenleg nein fenyeget. — Megismétlődhet-« a ta­valyi árvíz? — kérdezzük az illetékes osztályt. — Jelenleg, elsődleges jég­zajlás — egyes szakaszokon jégmegállás van — a Dunán, ami még nem rendkívüli je­lenség. A másodlagos zajlás február—máciusra várható, ha addig nem következik be olyan meleg időjárás, ami az Alpok többméter vastagságú hórétegét megolvasztaná. Ez esetiben a nagytömegű víz megemeli a jégtakarót, jég- torlódások, torlaszok, jégdu­gók keletkezhetnek, árvízi szempontokból már veszélyes jelenség. -Mi előkészületi intézkedésként a 600 lóerős jégtörőket és a kisebb, 300 lóerősöket munkába állítot­tuk, hogy folyosókat vágja­nak az álló jégmezőkön, a tavaszi lassú jéglevonulás elősegítésére. — A Dunán a vízállás kö­zepes. Jeges árvízveszély tehát jelenleg nincs és remélhető, hogy lassú felmelegedés ese­tén nem is lesz. Természete­[ sen felkészültünk minden es­hetőségre. Meg kell előzni a belvize­ket. — A fejlődés igen jelentős, de még mindig nem elég — különösen a belvízlevezető­művek, csatornák, szivattyú - telepek tekintetében. Tavaly a csapadék mindenütt megha­ladta az átlagot, de helyen­ként és egyes hónapokban — különösen novemberben — két, háromszorosa volt az át­lagosnak. 1965 decemberében is az Alföld egyes helyein kétszerese volt a lehullott csa­padék a sok évi átlagnak. A sok csapadék következtében a talaj átázott, nagy a nedves­ségtartalma. Időközben jött á nagy hideg és a talaj felső rétege átfagyott. Erre a fa­gyott talajra az utóbbi hetek­ben 30—40 centiméteres hó esett. Ha hirtelen enyhül az idő, és eső hull a fagyott és behavazott területekre, súlyos gondunk lesz. Jégtörők a Dunán és a Tiszán. — Ugyancsak veszélyt okoz­hat a hegyes-dombos vidéke­ken történő olvadás, amely megduzzaszthatja a kis pata­kokat és folyókat. A taná­csoknak és a mezőgazdasági szerveknek állandó megfigye­lői szolgálatot kell szervez- niők. ök tudják legjobban, hogy a hirtelen olvadás miatt melyek azok a területek, há­zak, épületek; amelyeket va­laha is elárasztott a meder ­ből kilépő vfe. Ilyen helyeken — hirtelen olvadás esetére számítva — riasztó szolgála­tot kell szervezni. így elkerül­hetők, de legalább Is csök­kenthetők az anyagi károk az életvédelem is biztosított. — Kilenc nagy és egy ki­sebb jégtörőnk jelenleg is dol­gozik a Dunán és kettő' Tiszán. A téli hónapokat sem töltjük tétlenül. Azon leszünk, hogy mint a múltban, az idén is helytálljunk, ehhez azon­ban az is szükséges, hogy a tanácsok és a mezőgazdas. gi szervek is megtegyenek min­den biztonsági intézkedést, most — amikor a veszély közvetlenül még nem jelent­kezik. Villany hegesető, esztergál yos és lakatos szakmunkásokat vesz lel a Sopiana Gépgyár. Jelentkezés: a munkaagyi osztályon 21004 * Személygépkocsi-vezetőt kere­sőnk. Jelentkezés rövid önélet­rajzzal a Sallai u. hirdetőbe „Te­repjáró” jeligére. 211*4 Asztalos szakmunkásokat, és két vizsgázott fűtőt állandó munkára felveszünk. Jelentkezés: Pécsi Faipari Ktsz., Pét», Rózsa F. u. 20/1. Munkaügy. *3 ár Pécsi DJ Siet Tsz fejd gulyás« kát felvesz tehenészetébe. Lakást biztosítunk. Jelentkezés: Remény­pusztán »—1* óráig. Megközelíthe­tő a postavölgyi autóbusszal. II Dolgozókat felvesznek Az KM Baranya megyei Bpítő- | Ipari Vállalat felvételre keres fű­tési Idényre mohácsi és siklósi munkahelyre 2—2 vizsgázott ka­zánfűtőt. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, Pécs, Rá­kóczi út 54. 27147 * A Kertésze« és Parképítő Vál­lalat azonnali, belépéssel keres többéves gyakorlattal rendelkező építési technikust, asztalost, autó­szerelőt pécsi és kövező dolgozókat Harkány—Pécs változó munkahe­lyi felvétellel. Jelentkezés: Siklósi út 104. sz. Parképítő üzemvezető­nél. 27130 * Közpottttfútés -szerelőt (elvesz a Pécsi Porcelángyár. 27117 úr Téglaipari Vállalat központi ja­vítóműhelye azonnali belépéssel dumpervezetőt felvesz. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés: Központi javítóműhely, Pécs, Fel- szabadulás útja 14. 27115 As EM Betonelem gyártő Válla­lat Pécsi Betonáru gyára pécsi üzemébe két villanyszerelő szak­munkást alkalmaz. Jelentkezés a munkaügyi osztályon. Pécs, Sik­lósi ót I«. 270*1 * Mérlegképes könyvelői képesí­téssel rendelkező ügyviteli szerve­zőt alkalmaz a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat. Jelentkezés: Munkaügyi osztály, Pécs, József u. I». I. cm, 2704* * Gyakorlattal rendelkező dömper- vezetőt és dóservezetőt azonnal felveszünk. Természetbeni jutta­tást, munkásszállást, étkezést biz­tosítunk. Felveszünk továbbá ki­segítő munkakörbe napi 4 órás foglalkoztatással fiatalkorú lányo­kat. Jelentkezés: Mátraaljai Szén­bányásza« Tröszt Pécsi Üzeme, György-akna. 2703* * A Művészeti Gimnázium akt- és fcjmodellt keres. Jelentkezni lehet szerda, csütörtök és szombati na­pokon de. 9—13 óráig az iskola gazdasági irodájában fSzeot István tér M. nm Előkészületi mérkőzések Pécsi Dózsa I.—Pécsi Dózsa II. 4:0 (2:0). Vasutas sporttelep, 500 néző, vezette: Kulcsár. Dózsa 1.: Vlaszák — Köves, Móricz, Boro- vácz — Lutz, Csupák — Rónai. Györkő dr., Dunai dr.s Daka. Konrád. Dózsa n.: Zen gól — Ko­sár, Udvarócz, Csőre — Vajda dr. Halasi — Bellegl, Tüske, Rádi. Freppán, Török. Nagy kedvvel, helyenként ügyesen mozogtak a játékosok. Az első csapat részé« igen erős eilen felet Jelentett a tartalékgárda, ennek ellené« az edző elégedett volt a látottakkal. (Rapp, Hernádi, és Kincses sérü- léeeik miatt nein játszottak, de ők le elutaznak Tatára). A gólo­kat Györkő dr. (1) és Konrád szerezték. Oroszlányi Bányász—Pécsi Bá­nyász g:l (2:0, 3:1). Az NB I. B-s csapat szerda óta sokat javult, főleg összjátéktoan, erőnlétét di­cséri, hogy a háromharmados mérkőzésen igen jól bírták Játé­kosaik a talajt. A Pécsi Bányász edzője Inkább a csapatkeresésre fordította a figyelmet. Góllövők. Csinos m, Pusztai <*, Kovács Nemzetközi kapcsolataink egészségesen fejlődnek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom