Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-26 / 21. szám
1988. JANUAR 26. napló 3 KONTÁROK — Nagyon nehéz cikket fog írni, mert ha ezt a hírt megpendíti ... — mondta jelentőségteljesen dr. Pálvölgyi Imre, a városi tanács iparügyi osztályának főelőadója a búcsúzáskor. Mindenekelőtt tisztázzuk a fogalmat! A köznyelv kontárkodással bélyegzi mindazokat, akik nem értenek ahhoz, amit csinálnak. A hivatalos nyelv kiterjesztette és leszűkítette a kontár szó fogalmát. Kontár mindenki, aki illegálisan dolgozik és ezért pénzben vagy más anyagi juttatásban részesül. Röviden, minden jogosulatlan iparűző kontár. A továbbiakban én is ilyen értelmezéssel használom. a tények Kontárok — vannak. Építenek, festenek, üvegeznek, javítanak villanyt és vízvezetéket, televíziót és rádiót, porszívót és mosógépet, autót és motorkerékpárt, ruhát varrnak, kályhát építenek, padlót raknak és még nagyon sok mindent csinálnak, természetesen pénzért, én jövedelmükből az állam egy huncut vasat sem kap, mert adót „fusizás” után nem fizetnek; Ezek az emberek jogosulatlan jövedelemhez jutnak, ami törvénytelen; — ... és ami nem törvényes, az ellen harcolnunk kell. — Ez a véleménye dr. Varga Lászlónénak, a KIOSZ pécsi járási helyi csoportja vezetőjének. Hasonlóképpen vélekedik dr. Pálvölgyi Imre, vagy Magyarcsik Gyula, a KI- SZÖV iparfejlesztési osztályának vezetője. Hatástalan ellenakciók Harcolni, de hogyan? Magyarcsik Gyula: — Hatékonyabban, következetesebben, szigorúbban kell eljárni. — Mégis, hogy képzeli? — A kontártevékenységet le kell leplezni, és megfelelő súllyal meg kell büntetni. Erre megvannak a törvényadta lehetőségek. Megvannak. Magyarcsik elvtárs ezt példával is igazolja. Saját dolgozóik ellen indítottak szabálysértési eljárást. A kontárok száma azonban alig csökken. — Mi a véleménye a kontárellenőri hálósa tról? — Nem túlságosan élő valami. Nem nagyon jelentenek fel senkit. A kontárellenőri hálózat a KIOSZ keretében működik. Mint dr« Varga Lászlóné mondja: _A feljelentéseket minden es etben kivizsgáljuk, szabálysértési eljárást indítunk és a jogosulatlan iparűzőt komoly pénzbírsággal sújtjuk. Az a baj, hogy csak azokat jelentik fel, akik valamit elrontottak. — Mit lehet csinálni? — A kontármunkát csak úgy lehet felszámolni, ha legalizáljuk. Magyarcsik Gyula: — A rendeletén kellene szigorítani. De ez nagyon nehéz kérdés. Aki tényleg becsületes, annak lehetőséget kellene adni. A rendeletén szigorítani? Legalizálni? Egyáltalában mit mondanak a rendelkezések? 1 rendslkey*«eH Dr. Pálvölgyi Imre: — Mi minden lehetőséget megadunk, hogy legalizáljuk azokat a Jogosulatlan iparűzőket, akik szakképzettséggel rendelkeznek, és a lakosság igényli a munkájukat. — Tehát, kaphat engedélyt például másodállásként egy autószerelő, aki üzemben dolgozik? — Az Ipartörvény értelmében csak azok kaphatnak másodállásként iparigazolványt, akik olyan helyen kívánnak önállósulni, ahol az ipari tevékenység gyakorlása a lakosság érdekében szükséges, azonban megélni o/exa tud be— Én csak működési engedélyre gondoltam. — Működési engedélyt csak ötezer lélekszámnál kisebb község területére lehet kiadni. Kivételes esetekben adható az ötezer lélekszámnál nagyobb községek és városok külterületére, a központtal össze nem függő lakott részekre. Például pécsi viszonylatban Málom vagy Vasas területére. Ésszerűnek látszik a gondolat: kapjon működési engedélyt például az autószerelő szakmunkás (aki így engedély nélkül kontárkodik), dolgozzon másodállásban és fizessen adót az államnak. Mielőtt erre rátérnék, meg kell ismernünk a kontármunka társadalmi okait. II kontármunkaokai Miért nem legalizálható 1. A szocialista szektor és a magánkisiparosok részleges és időleges kapacitáshiánya a szolgáltatások területén. Itt elég utalnunk az építőiparra, ahol a rendelet arra ad lehetőséget, hogy rokonok, barátok, munkatársak segítségével lehessen építeni. Ebbe aztán minden belefér. Magyarcsik Gyula szavaival élve ezek olyan dolgok, hogy nyilvánvalóak. de nem lehet bizonyítani. Az autó-, motorjavítás kapacitáshiánya nyilvánvaló. Pálvölgyi Imre szerint egyetlen megoldás az évek óta programba vett autójavító korszerűsítése. A szabás-varrásra vonatkozóan dr. Varga Lászlónét idézem: „Ünnepek előtt kizárt dolog, hogy a szocialista szék' tor és a magánk!slpari el tudná látni az igényeket”. 2. Megszokás Megszoktam, hogy Feri átjön a szomszédból televíziót, rádiót egyebet javítani. Átalakítandó ruhámat megszokott szabómhoz viszem, aki időközben belépett a szövetkezetbe, de fusiba megcsinálja stb. Feri nem drágább, mint a GEL- KA, a szabóm nem drágább, mint a ktsz. nem is lassúbb, miért ne ök csináJják, még akkor is, ha van máshol kapacitás. 3. Pénz A kontár nem fizet adót. Ha szabad idejében illegális mun kát vállal, nyilván szépen keres, még akkor is, ha olcsón dolgozik. 4. Egyéb Az üzletekben minden anyag és alkatrész kapható megkötöttség nélkül. A ktsz csak napi 200 forintért vásárolhat; A ktsz nem vállal vasárnapra szobafestést, ha kontár csinálja, nem kell szabadságot kivenni. Stb, a kontarroutiKa? Dr. Pálvölgyi Imre szerint a vállalatnak (pl. Autójavító) olyanok a tervszámai, amelyek alapján nem járulhat hozzá a másodálláshoz, mert elvonná a dolgozók figyelmét a vállalati javításoktól, és a bérdifferenciálódások csak halmoznák a problémát Mi a teendő? Differenciálni a kontármunkát! Aktívabb, szélesebb és szigorúbb ellenőrzési hálózattal felderíteni és súlyosan megbüntetni a kontárokat, azokat, akik a vállalati anyaggal vagy munkaidő rovására „maszekéinak”, ezeknek börtönben a helyük. Enyhébben elbírálni és működési engedélyt kellene adni azoknak a felderített jogosu- sulatlan iparűzőknek akik szabad idejükben munkát vállalnak, A ez él Gábor Napirenden a takarmányozás? Hz idén meg kell oldani a takarmányozási problémákat! A tél mindig napirendre tűzi a takarmányozást, hisz a gondok többnyire ebben az időszakban jelentkeznek. Az alacsony szénatermés miatt a megye takarmánymérlege már jó előre hiányt jelzett tömegtakarmányokból, ennek áthidalására egyetlen lehetőség nyílott a szokásosnál nagyobb mérvű silózás. Sajnos, sok tsz nem élt ezzel a lehetőséggel, s így fordulhatott elő, hogy például a szigetvári járás 17 termelőszövetkezetében már január közepén kifogyott a silótakarmány. 0 A téli takarmánygondokon alapvetően tavasszal és nyáron segíthetünk. Légrádi Györgyöt, a megyei tanács főállotte- nyésztőjét megkérdeztük, hogyan kívánják megoldani az 1966-os esztendő takarmányproblémáit. Villánykövesd Varga Gyula felvétele — Mivel tömegében a szarvasmarha igényli a legtöbb takarmányt, s most ez adja a legtöbb gondot is, a takarmányozási problémák megoldása ennél az állatfajnál a legégetőbb. Ebben az évben huszonnégyezer vágómarhát adnak el a tsz-ek, ilyen arányú kivágás mellett a marhaállományt 1966 végére 83 ezerre kell növelni. Ezen belül a tehénlétszám arányát 32 500-ra, mert csak így adhat Baranya megye közfogyasztásra 400 ezer hektoliter tejet. Ezek a nagy feladatok a takarmánygazdálkodás eddigi színvonalával már nem valósíthatók meg. Ezért 1966-ban az azt megillető helyre kell tenni a takarmánytermesztést és gazdálkodást, s legalább olyan szigorú mércével mérni, mint mondjuk a búzatermesz- té»?t — A közelmúltban jelöltük ki azokat a termelőszövetkezeteket, amelyek a szarvasmarhatenyésztés fő bázisai lesznek. Ebben a 17 gazdaságban az állam új beruházásokkal segíti a komplex tehenészetek kialakítását, de itt követeljük meg elsősorban a magas színvonalú termelést és az ezt elősegítő takarmány- gazdálkodást. E tsz-ek vállalták, hogy a terület mintegy 80 százalékán takarmányt termelnek, s abrakból, szénából, valamint szilázsból évente mi- ••nimum 10 százalékos tartalékot képeznek. Itt vezetik be elsőként — helyenként már alkalmazzák is az új takarmányozási módszereket: a tö- megtakarmánytermesztés iregi módszerét, az öntözött adagolt legeltetés Kapós-völgyi módszerét, a karbamidos silódúsítást, a karbamiddal dúsított zöldtakarmánnyal történő gyorshizlalást stb. Ezek a tsz-ek a legszigorúbb szabványok szerint takarmányoz- nak. A megyei és járási vezetés, az Állattenyésztési Felügyelőség szakgárdája támogatja ezeket a szövetkezeteket, rendszeres ellenőrzést és évente egyszer június—júliusban szakmai szemlét tartanak mind a 17 gazdaságban. 0 Mi a teendő a többi termelőszövetkezetben? — A takarmánytermesztés új módszereit a nem mintagazdaság jellegű tsz-ekben is el kívánjuk terjeszteni. Tavaly például már 29 termelőszövetkezet alkalmazta a taVégh József művezetőt, a Szikra Nyomdában tulajdonképpen főművezetőnek kellene nevezni: 79 ember van a keze alatt. Beszélgetésünk úgy Indult, hogy megvallom, kissé megijedtem. Milyen cikk lesz ebből? Mert anélkül, hogy arról faggattam volna, kijelentette, hogy ő elégedett. Ilyen ember pedig nem szokta érdekelni az olvasókat, talán kissé gyanúsnak is tartják, mert bár van sok becsületes, dolgos ember, aki többé-kevésbé elégedettnek érzi magát — de erről nem beszél. Elégedettségét csak az szokta hangoztatni, aki nyer a lottón — százezreket. — Mennyi a fizetése? — Kétezerhatszáz forint. Ez a művezetői fizetés felső határa. — És mennyi lenne, mint szakmunkásnak, ugyanezzel a gyakorlattal? — ügy kétezerhárom körül. Végh Józsefnek nagy .gyakorlata van. 1926 óta dolgozik nyomdában, három évre rá szabadult, harminc éve annak, hogy kinevezték művezetőnek. Akkor még meg sem született a fia, aki ma nős és tanársegéd Szegeden. Már 1958-ban, majd hét évvel később ismét megkapta a Könnyűipar kiváló dolgozója címet, szakmai tudását, kiemelkedő munkáját eddig is megbecsülték. Mégis, amikor a várható fizetésemelésről kérdezem, azt mondja: — Örülök a pénznek, ez nem vitás. De sokkal jobban esik a mögötte levő elismerés. Munkánk, beosztásunk fontosságának elismerése. Három csoportvezető közreműködésével 6 vezeti a könyvkötészetet. A 79 dolgozóból 18—20 a szakmunkás, a többi betanított. De a szakmunkások egy részét is 6 tanította be. A nyomda művezetői ugyanis mind régi szakemberek, résztvesz- nek a nyomdaipari tanulók oktatásában. Ennek is köszönhető, hogy Végh Józsefnek viszonylag keveset kell fegyelmezéssel. bajlódnia. Nem panaszkodhat azért sem, hogy kicsi a hatásköre. Köhler László, a nyomda műszaki vezetője így beszél erről: — Hét-nyolcezer féle munka megy ki egy évben, és nagyon ritka az Ismétlődés. Emellett még foglalkozni 70—80 emberrel... Meg kell adnunk a művezetőknek az önállóságot. Ml a munkaköri feladata? Itt van például egy „munkatáska”, hogyan Is magyarázzam meg, mi az. Egyszerű munkalap lenne, azzal a különbséggel, hogy egyúttal zacskó is, benne az elkészítendő munka mintapéldánya. A táska fedőlapján részletes — az ívnagyságra, a színre, egyebekre és természetesen az elvégzési határidőre kiterjedő — szakmai leírás található. — A gyártásvezetőktől megkapom a negyedévi tervet, aztán folyamatosan a munkatáskákat. Utóbbiakat besorolom határidő és fontosság szerint, majd kiadom a csoportvezetőknek. A terv alapján pedig, legalább két napra előre biztosítja a munkát, elsősorban az anyagot. — Az anyagellátottsággal tehát nincs probléma. — Annál nagyobb gondot kell fordítani az anyagtakarékosságra, a könyvek gazdaságos kiállítására. A könyvtáblákat importanyagból gyártjuk, mondanom sem kell, ennek megvan az ára. karmánytermesztés iregi nv szerét, amihez a helyi ta;.. .- tálatokat a bicsérdi kísérleti telepről kapták a tsz-ek. Bár a bicsérdi eredményeket nem érték el, hisz Bicsérden holdanként 560—902 mázsa tömeget termeltek meg, de a módszer jelentősen növelte a tsz-ek terméshozamait. A nagydobszai tsz-ben például holdanként évi 441 mázsa, a majsi tsz-ben — természetesen öntözött viszonyok között — évi 399 mázsa zöldtömeget termeltek egy holdon, de átlag 5—6 hónapig tudtak zöldtakarmányt etetni a patapoklo- si, a szabadszentklrályi, a mohácsi Uj Barázda vagy a ma- gyarbólyi termelőszövetkezetben is. Az igen jól bevált iregi módszert 1966-ban a termelőszövetkezetek 50 százalékban szeretnék elterjeszteni. — Ugyancsak ebben az évben kívánjuk nagyobb mértékben bevezetni az öntözött adagolt legeltetés Kapós-völgyi módszerét, amivel sok öntöz. í- ses gazdálkodásra berendezkedett termelőszövetkezetünkben megvan a lehetőség. Egyelőre 10 termelőszövetkezet topja bevezetni ezt a módszert. A megye takarmány-tartatok? Inak jobb kihasználását s'v'tl a bérlegeltetés is. Erre a rro- hácsi járás (Kölked) és a s-sii járás tsz-eiben van lehetőtog. Az eddiginél jobban előtér é került a rét- és legelőgaz- ál* kodás javítása, ahol még koránt sincsenek kiaknázva a lehetőségek. Az állam 1P66- ban újabb 7 millió forinttal segíti a termelőszövetkeze'e- ket s ebből 12 ezer hold min- talegelőt lehet kialakítani a megyében. 0 —A takarmánytermesztts mellett lesz-e változás •na. pában a takarmányozásban? — Az egyes takarmányok adagolása a tsz-ek jó részeién ma még nem szabványok szerint történik. A cél az, hogy 1966-ban ne csak a mintagazdaságok, de minden termelő- szövetkezet szabvány szerint takarmányozzon. A szabván vc-k használatához nem feltétlen szükséges diploma, a mezőgazdasági technikum, de a téli ezüstkalászos tanfolyam is ad annyi ismeretet, hogy az állattenyésztésben dolgozók a szabványt előírás saerint használhatják. ö csinálja az anyagkalkulációt. — Mi tartozik még a művezető feladatkörébe? — Ellenőrizni kell a gépek karbantartását, úgy ütemezni, hogy folyamatos legyen az üzemelés, minél kevesebb gépállással. Biztosítani kell a helyi szolgáltatásszerű munkák határidőben történő szállítását. Jelenkor, Moziújság. Művelődési Tájékoztató, Baranya Ifjúsága, a Fegyveres Erők műsorfüzete — és ezzel még korántsem teljes a lista. Ami pedig nem is a művezető feladata lenne, de — mivel megszűnt a külön minőségi ellenőr — a csomagoló részleg vezetőjével közösen végzik: a minőségi ellenőrzés. — Mikor a gyártás befe jeződött, le kell válogatni a termékeiket, ellenőrizni, hogy nincsenek-e hibás vagy nyomatlan ívek. esetleg kötészeti szempontból rossz „összehordás”. Minőségi kötbért még nem róttak rájuk. A tankönyvgyártásban kitüntetést kaptak, szépirodalmi könyvük a lipcsei kiállításon szerepelt. Kéri Tané« A IMiyVEZETŐ
