Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-21 / 17. szám

Vtlög proletárjai, egyesüljelek: A Magyar—Szovjet Baráti Társaság IV. kongresszusa olyan időpontban ül össze, amikor a magyar dolgozók szívében és emlékezetében még elevenen ott élnek az 1905-ös jubileumi esztendő eseményei, azok az érzelmek és azok a gondolatok, melye­ket felszabadulásunk 20. év­fordulójának nagyszerű ün­nepe ébresztett. Bennünk él az a szeretet, megbecsülés és hála, amelyet a magyar nép különös erővel érzett ezen az évfordulón a felsza­badító Szovjetunió iránt. Bennünk élnek azok a gon­dolatok, amelyek a felszaba­dulás óta eltelt két évtized eredményeit vizsgálva szü­lettek. Dolgozó népünk ezen az é. fordulón jogos büszkeség­gel állapíthatta meg, hogy pártunk vezetésével, szorgal­mas, teremtő munkánk ered menyeképpen hazánkat az elmaradott tőkés-földesúri Magyarországból fejlett szo­cialista iparral és mezőgaz­dasággal, fejlett kultúrával rendelkező országgá tettük. Leraktuk a szocializmus alap­jait, és hazánk ma aktív, egyenrangú tagja a szociális-, ta osrzágok nagy családjá­nak; a többi testvéri szocia­lista országgal vállvetve küzd a békéért, a társadalmi ha­ladásért. A két évtizedes fejlődés eredményeinek vizsgálata azt is elevenen bizonyítja, hogy ezen a — sokszor nehéz, küzdelmes — úton igaz ba­rátra leltünk a Szovjetunió­ban. A szovjet nép azután, hogy súlyos véráldozatok árán meghozta a szabadsá­got sokat szenvedett né­pünknek, felbecsülhetetlen segítséget nyújtott a felsza­badult ország új életének megindításához, majd az azt követő években olyan sok­rétű kapcsolatok alakultak ki országaink között, ame­lyeknek felmérhetetlen sze­repük volt országunk fejlő­dése szempontjából. A testvéri barátságnak és együttműködésnek ebben a termékeny légkörében végez­te munkáját a Magyar- Szovjet Baráti Társaság is, amely ugyancsak az 1965-ös esztendőben ünnepelte meg­alakulásának 20. évforduló­ját. Megállapíthatjuk, hogy a magyar—szovjet barátság két évtizedes fejlődésében, erősödésében és elmélyülésé­ben, népeink kölcsönös meg­ismerésében mindig fontos szerepet töltött be a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság. S ami ennek az ered­ményes tevékenységnek az értékét még inkább növeli, bogy a munka nagy részét, legnehezebbjét a társaság ál­dozatkész. fáradságot nem ismerő társadalmi aktivistái­nak ezrei végezték. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság legutóbbi kongresz- szusa óta mintegy 6 év telt el. Ezalatt dolgozó népünk további nagy lépést tett elő­re a szocializmus építése területén. Eredményesen be­fejeztük a második 5 éves tervet, jelentős eredménye­ket értünk el a szociális és kulturális fejlődés terén, to­vább szélesedtek és eredmé- nyességében gazdagodtak a magyar és a szovjet nép sokoldalú kapcsolatai. Ez utóbbi vonatkozásban a Ma­gyar-Szovjet Baráti Társa­ságnak is sikerült kialakí­tania tevékenységének azon területeit, azokat a munka- módszereit, amelyek az el­múlt években megfelelő fej­lődést eredményeztek a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság együttműkö­désében, s ezen keresztül hozzájárultak népeink életé­nek és munkájának jobb, alaposabb kölcsönös megis­meréséhez, kulturális érté­keink kölcsönösen hasznos cseréjéhez. Társaságunk munkájának nagy lendületet adott hazánk felszabadulása 20. évforduló­jának esztendeje. Ezen az évfordulón, amely az egész magyar nép országos, nagy ünnepe volt, a magyar és a szovjet emberek szívében tovább erősödtek a barátság érzésének szálai és még in­kább tudatosodott a két nép sokoldalú együttműködésé­nek kölcsönösen előnyös vol­ta. Ez az általános légkör termékeny talajt biztosított társaságunk tevékenységéhez, fokozta annak hatékonyságát. Ebben a légkörben tartot­ták meg kerületi és megyei elnökségeink konferenciáikat, amelyeknek előkészítése so­rán még inkább fokozódott és szélesedett aktivistáink tevékenysége. A jelenlegi helyzet jó alapot biztosít ahhoz, hogy az elkövetkező években eredményesen ápol­hassuk tovább a magyar- szovjet barátságot Ebből a szempontból is nagy Jelen­tősége van annak, hogy 1967-ben az egész haladó emberiséggel együtt ünne­pelhetjük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját. Számunkra, ma­gyarok számára ez az év­forduló különösen jelentős, hiszen a forradalom kivívá­sában, a fiatal szovjet ál­lam védelmében mintegy 100 ezer magyar internacio­nalista harcolt szovjet test­véreink oldalán. A szovjet nép ezt soha nem felejti el nekünk, örök hálával emlé­kezik azokra, akik vérrel pe­csételték meg népeink ba­rátságát. Ahhoz, hogy ezeknek a fontos eseményeknek és té­nyeknek a politikai jelentő­ségét kellő hatékonysággal tudatosíthassuk hazánkban, arra kell törekednünk a jö­vőben is, hogy munkánk so­rán minél szélesebb töme­gekhez juthassunk el. Társaságunknak fontos fel­adata, hogy a magyar és a szovjet nép sokoldalú kap­csolatainak, kölcsönösen elő­nyös együttműködésének, történelmi barátságának ta­laján, a magyar dolgozók széles tömegei körében, más tömegszervezetekkel és tö­megmozgalmakkal szoros egy­ségben, tovább szélesítve a Szovjet—Magyar Baráti Tár­sasággal meglévő együttmű­ködését: konkrétan és őszin­tén, mind az emberek értel­mére, mind pedig érzelmei­re hatva tudatosítsa a ma­gyar-szovjet barátság jelen­tőségét. Ezzel egyrészt hozzá­járul a hazánkban folyó ideológiai munka egészéhez, másrészt a két nép barátsá­gának elmélyítésével elősegíti népeink nemzetközi összefo­gását a békéért, az emberi haladásért, a szocialista vi­lágrendszer erősítéséért, a nemzetközi munkásmozgalom egységéért, a szocializmus és kommunizmus felépítéséért vívott harcban. EgymilHó-kilencszázharmincöt ezer pár kesztyűt készítenek ebben az évben a Pécsi Kesz­tyűgyár négy üzemében, ebből egymillió-háromszázhúszezer párat exportra szállítanak. Az év első szállítmányait, közel húszezer párat már továbbították a megrendelőkhöz. Képen: a gyár készáru raktára, ahonnan végső csomagolás után a kesztyűk elhagy­ják a gyárat. Ülést tartott a Minisztertanács A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Meghallgat­ta és tudomásul vette a kül­kereskedelmi miniszter jelen­tését a KGST Külkereskedel­mi Állandó Bizottságának ülé­séről. Megvitatta és elfogadta a SZÖVOSZ elnökének a zöld­ség- és gyümölcs felvásárlá­sának eredményeiről, a lakos­ság ellátásának helyzetéről és a téli időszakra tárolt készle­tekről szóló jelentését A munkaügyi miniszter is­mertette a Munka Törvény- könyve módosításával kapcso­latos intézkedések tapasztala­tait. A Minisztertanács a je­lentést megvitatta és tudomá­sul vette. A Minisztertanács tavaly de­cemberi határozatának meg­felelően a pénzügyminiszter ja vasiatokat terjesztett elő a na­gyobb jövedelemmel rendel­kező kisiparosok, kereskedők és szabadfoglalkozásúak jöve­delemadójának emelésére. A kormány a javaslatokat meg­vitatta. elfogadta, s felhatal­mazta a pénzügyim nisztert, hogy a szükséges intézkedése­ket megtegye. A Központi Döntő Bizottság és az Országos Tervhivatal elnökének közős előterjeszté­se alapján a kormány rende­letet hozott a szállítási szer­ződések rendszerének új ala­pon történő rendezésére; ezzel összefüggésben az igazságügy­miniszter előterjesztése alap­ján úgy határozott, hogy a Polgári Törvénykönyv terv- szerződésekre vonatkozó egyes rendelkezéseinek módosításá­ra előterjesztést tesz az Elnö­ki Tanácsnak. A Minisztertanács a honvé­delmi miniszter előterjesztése alapján — a honvédelemről szóló I960, évi törvény meg­felelő rendelkezéseinek végre­hajtása céljából — határoza­tot hozott a polgári védelem­mel kapcsolatos alapvető fel­adatokról. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A munkaügyi miniszternek a kormány ülésén megtárgyalt jelentése — a többi között — megállapítja, hogy a Munka Törvénykönyvét módosító in­tézkedések — a Központi Bi­zottság 1964. decemberi határo zatán alapuló más intézkedé­sekkel együtt — kedvezően éreztették hatásukat. így pél­dául 1965 első kilenc hónap­jában — 1964. azonos idősza­kához viszonyítva — egyhar- madával kevesebb dolgozó mondott fel és egyötödével csökkent a munkahelyükről felmondás nélkül kilépők szá­ma. Az adatok szerint a ki­lépők zöme változatlanul se­géd- és betanított munkás, közülük is leginkább a fiata­lok és a rövid munkaviszony­nyal rendelkezők. I Emelkedett viszont 1965. el­ső három negyedévében a vállalatok részéről történt felmondások száma, ami a múlt évben végrehajtott lét­számcsökkentések következ­ménye volt. Mindent egybe­véve 1965. első három ne­gyedévében kevesebben vál­toztattak munkahelye^ mint az előző év azonos időszaká­ban. A vállalatok többségénél 1965. első három negyedévé­ben csökkent az igazolatla­nul mulasztott munkanapok száma. javult a munka- fegyelem. Ehhez hozzájá­rult az Is, hogy a válla­latok eredményesebben hasz­nálták fel a törvényben biz­tosított fegyelmi lehetőségeket Jelentős eredménynek lehet tekinteni — bár e téren a helyzet még mindig nem ki­elégítő —. hogy egyre több (Folytatás a 2. oldalon) Az Olasz Szocialista Párt küldöttségének magyarországi lálogatása Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására 1966. január 16—20. között, az Olasz Szocialista Párt küldöttsége­ként hazánkban tartózkodott Francesco de Martino, az Olasz Szocialista Párt főtit­kára és Paolo Vittorelli sze­nátor. A küldöttség megbeszélése­ket folytatott Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizott­sága első titkárával, Szirmai Istvánnal és Komócsin Zol­tánnal, a Politikai Bizottság tagjaival, a Központi Bizott­ság titkáraival, Nyers Rezső­vel, a Politikai Bizottság pót­tagjával, a Központi Bizott­ság titkárával és Péter János külügyminiszterrel. Az őszinte légkörben le­folytatott megbeszéléseken a két párt képviselői eszmecse­rét folytattak a pártjaikat kölcsönösen érdeklő kérdések­ről, a nemzetközi helyzet idő­szerű problémáiról, valamint a Magyar Népköztársaság és Olaszország államközi kap­csolatairól. Szirmai István, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára január 19-én vacsorát adott a vendégek tiszteletére, ame­lyen részt vett Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Púja Frigyes, a Központi Bi­zottság külügyi osztályának vezetője. Az Olasz Szocialista Párt küldöttségét, amely csütörtö­kön elutazott hazánkból, a ferihegyi repülőtéren Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára és Púja Frigyes, a KB osztályvezetője búcsúztatta. Gromiko és Siina újabb megbeszélése Csütörtökön Moszkvában folytatódtak Andrej Gromiko szovjet és Ecuszaburo Siina japán külügyminiszter megbe­szélései. A szovjet fővárosban tar­tózkodó Ecuszaburo Siina ja­pán külügyminiszter csütörtö­kön ebédet adott a Prága vendéglőben. Az ebéden részt vett And­rej Gromiko külügyminiszter Nyikolaj Patolicsev külkeres­kedelmi miniszter és Jevge- nyij Loginov, polgári repülés ügyi miniszter. Elutaztak n MSZBT kongresszusi küldöttei Tegnap délelőtt 10 órakor Hazafias Népfront Baranya megyei Elnöksége és a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság Baranya megyei Elnöksége a Hazafias Népfront klubjában fogadást adott az MSZBT IV. kongresszusára induló 14 baranyai küldött tiszteletére. A ma délelőtt tíz órakor az Országházban kezdődő kong­resszuson Baranya megyét Nagy Dezső vájár, a szocia­lista munka hőse, Stier Jó­zsef, a Mecseki Szénbányá­szati Tröszt pártbizottságának titkára, Selymes Ferenc, tan­székvezető főiskolai tanár. Hangos Lajos, Ércbányászati Vállalat osztályvezetője, Mo- noszlai Istvánná géptávirász. Sztergár János, a Hazafias Népfront megyei titkára, Bo­ros József, a palotabozsokj gépállomás szerelője, Kovács Dezső, termelőszövetkezeti tag, Mitzki Ervin, megyei pártbi­zottság munkatársa, dr. Ta­kács József, Hazafias Nép­front városi titkára, Igaz Sán­dor né, MSZBT megyei tit­kára, Bak Gyuláné, kémesi termelőszövetkezeti tag. Nopy Larisza technikus, és UrJtrj- vics Pál, a Hazafias Népfront pécsváradi járásának titkára képviselik. A Magyar—Szovjet Barett Társaság IV. kongresszusára az Országház kongresszusi ter­mében kerül sor. Az elnöki megnyitó után elhangzik Kris­tóf István főtitkár beszámo­lója a négyéves munkáról, majd délután és szombaton a hozzászólásokra és az új el­nökség megválasztására kerül sor. A kongresszus szomba­ton délben egy órakor feje­ződik be. Visszaérkezett Varsóba a Budapesten járt fengyel küldöttség • Csütörtökön a reggeli órák­ban Budapestről visszaérke­zett Varsóba Wladyslaw Go- mulka, a LEMP KB első tit­kára, Jozef Cyrankiewicz. a Minisztertanács elnöke és Zé­nón Kliszko, a LEMP KB tit­kára, a párt Politikai Bizott­ságának tagjai. A varsói főpályaudvaron t hazaérkező pártvezetőket r, LEMiP Politikai Bizottságá­nak tagjai és az állam veze­tői üdvözölték. A barátság kongresszusa

Next

/
Oldalképek
Tartalom