Dunántúli Napló, 1966. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-21 / 17. szám
Január MU napló 3 Zárszámadás Beremenden A családi átlag fövedelem húszezer forint 1/ Az Állami Népi Együttes New Yorkban A Magyar Állami Nép Együttes szerdán este, ma gyár idő szerint a csütörtöl hajnali órákban díszelőadásai mutatkozott be a New York- közönségnek. Az AP amerikai hírügynökség lelkes hangi riportban számol be a ma gyár művészek kiváló teljesítményéről. Az AP tudósítói £ szerint „a bemutatkozó előadáson magyar dalokból és táncokból az Állami Nép: Együttes ínycsiklandozó gulyást tálalt fel. Amint ez várható volt, a táncok viharosak és élénkek, a dalok köny- nyedek és vidámak voltak. A Uo népművész — írja az Associated Press —, olyan túláradó jókedvvel és láthatd élvezettel mutatta be produkálóját, hogy a közönséget hamarosan magával ragadta”. A hírügynökség méltatja Rábai Miklós művészeti vetető és főkoreográfus kiváló munkáját, s beszámol róla, hogy az előadáson egyaránt hallhatók voltak a nagy magyar zeneszerzők, Kodály Zoltán és Bartók Béla művel, falamint az évszázados magyar népdalok. Különösképpen tetszett az AP tudósító- tónak „a csárdás és a tüzes ^gánytáncok önfeledt kavar- ftsa”. A hírügynökség elmondja, hogy a díszelőadás az Ecseri lakodalmassal ért véget, „az fci rituális esküvői ünnepséggel, amit feltehetően máig is így tartanak a Budapest környéki falvakban”. iizenor eves a Deremenai termelőszövetkezet. A jubileumi, s egyben a megye első idei zárszámadó közgyűléséi tegnap tartották a beremendl kultúrházban s vele egyidőben a tsz-hez tartozó kásádi üzem egységben is összejöttek 120- an. hogy meghallgassák Túrós Sándor főagronómus és Sebők István párttitkár beszámolóját. Beremenden Schmidt József tsz-elnök volt az előadó. Nőtt a tiszta vagyon A beszámoló nemcsak szóban hangzott el, a mintegy 100 tag előtt, hanem írásban is közreadták. A Dózsa Tsz MSZMP híradója csütörtök reggelre jelent meg, igaz, sten dies újság, de tartalmas. Szarka Árpád járási tanácselnökhelyettes szerint a siklósi járás harminc termelőszövetkezete közül a beremendl a legjobb. Nem véletlen az sem, hogy a járásban, sőt a megyében is elsőnek tartották meg a zárszámadást. — Pedig nem volt könnyű, — mondta még a gyűlés előtt a tsz-elnök — mert a zárszámadás megerősítésével egyidőben kellett megerősítésre felterjeszteni az 1966. évi termelési tervet. Nagy munka volt. Gazdag évet zárt a bere- mendi tsz január elsejével. A szövetkezet tiszta vagyona 14 millióról 16 millióra emelkedett. Hatszázezer forinttal nőtt a fel nem osztható szövetkezeti alap. Forgóalapjukat 1,1 Ebben az évben Is hús- és konzervipari gépeket gyártanak a Sopiana Gépgyárban. millió forinttal növelték. Most a zárszámadás alkalmával ösz- szesen 6,6 millió forintot fizetnek ki a tagoknak. Egy család jövedelme 1964- ben 19 979 forint volt. A tavalyi év eredményei alapján már elérték a 20 350 forintot. Az egy tagra jutó jövedelem (ami a közösből származik) 200 forinttal csökkent egy év alatt. Mikor erre magyarázatot kértem az elnöktől, egy kimutatást tett elém. Érdemes ezt a kimutatást részletesen közreadni: 69 tag átlagosan 2 700 Ft-ot 25 tag átlagosan 3 400 Ft-ot 32 tag átlagosan 4 000 Ft-ot 26 tag átlagosan 5 600 Ft-ot 25 tag átlagosan 6 300 Ft-ot 34 tag átlagosan 9 900 Ft-ot 56 tag átlagosan 17 000 Ft-ot 146 tag átlagosan 32 200 Ft-ot keresett, de vannak olyan tagok is, akiknek jövedelme eléri a 40 000 forintot. Megismertettek a gyűlésen Alföldi Istvánnal, aki szerelő a tsz- ben, nyáron pedig kombájnolással megnyerte a járási versenyt. Az éves jövedelme 28 ezer forint. Bemutatták Szabó Ferenc takarmányost, aki családjának 32 000 forintos jövedelmet biztosított tavaly. I jövedelem forrásai Elmondta az elnök, a zárszámadó közgyűlésnek, hogy a növénytermesztés tavaly 13.2 millió forintot hozott, az állattenyésztés 5,8 millió forintot. A beszámoló nemcsak adatokat sorakoztatott fel, hanem magyarázta is azokat. Foglalkozott a háztáji állatok ellátásával. A szövetkezet igye kezett takarmányszalmát, répát és száraz répaszeletet biztosítani az igényeknek megfelelően. Kaszálót is adtak a háztáji számára, korlátlan kukoricaszár letakarítási lehetőséget bizto'ítottak, sőt szabályellenesen (ez így volt a beszámolóban is) 280 négyszögöl takarmányterületet adtak minden tehéntartónak. Az abrakbeszerzést vásárlási jogon keresztül biztosították Minden ezer forint kereset után 38 kiló árpa és 30 kilogramm kukorica vásárlási jogot adtak a tagoknak. — Büszkén számolhatunk be a tagságnak, hogy a 30 holdas kertészetünk jövedelmező — mondta az elnök. — A MÉK-kel kötött szerződéseinknek lényegében eleget tettünk, és a helyi lakosság ellátását is igyekeztünk biztosítani. A jó eredmények nem utolsó sorban Tabak István kertészeti vezető munkáját dicsérik, mert 535 000 forint tervvel szemben 739 000 forint terméket állított elő. A jövőben tovább fokozzák a kertészet tevékenységét, mégpedig úgy, hogy egyet len kertészeti brigádot hoznak létre olyan nőtagokból, akik állandó jellegű elfoglaltságot szívesen vállalnak. ORGONAEST Halász Béla és Vönöczky Endre nagy közönségsikere Fegyelem és felelősségtudat A munkafegyelem sem maradt ki a beszámolóból. Legjobban az eredményeken lehet ezt lemérni. — Azonban, ahogy mondani szokták — folytatta az elnök — a legszebb mag közt is akad konkoly. Az Idén még jobban kiterjesztjük a felelősséget a függetlenített vezetőkre, a károk megtérítésére, vezetők leváltására. Fokozzuk a brigádértekezleteket, igyekszünk jobban tájékoztatni a tagságot és még többször kikérjük véleményüket, hozzájárulásukat további munkánkhoz. lehetőséget. Gáldonyl Béla S7ige v r iszlasa i íiiida oá kői Szigetváron — akárcsak as ország többi részén — sok szép és maradandó dolgot építettek. A tisztasági iürdöt azonban kifelejtették, Így ott tartunk, bogy ennek a hétezer lakosú, városi rangjáért küzdő nagyközségnek ma sincs közfürdője. Szigetvár Jubileumra készül, idegenforgalma növekszik. Már ez a tény is szükségessé teszi, hogy a nagyközségnek megfelelő fürdője legyen. Nem kevésbé fontos azonban a helybeliek érdeke sem, hiszen a szigetvári házak többségét akkor emelték, amikor még nem volt szokás fürdőszobát építeni a lakáshoz. A szigetvá- küzdö nagyközségnek ma sincs fürdőszobája, ezért örömmel fogadná, ha lenne egy olyan hely a nagyközségben, ahol higiénikus körülmények között tisztálkod- hatna, BODA RUDOLF A kőbányászat nehéz fizikai •'Unkát igénylő és eléggé bal- •riveszélyes jellege közismert. |ürt égető napsütésben, cson- '8 hatoló hidegben vagy eső- ^ fúrni a hegyormon, rob- ^Utani, „szikla-falat” tisztíta- 1 sohasem volt gyerekjáték, 'uk úgy, mint a nehéz döm- 5l'ek, kaparók. dózerek kezese sem. Még akkor sem, ha ^ Nagyharsányban is gépesítek mindent, amit csak le- •tett. Ezúttal tehát nem er- 1 lesz szó, hanem az üzem ' fnnlésl problémáiról, amely- r* jócskán tapasztalhatók Udok. furcsaságok, gátló kö- Irnények annak ellenére, *y az 1965. évi tervet — az ’irányzott 600 ezer tonnát — 1 800 tonnára túlteljesítették. A* üzemvezető fiatal férfi, ''n- ieder József. Tudunk arról, hogy a kyharrányl Kőbánya króni- * vagon hiányban szenved és -U"t a terv maradéktalan tailtése mindig bizonytalan. Ez így is van. Igaz, hogy 'urvet most Is teljesítettük, Wv a vagonhíány milyen '—'tB'-et öltött, mondjuk épo múlt évben, arra ada- "8Pl szolgálhatok: 44.980 va- n igényeltünk g helvette Ytonk »3,867 vagont. Tehát >b mint 10 ezer vagonnal kevesebbet. Ez mégiscsak jelentős különbség. Az első félév vagoneilátottsága viszonylag még elfogadható, azonban a második félévben a MÁV nagyon szűkmarkúan adja a kocsikat. Például októberben 4340 vagont igényeltünk és csak 2062 kocsit kaptunk. — Ez valóban kedvezőtlen a kőbányára. Azonban az október hónap is az őszi csúcs- forgalom időszakába esik. A MÁV egyszerűen képtelen kielégíteni minden igényt. Csak azzal a kocsiparkkal gazdálkodhat, amely a rendelkezésére áll. Ebben az időszakban határozatok szabályozzák a vagonok elosztását: első a mezőgazdasági termékek. Illetve a lakosság részére szükséges tüzelőanyag szállítása. Ez a legfontosabb. — Ezt tudjuk, de mit sem változtat a tényeken, miszerint a tervet nekünk akkor is teljesítenünk kell. A tervezésnél sohasem vették figyelembe a vagonellátás bizonytalanságát. — Ellentmondás tapasztalható a vagonellátás és a tervteljesítés között. Több mint tízezer vagonnal, tehát az Igény egynegyedével kevesebbet kapott a kőbánya a múlt évben, f mégis teljesítették a tervet, sőt, túlteljesítették. Hogyan lehet ez? — Ügy. hogy amikor nem kaptunk kellő számban vagont, a kitermelt követ depóz- tuk. Az így „elraktározott” követ aztán akkor szállítottuk el, amikor bizonyos napokon bővelkedtünk vagonokban. — Ezek szerint nincs baj. A vagonhiány még sem okoz olyan gondot, mint amennyire ez a számok arányából kitűnik. — Igen ám, csakhogy a depózás drága mulatság, megnöveli önköltségünket. — Milyen mértékben? — Tisztáznunk kell — az érthetőség kedvéért — a ki termelt kő útját. A kő a silóba, onnét szalagon közvetlenül a vagonba kerül. Ez fé- lig-meddig tehát automatikus folyamat, nagyon kevés ráfordítás Igényével. De ha nincs vagon, akkor az eljárás a következő: dömper áll a siló alá, a követ elszállítja két-há- romszáz méterre, a depó színhelyére. Az útviszonyok — éppen a omgjr megterhel taég miatt — nem valami jók. A dömpernek föl kell másznia a kőrakás tetejére. Itt ledobja a szállítmányt és visszafordul. Amikor aztán megérkeznek a vagonok, a depóról kotrógép rakja fel a követ a dömperre, a dömper a vagonokig szállítja, ott a kő szalagra kerül, Illetve végre a vagonba. Tehát számos — magas üzemanyag — és energiafogyasztású — gépeket kell közbeiktatnunk, hogy a fentebb jelzett kerülővel a kő vagonba kerüljön. De most képzelje el, hogy a múlt évi deponizált készletünk 210 ezer tonna volt, s e mennyiségből talán 130 ezer tonna 1964. évi áthozatal volt. A depó sohasem merül ki, sőt, tapasztalataink szerint — a vagonhiány miatt — a mennyiség mindig növekszik. — Hogyan hat ez az önköltségre? — Ügy, hogy a deponizált kő ráfordítási költsége — Iparági szinten számolva — 20 fo- rintal növekszik, a dömperek, kotrók, szállítószalagok üze- umUetéat költsége miatt. Igaz az Is, hogy a depóról közúton, tehát teherkocsikkal is történik elszállítás, tehát a depó és a vagon közötti út költsége itt I kiesik. De így is tonnánként öt forinttal emelkedik a ráfordítás. Tavaly 80 ezer tonna került közúti szállításra a 210 ezer tonnás készletből. Ha csak ezt veszem, illetve öttel szorzóm, 400 ezer forinttal növekszik az önköltség. Ha pedig húsz forintjával számolom a depóról történő vasúti szállítást, akkor már millió forintokról beszélhetünk. Persze — egyelőre csak elméletben — mert hiszen a tavalyi 210 ezer tonnából 100 ezer tonna készletünk maradt a depón. De egyszer ezt is el kell szállítani, akár öt. akár húsz forintos plusz költséggel tonnánként. — Ezt a pluszt ki fizeti meg? — A vállalatunk. Mert a cukorgyárak, aztán az útépítő vállalatok, vagy a Csepel Vasművek az eredeti áron veszik át kőtermékünket, nem számolhatjuk fel részükre a szállítás nehézségei okozta több letköltséget. Megrendelőinket mindez nem érdekli, ami — I őszintén szólva _ érthető is. I — Mi lenn* a megoldás, aa I önköltség csökkentése érdekében? * A kérdés nyitott. Nagyon ideális elképzelé., lenne, a kőbányát mentesíteni a depóniától. Ez lehetetlen hiszen bizonyos készlettel ren- delkezniök kell. De az évi százezer tonna — ami esztendőről esztendőre ismétlődik — túl sok. Azért sok. — meri bár a tervet akárhogyan is. de mennyiségben teljesítik — az önköltség mégiscsak növik- szik. A túlzott mértékű áru készlet-raktározás _ mir/'i. és mindenütt — káros hatással van a vállalati gazdálkodásra. Nehéz ügy ez, főleg akkor, ha látszólag ezen nem i.• lehet változtatni. De valami) talán mégis lehet. A MÁV ve zetői felajánlották, hogv . II" bánya Vállalat és a MÁV III osztályának vezető szakemberei lehetőleg rövid Időn belül üljenek össze — még most, a/ év elején — és próbálják összhangba hozni a vagon-igények kielégítését a bánya termelésének ütemével. Azt h meg mondották, he"'' csocl.'.t ' íVni nem, de enyh i a kétoldali gondokon — lehet. Kab Ferenc Az Országos Filharmónia új, négyes bérlet-sorozatának első koncertje, kél pécsi művész: Halász Béla és Vönöczky Endre közös orgona-estje, örvendetesen nagy közönségsiker jegyében zajlott le szerdán este a Liszt-teremben. Ez azt jelentette, hogy a „hangszerek királynőié”-nek változatlanul sok a kedvelője és ! hogy a Liszt-terem adta le- | hetőségek következtében ; semmi akadálya annak, ; hogy az orgonairodalom rendkívül gazdag kincsestárába a pécsi közönség is bejuthasson egy-egy koncert jóvoltából. Halász Bélát, városunk neves orgonaművészét, évtizedeken át e hangszer legelismertebb művelői között tartottuk nyilván. Számos fővárosi, pécsi és vidéki koncert, rádiószereplés sikere áll mögötte. A Liszttermi hangversenyorgona most az 6 számára is megnyitotta a lehetőséget, hogy művészetét valódi koncertélmény keretében, még szélesebb körben tegye köz- kinccsé. Vönöczky Endre még csak tizenöt éve élvárosunkban. A közönség elsősorban, mint kiváló kórus karnagyot Ismerte. Ezúttal orgonaművészetéből adott Igen meggyőző ízelítőt az általa tervezett orgonán. A két művész igényes gonddal összeállított programja e hangszer irodalmának tükrében csaknem három évszázadot fogott át. Bár az orgonairodalom rend kívül gazdag, mégis dicséretet érdemel az a példás figyelem, amellyel a művek kiválogatásánál egymás ra tekintettel voltak. Ez az egybehangol tság hozta létre a koncert művészi egységét, ugyanakkor azonban a két művész előadói stílusának különbözősége biztosította a kellő változatosságot. Halász Béla előadói stílusát, játékmódját a fokozott objektivitásra való törekvés jellemezte. Mértéktartás nyil vánult meg a regiszterek kiválasztásában, a mixtúrák használatában. Zenei tudása, stílusérzéke, kiművelt manuális technikája és fejlett pedálkészsége vérbeli orgonistára vallott, örömmel fedeztük fel a művek megformálásának biztonságát, erejét. A hangversenytermi interpretálás még több lehetőséget nyújt és kíván is az érzelmek szélesebb skálájának kifejezésére. az indulatok, a szenvedély nagyobb kilengésére, egy-egy szín fellobbantá- sára. Mindez legmaradékta- lanabbul Bach, műsortnyitó a-moll preludium és fugájának megformálásában és regisztrálásában jelentkezett, ami azt bizonyította, hogy Halászhoz a lipcsei mester műveinek tolmácsolása áll a legközelebb. Annál dicséretreméltóbb, hogy Halász Béla a romantikus mester, Mendelssohn ritkán hallható A-dur orgonaszonátája mellett mai magyar mű megszólaltatására is vállalkozott. Gárdonyi Zoltán Partita cimű, a Veni creator ősi gregorián-dallamra épülő, az orgonamuzsika hagyományaihoz visszanyúló, de a XX. század hangját sem nélkülöző művének bemutatására Halász Béla pél- ! dás lelkiismeretességgel ké- ! szült fel, szűnni nem akaró ; tapsokat váltva ki a hall- j gatóság köréből. Vönöczky Endre tempe- ramentumosabb művészegyéniség. Orgonajátókát tokozott mozgékonyság, gördülékeny kéz- és lábtechnika jellemezte. Ez a lendület hatotta át Bach életerővel teli fiatalkori D-dur ; preludium és fugájának elő- ; adását. Cesar Franck: Pre- i ludium, fuga és variáció j cimű alkotásának megszólaltatásakor különösen megtalálta a kellő regisztrálás kifejező eszközeit, melyek a variációk során gondos felépítéssel és színezéssel értek el jó hatást. Hiánytalanul tetszett a három ko- ( rálelőjáték, különösen a l finom hangzást, szellemes \ effektust árasztó Buxtehude í és Pachelbel, manuálom és > pedálon a művészt egy- aránt foglalkoztató műve. > Végül Max Reger hálás és í hatásos Introduction és pás- > sacaglia-ját adta elő Vö- 5 nöczky Endre, igazi virtuóz- s teljesítményt nyújtva a pe- < dálban tizenkétszer ismét- ( lődő téma felett a manuál- \ ban mindig változó, gazda- / gon díszített kíséret meg- í szólaltatásával, melynek for- < tissimová erősödő dinami- í kája a közönséget rendkí- i vül meleg tetszésnyilvání- í tásra késztette. Mindkét i művész a közönség tapsait ! egy-egy ráadásszám elját- 1 Szásával viszonozta. A DEPÓN
