Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-11 / 292. szám

Világ proletárjai, egyesüljelek s Dunántúlt naplö _________Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a begyei Tanács lapja______ X XII. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM ÄRA 50 FILLÉR 1965. DECEMBER II SZOMBAT fl nők kongresszusa A nőkongresszust előké- szító — tavasz óta tartó — tanácskozások lezá­rultak. A termelőszövetkezeti nőbizottságok, községi, városi, járási nőtanácsok újjáválasz- tását mintegy összefoglalták az október—novemberben meg tartott küldött választó gyűlé­sek. Eddig, ha valaki azt kér­dezte tőlem, hogyan vesznek részt a magyar nők a köz­életben, válaszul a társadal­mi, politikai, gazdasági, kul­turális vezető helyeket betöl­tő nők jelentős számát sorol­tam. A tanácskozások arról győztek meg, hogy a nő köz­életi szerepe sokkal nagyobb ennél: közügyekről alkotott vélemény, s sok javaslat hang zott el, gondosan elemzett feladatokról és a társadalo­mért végzett tettekről is szól­tak az asszonyok. Mindez azt bizonyította, hogy a nők szá­mára a „közélet” ma már nem idegen, s a nők a köz­élet alakítói a tsz-ekben, az üzemekben, a szocialista bri­gádokban, ugyanúgy, mint a szülői munkaközösségekben, vagy akár a nőtanácsokban. A tanácskozásokon a kong­resszus központi kérdéseiről folyt a szó: hogyan tudják betölteni ma a nők kettős hi­vatásukat, mennyire fejlettek azok a feltételek, amelyek le­li-tővé teszik, hogy a nő igazi anya és teljes értékű mun­kaerő is legyen. A gyűlése­ken beigazolódott, mindez nem ..nőkérdés”, hanem na­gyon jelentős társadalmi kér­dés, elválaszthatatlan megha­tározója a társadalom fejlett­ségének. A megye, a község, város, a termelőszövetkezet, üzem, iskola, család ügyeiről és a saját életükről szóltak az asszonyok. S mégsem az egyéni gond, hanem a kisebb- nagyobb közösség érdeke ha­tározta meg gondolataikat. A szavak nemegyszer világmé­retűvé szélesedtek, a nemzet­közi érdeklődést és tájéko­zottságot is tükrözték. iröl beszéltek a felszó- lalók? A termelőszö­vetkezetekben dolgozó nők el­mondották, hogy a vezetés­ben jobban kell érvényesül­nie a nők képvis •leiének, de különösen a nők véleményé­nek. Beszéltek arról, hogy a nők által végzett munka — pl. növénytermelés — nor­mái nem biztosítanak meg­felelő, igazságos keresetet. Hogy baj van az igazságos juttatással, például a nőnek rém juttatnak annyi háztájit, ha a férje az iparban dol­gozik, mint a férjnek, ha fe- 1 r:.ége történetesen másutt te kenykedik. A tanácskozásokon elhang­zó észrevételek — a gyermek- intézmények bővítése, az idény bölcsődék, napközik megnyi­tásának a munkacsúcsokhoz való igazodása tavasszal és ősszel is nemcsak nyáron, a szolgál!"tások fejlesztése stb. — a falu új, nagyobb igé- nyű életét idézte. Sok szó esett a családról, az anyai hivatásról. Az ál­lampolgár felelősségével be­széltek erről az asszonyok. Arról, hogy nem eléggé be­csülik meg az anyákat. A megoldásra sokféle javaslat hangzott el. Lényegük, hogy jó munkával tovább kell fej­leszteni azokat a feltételeket, amelyek a nők munkáját és anyai hivatását egyaránt se­gítik. Kimondták azt is, hogy a feladatok sürgősségi sor­rendjében előbbre kell hozni (folytatás a 2. oldalon) Brezsnyev vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség utazik Mongóliába Moszkva: Moszkváiban be­jelentették, hogy 1966. január jában a Mongol Népi Forra­dalmi Párt Központi Bizott­ságának és a Mongol Nép­köztársaság kormányának meghívására szovjet párt- és kormányküldöttség utazik hivatalos látogatásra Mongó­liába. A küldöttség vezetője Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára. Rendelet a tsz-ek jövő évi állami támogatásáról A Magyar Közlöny 69. szá­mában megjelent a pénzügy- miniszter és a földművelés- ügyi miniszter együttes ren­deleté a termelőszövetkezetek 1966. évi állami támogatásáról. A rendelet szerint — az alap­jául szolgáló korábbi, 3004/8- as kormányhatározatnak meg­felelően — a termelőszövetke. zetek állami támogatásának rendszere lényegében változat­lan marad és a támogatások köre és mértéke általában a jövő évben is azonos lesz az ideivel. Az újabb, illetve foko- kozottabban előtérbe kerülő gazdasági és termelés politikai céloknak megfelelően azonban egyes területeken és egyes feladatok megoldásához az ál­lam az eddiginél nagyobb mértékű kedvezményeket nyújt a termelőszövetkezetek­nek. A kedvezőtlen természeti adottságoík gyorsabb ütemű javítása érdekében a jövő év­ben a gépi talajjavítás, azaz a digózás teljes költségét az állam fedezi, szemben az ed­digi 50, illetve 80 százalékos támogatással. Ugyanebből a célból néhány további, rossz termőhelyi viszonyokkal ren­delkező járás bevonásával ki­terjesztették azokat a kiemelt Hazánkba érkezett a Szovelunió Legfelső Tanácsának küldöttsége körzeteket, amelyekben min­den talaj javítási, talajvédelmi és üzemen belüli vízrendezési munka ingyenes a termelő­szövetkezetek részére. Az ed­diginél nagyobb összegű támo­gatást kapnak a szövetkezetek a rét- és legelőgazdálkodás fejlesztéséhez szükséges mun­kák elvégzéséhez Is Nagyobb és a jelenleginél differenciáltabb kedvezmé­nyekkel ösztönzi a rendelet a termelőszövetkezetet arra, hogy a szőlő- és gyümölcs­telepítéseknél fokozottabban vegyék figyelembe a hazai fo. gyasztók igényeit és az export szükségleteit. Ebből a célból a jövő évben növekszik a cse­megeszőlő, valamint a cseresz­nye, a meggy és a bogyósgyü­mölcsök telepítéséhez nyújtott állami támogatás összege. A minőségi bortermelés növelése érdekében kiterjesztették azok nak a kiemelt borvidékeknek a körzetét, ahol a telepítési és ápolási költségek 70 százalékát az állam viseli. A rendelet kimondja, hogy a bekötőutak és a majoron belüli utak földmunkáit — amennyiben ezeket gépi erő­vel végzik — teljes egészében az állam fizeti. Az Országgyűlés meghívására péntek dél­után Budapestre érkezett a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának küldöttsége. A delegáció vezetője P. J. Seleszt, az SZKP Központi Bi­zottsága Elnökségének tagja, az Ukrán Kom­munista Párt Központi Bizottságának első tit­kára, a Legfelső Tanács Szövetségi Tanácsa Törvényelőkészítő Bizottságának tagja, aki feleségével érkezett Magyarországra. A küldöttség tagjai: F. B. Nyijazbekov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökhelyettese, a Kazah SZSZK Legfelső Ta­nácsa Elnökségének elnöke; V. J. Lobamok, a Belorusz SZSZK Minisztertanácsának első elnökhelyettese, az SZKP Központi Revíziós Bizottságának tagja; J. V. Ilnyiekij, az Ukrán Kommunista Párt Kárpátontúli Területi Bi­zottságának első titkára; G. I. Lamocskin, a Szocialista Munka Hőse, az I. számú Moszíroj tröszt 6. számú építési igazgatóságának mun­kavezetője; U. K. Vahabova docens, a Sza- markandi Pavlov Orvostudományi Főiskola rektorhelyettese; J. M. Vecserova, a Szovjet­unió Hőse, az ivanovoi kerület Szavinszk " i- ros Szolidamoszty gyárának szövőnője; D. 1. Zvaigzne, a Lett SZSZK Valmiere kerületé­ben lévő Matisi kolhoz elnöke. A delegáció fogadására a ferihegyi repül é- ren megjelent Komócsin Zoltán, az MS?' P Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Vass Istvánná, az Országgyű­lés elnöke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tar ács helyettes elnöke, Kiss Károly, az Elnöki Ta­nács titkára, Kovács Imre élelmezésügyi mi­niszter, dr. Beresztóczy Miklós, az Országgyű­lés alelnöke, Böjti János külügyminiszter- helyettes, Sarlós István, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, valamim az Elnöki Tanács több tagja, az Országgyűlés tisztikarának tagjai, számos országgyűlési képviselő. Jelen volt G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és a nagy- követség több tagja. Öhöxő, fürdő9 , mun kássxállás Mivel gyarapodtak vállalataink az öt év alatt? ^ Milyen szociális létesítmé­nyekkel gyarapodtak az el­múlt öt év alatt? — kérdez­tük olyan vállalatoktól, ahol évekkel ezelőtt nem volt öl­töző, mosdó, ebédlő, vagy klubhelyiség. Köztiszíasáti Vállalat Ennél a vállalatnál, ahol igen fontos a dolgozóknak a munka utáni tisztálkodás, 1962-ben építettek egy 150 férőhelyes korszerű öltözőt és fürdőt, ahol állandó me­legvíz-szolgáltatás van. A következő évben fejeződött be a 300 személyes kultúrte­Elutaztak a küldöttek a nőkongresszusra mondták a vezetőim: kiérde­meltem. — Szeretne felszólalni? — kérdeztem Szentistványi Gyu- láné elvtársnőt. — Igen. készültem rá — mondta. Ha szót kap, miről fog be­szélni? — A nők szerepéről a nem­zetközi békeharcban ... ho­gyan végzik a munkájukat. — Hogyan végzik? — Jól. Aztán a nők csa­ládi szerepéről... — Véleménye szerint mi­lyen szerepük van, milyen helyet foglalnak el? — Nem lehet különválasz­tani társadalmi szerepüket a családi szerepüktől. Addig, amíg a társadalom nem biz­tosított egyenlő jogokat — és nemcsak papíron —, a családi életben sqm gyakorol­hatták jogaikat. — Ma mi a helyzet? — Általánosan meg va­gyok elégedve: hogy vannak még negatív példák, az tuda­ti tényező. Fajcsí Istvánné, a mezőgaz­dasági szocialista brigádokról szeretne beszélni. — Ez különösen a nőket érinti. A járásban 28 női bri­gád dolgozik. Az eredmények nemcsak a termelésben mu­tatkoznak, hanem a munkafe­gyelem megszilárdulásában, a kollektív szellem kialakulásá­ban, a közös védelmében, egymás megbecsülésében ... Nem is lehet elmondani, mi mindent köszönhetünk ezek­nek a nőknek. Azok, akik ed­dig ki sem tették a lábukat, még a nagyobb házimunkákat is közösen végzik és a tsz-ben sem maradnak alul... Na­gyon szeretném, ha szót kap­nék ... Képzelje, olyan kaz­lat raknak, hogy meg lehet bámulni Wágner Józsefné a nők helyzetének fejlődéséről a nehéz fizikai munkáik meg­könnyítéséről kíván szólni. — ... az lenne a kérésem, hogy tegyék, lehetővé a köny- nyűipari üzemek létesítését. Nagyon fontos lenne a nap­köziotthonok és bölcsődék bő­vítése, illetve növelése, a több szabadidőt nyert asz- szonyok tanulhatnának, szak- képesítést nyerhetnének. Az állomáson a MÁV Igaz­gatóság nőbizottsága nevében Domán Istvánné szóval, a Köztársaság téri Általános Is­kolából a 64-es számú Fá­bián Béla úttörőcsapat kislá­nyai szóval és virággal bú­csúztatták a kongresszusra indulókat. A. G. Huszonhat nő utazott Ba­ranyából a nőkongresszusra. Tizennégyen küldöttek. Indu­lásuk előtt néhányukkal si­került szót váltani. Szeli Istvánné nem kíván felszólalni a kongresszuson küldötté választásának na­gyon örül. — Mit gondol, miért éppen önt választották meg? — Ezt én is kérdeztem, azt rém és a klubszoba építése. Azóta is élénk kultúrélet fo­lyik a vállalatnál és heten­ként öt alkalommal telve van a klubszoba, televízió vagy rádió mellett beszélgetnek, szórakoznak a dolgozók. 1964-ben egy korszerű, a mai igényeknek megfelelő húsz ágyas munkásszállást építet­tek. Ezek a beruházások mintegy 850 ezer forint érté­kűek voltak. A vállalat jövő évi terve az, hogy új helyre telepítik az aszfaltépítőket és szá7 mukra is öltözőt, mosdót lé­tesítenek. Készül az új te­lephely terve is. A harmadik ötéves tervben, mintegy 30 millió forintos költséggel új telephelyet kap a vállalat, ott már a legkorszerűbb szociá­lis létesítmények várják a dolgozókat. Komiéi Helylipar! Vállalat Az öt év alatt ez a válla lat a saját erejéhez, lehetősé­géhez mérten javította dől gozóinak szociális helyzetét Öltözőket, mosdókat létesí­tettek, helyiséget adtak az üzemi büfének, ahol a dol­gozók reggelit, tízórait vásá­rolhatnak. Üzemorvosi ren­delőt létesítettek, hogy kiszé­lesítsék az orvosi ellátást. A kpvetkező évben újabb öltö­zőt, mosdót hoznak létre, bár a végleges megoldás egy köz­ponti fürdő volna. Ezt a vállalat saját erőből már nem tudja megoldani, csak akkor, ha központi segítséget kap. Fedrászipuri Válla'at A fodrászoknál ötvenezei forintot fordítottak arra, nogy ahol még nincs, öltözőt, für* dőt építsenek. Ez csak a Kossuth és a Sallai utcai föd rászüzletekben vált lehetővé, szükség volna több öltözőre és mosdóra a vállalatnál, de nincs helyiség. Ugyancsak a helyiséghiány miatt maradt ki a második ötéves tervből az ebédlő, a klubhelyiség lé­tesítése. Ezekre pedig ugyan­csak szükség van. A vállalat szeretné megalakítani a ma­gyar fodrászklub helyi cso­portját, ahol lehetőség lenne nemcsak a közös szórakozás­ra, de a tanulásra, tovább­képzésre is. Remélik, hogy a harmadik ötéves tervben er­re is lehetőség nyílik. Talajerő-gazdálkodási Vállalat Az üzem szétszórt telepein a vállalat nehezen tudott dolgozóinak megfelelő öltö­zőt, fürdőt biztosítani. Az öt év alatt csak a Bajcsy-Zsi- linszky úti telepen építettek öltözőt, mintegy kétszázezer forintos költséggel. A vállalat a jövő évi tervében ilyen jellegű nagy beruházást nem tervez, mivel hamarosan a Megyeri úti telephelyre köl­tözik. Inkább csak olyan vál­toztatásokat eszközöl, me­lyek nem igényelnek nagy anyagi befektetést és mégis jobbá teszik a dolgozók ellá­tását. Ezeket figyelembe véve egy raktárhelyiséget szabadí­tanak fel és építenek át öl­tözőnek, illetve ebédlőnek. Ehhez a munkához az anya­got megvásárolták és az át­alakítást még decemberben rivégzik. Folytatja MÍ'át a Gemini — 7 Houston: A Gemini—7 amerikai űrhajó folytatja földkörüli útját. Borman és Lovell eddig 131 órát repült, s a Gemini—7 83-szor kerül­te meg a Földet. A 79. for­dulat végén, amikor az ir­ha jó Hawaii fölött járt, J pilóták a kísérleti program­nak megfelelően megpróbá’- tak Laser-sugár segítségéve' üzenetet váltani a Földdel. \ kísérlet azonban nem sike­rült, az űrhajósok nem lát­ták meg a földi állomás irány fényét. Az űrutazás mindazonáltal bajmentesen folytatódik, s megtették az előkészületeket a Gemini—6 vasárnapi fellö­vésére is. Ezen az ürba: - Walter Schirra és Thorn Stafford utazik máj 1 és sérletet tesz arra, hogy űrha­jóját a Gemini—7 közeiéül vezérelje. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom