Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-09 / 290. szám

»65. DECEMBER 9. napló 5 Élni és tanulni Nemrégiben beszélgettem az egyik szocialista brigád veze­tőjével. Az üzemben jó a hí­rük, olyan kollektíva kovácso- iódott össze, amelyik zokszó nélkül áldozza fel vasárnap­jait is, ha azt a termelés ér­deke megkívánja. „De mond­ja csak meg — kérdezte, — összeegyeztethető-e a termelés és a tanulás? Szerintem nem, az örökös műszakcserék csak nehezítik a munkát. Mondtam js a brigádban, felőlem ott tanultok, ahol akartok, de műszakot senki sem cserél­het .. Egységesen értelmezzük A szocialista brigádmozga­lom több mint ötéves múltjá­ra nem ez az eset jellemző, pontosabban nem ilyen éle­sen, egyértelműen fogalma­zódnak meg a gondok. Szám­beli fejlődése igen gyors volt, csupán Pécsett 878 brigád versenyez a szocialista címért, egyik-másik több alkalommal is teljesítette a saját maga megszabta feltételeket. „A szo­cialista módon dolgozni, élni, tanulni” jelszó egységbe fogja össze a legjobbak törekvéseit, tekintélyt, megbecsülést vív­tak ki maguknak ezek a kol­lektívák. A gyors fejlődés már önmagában is a mozga­lom sokszínűségére vezetett, s megtaláljuk az előbb emlí­tett példát éppúgy, minit el­lenpólusát, a komlói Papp- brigádot, ahol a tanulás ügyeit választott „brigádfunk­cionárius” intézi. Az általá­nos tapasztalat azonban mégis az. hogy nem mindenütt értik eléggé a jelszó hármas tartal­mának összefüggését, kapcso­latát. Azt a kölcsönhatást, hogy a munka és életmód meg határozza a művelődés tartal­mát és formáit, a műveltség pedig visszaihat a munkára és az életmódra. Az még nem lenne baj. hogy a mozgalom figyelmét a termelésre irányít­ják, ha közben nem feledkez­nének meg a két másik köve­telményről sem s mindenütt megkapná jelentőségének meg felelő szerepét, a különböző szervek ennek alapján egyen­getnék a brigádok útját. Ennek az a következménye, hogy amíg a tapasztaltabb közösségek több irányú igényt elégítenek ki, a „derékhad” programjában nem elég vál­tozatosak, egyéniek a művelő­dést célzó elgondolások. A tömegszervezeti és gazdasági vezetők is magukra hagyják őket, amikor a kulturális jel­legű vállalásaikat „izzadják”, mondván, ezt már könnyű ki­találni, a példák adva vannak. A művelődés, az erkölcsi és politikai nevelés területén a kezdet kezdetén tart a moz­galom. a fejlődés lehetőségei ma még korlátlanok. Formális vállalások A művelődési célok között az egyik legelterjedtebb az is­kolarendszerű oktatás. Vala­milyen formában valamennyi brigád programjába veszi és élharcosa annak a törekvés­nek: minél többen végezzék el az általános iskola nyolc osztályát. A kép azonban nem egységes. Megyeszerte közis­mert a komlói Kossuth-bánya üzemi iskolája, ahol helyben tanítják a dolgozókat. A ki­sebb létszámú vállalatoknak már más megoldást kell ke­resni, több alkalommal szóba- került az a terv, hogy több közeli üzem a dolgozói szá­mára együttesen hozzon létre osztályokat. Ez megkönnyíte­né a hallgatók dolgát s bizo­nyára befolyásolná a létszá­mot is. A Sopianában pilla­natnyilag nincs szakmai okta­tás, a brigádok tagjai általá­ban a politikai oktatásban vesznek részt. A Bőrgyárban a háromszáz brigádtag közül nyolc tanul általános iskolá­ban és három technikumban. Tudomásul kell venni, hogy bizonyos rétegek körében nem népsv-'rií a tanulás hagyomá­nyos formája, a segédmunká­sok elvétve jelentkeznek, az idősebbek is húzódoznak a to­vábbtanulástól. A nők szíve- Aahbesi választják a munkás­akadémia kurzusait. Ezt a ten denciát csak erősíti az az ál­talános gyakorlat, hogy a vál­lalások formálisan a tanulás­ra tesznek ígéretet, nem ve­szik figyelembe az egyének szükségleteit. Évekkel ezelőtt szinte divat volt „felmérni” az általános műveltség szint­jét és tanácsot adni arra, hogy kinek, hol érdemes ta­nulnia, ma ezeket a statiszti­kákat sehol sem veszik elő. Pedig a kollektív vállalások — „részt veszünk a tanulás­ban” — helyett ma is az egyén általános képzettsége a mérvadó a brigádok felaján­lásaiban. A könyvtári statisztika sze­rint egyes brigádtagok szor­galmas olvasók és könyvvá­sárlók. Ismerünk olyan két­kezi munkásokat, akiknek irigylésre méltó magánkönyv­táruk van. Ugyanakkor meg­döbbenünk, amikor azt hall­juk, hogy a Porcelngyárban a kilencvenkét megkérdezett brigádtag közül mindössze ti­zenkilenc olvas valamilyen könyvet többé kevésbé rend­szeresen. S ez nem is egyedi példa; az olvasás ma még ko­rántsem yált valóságos mozr galommá a brigádoknál. A brigádtagok jórészéhez még nem jut el a jó könyv, mert a terjesztők nem ajánlják elég sokoldalúan, pedig érde­mes volna számukra rendsze­resen kiadni tájékoztatót, ér­deklődési köröknek megfelelő ismertetőt. Ezzel megakadá­lyoznánk azt, hogy válogatás nélkül olvassanak. feltételei között is elvétve ta­lálni olyan pontot, amelyik az egyén morális hibáira utalva lehetőséget adna ezek nyese- getésére. Persze, azt nem le­het előre megtervezni, hogy egyik vagy másik brigádtag családi és magánéletében ilyen vagy amolyan gondok kerül­nek elő s az illető segítségre szorul. Éppen arról van szó, hogy rendszeres és tervszerű nevelőmunkát kell végezni a közösségben, ezzel a lehetőség szerint megelőzni a bajokat. A szocialista brigádokban, mint nevelő egységekben, rendkívül nagy lehetőségek rejlenek, tudatosan kell támo­gatni őket ebben. A brigádmozgalom számára azzal lehet a legnagyobb se­gítséget adni, ha a szakszer­vezetek, a népművelés üzemi szervei megértetik, hogy a hármas feladat kölcsönösen összefügg egymással, nem le­het úgy dolgozni, hogy egyi­ket a másik rovására oldjuk meg. Ebben össze kell fogni valamennyi szervnek, a nép­művelésnek is megtalálni a helyét a szocialista brigádok támogatásában, mindenekelőtt azzal, hogy a mozgalom to­vábbi fejlesztésére összponto­sítják erejüket. i Bocz József I Az egyetemeken, főiskolákon is: A jövő a programozott oktatásé Beszámolók a korszerű felsőoktatás első országos ankétjárói Már Comenius megírta, hogy az oktatás során „min­dent az érzékek elé kell állí­tani, amennyire csak lehet, a láthatókat a látás elé, a hall­hatókat a hallás elé... és, ami egyszerre több érzők ál­tal is észlelhető, azt több érzék által is kell érzékel­tetni”. A három évszázados megállapítás mellé egy mai kimutatás tartozik az egyete­mistákról és főiskolásokról: a hallgatók zöme, mintegy 65 százaléka vizuális alkatú, to­vábbi mintegy 15 százaléka az auditív, akusztikus típus­hoz, az ezen felül még fenn­maradó 20 százaléka pedig a motorikus és egyéb típushoz tartozik. — Nem nehéz tehát belát­nunk — mondja dr. Vargha László egyetemi docens —, hogy a szemléltetés a felső­oktatásban is nélkülözhetet­len. A „nagy fétisnek”, a szó­beli előadásnak túlzott és egy oldalú uralma azonban mind­máig tart a felsőoktatásban. Pedig a magyar egyetemek és főiskolák nem egy szakem­Horváth Olivér kiállítása Több segítséget! A szocialista brigádok tö­rekvései között jelentős sze­repe van a közösségi élet kiala. Jutásának, a közös szórakozás­nak. A színházi estek, kirán­dulások, családi estek jó al­kalmak a kollektív élet kifej­lesztésére. Dicséretes a komlói Nagy Dezső-brigád kezdemé­nyezése, évente egy-egy estén megtöltik a színházat, a mű­vészek viszont ellátogatnak hozzájuk baráti beszélgetésre. Ám ma még nagyon kevés az olyan brigád, amelyik a közös szórakozást, a szabad idő hasznos eltöltését gondosan meg tudja szervezni. A válla­lások sokszor formálisak, öt- letszerűek. Nem válogatják meg eléggé, hogy mit néznek meg, hova mennek, a kirán­dulásokat beérik egy kiadós halászlével, a jobbik esetben futtában megtekintik a hely­ség nevezetességeit. A szocia­lista brigádok némelyikének felfogásában a passzív szem­lélődés, a látottak, hallottak egyszerű befogadása tapasz­talható, ritkán jutnak el a tanulságokig, következtetése­kig. Igaz az is, hogy mindeh­hez kevés útbaigazítást kap­nak. A brigádmozgalom talán az egyik legszebb, legnemesebb erénye az emberek iránt meg­nyilvánuló érdeklődés. Az egyén pozitív jellemvonásai­nak kibontakoztatása, a ma- gasabbrendű társadalom er­kölcseinek elterjesztése a cél­ja. A humanitás sokféle meg­ható példáit rögzítik a bri­gádnaplók, a krónikák. A Hő­erőmű egyik brigádja munka­idő után felépített egy családi házat az árvízkárt szenvedett dolgozó számára. A Kesztyű­gyárban rendszeresen meglá­togatják a betegeket, a nyug­díjasokat, segítenek a gyerme­ket váró asszonyoknak a házi­munkában. Úttörőcsapatokat, termelőszövetkezeteket patro­nálnak, a közösség tagjaként nevelnek, taníttatnak árva gyermekeket. Ezek a tettek már nem egyszerűen vállalá­sok, amelyeket majd kipipál­nak, hanem az emberek sor­sáért érzett mélységes felelős­ségérzetet, szeretetet tanúsít­ják, azt a gondolkodásmódot tükrözik, hogy hazánkban minden az emberért történik. A nevelőmunka legyen tudatos Elgondolkoztató azonban, hogy a brigádok belső erköl­csi, nevelő célzatú tevékeny­sége nem folyik hasonló tuda­tossággal. A cím elnyerésének Horváth Olivér munkássá­gának huszonöt éves jubileu­mát ünnepli, de ez a jubi­leumi kiállítás, amely a ne­gyedszázados tevékenységet reprezentálja, egyben bemu­tatkozás is. Horváth Olivér nemrégiben költözött Pécsre, kezdett el dolgozni a Tanár­képző Főiskola rajz tanszé­kén. A pedagógusi munka mellett természetesen mint festő is hamarosan ide kötő­dött, megragadta a város, a sajátos táj varázsa, s ezen a kiállításon eléggé jelentős számban már pécsi—baranyai ihletésű művek is szerepel­nek. Egy kiegyensúlyozott, egyen letes és nyugodt festői hang, a friss élményekre való érzé­keny reagálás, biztos és pon­tos technikai tudás bontako­zik ki a kiállítás anyaga nyo­mán. A maga útját járó mű­vész konzervativizmusa sajá­tosan „tanító” jellegű, a mondanivaló feldolgozása, a részlet-motívumok kibonta­koztatása, a képek megkonst­ruálása a közérthetőség cél­tudatos igényével történik. Mind formai tekintetben — a technikai eljárások változatos alkalmazása, a járatlanabb utakról való lemondás stb. — mind pedig tartalmi vonat­kozásban. A kép és a néző között így elsősorban nem in­tellektuális, hanem érzelmi kapcsolat teremtődik. A néző a festő szemének lencséjén át a valóság teljesebb képét kapja, frissebben, újszerűb­ben látja az ismert tájakat, formákat, s ahogy a festő le­törli a valóságról a megszo- kottság elszürkítő porát, egy­ben közelebb is hozza azt a nézőhöz. Sajátos, szeretetten módon közelíti meg a tájat, amelyben az ember él, vagy fordítva: az embert, akinek a táj elválaszthatatlan tarto­zéka, élettere. Nem dologzik sokféle szín­nel, de néhány kedves színe különös hangsúlyt kap. A Sorrentói ház lágy sárgásfe­hérei és kékeszöldéi jellegze­tes hangulatot teremtenek, mondhatni jellegzetesen olasz hangulatot, a különleges, zeg- zúgos öreg ház körül az erős napfény, a nagyon-kék ég természetes környezetét sej­tetik. Az olaszországi élmé­nyeknél fontosabb az itthoni, leginkább a jellegzetes du­nántúli tájak alapélménye: dunántúli lankák, szőlőhe­gyek, sokszínű Balaton-parti tájak és maga a Balaton, és természetesen a legújabb be­nyomások, az Istenkúti hegy­oldal, a Mecseknádasd, a Ma- kárhegy stb. című képeken. A munka, a dolgozó ember adja természetesen a másik nagy témakört. Az Építkezés, az Uszályok, a Pihenő mun­kások, a Szurokforralók stb. a tevékenykedő embert ábrá­zolják a maguk környezeté­ben, vagyis az ipari tájat és benne a lényeget jelentő em­bert. Érdekes módon a Beton, keverő üzem az a nagy óla j- festmény, amelyről hiányzik az ember, legalábbis a figura. Máskülönben a kép egyik legjobb jellemzője annak a módnak, ahogyan Horváth Olivér e témákhoz közelít. Az ipari épületek merev, bonyo­lult mértani formáit a mély zöld-kék dombvonulat-háttér oldja fel — innen sem hiá­nyozhat az érzelmi vonatko­zásokat teremtő természetes táj. Az épületeken sok a lila, olykor rózsaszínbe hajló ár­nyalataival, amely úgyszintén lágyabbá oldja, s végüli,s em­berközelbe hozza e szárazabb, hidegebb témát. A kiállítás grafikai anyaga is igen változatos. Az egy­szerű, alapérzést tükröző, Egyedül című tusrajztól a ta­lán legérdekesebb halas-variá­ciókig sok mindent láthatnak a nézők. Ez utóbbiak, külö­nösen A nagy hal és a kis halak, kevésbé erős érzelmi hatásúak, elvontabb tartal­mat közölnek. Egy zárt, hi­deg, kérlelhetetlen világot áb­rázolnak, a reális formák bo­nyolult, de egyáltalán nem játékos kapcsolódásával. A jubileumi kiállítás, ha nem is huszonöt év mun­kásságának teljességével, de egy festő-egyéniség lényeges vonásaival ismerteti meg a pécsi közönséget. (Hallatna) bere évek óta kísérletezik, hogy „megtörje a jeget”. Hivatalosan és az egész or­szágra kiterjedően azonban mindeddig nem volt semmi­féle megmozdulás. A néhány úttörő szaktekintély kísérle-. tei és eredményei többnyire elszigeteltek maradtak. Ezért számit „jégtörésnek” az az ankét, melyet a napokban fejeztek be Budapesten. A Művelődési Minisztérium szer vezte meg és címe volt: „A korszerű technikai eszközök alkalmazása a felsőoktatás­ban.” Pécsről hárman vettek ezen részt: dr. Kelemen László kandidátus, dr. Vargha László és dr. Tigyi András docen­sek. — A programozott oktatás­ról és az oktatógépekről tár­gyaló szekcióban tartottam be vezető előadást. „A programo­zott oktatás pedagógiai és pszichológiai elvei” címmel — mondotta dr. Kelemen László, a Pécsi Tanárképző Főiskola lélektani tanszéké­nek vezetője. — Ez ma nap­jaink talán legforradalmibb és leginkább tudományos igé­nyű oktatási irányzata. A ha­gyományos oktatás hibáit igyekszik kijavítani, felhasz­nálva a legújabb tudomány, főleg a kibernetika eredmé­nyeit. Az egész oktatási fo­lyamatot mérnöki pontos­sággal tervezi meg. Az isme­retszerzés útját felbontja fel­adatok és műveletek rendsze­rére és ezzel a tanulókat ál­landóan aktivizálja. De mind­ezzel párhuzamosan folyton ellenőrzi a tanulók előreha­ladását is. A programozott oktatás hihetetlenül nagy le­hetőségeket rejt magában. Ezeket az eddig készült, fő­leg amerikai programok még nem használták ki teljes egé­szében. Dr. Tigyi András, a Pécsi Orvostudományi Egyetem élet tani intézetének docense pe­dig így számolt be az ankét­ről: — A különböző írásbeli vizsgaformákat ismertettem az irodalmi és a saját ta­pasztalatok alapján. Követ­keztetésem az volt, hogy az úgynevezett feleletválogatás, vagy multiple chodse vizs­gamódszer a többi írásbeli vizsgatípusnál jóval előnyö­sebb. Kívánatos lenne, ha minél jobban elterjesztenénk. Ez a módszer szorosan ösz- szefügg a programozott ok­tatással. Ugyanis itt is az a követelmény, hogy az anya­got logikailag felbontsuk. A feleletválogatós módszer te­hát feltételezi a programozott oktatást. Az ankét egyik nagy meg­lepetése volt, hogy nemcsak természet-, hanem társada­lomtudományi szakon is fog­lalkoznak szemléltetéssel. Dr. Vargha László, a Pécsi Tudo­mányegyetem Állam- és Jog­tudományi Kara eljárásjogi tanszékének docense ugyanis ezzel a címmel tartott elő­adást: „Szemléltetés a jogi SZÍNHÁZ S Jíftí A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. XII. 9-1, csütörtöki műsora a 223,8 m középhullámon 17.30: Szarb-horvát nyelvű műsor. Kommentár. Mielőtt megkapja a „Narodjie novine”-t. Bemutatjuk űj felvételeinket. Pedagógusok — szülőknek. 18.00: Német nyelvű műsor. A pécsváradi járás tsz-közi épí­tőipari társulás egy éve. Kívánsághangverseny. Mit ajándékozzunk? 18.30: Magyar nyelvű műsor. Zenélő levelezőlap. 18.55: Tudósítás a mohácsi ta­nácsülésről. lfl.OO: Zenéről zenére. Közben: Dél-dunántúli híradó. Válaszolunk hallgatóink leve­lére. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: Balett-est (es­te 7 órakor) Jászai M. bérlet. Tájszinház: Traviata (este 7 órakor) Bares. oktatásban korszerű technikai eszközök segítségével.” — A jogi oktatás, főként az általam oktatott büntető eljá­rási jog és kriminalisztika el­méleti és gyakorlati óráin is többféle szemléltetési móö al­kalmazható — mondja dr. Vargha László, — így a táb­lázatos szemléltetés, az úgy­nevezett „nappali vetítés”, bi­zonyos tárgyak, anyagok szem léltető céllal való közreadása, az episzkópos, a mozgófilm- és a diavetítés, az esetbemu­tatás, végül a legegyszerűbb, a hagyományos táblára tör­ténő írás és rajzolás. A pécsi jogi karon azon­ban sajnos nem állnak ren­delkezésre a „nappali vetí­téshez”, az episzkópos, mozgó film- és diavetítéshez szük­séges technikai eszközök. A tárgyak kézről kézre adása'és a táblaírás pedig nem célra­vezető. így a következő úton szemléltetik a szaktárgy igen elvont anyagát: könnyen át­tekinthető, valósággal szófu­kar táblázatokat szerkeszte­nek, melyek egy-egy parag­rafus lehetséges előfordulási formáit vázolják. A táblák időrendi sort, vagy osztályo­zást adnak, vagy — például a tilalmakról és mentességek­ről — összefüggést tartalmaz­nak, vagy a jogi rendelkezés tartalmát tárják fel és fej­tik ki részletesen. Ez utóbbi ismét háromféle lehet: felso­roló, kivételeket és szabályo­kat szembeállító, végül meg­különböztetést tevő, elhatá­roló táblázat. A táblázatok alkalmazását nyomon követi a dr. Vargha László és dr. Kratochwill Ferenc összeállí­tásában megjelent „jogeset­tár”, ahol szokatlan, humo­ros, kirívó példák segítik elő az anyag „besulykolását”. A már elmondottakból követke­zik, hogy lényegében ez is programozott oktatás. Az ankét résztvevőinek! meggyőződése: a jövő okta­tási formája a programozott oktatás. Még akkor is, ha nem lehet minden tantárgy­ban egyformán alkalmazni. De az eddig kialakult formá­kat tovább kell fejleszteni, még jobban kihasználva a matematika és a kiberneti­ka módszereit. Dr. Vargha Lászlót pedig meghívták a budapesti jogi karra, hogy módszereit az ottani oktatók között is ismertesse, továbbá a szegedi bölcsészkar is fog­lalkozik a gondolattal, hogy felhasználja a pécsi jogi kari eredményeket. Földessy Dénes Dolgozókat felvesznek Gyakorlattal rendelkező pénz­ügyi előadót 1966. január elsejé­vel felvesz az AFTH Baranya- megyei Felügyelőség. Pécs, Ku- lich Gyula u. 5. 3465 ☆ Az EM. Beton elem gyártő Vál­lalat Pécsi Betoiíárugyára vil­lanyszerelő és lakatos szakmun­kásokat, egy férfi segédmunkást, valamint változó munkahétre kőművest alkalmaz. Jelentkezés a munkaügyi osztályon Pécs, Siklósi út 10. 25664 * Jogász nyugdíjast keresünk 500,— Ft-os állásba, vállalati jog­tanácsos mellé. Gépírási gya­korlat szükséges. Válaszokat ..Jo­gász 500” jeligére Sallai u. Hir­detőbe kérünk. 25765 * A Komlói Városgazdálkodási Vállalat felvételre keres több­éves gyakorlattal rendel»;: ző dísznövény termelésben jártas kertészt, továbbá vizsgázott ka­zánfűtőt. Jelentkezés személye­sen, fizetés megállapodás sV.e- rint. Cím: Komló, Kossuth L. 11. sz. 1330 ÉM. BUDAPESTI BETON- ARUGYAR BP. XXI. (Csepel), Rákóczi F. u. 289. azonnali belépéssel alkalmaz kezdő és gyakorlattal rendel­kező géplakatost, villanysze­relő, autóvillanyszerelő, va­lamint vízvezetékszerelő szak­munkásokat, azonkívül rako­dáshoz férfi, mozaiklap és betonelemgyáríő munkára férfi és női segédmunkásokat, vizs­gázott és segéűfűtőket. Fel­vételhez munkakönyv, 3VTL- lap. SZTK kiskönyv és ta­nácsi igazolás szükséges. — Munkásszállást biztosítunk. Je­lentkezés a fenti cím munka­ügyi csoportjánál. i MOZI Park: Fantomas (szv. szi. fél 5, fél 7, fél 9). Petőfi: Fantomas (szv. szí. 4, 6, 8 órakor) Kossuth: Akasztottak erdeje I—n, (szv. 5, fél 9, dupla hely- árral). Kossuth Híradó Mozi: Fanto­mas (de. 10). Magyar híradó, ! Nyuszi mese, Bizonytalan idők | krónikája, Miau, Magyar Velen- | ce. Előadások 12 órától 4 óráig | folytatólagosan. Zsolnay K. O.: Moszkvai séta j (5, 7). Pécsszabolcs: Mesefilmsóro- zat (11). Szent ' Péter esernyője I (szv. szi. 13 órakor). Kérem a pa­naszkönyvet (5, 7). Mecsekalja: A szép Antonio (szv. 7), Csak 16 éven felülieknek! Vasas II. Az óceán vándora (7). Mohács: Cso­dálatos élet (szv. szi. 6, 8.) Szi­getvár: Hölgyeim vigyázat (szv. 7.). Siklós: Bube szerelmese (szv. 7.) Harkány: Mamma Roma (szv. j 7.) Csak 18 éven felülieknek! A pécsi mozik pénztámyitása december 9-től az alábbiak sze­rint módosul: Petőfi mozi déli I 1 óra, Park mozi fél 2 óra, Kos- J suth mozi 2 óra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom