Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-08 / 289. szám
SMECPIVÍBER 8. ntiplo 5 mOsor-szdraíz- mozi A MAGTAB RADIO PCCSI STÚDIÓJÁNAK MB. xn, 8-1, szerdái műsora a 223,S m középhullámon »,30: Szerb-horvát nyelvű műsor. 13,00: Német nyelvű műsor. 33,39: Magyar nyelvű műsor. Munka utáni frissítő. (3,50: Pedagógusok a szülőknek. A szülő és gyermek helyes kapcsolata a felsőtagozatos tanulóknál. Szentistványi Gyula igazgató előadása. »,00: Egyveleg Csajkovszkij műveiből. »,10: Dél-dunántúli híradó. 19,25: Monori Ferenc magyamótá- kat énekel. 19,M: Sporthíradő. 19,58: Műsorismertetés. 20,00: Műsorzárás, . SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: Az anya (este 7 órakor) Odry-bérlet. Tájszinház: Balett-est (du fél 4 és este fél 8 órakor) Veszprém. ZENE Liszt-terem: A Nevelők Háza Pécsi Kamarakórusa . és Bánky József hangversenye. ,,B” Kamarabérlet X. hangverseny (fél 8 órakor). MOZI Park: A szerelem órái (szv. fél 5 fél 7 fél 9). Csak 16 éven felülieknek! Kossuth: Ml, hollandok (de. 10, du. 5. 7, 9). Petőfi: Tilos a szerelem (szv. 4, 6. 8). Kossuth. Híradó: Magyar híradó. Az Azovi-tenger, Búcsú a fővárosban. Modem Piroska, XJé buska horgászik. 65/24. sz. világhíredé, Előadások 13 órától 4 óráig folytatólagosan. Zsolnay K. o.: Moszkvai séta (5, 7). Meszes: A törvény balkeze (szv. 6.). Harkány: Riói kaland (szv. szi. 7.) Pécsvárad: Szívfájdalmam, Hirosima (szv. 7). Szent- lőrinc: Körhinta (7). Sásd: Az ifjúság édes madara (szv. szi. 7.). Csak 18 éven felülieknek! Senye: Égbolt a sivatag felett (szi. 7.). Mágocs: Bolondos história (szv. 7.). Beremend: Üt a sötét erdőbe (szv. 7.). Bóly: Cherbourg! esernyők (szv. szi. 74. A Városi Művelődési Ház Irodalmi Színpadának előadása Dante: ISTENI SZÍNJÁlÉK (Purgatórium) Ez évben ünnepli az emberiség Dante születéséneit 700. évfordulóját. Ez a 700 év alakját nem kisebbítette, csak nagyobbá tette, és jóllehet Dante benne élt a középkor végének- zűrzavaros politikai, társadalmi világában és minden idegszálával és élete változó eseményeivel saját kora életét élte, mégis azok közül való, akinek hatása szétszóródott az időben. Kevés az olyan költő, akinek az európai kultúra olyan sokat köszönhet, mint neki. Ha az európai emberre, az európaj irodalomra gondolunk, talán csak Goethe az, aki vele mérhető. Ma is sok mindent rajta keresztül látunk és sok mindent fogalmazott meg számunkra először és végérvényesen. A modem európai irodalom első nagy alakja, aki megalakítja a legelső irodalmi nyelvet, az. olaszt, és egyúttal ő az első modem renaissance ember. Ott él a humanizmus kezdetén és a középkor lassú haladásának végén. Sorsa hol 'a magasba emeli, hol leejti. Az általa elviselhetetlenül szeretett Firenze élére kerül, majd haláláig eszi a száműzetés kenyerét. Fény és árnyék, tragikus szerelem, izzó szenvedély és sötét kétségbeesés váltogatja nála egymást Ez a bonyolult. sokrétű ember ezenfelül Ha fék csikordul... MS, a Marx úton és környékén lakók nap, mint nap rettegésben élünk, nem éri-e közlekedési baleset gyermekeinket. A rettegés a következőkből adódik: a Marx útnak ősszel, télén és tavasszal nincs járható járdája. Az út két oldalán húzódó járda földes, az említett évszakokban sáros, járni rajta nem lehet A kocsiút viszont kockaköves, tiszta,- s ezért a felnőttek is, a gyermekek- is a kocsi úton közlekednek. A probléma viszont az, hogy a Marx út nagyon forgalmas közlekedési út, s nemcsak a gyermekeknek nem tanácsos azon járni, de még a felnőtteknek sem. Nem egyszer halljuk naponként megismétlődve csikorgó fék hangját, s utána szVtkozódást. miért nem a járdán közlekedünk, miért az úttesten. Szívesen használ- nálnánk a járdát, ha azon nem süppednénk bokáig a sárban. Kérjük az I.- kerületi tanács segítségét ez ügyben, tegye lehetővé, hogy a Marx úton —’•legalább az egyik oldalon — járdát építsenek, s azon az esős. havas időben is közlekedni tudjunk gyermekeinkkel. A Marx út, ha nem is szorosan, de a városhoz tartozik, nem külterület, kérjük a tanácsot: ne hanyagoljanak el teljesen bennünket. A járdaépítés — úgy gondoljuk — nemcsak a mi, de a gépkocsivezetők részéről is jogos igényként merül fél A Marx út és környékének lakói nevében Takács Jánosné Marx út 67/1. sz. óriási költő is. Hihetetlen formagazdagság, óriási konstrukciós érzék, a kor szinte teljes enciklopédikus műveltsége, a részletek rajzának kimeríthetetlen bősége, gazdag és mégis egyszerű nyelv jellemzi. Közel 700 éve él hatása az irodalomban és ennek a bonyolult egyéniségnek, a modern ember előfutárának bemutatása, a mai olvasóhoz emberközelségbe hozása nagy és méltó feladat. Hatalmas munkára vállalkozott a Városi Művelődési Ház Irodalmi Színpada, amikor legnagyobb művének, az Isteni Színjátéknak középső részét, a Purgatóriu- mot teljes egészében bemutatta. Végeredményben évszázadok választanak el bennünket ettől a kortól és ennek a nagy. epikus alkotásnak színpadon való bemutatása, mozgalmassá tétele egyike a legnagyobb vállalkozásoknak. Bécsy Tamásék színpadának eddig talán a legnehezebb és bizonyos szempontból a legjobb vállalkozása volt ez. Minden tekintetben sikeres est volt. Két veszélye is volt pedig, az egyik az, hogy ennek a közel kétórás műnek a bemutatása unalmassá, a másik, hogy a sokszor nehezen érthető, bonyolult utalások és ösz- szefüggések révén zavarossá válik. Mindkét csapdát sikerrel elkerülték és ezt elsősorban az a szerencsés ötletük okozta, hogy két Dantet szerepeltettek. Az egyik maga az író, a másik pedig az a Dante, akit a műben az alvilági bolyongás során Vergilius vezet. Az egyik Dante a költő gondolatait, reflexióit mondja el, a másik pedig a Színjátékban tevékenyen részt vesz, akivel minden történik. Ezzel lehetővé vált a különféle félreértések elkerülése. Ami a szereplőket, illetve a versmondókat illeti, tulajdonképpen hármuk vállalkozásán áll, vagy bukik az egész. Dante, az író, Krassó László alakításában bár kissé egysíkú, de mégis megnyugtató volt. Tagolt, értelmes, ha nem is eléggé árnyalt. Hármuk közül a legnagyobb meglepetés Rákosi Lajos Ver- giliusa. Szerepe is a leghálá- sabb, hisz míg Dante, az író csak kommentál, míg Dante az alvilágban csak kérdez, addig Vergilius magyaráz, bemutat, afféle narrátor szerepe van. Ezt Rákosi Lajos mély, tiszta orgánumával, rendkívül átérzett intelligens vérsmon- dásában maradéktalanul oldotta meg. Bagossy László lényegesen hálátlanabb szerepével csak néha tudott megbirkózni. Sokszor hallottuk már kiforrott, jó versmondóként, Dante azonban meghaladta erejét Szerencsés volt az is, hogy a bevezetőt dr. Kardos Tibor professzor a közismert Dante- kutató tartotta. Előadása nyomán a mű később bemutatott, nehezen érthető részletei is megvilágosodtak. Szőllősy Kálmán A Moziüzemi Vállalat jelenti: Bűnügyi film világhírű művészekkel Nagysikerű élet- és útirajzfilm, a cannes-i Jeszfivál díjnyertes filmje a hét műsorán A 9-től 15-ig tartó műsorhéten 2 új és egy felújított film kerül műsorra a pécs: premier filmszínházakban — A nyugati filmvilágban mind népszerűbbek a bűnügyi szatírák, melyek téma ja nem Ijesztgeti, hanem megnevetteti a nézőt. Ilyen film a színes, szélesvásznú Fan- tomas is. Jean Marais kettős szerepet játszik a francia— olasz produkcióban készült filmben: Fantomast és az őt leleplező újságírót. Jean Marais nagy artista- bravúrokkal: felhőkarcolók párkányán, óriásdarú vas- kampóján helikopter kötélhágcsóján, dublőz nélkül végzi nyaktörő mutatványait. Mellette Louis de Funes cseüik-botlik ellenállhatatlan humorral. Kettőjük játékát kiegészíti Mylene De- mongeot bájos alakítása. Az előrelátható nagy sikerre való tekintettel a filmet 9-től 15-ig a Park és Petőfi. 16-tól 22-ig a Kossuth mozi is játssza. Az „Akasztottak erdeje” c. romén film sok szálon futó cselekménye az első világháború éveiben, az osztrák— magyar fronton játszódik. Románok, magyarok, csehek, osztrákok harcolnak és pusztulnak egymás mellett és — a front két oldalán — egymással szemben — a monarchiáért. Ez a nagylélegzetű, gazdag kiállítású román film, mely az idei cannes-i fesz- tiválos méltán nyerte el „a legjobb rendezés” díját, a román filmművészetnek az utóbbi években készült legjelentősebb alkotása. Rendetlen a színház környéke Messziről a színházépület nagyon szép, hiszen megfiatalították, újjávarázsolták. Közelebbről azonban furcsa kép fogad bennünket. Gerendával kitámasztott falat, faltörmeléket, limlomot látunk mindkét oldalon, nem beszélve a vakolat nélkül maradit keleti és nyugati oldalfalakról. A színház környékén már évek óta nincs rend, de ami most van, az már botrányos. Nem hinném, hogy van az országban még egy színház, melynek környéke ilyen csúf volna, Azt hiszem nagyon üdvös volna, ha a városi tanács illetékesei körüljárnák az épületet és intézkednének. Erre nemcsak esztétikai, idegenforgalmi szempontból volna szükség, hanem azért is, mert. esténként a sötétben hovatovább élet- veszélyes lesz arra járni. Dr. Benedek Ferenc „Az óceán vándora” c. szovjet film a bér as évében — 1948-ban — azánkban is nagy sikert hatott. Mikluho Maklaj — a nagy tudós és utazó — <a- landjai elvezetik a nézőt a világ szinte valamennyi egzotikus helyére: Űj Guineába, Hongkongba. Sidneybe. a pápuák földjére. A film megtekintését az útirajz- és ka- landfilm kedvelők mellett, különösen ajánljuk az általános iskolák felső tagozatos, és a középiskolai tanulók részére. Filmszínházainkban e héten is számos külön műsor kerül bemutatásra: A Kossuth mozi délelőtti műsora 9, 10, 11 és 13-án: Fantomas, 14—15-én: Az óceán vándora. Kívánság sorozat a Kossuth moziban: 12-én — vasárnap — du. 1/2 3 órakor: A hazudós Billy, 13-án —- hétfőn — este 9 órakor: Válás olasz módra. Boly: 10-én vegyes sorozat: Szép Lurette, 13-án meseműsor, Hosszúhetény: 12-én ifjúsági sorozat: Kétéltű ember, Nagy harsány: 13-án vegyes sorozat Katonazene, Meszes K. O.: 12-én történelmi sorozat: Julius Caesar, Pécsvárad: 13-án vígjáték sorozat: Mici néni két élete, Sellye: 10-én magyar sorozat: Díszelőadás, Szigetvár: 13-án modem sorozat: Előzés, Villány: 10-én vegyes sorozat: Szörnyetegek. A Vándormozi a Szélvihar c. jugoszláv—olasz színes, szélesvásznú filmet vetíti 9- én Nagyárpádon. 10-én Su- monyban, 13-án Lippón, 14- én Hobolban. Csütörtöktől megváltozik a j három premier mozi pénztárnyitása. Pénztárnyitás előadás kezdés előtt 3 órával: a Petőfi mozi 1 órakor, a Park mozi 1/2 2 órakor, a Kossuth mozi pénztára 2 órakor nyit. (x) — A mai Iparművészet problémái címmel tart előadást dr. Ko- cogh Ákos művészettörténés- december 13-án. hétfőn este 7 ra- kor Péss város Doktor Sé dór Művelődési Házában (Déryné u. 18.) a ..Kdrtárs művészetek"- című sorozat keretében. Ki 5-5- műsor: Ének a vasról, Az - poétája, Földből és tűzből, A szépség modem varázslói c. kis- filmek. Fiatalasszony sírva lépett a tanácselnök szobájába. — Megvert az uram, az a.., nem is tudom minek nevezzem — mondta és zsebkendőjével a szemét tö- rölgette. — Most már biztos el is hagy... — tette hozzá szipogva. A tanácselnök a fejét csóválta, aztán hellyel kínálta a panaszkodó asszonykát. Ismerte ő "a helyzetet, időnként összecsörren a tányér a fiatal 'házaspárnál, de nem vészes a dolog. — Most mit tegyek, mit tanácsol? Az elnöknek volt már gyakorlata a békítésben, nem először csomózott össze néhány vékonyuló. házassági „köteléket”. Amikor elmondotta a „haditervét”, a fiatalasszonynak is mosoly bujkált a szája szögletén. „Tehát elmész lelkem a fodrászhoz, szépen kibodorítod a hajadat, aztán felveszed a ringó, szoknyádat és amikor az urad estefelé jön haza a munkából,' elibe sétálsz és nem árt, ha egy kicsit riszálod is magad. Hibás vagy te is a veszekedésért, valamit helyre kell hoznod belőle...” Így is történt. Komor arccal jött hazafelé a férj, a feleség meg szembe vele frufruba csavart hajjal, meg-meglibbenő szoknyával. Véletlenül a tanácselnöknek is arrafelé vitt az útja .:. A távolból látta, hogyan torpan meg a férj, amikor megpillantotta feleségét. A történtek után — már ő is bánta — nem ilyen fogadtatásra volt elkészülve. A „felek” egymás mellé értek, lassították lépteiket, aztán megálltak szemben egymással. Az elnök csak annyit látott, hogy elnevették magukat, aztán a férj derékon kapta a „panaszost” és akkora csókot cuppantott az arcára, hogy áthallatszott a túlsó járdáig. A házaspár hazafelé szaporázta lépteit, az elnök meg huncut mosoly- lyal az arcán belépett a kocsmába egy pohár sörre... A „békeblróval”, Szolnoki Mariánnal, Felsőszentmár- ton tanácselnökével beszélgetek. Két ' méter körüli, vállas, erős férfi. Ebben a községben született még a dédapja is. „Ja szám tike” — mondja, azaz tősgyökeres felsős zen t márton i. Ismeri, mondhatnám „pertuban van” a délszláv lakta község . összes lakójával. 1951 óta — rövid ideig tartó megszakítással — dolgozik a község tanácsában, viseli az elnöki tisztséget. Felkeresik örömet, bánatot megosztani... — A szegények között is a legszegényebb volt ez a község húsz évvel ezelőtt — mondja. — Vasmarká„JA SZÁM TIKÉ...« val ölelte körül a nagybirtok a falut. Egy hold föld jutott egy családnak — ez sem mindenkinek. Akinek 10 hold földje volt — ösz- szesen talán ha tízen voltak — már megsüvegelt, módos gazdának számított. Ebben a faluban mindig volt fölös munkaerő, ötszáz, hatszáz summás, kubikos járta a szomszéd falvakat. Felsőszentmártoniak dolgoztak Almamelléken, Lukafán, Beremenden, Kál- máncsán ... Spárgát hurkoltak a zsák négy sarkára, benne a sovány elemózsia és indultak. Indultak a 7 kilométerre lévő drávafoki állomás felé, egymás nyomában dagasztva a sarat. — Apám cseléd volt, kilenc testvérem várta a falatot, mentem én is — mondja. — Nem volt itt a faluban még országút sem, csak a tengelyig érő sár... Ha beköszöntött ősszel az esős idő, sárba ragadt itt az élet, tetszhalottként vegetált a falu kétezer lakója. Amikor az autóval megálltam a tanácsháza előtt, kissé viszolyogva indultam az épületbe, arra gondoltam, hogy miféle fejlődésről is adhatok majd számot ebből a községből. — Hol áll az autó? — kérdezte a tanácselnök. — Itt a ház előtt, — mutattam ki az ablakon. — Tehát az országúton — mondta az elnök és éreztem az „országúton” szó hangsúlyát. „Az országút” mindig refrénként tér vissza a beszélgetés során. Kikerülni a sárból, szilárd talajt érezni a láb alatt — nemcsak szimbolikus értelemben beszéltek erről régen a faluban. — Építsünk utat Marián! — mondták neki, amikor tanácselnökül választották. — Építettünk. Nincs már a községnek kövezetlen utcája — mondja. összefogott a lakosság, — mint a község életében még sohasem. — Azt mondta a megyei tanács elnöke csütörtökön — emlékezik —: „Én idehozatnám az úthengert hétfőre, de minek, még az alapja sem kész az útnak. „Hozassa csak. hétfőn dolgozhat a henger” — mondtam. Hitetlenkedve csóválta a fejét a mr • e’^ök. „Rendben van, de ha a hengernek állni kell, napi 100 forintot vonok le a fizetéséből — tette hozzá tréfásan.’’ S ha dolgozhat? — kérdezte Szolnoki Marián. „Akkor áldomást fizetek.” Százával fogták meg a lapátot, az ásót, indultak a szekerek a kőért, homokért. Hétfőn elkészültek az út- tükörrel. A megyei tanácselnök nem akart hinni a hírnek, kiment a helyszínre. Állnia kellett, állta is a szavát. Az útkészítés eggyé kovácsolta a falut előiskola- ként a tsz szervezéséhez. Statisztikát mutat arról, hogyan nőtt a munkaegység értéke: 1960-ban 16, 61-ben 22, 62-ben 27. 63-ban 31, 64-ben 33 forintot fizettek. A nagy árvízi kár és jégverés ellenére az idén is 30 forint körül lesz a munkaegység. Hajtatóházat építettek: januárban retket, salátát akarnak piacra dobni. A „sárbaragadt” községben 1961 óta 51 űj ház épült, 27 építés alatt áll, illetve engedélyt kértek az építésére. A hajdani egy- tanítós szegényfaluban ma 10 tanító plántálja a tudást. Bevezették a villanyt. A községben 144 rádió van, 25 ház tetején tv-antenna magasodik, a motorkerékpárok száma 105, s már 3 autó is van. — A fóldművesszövetkezet tavaly bűtorkiállítást rendezett a községben — mondja a tanácselnök. — Az egész kiállítást megvették 130 000 forint értékben. A takarékba közel 2 millió forint a betét... A délszlávlakta Felsö- szentmártonban már csak az idősebbek emlékezetében él a kenderből készült háziszőttes „debejás” nadrág. Ez volta népviselet. Ha megázott, megnyúlott, időnként ollóval kellett a hosz- szából levágni... Nincs nagy határa a községnek, a föld ma is kevés. De van lehetőség mással „pótolni a földet”; az öntözéses kertészet sok munkaerőt igényel. — A falu dolgos népének az érdeme az elér! eredmény — mondja, amikor kikísér. — Szép szóval, megértéssel kell velük beszélni, akkor nincs hiba. Fiatalasszony vezet egy hat év körüli kisfiút a járdán. — Szervusz Marién bácsi — köszön az emberke nevetve, de már csattan is a „felségsértő” fenekén a mama tenyere: ,.Mi az, hogy szervusz, haszontalan kölv- ke” — szidja az anyja és közben bocsánatkérőén vis?- szamosolyog az elnökre. Ja kérem, ha valaki ,.ja szám tike” __ ' G aray Ferenc I
