Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-05 / 287. szám

ÖTÉVES A PÉCSI BALETT Fodor András r A TÁNCOSNŐ Derekad karcsú homokóra keiyha, ég, föld között tészta ax idői Ijedve roskad, menekül a tér villogó lábad ollói előtt. Fenyegetőn ha mooean a vállad. hullámzik, úszik gyönyörű karod, ujjaid sziszegő kígyónyelve tüzek torkába lobog. ®s mégis, minden mozdulat mögött szorongva áll a csend, nem tudhatod, miféle, miféle ösztön ragója emyed, sűrűi odabent. Támad, simul, dühödve játszik, testeden összecsap sudár, emeltfejű égi fenség, passtftó indulat HOL JÁRT A PÉCSI BALETT? p ármely valamirevaló szín- D háznak ahhoz, hogy éne- keo-zenés darabokat mutasson bo, táncosokra van szüksége. 1960-ban, az akkor már opera­együttessel rendelkező Pécsi Nemzeti Színházhoz így került az Állami Balettintézet frissen végzett tucatnyi táncosa, fiúk és lányok vegyesen.' Amikor aztán Eck Imre — aki már évekkel előbb az Állami Ope­raház balettkarában jelentős szólószerepeket táncolt és ön­álló koreográfiával, kamara­jellegű, kisebb balettjeivel és sikerült koncertszámaival mar gára vonta a figyelmet — vállalja a fiatal táncosok irá­nyítását, megnyílt a lehetősé­ge annak, hogy a pécsi szín­ház tánckara önálló együttes­sé forrjon össze. Eck új tánc­nyelven új témákat akar meg­szólaltatni. A jól formálható, kezéhez simuló, technikailag felkészült táncosok követik el­gondolásait, s törekvéseihez kitűnő zeneszerzőket is meg­nyert. akik kifejezetten az együttes számára komponál­nak balettzenét. Az együttes első önálló mű­sorával 1961. telén lép a nyilvánosság elé, s —- bár mű­ködését továbbra is a Pécsi Nemzeti Színház keretei közt folytatja — fölveszi a Ballet Sopianae nevet. Azóta öt év telt el, s ez idő alatt az együt­tes önálló alkotóműhellyé szer­veződött. Nyolc önálló bemu­tató előadást tartott, s alkal­mán kint három-négy darabot számítva, csaknem harminc új magyar balettet állított szín­padra. Ezeknek nagy részét maga Eck Imre koreografálta és rendezte, a balettek zene­szerzőiként pedig a fiatal ma­gyar komponisták javát sora­koztatta fel. AZ ÖT ÉV BEMUTATÓI 1961. JANIJA R 3. Szokolay Sándor: Az iszonyat balladája Vujicsics Tihamér: Változások egy találkozásra Hidas Frigyes: Concerto a szivárvány színeire 1961. JUNIUS 1. Bartók Béla: Divertimento Kánki György: 1514 Maros Rudolf: Bányászbal lada 1962. FEBRUAR 23. Purcell: Etűdök Gulyás László: Pókháló Szöllősy András: „Oly korban éltein Decsényi János: Képtelen történet 1962. DECEMBER 21. Couperin: Etűdök No 1 William Bukövy: A parancs Maros Rudolf: Hétköznapi requiem Rossini: Nyitány. 1964. MÁRCIUS 20. Vivaldi: Etűdök kékben Láng István: Hiperbola Szabó László: A pulóver« Dapfamsz és Chioé Kincses József; Mit takar a kalapod? 1964. JULIUS 25. (Szeged) Bartók Béla: A fából faragott királyfi T. 1965. JANUÄR 22. Lendvay Kamilló: Eszméié* * Szöllősy András: Pantomim Petrovics Emil: Passacaglia Kurtág György: Improvizáció és ária Beethoven: Prometheus 1965. OKTÓBER 22. Bartók Béla: A fából faragott királyfi II. Bartók Béla: Concerto Bartók Béla: A csodálatos mandarin LAPVÉLEMÉNYEK Művészi célkitűzéseire össz­pontosítva figyelmét. Eck Imre olyan stílust, nyelveze­tet és formai szókincset al­kotott, amely csak látszólag ellentétes a klasszikus koreog­ráfia szokásaival: nincs szó abszolút értelemben vett újí­tásról, bálvány-rombolásról, megvetésről aziránt, ami szép a maga őszinte Jteztaságában... Eck arra. törekBik, hogy ki­emelje ajSHképeket a szokvá­nyos mindennapiságból, és ezért koreo:. lilájának belső mondanivalóig#éha nehezen érthető" n^ff -^editáció nél­Mntemporánul) Pécs ma márt nemcsak mű­emlékeiről és Az ország első egyeteméről híres. A mindösz- sze ötéves együttes ismertté tette ennek a magyar város­nak a nevét szerte Európában. Eck Imre alig múlt harminc éves, mind fiatalok az együt­tes tagjai is; műsoruk zömét fiatal magyar szerzők egyfel- vonásos darabjaiból állítják össze. A pécsi balett különös varázsát éppen ez a fiatalság adja: az ifjúság bája, a fris­sesség és közvetlenség ... Elek művészete köze] áll Mihail ECK IMRE vázlatkönyvéből Fokinéhoz; hozzá hasonlóan arra törekszik, hogy a balett hagyományos kifejezési eszkö­zeit a „szép” megteremtésén túl — az „értelem”, az „esz­me” szolgálatába állítsa. Egy­aránt merít Ihletet a termé­szetből, a zenéből és a képző- művészetből. Színpada külső­leg csaknem teljesen díszte­len, nyoma sincs a részletek kínos pontosságú megjelení­tésének. Megbíz nézőjében, gondolkodásra készteti. (Tec ' »■) • Nálunk a hagyományostól eltérő, a szokatlan, újszerű művészeti alkotásokat a kísér­let, az iránykeresés jelzőjé­vel gyakran szokták illetni. Ugyanakkor a szóhoz valami bocsánatkérő, mentegetődző, elnézést kicsikaró kellemetlen mellékíz is tapadt. Eck Imre vállalkozása, a pécsi balett produkciói is valamiképp ez­zel ^Im^j^jjijÉSsef"a*fferülték a köztwdatballs^a J&itikába... Az jjsz<* fülűit, szinte állandó \ ossaPlsteKi együttes akkor isSibepta»i!evét a ma­gyar táM^irtéfttbe és a magyar ijfcvész« élet meg- újulásábaí'ha őb. et nem is lépne sMipÜMrá: Hem beszél­ve arrát, híj» a\Ballét So- piana^hazaijes külföldi Ven- dégszdreplésareel milyen hírt és nwgot *emett Jry vidéki magyar vjjpra Js^pli«Ri-mflvé- szeti életéneM'^ppfeb «V óta az a furcsa, és paradox helyzet állt elő, hogy ha valaki mo­dem, eredeti magyar balett­bemutatót akart látni, annak nem a fővárosba, hanem Pécsre kellett utaznia. Eck Imre és együttese a korszerű eszmei mondanivalóval páro­sult, modem mozdulat-megol­dásokra épülő, újszerű for- mavilágú, eredeti eszközöket használó táncművészetet te­remtett. Művészetük immár nem puszta lehetőség, kísérlet, útkeresés és műhelymunka, hanem eredmény és megvaló­sulás: a kifejezés új eszközeit felhasználó, önálló arculatú, sajátos stílusú balettművészet. A művészi szép kifejezésének csak korunkban megvalósítha­tó és a ma közönségéhez szó­ló, följegyzésre méltó ered­ménye (Jelenkor) • Akárcsak Brecht darabjai­nak, ezeknek a modem balett­számoknak is az a célja, hogy a nézőt gondolkodásra és érzésre kényszerítsék. Mert az önmagáért való művészet ideje végérvényesen lejárt. (Westfälische Rundschau) • Eck Imre táncnyelve racio­nálisan meghatározott, ugyan­akkor költői és szimtöü’-us. Ennek a táncnyelvnek rza- vai” mindig eredetiek . 'int a természet, ahonnar Eck Imre az ihletet meríti. (Westfalenpost) • A Pécsi Nemzeti Sz’nház olyan műhelyt alakított ki. melynek néhány orodukoicia már eddig is feltűnést keltett. Igaz. a műhely atmoszféráját, a művészi munka izgalmát, a keresés lázát néha eltakaria az a furcsa körülmény, hogy ennek a vállalkozásnak már- már két arca van: az egvik Pestről nézve rajzolódik ki. s vonásait a sznob divat és a ..valami másért” — bármiért — lelkesedő avantgardizmus is színezi, no. meg egy kis „ellendrukk” a pes'i balett­stílussal szemben: Pécsett mindez fiatalosabb és puritá­nabb, erényeivel és hibáival együtt rokonszenvesebb: szín­ház. Eck Imre, ennek a balett­nek művészi formázpja a ha­gyományokból és az újból, a pantomimből és mozdulatmű­vészetből. modern jazzból és klasszikus elemekből próbál művészi egységet teremteni, eddig még nem látott, új tánc és mozdulatlírát kialakítani, ami ugyanakkor mégis a bar­tóki táncjáték eszmény folv- tatása kíván lenni. Az első évek nagy kiugrását még az új koncepció születése heví­tette, az elmúlt évad a to- vábbkeresés A jegyéjien telt el, talán egy kfcsit sipadtabban, fáradtabban. Vjft Jfítványosság és víziószerűlMBaz akroba­tikából és extravaganciából szerkesztett t^Bcépek, moz­dulatritmusok kissé modoros­sá is tették aB együttes stí­lusát. M« talán a külföldi szereplése*' tafBztalatai, ta­lán a bar*ld Bizsika beha­tóbb elemzése éBslte meg azt a szándékukat, hlgy visszatér­jenek a tánc belső drámájá­hoz, közelebb fakőzzenek a zenei anyagban rejlő színpadi lehetőségekhez... (Élet és Irodalom) Összeállította: TÜSKÉS TIBOR A 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom