Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-05 / 287. szám

1965. DECEMBER 5. napló-5 Készül a Hóvirág sajt Eddig Budapestről és Rép­celakról szállították Pécsre és Baranyába a Hóvirág és a dobozolt sajtot. Az elmúlt na­pokban két svájci géppel megindult a pécsi tejüzem­ben a húszdekás dobozolt sajt és a Hóvirág gyártása. Most a gyártás kezdeti szakaszában naponta 8—10 mázsa dobozolt, illetve Hóvirág sajtot gyár­tanak, fele-fele arányban, egy műszakban. A gépek kapaci­tásának csupán egyharmadát köti le Pécs és Baranya, így az üzem a környező megyé­ket is el tudja majd látni, sőt. < jövőre exportálnak is az em­lített gyártmányokból. A képen: Indítás előtt beállítják az automatát. Jól fizető gyümölcsös r a Bogádmindszenti Állami Gazdaság A körte az üzletek, a piac keresett cikke, külföld — fő­leg a nyugati országok — te­temes exportmennyiséget ké­pesek „felszippantani”. A telepítés azonban nem tud lé­pést tartani a szükségletekkel, hazánkban kevés a nagyüze­mi gyümölcsös, méginkább a körte, bár Baranyában e té­ren vannak eredmények. Hogy mennyire érdemes vele foglalkozni, azt a Bogád­mindszenti Állami Gazdaság főkönyvelője tanúsíthatja, há­rom év óta 116 holdas, a leg­modernebb, úgynevezett tör- petermőíves gyümölcsössel büszkélkedhetnek. Nem fő profil, csak kisegí­tő üzemág, eddig 3 millióba került, s előreláthatólag még másfél milliót emészt. A megfelelően kiválasztott, jó talaj adottságokkal rendelkező területbe telepítéskor mély forgatással, holdanként 500 métermázsa istállótrágyát dol­goztak be. Ehhez jönnek az évenkénti ráfordítások: hol­danként 2,5 mázsa vegyes műtrágya, zöldtrágya (jelenleg repce), ezen kívül a szokásos talajművelés: fogasolás, kulti- vátorozás, tárcsázás, kétéven­ként szervestrágyázás. Tekin­tettel a rágcsálók okozta ve­szélyre, 400 ezer forintos költséggel bekerítették a terü­letet. A gyümölcsös speciális, gépszükséglete minimális, a meglévőkkel mindenféle mun­kát elvégeznek, a kedvező fúac lehetőségek miatt szük­ségtelen a tárolás, az elszál­lítás gyors, folyamatos, Mind­össze gyümölcsosztályozó be­ruházására mutatkozik igény. Ez utóbbiak tulajdonképpen már átvezetnek az eredmé­nyek területére- — nincsenek kapcsolódó beruházások, a gazdaság így jelentős költség­megtakarítást ér el. Hogyan kalkulálnak a gazdaságban? A gyümölcsös három év múl­va termőre fordul, az idei szűztermés 100 métermázsa, a negyedik, ötödik, hatodik évben összesen másfél millió jövedelmet kell hoznia. A ter­mőre fordulás után 70—100 métermázsa holdanként! át­lagtermésre számítanak, s ez évi 80—85 vagon — körülbe­lül egymillió forint nyereség. A beruházás megtérülése ide­je húsz év, de tulajdonképpen már négy év alatt visszatérül a befektetés. S van közvetett kihatása, amennyiben kitűnő eszköz a munkacsúcsok vala­melyes kiküszöbölésére, holt időben, alkalomszerűen 30— 40 főnek összesen mintegy há­rom hónapos elfoglaltságot biztosít. Az állandó munka­erőszükséglet a nagyfokú gé­pesítettség miatt 8 fő egyéb­ként. Akinek szép az áruja — válogathat, kinek adja el. A gazdaság természetesen első­sorban expoi-tra gondol, de jó árat, sokszor felárat fizet a MÉK is. A jelek szerint a nagyüzemi gyümölcsös, a bo­gádmindszenti körte nagy jö­vő előtt áll — s hozzátehet­jük — követői között ma már nem egy termelőszövetkezet található. HÁROM PERC... Tudományos ülés A Pécsi Orvostudományi E?ry®- tcm és az Orvos Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Pécs- Baranyai Területi Bizottsága Tu­dományos Szakosztálya december 6-án, 5 órakor az I. S7ámú Se­bészeti Klinika tantermében tu­dományos ülést tart. Tárgysoro­zat: Kádas István és Csete Béla (a Baranya megyei Kórház Kór­bonctani Osztálya és a Mohácsi Városi Kórház Belosztálya): Cytomegália (zárványtest beteg­ség) a felnőttkorban. Bajtai Gá­bor, Ambrus Mária, Székely Jó­zsef és Than Ede (a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem Megyei Vér­konzerváló Alközpontja és Szülé­szeti és Nőgyógyászati Klinikája): Az isolmmunisatio veszélyéről In­terruptio kapcsán. 15 ÓRA 50 PERC. Kint zu­hog az eső. Itt bent, az új- mecseksljai körzeti orvosi rendelő várószobájában az átázott nagykabátok nehéz, furcsa szaga lebeg a levegő­ben, s a várakozás türelmes csendjét csak időnként za- zarja meg egy ajtónyitás, egy mozdulat. 16 óra. Elvileg az I. számú körzetben vége van a dél­utáni rendelésnek. Az asszisz­tensnő kijön a várószobába, meglepődve körülnéz. Leg­alább harminc türelmes arc. — Ki vár még Gyúró dok­torra? — kérdezi. Többen felemelik a kezüket vagy előbbre lépnek. Tizen­két ten. Az asszisztensnő iga­zolványokat kér, és most már „távirati” tempóban folyik tovább a rendelés, annál is inkább, mivel dr. Kiss Zoltán rendelése ugyanebben a helyi­ségben „elvileg” már meg­kezdődött. Az ő betegei egye­lőre várnak. 16 óra 27 perc. Dr. Gyúró Béla körzeti orvos, miután fél órával „túllépte” a ren­delési Időt, fáradtan, meg­viselt idegekkel lép ki az épületből. — Ma hány betege volt? — Pontosan 94. Ebből 62 délelőtt, 32 pedig délután. —• Mindig így van ez? — Körülbelül. — Ezek szerint nem sok Idő jut egy beteg ellátására. — Ma például átlag két és fél perc. Délután még ennél is kevesebb. — összefüggésben van ez az őszi-téli időszakkal? — Kis mértékben, hisz szeptemberben is 80 betegem volt naponta. Általában há­rom percnél több idő nem nagyon jut egy betegre... Három perc? Egy komo­lyabb beteg vetkőzéséhez és öltözködéséhez is kell ennyi idő. Feszült, neurózisos vi­lágban élünk, s az újmecsek- aljai körzeti rendelőkben a betegnek jóformán még arra sincs elég ideje, hogy el­mondja a panaszait. Különö­sen kevés ez a három perc, ha tekintetbe vesszük az egészségügyi vezetés helyes törekvését: a körzeti orvos minél többet s alaposabban foglalkozzék a beteggel, ezzel is enyhítve a szakrendelők zsúfoltságát. A valóság pedig ezzel szemben az, ha az ember átnézi az idevonatkozó adato­kat, hogy felébred benne a gyanú: „körzeti” alapon nincs valami nagy összhang az or­vosi hivatás és az orvosi gya­I korlat között. Körzeti orvos­nak lenni egyelőre misszió, s helyenként nem is akármi- ven misszió ez. Ujmecsekalján különösen nehéz a helyzet. Jelenleg négv vörzeti orvos dolgozik üt dr. Gyúró Béla, dr. Kiss Zol­tán, dr. Sándor László és dr. Zelles Mária, ök bonyolítják le „alapfokon” a több min' 16 ezer lélekszámú városrész teljes felnőtt betegellátásé* sőt: hatéves kortól kezdve a gyerekek egészségügyi gond­ja is nagy részben az övék. A négy körzeti orvos maxi­mális munkát végez, a város­részen kívül az ő feladatuk a Szigeti-tanya és a Kovács­telep egészségügyi ellátása is. A négy körzetben három évvel ezelőtt 2991 lakás volt. Azóta az orvoslétszám nem változott, a lakások száma viszont jelenleg 4654. Csak a felnőtt lélekszám közel 12 ezer. Ha figyelembe vesz- szük, hogy rövid egy-két éven belül lélekszámban itt újabb ezrekkel kell számolni: nem nehéz megérteni, hogy a hely­zet rövidesen még a jelenlegi­nél is nehezebb lesz. A megoldás? — ELSŐSORBAN A LÉT­SZÁM szaporítása — mondja dr. Gyúró Béla —. Emellett célszerű Időbeosztással is le­hetne enyhíteni a helyzetet. Gondolok itt a rendelési idő folytonosságára, vagyis a napi négy órát egyfolytában ren­delni. A fővárosban kísérletez­tek ezzel, tudomásom szerint bevált. Sokkal jobban be le­hetne osztani a rendelési időt, megszűnnének a délutáni kapkodások, és a beteg is jobban alkalmazkodhatna a rendelési időhöz. Ennek alap- feltétele a rendelőpárok ki­alakítása, ehhez itt úgy gon­dolom, megvan a feltétel... Közel 12 ezer ember ér­dekében; ezzel kopogtattam be dr. Hegyi Béla főorvos­hoz, a Pécs III. kerületi Ta­nács egészségügyi csoportjá­nak vezetőjéhez. — Várható-e valami lénye­ges változás az újmecsekaljai körzeti orvosi ellátásban? — A kerület és a város egészségügyi vezetői jól is­merik ezt a problémát, és mi­előbb szeretnénk meg is ol­dani. Ez év nyarán a tanács v. b. is tárgyalt erről, és szü­letett egy határozat: a város­rész egészségügyi helyzetét a lehetőségekhez képest 1966. március 1-ig rendezni kell. Ezt én sokkal előbb szeret­melés, vagy ha így tetszik:, az előrehaladási sebesség —, úgy növekszik a kereset is. Példa erre, hogy az októberben el­ért csúcs-időben, — a világ- ranglistán is jelzett 102,6 mé­ter — időszakában 7—8—9 ezer forintot kerestek a „talpazaton” dolgozó munká­sok! Az akna mélysége 880 méter lesz. Ebben az eszten­dőben elérik a 635 métert. A határidő jövő év augusztusa. — Ezek szerint jóval a ha­táridő előtt készen lesznek ... — jegyzem meg Schiffler Já­nos brigádvezetőnek. Schiffler óvatos. — Nem akarok előre inni a medve bőrére, de azért... Nézze csak. _A februári 31 mé­ter és az októberi 102,6 méter közötti óriási különbség való­ban szép reményekre adhat okot. De számolnunk kell az előre nem látható akadályok­kal is. Esetleg egy vízbetörés, vagy a téli fagy, ami késleltet heti a betonozást... Minden­esetre a brigád megteszi a magáét. Schiffler János 33 éves, 15 éve aknamélyítő. Építette Kos suth aknát, a III.-as aknát, Bétát, Zobákot, István-légak- nát. Most brigádvezető. Ha­talmas termetű ember, nyak­ig begombolkozva a sáros, iszapos gumiruhába. Brigád? — Nagyszerű együttesünk van. Csak nehéz összehozni az egész brigádot, mondjuíc egy kis fehér-asztal melletti szó­rakozásra, mert négy műszak­ban dolgozunk, de vasárnap is, hónapok óta, még bányász­napon is. — Most majd lesz alkal­matok rá — szól közbe Pora Jenő. — Év végén megkapjá­tok a pénzjutalmat és már t|r gyaltunk a központtal, való­színű az egész brigád kap egy szabad délutánt. A lakatosok csoportvezető­je: Szekeres Ferenc. Szintén fiatal férfi. Hosszúhetényből jár ki az aknára. Azt mond­ja, ez az esztendő „nagy-haj­rában” telt el, az új gópibe- rendezéssel meg kellett Ismer­kedni, mindig akadt valami Elek Gábor műszaki probléma, gyakran még otthon sem volt nyugta, mindig az üzem és az üzem. — Még szerencse, hogy né­ha a rózsáim lekötötték a fi­gyelmemet. Ideig-óráig per­sze.. í — Rózsái? — Pontosan száz rózsafám van. Most a hosszú bimbós fajtára megyek rá. — Mit csinál a rózsáival? — Elosztogatom. Ellátom az egész rokonságot. Ide is hoz­tam már ki az aknára. Elek Gábor villamos cso­portvezető. Budapesten tanulta a szak­mát és — a nagy toborzás idején — Komlóra jelentke­zett az ötvenes évek elején. Megnősült, Ujmecsekalján szövetkezeti lakásban él a család, két kisfia van. Gábor és Ervin. Letelepedett, végér­vényesen. — Mi részük volt önöknek ebből a szép teljesítményből? — Nálunk a gépesítés ma­gasfokú már. Az aknamélyí­tésnél, amit lehet, géppel vé­geznek. De a gépek üzemké­pességét nekünk kell biztosí­tani, meg Szekeres Ferdéknek, a gépészeti csoportnál:. Ne­künk is meg kellett ismerked­nünk az új berendezéssel s ez nem ment könnyen. — Túlórákra gondol’’ — Arra is. Volt rá eset, hogy egyszer vasárnap éjjel kocsival jöttek értem és szer­dán este men* — V /.a. Szer­dán reggel jö; ,m ki az étte­Harsányi István rémből, a feleségem, szegény­kém, itt állt az épület előtt nem tudta ml van velem, féli, hogy valami bajom esett. Szekeres Ferenc közbeszól: — Megint Igazolás kellett mi? — Ugyani Az asszonyok — ha nehe­zen is — de lassan megszok­ták már, hogy néha két-há- rom napig is távol vannak embereik, itt az aknán, mert a munka nem állhat meg, ha üzemzavar van, akkor az órák, nappalok, és éjszakák összefolynak. Nyughatatlan, örökké mun­kálkodó, tűnődő emberek ezek. Talán egy kivételével: Harsányi Istvánról van szó. Magas, középkorú férfi, hal­latlanul csendes, szófukar. Debrecen mellől. Fúrta nevű kis hajdúsági községből szár­mazott ide, hét esztendővel ezelőtt. — Család? — Furtán élnek. Két fiam, egy lányom. Három hetenként járok haza. — Jobb lenne, ha Ideköltöz­nének. — Jobb lenne. Majd lesz la­kásom, akkor. — Soha nem dolgozott még iparban? — Soha. Csak most. — Itt marad? — Itt. Most már itt. Csak egy évre jöttem, gondoltam körülnézek, aztán visszame­gyek. — És ittragadt. — Itt. Elmegy. Azt mondja Hetesi Lajos párttitkár, hogy Har­sányi — alföldi csendességé­vel — inkább még egy mű­szakot csinál egyfolytában, minthogy huzamosabban elbe szélgessen hivatalos emberek­kel. Amilyen szótlan, olyan szívós és fáradhatatlan a mun kában. Ez a rövid jellemzés persze érvényes az egész brigádra Tevékenységük — minden szerénységük ellenére — vi lágraszóló ebben az iparág­ban. Rab Ferenc ném megoldani. A következő évben új státuszt Diztos nem kapunk, tehát csak a körzetek átszervezéséről lehet szó. Az az elképzelés, hogv Horváth doktor jelenlegi körzetét fel- 'znrr.oljuk. illetve beolv szt- iuk a belső körzetekbe Kor­át” doktor pedig az úm-- -ek-Íjai k"—otekhez csat' ' —'k. melv a Tüzcr utca é’ ' ?zi- geti út által hp*árol* derék­szögben terül el. E’ termé­szetesen azt ielenti hoff' az újrhecsekaljai körzeteket is­mét fel kell osztani — A párhuzamos rendelés bevezetéséről mi az egészség- ügyi vezetés véleménye? — Felvetődött bennünk, hogy éppen Ujmecsekalján be- • vezetjük, de tudomásom sze­rint az orvosok nem nagyon örültek ennek. — Eddig csak a személyi feltételekről volt szó. Köztu­domású viszont, hogy Ujme- csekalja egészségügyi helyze­tének megoldása legalább ilyen mértékben anyagi vo­natkozású is; kezdve a tel­jesen korszerűtlen gyógyszer- tártól a legszükségesebb diag­nosztikai kiegészítő eszközö­kön át a rendelőszobák ri­deg, nem valami kulturált hi­vatalszerűségéig. Mikor épül fel az új rendelőintézet? — Az újmecsekaljai hely­viszonyokra jellemző, hogy az ötödik körzetet nem is tudjuk bevinni a városrészbe, egye­lőre marad a Tüzér utcában. Gondjainkat alapvetően csak az új rendelőintézet oldhat­ja meg. Méreteire jellemző, hogy napi 300 szakorvosi óra­számával nem csak az egész kerület, de a pécsi járás szak­orvosi ellátását is biztosítja majd. Hogv mikor épül fel? 1965 januárjában meg volt az építkezés megkezdéséhez szükséges pénz. de nem kezd­ték el. 1966 elejére megint volna pénz... VAN NEKÜNK egy különös statisztikánk, ami szerint Ma­gyarországon körülbelül min­den 650 lakosra jut egy orvos. Ezzel sok nagyon fejlett nyu­gati országot is megelőzünk* többek között minimális kü­lönbséggel ugyan, de az Egyesült Államokat is. Csak­hogy ebben a statisztikában minden itt élő magyar orvos szerepel: kutatóktól a nyugdí­jasokig, azok is, akik admi­nisztratív munkakört látnak el, s ez a szám így megté­vesztő., A körzeti orvosi ellá­tottság vidéki országos vi­szonylatban orvosonként 3051 fő. Pécsett ez a szám kissé kedvezőbb: orvosonként kö­rülbelül 2800 fő. Ez is az igazsághoz tartozik, de anél­kül, hogy játszani kezdenék a számokkal, van egy forgal­mazási statisztika is, ami végül is úgy gondolom, Ui- mecsekalja szempor f iái ól döntő. Az év napi betegét’nga a pécsi körzeti rendelőkben 41 fő. Az országos átlag 45 fő. Az újmecsekaljai átlag körülbelül 60—70 fő. Ez a szám az új lakásokkal csak emelkedni fog, s ez a szám mindennél többet mond. még akkor is, ha a körzeti rende­lőkben megforduló betegek harminc vagy esetenként még ennél is több százaléka csak receptért vagy injekcióra megy. A pécsi átlag tehát 41 fő. Ujmecsekalja ettől egyelőre messze elmarad. (Thiery) Időjárásjelentés Várható időjárás vasárnap estig: Keleten feloszló köd, nyugat felől újabb felhősö- dés, főleg a Dunántúlon ha­vas esőkkel. Napközben a magasabb hegyeken is hóol­vadás. Gyenge, fokozatosan megélénkülő déli, délnyugati szél. A hőmérséklet emelke­dik. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet: délnyu­gaton plusz 2—mínusz 1, más­hol minusz 1—mínusz 5. Leg­magasabb nappali hőmérsék­let holnap plusz 2—plusz 7 fok között, 1 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom