Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-01 / 283. szám
DECEMBER 1. napló 3 A tudomány eredményei a gyakorlatban Korszerű termelési módszerek Baranya mezőgazdaságában Hétfőn délelőtt a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályán megbeszélésre ültek össze az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek megyei kísérleti szakvezetői, valamint a bicsérdi és eszterági állami kísérleti telepek vezetői, hogy megvitassák a Baranya megyében folyó mezőgazdasági kísérletek eredményeit és egységesen állást foglaljanak az egyes új termelési módszerek gyakorlati bevezetését illetően. Bezosztáfa, Fertőd!» San Pastore Az 1960 óta folyó mikro- parcellás és nagyüzemi kísérletek egyaránt azt mutatják, hogy a Fertőd! és a Bezosztá- ja búzafajta termeszthető Baranya egész területén a legbiztonságosabban. A Bánkúti búzát az intenzívebb Fertődi 293-as kiszorította bővebb termésével — átlag két-három mázsával többet terem holdanként — és nagyobb szárszilárdságával. A külföldi fajtákkal történő búzakísérletekből a Bezosztája került ki győztesen. Ez a szovjet búza jó télállóságával, nagy fagytűrőképességével és bő termésével érdemelte ki, hogy ma a legnagyobb területen ezt a fajtát termelik megyénkben. Sok év átlagában nálunk a Bezosztája 23 százalékkal — 1,5 mázsával — ad több termést azonos körülmények között a Fertődinéi. A legjobb talajok intenzív búzája a San Pestore, mely a baranyai telet elég jól tűri és az 1964-es év kivételével minden évben a legmagasabb termést produkálta. A megbeszélés résztvevői ezért a következőket javasolják a nagyüzemeknek: az ösz- szes kenyérgabona területnek 65 százalékán Bezosztája és San Pastore búzát, 35 százalékán hazai, elsősorban Fertődi búzát kell vetni a megyében. A szigetvár—pécsi országúitól délre növelni kell a San Pastore területét, ettől a vonaltól északra már csak kétszeresként érdemes ezt a búzát termelni. A búzafajta összehasonlító kísérletek mellett gabonamű- trágyázási és karbamidos le- véltrágyázási kísérleteket is végeznek. Ez utóbbit öt tsz vizsgálta. Kiderült, hogy a karbamid a különböző búza- fabáknál átlag egy mázsával, őszi árpánál közel két mázsával növelte a termést. L* »óbb az Mvl-es Az évek óta folyó kukorica- fajta összehasonlító kísérletek a következő eredményt adták. Baranyában legjobban bevált a Martonvásári 1-es fajta, mely az Aranyözön termését száz százaléknak véve 190 százalékos termést produkált. Mivel ez a fajta kései érésű, & s megyénkben az összes búzaterület 19 százaléka kukorica után kerül, több gondot kell fordítani a korai kukoA Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat felhívja vevőit — TŰZ ÉP- és fmsz-tégla- uialványokkal rendelkezőket is —, hogy FOLYÖ ÉV DECEMBER 31-IG a gyárakból feltétlenül szállítsák el a kiutalt, illetve megvásárolt téglát. ricák termesztésére is. Bár az Mv—40-es és az Mv—48-as fajták kisebb termést adnak, tőszámuk növelésével, korai- ságuknál fogva indokolt a termesztésük. A megye állami gazdaságai 1965-ben egy új korai kukoricafajta, a Szegedi 71-es termesztésével is kísérleteztek. Az új fajta megverte a martonvásári hibrideket, két-három héttel korábban érik, tőszámát azonban holdanként ajánlatos 3000 darabbal növelni, hogy a 10 —20 százalékos terméskiesés ne álljon elő. 1966-ban már a termelőszövetkezetek is kapnak ebből a fajtából kisebb mennyiségű vetőmagot. Az eszterági kísérleti telepen és az állami gazdaságokban kísérleteznek egy új kukorica fajtával, az Mv—602-es hibriddel is, mely azonos érésű az Mv—1-essel, de sok közte a kétcsövű tő, bővebben termő, jobban fattyasodik, töréskor is üde zöld leveles, ezért megyénkben mint silókukorica jön elsősorban számításba. Előretörtek még a keszthelyi kukorica fajták is, melyekből 1966-ban kísérleti célokra kapnak bizonyos mennyiségű vetőmagot a baranyai nagyüzemek. Terjed az iregi módszer A burgonyafajta összehasonlító mikroparcellás és nagyüzemi kísérletekből egyaránt a sárga húsú fajták, — mindenek előtt a Somogyi sárga — kerültek ki győztesen. A fitoftorára jóval érzékenyebb Rózsa és fehér húsú fajták kisebb termést adnak. Az úgynevezett iregi takarmánytermesztési módszert 27 tsz-ben vezették be eddig, a kísérletek eredményeit azonban csak 9 tsz-ben mérték. S bár ezek a tsz-ek terméshozamban nem érték el a bicsérdi kísérleti telep eredményeit, mégis előbbre léptek, hisz a módszer alkalmazásával a korábbi 1,8—2 hold helyett most 0,8—1,4 katasztrá- lin holdon megtermelik az egy szarvasmarha számosállat egész évi zöldtakarmány szükségletét. Jövőre már a tsz-ek 50 százalékánál alkalmazzák ezt az új módszert Baranyában. A nagyobb kockázattal járó állattenyésztési kísérletekkel elsősorban az állami gazdaságokban foglalkoznak. Ilyenek pl.: mikroklíma vizsgálatok az új épületekben, illetve a mikroklíma hatása a sertések súlygyarapodására, a mesterséges pontyívatás idejének lerövidítése, a szopós malacok nagyüzemi felnevelésének vizsgálata, vasetetési kísérletek a vemhes kocáknál, a juhok szilázsetetési kísérlete, a kosok átörökítő képességének vizsgálata, a bikali sertéstelep trágyakitermelési kísérlete, a bári baromfitelep csőrégetési kísérlete, ketreces borjú tartási kísérletek stb. Ezek a kísérletek még nem zárultak le, kiértékelésük a következő évek feladata lesz. BorjAnevelési kísérletek A termelőszövetkezetekben új módszernek tekinthető az állami gazdaságokban már régóta alkalmazott gépi fejés. Az elmúlt évben a teheneknek csak 5 százalékát fejték géppel a tsz-ek, ma már 17,3 százaléknál tartanak, azaz 29 tsz-ben alkalmazzák ezt a módszert Az itatásos barjú- nevelés elterjesztésében nagyot léptünk előre az idén, hisz míg ez év július elsején a borjak 22,8 százalékát itatták, addig december elsején 57,3 százalékát nevelik ezzel a módszerrel. A karbamid etetését 39 tsz kezdte meg az idén. Jó eredményt hoztak a tejporos borjúnevelési kísérletek a szövetkezetekben, a módszert 13 tsz vezette be. Előnye, hogy ilymódon az összes borjútej értékesíthető, s csökkent az egy kiló súly előállításának költsége. A tejporos borjúnevelés bevezetésével a szentlőrinci Úttörő Tsz-ben 17,22 forintról 13,80 forintra, a ger- dei tsz-ben 19,63 forintról 13,06 forintra csökkent az egy kiló borjúhús anyagköltsége. Egy borjú felneveléséhez átlag 20 kiló tejport használnak fel a tsz-ek. Kedvezőbb feltételeket! A tanácskozáson megállapították, hogy az új módszerek elterjedésének gyakran szabnak gátat az ellátási zavarok. Pl. a második félévre kiutalt karbamid még a mai napig sem érkezett meg a megyébe, s így a kísérleteket fel kellett függeszteni. Gyakran hiánycikk a tejpor, nem lehet kapni itatóedényt, gumit, fejőgéptartozékokat. Ahhoz, hogy az új módszerek az állattenyésztésben is széles körben el terjedjenek, biztosítani kell a feltételeket üzemen belül és üzemen kívül egyaránt. „Legyen a minőség a brigád becsülete" (Folytatás az 1. oldalról) takarékosság jegyében több ezer újítást és ésszerűsítést dolgoztak ki a brigádtagok. Az eredmény azonban nem áll arányban a befektetett energiával. Az újítások elbírálása még mindig lassú, s azok gyors bevezetésére szinte alig van példa. Mi múlik a brigádon és mi nem? A brigádok szerződésben rögzítik vállalásaikat. A cím odaítélésiékor tehát adott a mérce: ezt vállaltátok, mit értetek el? A gyakorlatban a. szocialista címért küzdő brigádok tevékenységének értékelése azonban ennél sokkal bonyolultabb, a termelési ered menyek ugyanis nemcsak a brigádon múlnak. Az üzemek többsége anyaghiánnyal küzd. Korszerű kandeláberekkel cserélik fel a pécsi sétatér öreg villanylámpáit. Most már csak az a kérdés, mit szólnak ehhez a sétatér szerelmes törzsvendégei? ..4 Gyakori a helytelen munka- szervezés. Felelhet-e ezért a brigád? Tihanyi János beszámolójában elmondotta, nogy az ilyen okokból jelentkező lemaradások esetén az a helyes, ha a termelési tanácskozás dönt a cím odaítéléséről. A szocialista szerződései': többségében ma még szerepel ez a pont: vállaljuk, hogy brigádunknál nem lesz baleset. A gyakorlat azt igazolja e vállalást nagyon sok esetben képtelenek megtartani. A balesetek egy része ugyanis nem a szabálytalan munkavégzés eredménye, hanem előre nem látható műszaki hibák következtében történik. A jövőre nézve az lenne helyes, ha a brigádtagok azt vállalnák, hogy minden körülmények között megtartják a balesetelhárítási és üzembiztonsági előírásokat. A három követelmény közül a művelődéssel kapcsolatos az, melynek teljesítése a legtöbb esetben formális, illetve erőltetett. Munkalélektani tanfolyam Az állami oktatásban való részvétel a tanulási kötelezettség teljesítésének legmagasabb és legegyértelműbb módja. A brigádtagok többsége azonban nem vesz részt ilyen oktatásban, ugyanakkor a különböző ismeretterjesztő előadások távol állnak érdeklődési körüktől. Célszerű lenne, ha a szakmai jellegű tanfolyam to- vábhszélesítése mellett a TIT üzemszervezési, munkalélektani, munkaegészségügyi sorozatokat szervezne a nagyobb üzemekben. A szocialista brigádok vállalása egy-egy naptári évre szól. Az 1966-os felajánlások megtételénél jobban figyelembe kell venni a tagok képességét, érdeklődési körét, műveltségét és családi körülményeit. Tihanyi János végezetül elmondotta, hogy a tapasztalatok szerint a szocialista brigádok még nem élnek eléggé a termelési tanácskozások adta lehetőségekkel, Az üzemi demokrácia elsősorban e tanácskozások útján érvényesül: a szocialista brigádok tagjai éljenek a lehetőségekkel — szólaljanak fel, adjanak tanácsokat és ha kell bíráljanak. A beszámolót követő vitában elsőnek Beke József a MÉV szocialista brigádvezetője szólalt fel. Örömmel üdvözölte az SZMT kezdeményezését, mely időnként baráti beszélgetésre hívja a brigádok | vezetőit. A brigádok patronáló tevékenységérő] szólva elmondotta, hogy ezt sürgősen rendezni kellene. Külön szövetkezetei patronál az ü m, a KISZ, a párt, a szaksz r e- zet és szocialista brigádok is. Ez széíforgácso'ja az erőket. Bótai János, az Aknám" rí- tő Vállalat brigádvezetője a vezetők felelősségéről beszélt. Szocialista in Árion vezoní Az eddigi harmas jelszó mellé időszerű kiadni a negyediket is: szocialista módon vezetni! A brigádok tudásuk és szorgalmuk leg ír át adják, hogy eredményeket érhessenek el. Ez ma még nem mondható el minden esetben a munka irányítóiról. Ami* a helytelen intézkedések elrontanak, a munkások kény te e- nek — felesleges erőfeszítések árán —, helyrehozni. Javasolta, hogy a tervek elkészítésébe vonják be a síocialiste brigádok vezetőit is. Varga Péter, a MÄV dolgozója a brigádvezetők tekintélyéről. pedagógiai feladatairól beszélt. Deres Zoltán, az Erőmű brigádvezetője a oo- litikai tájékoztatás pontosabbá és gyorsabbá tétele érdekében rendszeresen megjelenő. népszerű szintén feldo'go zott időszerű tájékoztató anya. gokat kért a szocialista brigádok részére. Javasolta továbbá, hogy hozzanak létre megyei szinten egy társadalmi szervet, mely a szakszervezet és párt mellett összefogná illetve segítené a szocialista brigádokat. Nagyobb felelősség a fiatalokért Nagy Dezső. Kossuth-bánya szocialista brigádvezetője, akit legutóbb a Szocialista Munka Hőse címmel tüntettek ki elmondotta. hogy brigádja eredményes kapcsolatot tart fenn a Pécsi Nemzeti Színház művészeivel. Kölcsönösen meglátogatták már egymást, s ez a forma nagyon népszerűnek és hasznosnak bizonyult az emberek nevelése szempontjából. A rendkívül érdekes és hasznos vitában felszólalt még Mősz József, a szénelőkészítő briRádveiűője, valamint Sajgó Jenő. a megyei KlSZ-bizott- sáig munkatársa. Sajgó elvtárs a szocialista brigádok ifjúságnevelő szerepéről beszélt. A baráti beszélgetés nyí János összefoglalójával ért véget. 5 Nagy Miklós, a széncsaták egykori hőse, híres szocialista munkabrigád-vezető, aki mögött zsíroskenyérrel a zsebben napokig ültek más bányák küldöttei, mert nem hitték el, hogy a napi két méteres előrehaladás lehetséges. most egy nyugdíjas tábornok rezignált nyugalmával ül gesztenyési lakásában és a felhőkkel küszködő hegycsúcsokat bámulja. Központifűtéses, kényelmesen berendezett második emeleti lakása egyébként furcsa módon úgy hat, mint egy különös őrtorony, a társas élet és a magány, a technikai civilizáció és az érintetlen őstermészet határán. A szállítóakna duru- zsolása behallatszik az ablakon. az erkélyről szinte az egész bányaüzem területét belátni. A ház sarkától tíz méternyire kezdődik az erdő. s különös módon pontosan itt az erdő is ketté válik. Jobbra fenyvesek húzódnak. balra cser- vagy bükkerdő... Nagy Miklós két évig lakatosi n askod ott az Alföldön, aztán egy ügyes toborzó segítségével Pécsbányára került. A Széchenyi-aknán egy makacs kulákló betörésével kezdte a pályafutását. Lóvezető, aztán mozdonyvezető A hétköznapok csendjében... lett, majd csillés. Tanulni küldték, csakhamar csapat- vezető vájár lett, és a neve felröppent az újságok címoldalaira. Nem ismert lehetetlent. Ha valamit nem lehetett a technika árén. akkor emberi erővel oldotta meg. Ebben az időben már sokat dolgozott a Kommunista Ifjúsági Szövetségben, s pártmunkát is szívesen, végzett. Az üzem javaslatára és segítségével elvégezte a technikumot és aknász lett. A Szénbányászati Tröszt területén talán még ma is az egyik, vagy talán a legfiatalabb aknász. A szobában villanyt kell gyújtani, alkonyodik. — Nagy Miklós ma sétál (szabadnapos) — mondták a zobáki bányaüzemnél. így csak késő délután sikerült összetalálkoznunk. Kényelmes fotelekben ülünk, könyvespolcok, festmények árnyékában, beszélgetésünk, halk, választékos, szinte túlzottan halk és választékos. — A gesztenyési iskolában segítettem a politechnikás gyerekeknek néhány apróságot szétszerelni. A feleségem pedagógus, az igazgató is jó barátom. Délután pedig kocsit szereltem. Szétdobtam a Wartburgomat, rendbete- szem. Ebben az időben kocsizni úgy sem lehet — mondja. — Úgy tudjuk, önként jött Zobákra, amikor az akna híre nem volt a legjobb? — önként, igen. de az ügyhöz az is hozzátartozik, hogy itt kényelmes, kétszobás, központifűtéses lakást kaptam. Az akna híre persze akkoriban nem volt a legjobb. A véletlenekben nem hiszek, de itt kétségtelenül pechesen indultak a dolgok. És az emberek, hát az emberek babonásak. Fene tudja hogyan van ez, én soha nem féltem a bányában. Nem is szerettem a félős embereket. Akin észrevettem, hogy megremeg, sietve túl adtam rajt. Nem szerettem ilyen emberekkel együtt dolgozni. Ilyen jó körülmények között egyébként egyetlen bányában sem dolgoztunk. mint itt. Kitűnő a gépesítés, az elektromos berendezések, egyszóval ez egy modem bányaüzem. Csak hát az emberek néha nagyon furcsák. Ez ugye meleg bánya, 25—27 fok melegben kell dolgozni, sokan már ezt furcsának találták. És megijedtek a gépektől. Úgy gondolkodnak, hogy ahol gép van, ott elektromosság is van. és az elektromosság okozza a robbanásokat. A baleset persze nem az elektromosság, hanem a gondatlanság következménye. Én szeretem a gépeket. Szinte minden ered ményemet annak köszönhetem, hogy nem féltem a korszerű gépektől, s mivel valamikor lakatos voltam, értettem is hozzájuk ... — Nem bánta meg, hogy átjött Zobák-aknára? — Nem. Ahol bánya van. én otthon vagyok. Persze itt mások az emberek. Ez fiatal üzem. tele fiatal emberekkel. Nem tudják, hogy én csapatvezető vájár voltam, s nem tudják, milyen eredményeket értem el. Úgy néznek rám. mint egy egyszerű műszaki közéokáderra. aki rém tudja, hogy mit lehet, hogyan lehet és meny nyit lehet Ilyenkor én csak annyit mondok, hogy: ..Láttam már olyan embert, aki meg tudta csinálni..Persze nekem nem Zobák furcsa. hanem a beosztásom. Az által, hogy tanultam és aknász lettem, megváltozott a helyzetem. Á vezetők és a munkások közé kerültem, mint összekötő kapocs, és se ide. se oda nem tartozom egészen. De azért tanultam, hogy tovább lépjek ... — Úgy tűnik, hogy nyugalma mögött egy kevés szomorúság is van ... — Hivatalosan 35 százalékos szilikózisom van. s úgy érzem, most már több is van. Talán tanulnom kellene még. Híradástechnikát vagy valamit, mert félek, hogy egy szép napon nem szállhatok le többet. Másutt meg ezután is teljes értékű munkát végezhetnék ... Elhallgat, tűnődve néz > maga elé. Percekig csQ"d ■ van. Aztán kul. ts zördü1 a ■ zárban, megérkezik a fel"- \ ség. egy pólyába csomagolt S legénykével. cumisüveggel S és más fontos kellékkel. A ' hangulat hirtelen feloldódik. I egyszerű, szép téli estévé j formálódik az alkony. / kor k'Vnok a házból, vr.'r > a hó is esik. Bertha Bulcsu 1
