Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-29 / 306. szám

DECEMBER H napló 5 Dnljozftat felvesznek ItaaUMtmfruyfcteérM miukaUrto férfi dolgozókat azonnali belépés- *el felveszünk. Jelentkezés: TeJ- ben, Tüzér *. 1*. 3706 * A VsJszMI Gépjavító Állomás •zonnali belépésed alkalmaz egy gyakorlattal rendelkező gépész­technikust, valamint forgácsoló és mezőgazdasági gépszerelő szak­munkásokat. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a Gépjavító Állomáson, 1400 * A n. az. AKÜV Komlót Üzem­egysége felvételre keres gyakor­lattal rendelkező gépkocsivezető­ket. Jelentkezés Komlón, az üzem telephelyén, 1401 * Férfi segédmunkásokat kerté­szeti munkára azonnali belépéssel felveszünk. Jelentkezni reggel 7—8 óra között a ITL kér. tanács ker­tészetében, Alkony utca. Csak földmunkások Jelentkezzenek! son Tárolássá ttehet építenek a téglagyárak Tizenegymillió nyerstégla terven felüli gyártására vál­lalkozott az év elején a Ba­ranya és Tolna megyei Tég­laipari Vállalat. ígéretét nagy erőfeszítések árán teljesítette. Másfél hónappal az év befe­jezése előtt még arra számí­tottak, hogy nyerstégla-kész­letük lehetővé teszi több ke­mence téli munkáját, és meg­felelő tartalékot jelent a ta­vaszi égetéshez. Nem telt be­le egy hét, s egész éves fá­radozásuk kárbaveszett. Az Elmondok egy történetet... októberi esők és a november eleji fagyok áthúzták számí­tásukat, a szabadban tárolt nyerskészletből néhány nap alatt nyolcmillió nyerstégla tönkrement. A Siklósi I-es Téglagyár­ban például a tervezett 7,8 millió darabbal szemben 9,15 millió nyerstéglát gyártottak. Ebből körülbelül 800 000 szét­fagyott. így az égető kemen­ce kénytelen hamarabb leáll­ni, s tavasszal is később in­dulhatnak, hiszen a tartalék kárbaveszett. A kár — figye­lembe véve a hulladék leta- karításához szükséges munka­időt és költségeket is — több; mint 200 000 forint. A Mohácsi I-es Téglagyár­ban az árvíz miatt 5700 óra termeléskiesés volt. Ezt a le­maradást behozták, sőt, túl­teljesítették nyersgyártási ter­vüket, de ebből eső és fagy miatt majdnem másfél millió tégla tönkrement. Itt is „el­úszott” az a tartalék, amelyet a téli hónapokra, illetve a ta­vaszi indulásra szántak. A vállalat üzemelnek meg­feszített munkája meghozta azt az eredményt: az égetési tervet túlteljesft-'k. A tárolók hiányában tönkrement nyolc­millió tégla azonban több mint kétmillió forinttal rontja az eredményeket, kedvezőtle­nül hat a kemencék téli mun­kájára, visszaveti a tavaszi indulást, s kihat a dolgozók hangulatára is, mert kénytele­nek lesznek a tervezettnél jó­val több munkást fagyszabad­ságra küldeni. A vállalat 3,5 millió forin­tot kapott idén tárolószínek építésére. Másfél milliót még e hónapban, a többit pedig a jövő év első negyedében hasz­nálják fel. Ebből az összeg­ből akkora alapterületű táro­lószíneket építenek, amelyek körülbelül évi nyolcmillió nyerstéglát óvnak meg az idő­járástól. Mi ismételten sür­gettük a színek építését. Kár, hogy a vállalat csak most kapott rá lehetőséget. Ha azt vesszük alapul, hogy az idén tönkrement téglák értéke kö­rülbelül 2 millió forint, nem nehéz kiszámítani, hogy ek­kora kár megelőzésével a be­ruházás másfél év alatt meg­térül. Elmondok egy történetet Papp Sándor, az I. kerüle­ti tanács tagja keresett fel, tőle hallottam az ügyről, aztán némi utánjárással pontos adatokat sikerült szereznem magamnak is. 1961. szeptember 17-én Takács Lajosné és hat éves fia összeköltözött Bü­rüs Jánossal. Régi főbérletét október 20-án leadta az ille­tékes tanácsnak és Bódis János kétszoba-konyhás la­kásába még ugyanezen a napon családtagként, együtt­élési papírral jelentkezett be. 196S. október 10-én Bódis János főbérletét testvére szoba-konyhás szolgálati la­kására cserélte. Takács La­josné családtagként, Bódis János főbérlőként jelen­tette be magát a Korvin Ottó u. 10. sz. alatti szol­gálati lakásba, de csak Ta- kácsné költözött. Bódis egyelőre a régi lakásban maradt testvérével, majd november 18-án albérlőként az újonnan kiszemelt élet­társ, A. E.-né házába költö­zött. A vagyonközösség felbon­tásáról annyit, hogy Takács Lajosné beperelte Bódis Já­nost, a bíróság Takácsné igényét 24 600 forint érték­ben jogosnak tartotta. Bódis János — feltételezé­sem szerint — ettől a nap­tól kezdve különösképpen haragudott volt élettársára. Mások feltételezése szerint Bódis lehetetlenné kívánta tenni Takács Lajosnét. A többit egész röviden: 1964. július 18-án Bódis János újra bejelentkezett a Korvin Ottó u. 10-be, de 5 nem költözött oda. 1964. július 24-én pert In­dított Takács Lajosné el­len szolgálati lakás kiürí­tése iránt. Az elsőfokú bí­róság elutasította, a másod­fokú bíróság a Legfelsőbb Tanács elvi döntése alap­ján helyt adott Bódis János keresetének; A bírósági dön­tés után az ügy tanácsi szervekhez került. A tanács kötelezte Bódis Jánost, hogy Takács Lajosnénak el­fogadható albérletet sze­rezzen. Bódis mindenekelőtt meg­nősült A. E.-nét vette eí 1965. január 30-án. Majd felesége házában albérletet „szerzett” volt élettársának. Takács Lajosné eddig három ízfcem kapott kila- koltatási végzést. A kilakol­tatást még nem hajtották végre. Takácsné és II éves fia nem akar abban a házban albérlő lenni, ahová állító­lag bizonyos tartozás fejé­ben Bódis új sógora költöz­ne. Érthetően nem akar együtt élni Bódis családjá­val. Nem tudom és nem is akarom kétségbe vonni a bírósági döntés helyességét, mert — ahogy ezt dr. Bán­ki Nándor, a városi pártbi­zottság ipari osztályának vezetője is mondta — min­denütt jogszerűen jártak eL De, hogy Takács Lajosnét abba a házba kényszerítsék, — és itt is dr. Bánki Nán­dor szavait idézem —, ez nem volna emberséges meg­oldás. A felajánlott albérlet te­hát nem elfogadható. A. G. j II Mlszemi Vállalat jelenti: Egy „kedves család“ életének kulisszatitkai Zenés csehszlovák íilrokomédia « jUÁf rnnpnrán Izgalmas epizódok Kuba életéről U Isíri illllwOl Oil A Kedves család című sza­tirikus dán film egy család | életét mutatja be, mi min- ' den rejlik a látszólag harmo- 1 nikus külszín mögött. A család éppen az új esz- | tendő megünneplésére készül, i Az ünnepség duplán jelentős > az életükben, hiszen az új év ,a századfordulót hozta el szá- j inukra, másrészt pedig a leg- J kisebb lány, Ida is felnőtt ; lett és komoly udvarlója van. Egy pillantás elegendő a ! családra és máris tisztában [Vagyunk mi rejtőzik a „ked- ; vés” jelző mögött. Megtalál- ' ható közöttük a ranglétrán ! felkapaszkodott polgár, a csa- ! Iád társadalmi rangját eme­lő nemes és a szép Ida körül [ legyeskedő valódi gróf. Ter- i mészetesen az érzelmek nem ! úgy alakulnak a fiatal lány- I nál mint ahogy azt a család í érdeke megkívánná. Nagy veszteség azonban nem éri a o#/í/ képeslap m/iég csak a múlt század vége felé jár- lünk, és lám, ebben a rohanó tempó­ban máris muzeális érték lett belőle, ott ta­lálkoztam vele. Akkor még a pécsieknek az erdőnél kezdő­dött a Mecsek. Ez pedig a városhoz legköze­lebb, a Krumpli völgyben volt. Krumpli völgy! Már megint egy új — jobban mondva nagyon is régi — név. Az 1:25 000-hez felvé­teli térképen az a svarcgelb (fekete-sárga) mérnök hiába írta be száz évvel ezelőtt, hogy Grundbierenthal, magyar neve maradt meg a közhasználatban. így is furcsa, hiszen itt mindig szőlőt műveltek, mi köze annak a krumplihoz. Úgy gondolom, a XVIII. szazad. ban, mikor a krumplit termelni kezdték, egy itteni tulajdonos vetett belőle. Gyönyörű vi­rága volt, a gavallérok gomblyukba tűzték, s bizonyára akkora, szenzációt keltett, hogy rajtragadt termőhelyén a Krumpli völgy el­nevezés. Csúnya kopárság volt akkor az egész déli lejtő. A Bárány úton feljáró birkanyájak ugyancsak elbántak az erdővel. Ilyen volt a Krumpli völgy két elágazása közti domb is — kopár és meredek. Mégis a Mecsek Túrista Egyesület itt hatá­rozta el egy szerpentin építését, hogy a ké­nyelmes polgárt felcsalja a — hegyre. Mene­dékház és söröző jutalmazta bátorságát. Ezt az utat nyitják meg ezen a képen és nevezik el a polgármesterről, Kardos Kálmán útnak, itt szoronganak a jól felöltözött előkelőségek, hosszú szoknyás hölgyek, darázsderekuk felett sonkaujjak, kackiás kis kalapok. Oldalt sze- r'n”e.r meghúzódva áll egy tiroli öltözetű -/•-r’i }Ors József, a Pécsi Állami Főreáliskola egy mérnöknemzedék körülrajongott Nevelője volt ö a pécsieknek a turisztika terén is. 0 az egyesület egyik alapítója, mondhatjuk leik*. FurodtitUatlanul toborozta a segítőtársakat, új sétautakat építtetett, ki. jelölték a turistautakat, felújították a régie­ket. Előadásokat tartott, túrákat vezetett, hol utolérhetetlen kedvességgel tudott beszélni a természet szépségeiről, rajongva a Mecsek sokszínű arcáról. Bejárta ő az Alpokat, Kár­pátokat, de a Mecsek bája — mondta — se­hol nem található. Most itt áll előttem magabízón, fiatalosan. Ö már akkor tudta, hogy a napégette sziklák közt tengődő hársak, szöszöstölgyek, virágos kőrisek, fekete fenyők egyszer megerősödve, árnyékba borítják az utat. Most bizony még a tetejéről végigláttuk tizenhárom szerpen­tinjét, a rajtuk felvonuló középiskolai tor­nászcsapatok tarka kavargását. (Országos verseny volt akkor). Ez is arra csábította Pécs derék, de főleg kényelmes polgárait, hogy keressék fel a Mecseket. Csak az a csapda ne lett volna odalent, az a kis söröző (ma Hunyadi János út 66.)! Sokat mulattunk azon a lelkes egyesületi ta­gon, aki minden évben nekidurálta magát, no most megnézi azt a fránya szerpentint, s mindig elakadt a hús diófa alatt a kényelmes karosszékben, a habzó söröskincsó mellett, — húsz éven át. Na, majd jövőre, bíztatta magát, de bizony már későn. Mikor megkérdeztem Józsi bácsit, hogy az utakat, menedékházat, pihenőket miért neve_ zik el polgármesterekről, gazdag emberekről, finom, bölcs mosolyával válaszolt: „Majd megérted még. Tudod, így kapunk helyet új utaknak, védettséget a jelzéseknek, ingyen tervezést, fát, követ az építéshez, murvát a kavicságy fedéséhez, no és a költségvetésben kulturális segélyt, meg egyebet,”. Szerény volt, semmit sem várt, azt sem, hogy a misinai kilátót róla nevezzék el, s arcképét ott helyezze el működését ma is nagyon megbecsülő városunk. Géza „kedves” családot, amikor Ida igazi szerelméhez, az ifjú autókereskedőhöz megy férj­hez. Ha ezernyi klarinét... cí­men kerül bemutatásra a csehszlovák Barrandov Film­stúdió legújabb szélesvásznú zenés filmkomédiája. A film témáját a katonaéletből me­ríti. Egy furfangos közlegény megszökik a laktanyából, mert jobban érzi magát egy csinos, fiatal lány társaságá­ban. A garnizon legénységét mozgósítják a megszökött ka­tona kézrekerítésére. A kis­város Alkalias főterén éppen a nagynevű zeneszerző, J. S. Bach szobrának a leleplezésé­re készülnek. A tömegben Igyekszik egérutat nyerni Schulze közlegény is. Már-már elfogják a szökevényt, de ek­kor csoda történik... Az ösz- szes fegyverek hangszerekké válnak. De nemcsak a kato­nák kezében, hanem a lak­tanya arzenáljában is he­gedűk, klarinétok és minden­féle hangszerek sorakoznak a fegyverállványokon. Az ün­nepséget ez a „csoda” szenzá­cióvá avatja, annál is inkább, mert az eseményt a tv is köz- j vetíti. A Kuba 58 című kubai film j három érdekes és izgalmas I epizódot mesél el. Az EGY (MUNKANAP Batista rendőr­ségét mutatja be, a jóltáplált tiszthelyettes végigjárja a szó­rakozóhelyeket és mindenütt leszedi a sápot. Az egész vá­rosban a korrupció, szerencse- játék, a prostitúció és a bűn uralkodik. JEGYESEK a címe a második történetnek. Szín­hely ugyancsak a Batista- rendszert nyögő város. Ám az ellenállási mozgalom is erősö­dik. így találkozik össze a fiatal forradalmár és a segít­ségére küldött fiatal lány. A harmadik epizód címe ÚJÉV. Ez a filmnovella pedig a fel- szabadulás óráit örökítette meg. Az IBOLYÄS Nö című szovjet film egy kedves és vidám társasutazás történetét meséli el, a gyönyörű szép bolgár tengerpartra kalauzol­ja el a nézőt. Hangvétele rész­ben humoros, részben lírai. Főszereplői pedig fiatalok. A film második része a KET­TEN, az ez évi moszkvai filmfesztiválon díjjal kitünte­tett nagyon szép lírai filmal­kotás. Miután a legközelebbi jelen­tésünkkel a jövő évben jelent­kezünk, eredményekben gaz­dag, boldog új esztendőt kí­vánunk kedves nézőinknek. (x) Mennyit ér a Sabacz-ház? A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága elha­tározta, hogy nem engedé­lyezi megvételre a, Hetve- hely, Rákóczi út 12. szám alatti lakóházat annak elle­nére, hogy a községben égetően fontos a pedagógu­sok lakásgondjainak mielőb­bi megoldása, s erre a célra többé-kevésbé megfelelt volna a kérdéses ház Mi indította a végrehajtó bi­zottságot korábbi engedé­lyének visszavonására? 1962-ben Sabacz Jenöné felajánlotta házát iskola cél­jára. Erre azonban nem al­kalmas az épület, hiszen fa­lai csaknem méter maga­san nedvesek, helyiségei sö­tétek, egészségtelenek. A következő ajánlatot a terme­lőszövetkezet kapta. A ház­vételt a járási tanács mező- gazdasági osztálya támogat­ta, de az agronómus egész­ségesebb lakást talált és a termelőszövetkezet azt vásá­rolja meg. Hetvehelyen pedagógusla­kás is kellene, mert hét olyan tanító van a faluban, aki vonattal, autóbusszal jár munkahelyére. Követ­kezésképp Sabaczék úgy ha­tároznak, hogy házukat fel­ajánlják megvételre a me­gyei tanács művelődésügyi osztályának. A dolog simán megy: a községi tanács vb-a javasolja, s az INKÖZ-től azonnal megrendelik az ér­tékelést. Az INKÖZ megállapítja: a kérdéses ingatlan 130 000 fo­rintot ér. A tulajdonos ezért az összegért nem adja, hi­szen korábban a termelő- szövetkezettel folytatott al­kuban Is 200 000 forintról volt szó! Az INKÖZ újabb becslése szerint 167 OOfl fo­rint lehet a vételár. Mivel egy háromszobás házért, amelyhez melléképületek és kert is tartoznak, ez nem túlzottan nagy összeg, a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága a házvételt enge­délyezi. Sabaczék azonban keves­lik a 167 000 forintot is. ezért 1965 márciusában újabb értékelést kérnek az INKÖZ-től. A március 12-én kelt értékelés alapján Sa­baczék 187 000 forintot kér­nek a házért azzal a felté­tellel, hogy a korábban fel­ajánlott telekből 84 négy­szögöl nagyságú kertet visz- szatartanak. Időközben a Magyar Nemzeti Bánk és a megyei tanács építési szak­emberei is szakvéleményt adnak a vásárláshoz. Ezek szerint a kérdéses ingatlan műszaki értéke 177 000. il­letőleg 179 000 forint. Közre­működik a Sabacz ház ügyé­ben a Sásdi Járási Tanács építési és közlekedési cso­portja is. Megnézik a házat, elvégzik az ilyenkor szoká sós becslést, a megyei mű­velődési osztály megkapja az írást: a hatvan éves épület műszaki értéke 275 752 forint! Az ingatlanok forgalmi és műszaki értéke között rend­szerint eltérés van. A hetve- helyi házak műszaki értéke például szinte kivétel nél­kül meghaladja a forgalmi értéket. A Sabacz háznál nem is lehetne belekötni a forgalmi érték és a műsza­ki érték közötti mintegy százezer forintos különbség­be, ha nem volnának a ház­eladás körül egyéb ellent­mondások is. Ilyenek: — A járási tanács építé­si-közlekedési csoportja sze­rint a lakóház négy szobás, a többi szakvélemény há­rom szobáról szól; — A járási tanács ép. közi. csoportja és az INKÖZ 1965. évi értékelése szerint az épület falazata tégla, a többi értékelésben kő, tégla és vályog szerepel; — A járási tanács ép. közi. csoportja és az INKÖZ ez évi értékelése szerint a ház jó állapotban levő lakó­épület; a többi elbírálásban (az INKÖZ korábbi értéke­lése szerint is!) elhanyagolt, korszerűtlen, minden szobá­ja sötét és nedves, az ajtók, ablakok korhadtak, a födém meghajlott, a cserepek «zét- mállottak, a kerítés rossz állapotban van. Melyik értékelésnek higy- gyünk hát? — Kérem, azt senki nem mondhatja, hogy befolyásol­tuk az értékelést végző szakembereket — állítja Sa­bacz Jenő, aki egyébként a Sásdi Járási Tanács pénz­ügyi osztályának vezetője. — Soha nem voltunk ott­hon, az apósom mutatta meg minden alkalommal a helyiségeket. Még azt sem tudom, hogy a járási építési csoporttól ki járt kinn ... — Hogy nem tudja? — Renner Tiborné, az építési­közlekedési csoport vezetője felháborodik a kijelentésen. — A csoport egyik előadó­ja járt kinn Hetvehelyen, majd Sabacz többszöri sür­getésére én végeztem el az értékelést. Itt ült az íróasz­talommal szemben, amikor számoltam, és megpróbált rávenni, hogy minél maga­sabban állapítsam meg az ingatlan műszaki értékét. Végül összevesztünk, mert a Sabaczék által elképzelt 270 ezer forint körüli mű­szaki értéket nem találtam reálisnak. — Mégis 275 ezer forin­tot hozott ki végösszegként. — Nem emlékszem pon­tosan, de azt hiszem, Sabacz nem veszik ősszé velem, ha '' ennyire értékelem a házat. A Sabacz ház értékelésén valóban nem Rennerné, ha­nem Tóth Péter, a járási építési-közlekedési csoport előadójának aláírása szere­pel. Rennerné másnap a megyei tanács titkárának mondja el, hogyan történhe­tett ez. — Amikor az újságíró el­ment tőlünk, Tóth kollégám megkérdezte, milyen ügy­ben Járt ott, mert Sabacz érdeklődött. Aztán azi mondta, úgy hiszi, hogy a Sabacz házzal baj lesz, mert Sabacz Jenő, miután én augusztus 9-én szabadságra mentem, átértékeltette vei» az ingatlant. így került ide Tóth Péter aláírásával a R - kóczi út 12. számú házi.')' készült műszaki értékelés 275 ezer forintról. Tóthnak azt mondta Sabacz, hogv velem megbeszélte ezt az összeget, de ez nem igaz! Még egyszer megnézzük az aktákat: 130 000, 167 000 187 000, 275 000 forint. Frt az a határ, ahol meeá’'* volna Sabacz Jenő, ha a megyei tanács végreh- ri bizottsága nem figyel pe! ügyeskedéseire? S mi lett volna a betv°- helyi ház árából? Vf,,n. mely már épül is Pécsett i Makár oldalban. Harsány! Márta Jinir 7-ig leltet jelenteni EXPRESa maias-tátrai sítúrájára Január 17-én reggel Buda­pestről a Borsod Expressz-szel indul az a turistacsoport, amelynek tagjai a Magas- Tátrában, Horny Smokovec- ben vesznek részt az EX­PRESS Ifjúsági- és Diák Uta­zási Iroda 6 napos sítúráján. A társasutazás részvételi díja: 600,— Ft. (utazás, étkezés, szállás, programok). Pécsi és baranyai érdeklődők a KISZ Pécs Városi Bizottsága Ifjú­sági Utazási Osztályának ügyeletén: a Doktor Sándor Művelődési Házban (Déryné u. 18.) jelentkezhetnek tegkés^hS január 7-ig, naponta 9 ó“át,’>l 17 óráig. Ä kiutazáshoz l-- séges betétlapot az um«-/ k maguk váltják ki. 555,- befizetése ellenében 37ü,~ Kcs zsebpénzt biztosít az uta­zási irodg. I i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom