Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-25 / 304. szám

!* m CZINKE FERENC: ÉDESANYÁM IKONJA tA* Országos Grafikai Bienná lén kiállított alkotás) Pécsi vonatkozású tanulmány az Irodalomtörténeti Közleményekben A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézete és a Magyar Iro­dalomtörténeti Társaság fo­lyóiratának legújabb száma bevezetőben közli Szilágyi Péter cikkét „Az anapesztu- szok funkciója József Attila költészetében” címmel, Bíró Ferenc Péczeli József írói munkásságát értékeli, míg Komlovszki Tibor Arany Tol­diját és Vörös Mihály A baj­nokok Vég-Gyula várában c. 1807-ben Szegeden nyomtatott históriás énekét veti egybe. Pécsi vonatkozású tanulmány jelent meg a folyóiratban Tóth István tollából. A szerző részletesen ismerteti a Janus Pannonius származására vo­natkozó gazdag irodalmat, majd nyomós érvekkel azt bizonyítja, hogy a nagy ma­gyar reneszánsz költő nem azonos — miként eddig hit­tük — Czezmiczei Jánossal. Egy 1460-ban kelt, a cikkben másolatilag is közölt oklevél­re és a kortársírók adataira is hivatkozva, logikai, föld­rajzi és kronológiai adatok­ból levont következtetések alapján Tóth István végül is megállapítja, hogy Pécs nagy költőjének neve helyesen: Kesinczei János. A folyóirat közli azt a térképet is, ame­lyen valóban felfedezhető Ke- sincze község a Duna—Dráva torkolat közelében, vagyis ott, ahol a költő szülőföldjét jelzi: „ahol a Dráva árját és régi nevét a Dunába veszíteni ké­szül.” A folyóirat gazdag szemle­rész után a magyar irodalom­történetírás 1964. évi | szakbib­liográfiáját te közli. Nyelvi laboratóriumot kap a Leöwey gimnázium A Leöwey Gimnázium, első sorban a rendkívüli orosz és német tagozat tanulói részére, nyelvi laboratóriumot kap a Művelődésügyi Minisztérium­tól. A laboratórium egy osz­tálytermet jelent, amelyben kellően elszigetelt fülkékben foglalnak helyet a diákok, egy vezérlőasztalnál pedig a tanár. A terem magnetofo­nokkal, lemezjátszókkal, mik­rofonokkal van berendezve. Három-négy diák azonos fel­adatot old meg egyidejűleg, de egymást nem hallják, így azt csak a tanár figyeli a ve­zérlőasztal segítségével. A nyelv alaposabb elsajátításá­hoz, a tanulók önállóbb fel­adatmegoldásához, s külön­féle kísérleti módszerek be­vezetéséhez igen nagy segít­séget ad majd a nyelvi labo­ratórium. Mintegy 30 magne­tofon készüléket, több lemez­játszót és a hozzájuk tartozó műszaki berendezéseket biz­tosítják az iskolának, a terem berendezését és átépítését a helyi vállalatok oldják meg. A laboratórium a következő év első negyedévében kezd el dolgozni. A nyelvi laboratórium oda­ítélése pályázat alapján tör­tént, de természetesen az is hozzájárult a döntéshez, hogy melyik iskolában milyen szín­vonalú a nyelvoktatás. A Leö­wey Gimnázium egyébként két országos jellegű kísérlet­ben is részt vesz. Rajtuk kí­vül az országban még három iskolában folytatnak a KISZ Központi Bizottsága által ki­dolgozott kísérletet a KISZ- szervezetek hatékonyságával kapcsolatban. A Világnéze­tünk alapjai című tantárgyat pedig az ország nyolc gimná­ziumában vezették be kísér­letképpen, közöttük a Leöwey- ben is. Galambosi László 4CaJiácsonyL goudoilatoJc A hajnal szája hófoggal világít, baltát dobott a szél a hegytetőkre, ki állsz a Nap tornyán, a csonka páncélt csatold, a jég, a liliom nyelője, lilán dühöng. Prométheusz a í őzből szikrákat csent, lángfává fújta, mégse ujjongott fel az ember-griff. az égre hullafoltok fertőztek, vért okádott a sziklák közé szorult világ-gége. A mindenség-sásban halottak égtek, akár hófehér gémek, mennydörögve fújta elefántcsont-kürtjét a törpe, az óriás kőcsizmáját kitömve fölállt, az eget magasabbra nyomta, repedt a köd, az orkánok forogva öklünkre ültek, kékre zúzott szánkat, az ének fészkét, harapták, rémszárnyak pajzsa alól zöld parazsak pörögtek, bárányt gyilkolt az ég, az öblös Földet pikkely-szoknyás sárkány görgette, tépte, kígyófej-csokrot szült a világ-gége. Forgott a fény, a sárkányt betemette, két lábra állt az arany csillagmedve, az égig érő fából mézet bontott. A hegyráncoktól nehéz Isten-homlok kinyílt, mindenség-kagylóként lebegve gyöngy-lángot lobbantott, virágselyembe pávapelyhes zöld mezők tündököltek, üvegbögyükből lehelve a csöndet. A Föld mikor nagy tűz-tuskőkba botlott, hörgött, mellén égő kontinens-csokrok hullámoztak, hogy fölállt roppant szarva szivárványkaput emelt a magasba. Az emberek kristályt faragva élnek, mint őskorban az óriás-legények, kik agátkőbe álmodták a rendet. A tűz után szép növény-gyapjú lengett a Világ-bárány bőrén, nőtt a béke, hogy rubint-csizmásan virágot lépve kardját a gyilkosok szívébe vágja. Vörös haja, a boldogság bő sátra, súlyosan leng, kristályt faragva élnek az emberek, mint óriás-legények agátsziklába álmodják a rendet. A csillag-galléros, nagylábú Kezdet, • aranylétráját támasztja az égnek, lámpáinkat kék olajjal felöntve ostromra indulnak a fürge fények. Jobbágy Károly Sicskei ßetieAm. (EMLÉK; Létén tettünk két sátoriapot a szalmás pelyván, aztán jó nagyot nyújtózva, fehér pokrócunk alatt vártuk, hogy jöjjön el a virradat. Karom alatt a szalma zizegett s a béke lengett a fészer felett, ahol megszálltunk, fáradt katonák általkocsizva sok falut, tanyát. Egy pisszenés se volt. A hangtalan estében szinte láttam önmagam: A lábaimnál — ó, hogy ropogott! - lovaink ették még az abrakot. i Csak ők dobogtak. Lehellelüket | éreztem szinte a fejem felett. S aludtam volna, olyan boldogan, mint kisgyerek, ha ünnep-este van, de mint Jézus, a szűk betlehemi­jászolban, kezdtem én is érteni s érezni, hogy még sokat szenvedek. — És föl-föl nyögve néztem az eget. Polgár István Qém&slcút AH a házsor végén, rozzant és görnyeteg. Unja magát gazos, moccanatlan vize. Sürög arra ember, futkosnak gyermekek, de hozzá se nyúlnak, nem veszik észre se. Ideje lejárt már, szánón feléje lép, öles lépteivel új korunk rátapos. Korhadt peremére, ha olykor egy veréb ül le tollászkodni. Nyugtalan. Alma rossz. Poshad, moha lepi, sikamlós békanyál, bedűl, betemetik vas és beton napok — szerelők rajzanak, víztorony szalutál, tejszagú konyhánkban csőrös rézcsap kotyog I *

Next

/
Oldalképek
Tartalom