Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-03 / 285. szám

MS. DECEMBER 3.

napló

3

Az ország legkorszerűbb szarvasmarha-telepe

Átadás: január elsején Svájci üszők az új istállókban

Országosan is elismert tehénállománnyal rendelkezik a 16 éves Szentlőrinci Tangazdaság. Három-négy évvel ezelőtt az átlagos évi tejhozam 4000 liter felett volt, több mit kétszerese az országos átlagnak. Tehénnel, növendék- marhával. bikával nagydíjakat, első díjakat nyertek az országos mezőgazdasági kiállításokon.

Két évvel ezelőtt a százas állományt szinte egyik napről a másikra megkétszerezték. A háztáji gazdaságokból vásároltak fel közepes értékű állatokat, ami a fejési átlagot természetesen csökkentette. A gyengébb állatokat azóta selejtezték, a termelés ismét felfelé ível. Ma 3000 literen felül van és két év múlva megközelíti a négyezer litert.

Közben az állomány tovább nő, 1966 végére háromszáz tehenük lesz, ezért a tangazdaság tavaly októberben tízmillió Ft-os beruházással három, egyenként száz férőhelyes istálló építésébe fogott. Az első istállót a tervek szerint 1966 január elsején adják át rendeltetésének, míg a másik kettő üzemeltetésére szintén a jövő év elején kerül sor.

A három istálló mellett épül egy borjúnevelő, ellető, betegelkülönítő, előkészítő istálló, korszerű tejház és központi takairmányos épület.

így összesen hét épületet kap a Szentlőrinci Tangazdaság Tarcsapusztán. teljesen elkülönítve a korábban épült majomésztől. Az állatállomány megfelelő vízellátása érdekében artézi kutat létesítettek és hidroglóbuszt állítanak fel.

Milyen lesz a három, korszerű tehénistálló?

Az országban már több helyen, így például Högyészen építettek az utóbbi időben korszerűen berendezett tehénistállókat, A Szentlőrinci Tangazdaságban felhasználják ezeket a tapasztalatokat és bizonyos mértékig még tovább fejlesztik. így a januárban átadásra kerülő istállók hazánkban a legkorszerűbbek lesznek.

Az istállók a központi takarmányos épülettel újonnan létesített kövesúttal vannak összekötve. A központi takarmányodból traktorral közvetlenül az istállóba szállítják a takarmány-keverékeket, a aöldtakarmányt, a féli takarmánykeveréket és a pótkocsiról közvetlenül a jászolba szór ják azt.

A trágya gyons és könnyű elszállítását trágyafolyosó biztosítja. A gondozók az állatod alól ebbe húzzák a trágyát, ahonnan villanymotor-meghajtású csörlők és trágyaki- húzó szán segítségével a trágyát — minden külön rakodás nélkül — pótkocsira öm- lesztik.

Minden istállóban fejőgép működik. A kifejt tejet gumikerekeken mozgó tankokba gyűjtik és ezeket kis traktorok vontatják a teljesen külön épült tejházhoz.

Mivel ezen a szarvasmarhatelepen minden villanyárammal működik és az áramkiesést azonnal emberi erővel

pótolni lehetetlen, ezért a telepnek külön kis áramfejlesztő agregátort építenek.

A betelepítés már januárban megkezdődik az első száz férőhelyes istállóban. Sőt, mivel már megérkezett 59 svájci üsző, kényszerűségből a gazdaság már most egy épületet igénybe vett erre a célra. A svájci üszőkön kívül a gazdaság saját állományból is biztosítja a három korszerű tehénistálló benépesítését.

Az istállókban tovább folytatja a Szentlőrinci Tangazdaság a törzsállat-tenyésztést, hogy kiváló egyedekkel lássa el a termelőszövetkezeteket. A szentlőrinciek évente 25— 30 bikaborjút adnak tovább- tenyésztésre.

RendeHrezés j a december és a anuári bérfizetésekről

A karácsonyi és újévi mun- ' kaszüneti napokra való tekin- j tettel a pénzügyminiszter a - SZOT-tal egyetértésben szabályozta a decemberi és januári bérfizetések időpontját.

Eszerint a december 21-én,

22-én és 23-án esedékes mun- ■ kabéreket december 21-én; a í december 24-én és 25-én járó > béreket 22-én; a december > 26-án és 27-én esedékes mun- ; kabéreket 23-án; a december j 29-én és 30-án járó munkabé- j reket pedig 29-én fizetik. A S december 31-i, a január 1-i,! 2-i és 3-i bérfizetési napokat; december 30-ra hozzák előre. >

A fent nem említett bérfi- > zetési napok változatlanok, | azokat előre hozni vagy a i bérre előleget folyósítani nem ! lehet. A rendelkezés nem ? érinti az állami és szövetke-) zeti építőiparban megállapí- S tott 23-i részfizetési napot ( sem. amely ezúttal is váltó- < zatlan marad.

Gáldonyi Béla

Készül a színes farostlemez

A Mohácsi Farostlemezgyárban már üzemszerűen állítják elő a színes farostlemezt, amit eddig külföldről, elsősorban Ausztriából importáltunk valu táért. A Győri Vagon- és Gépgyár, az Ikarusz és más hazai gyárak már rendszeresen ren delnek a mohácsi színes farostlemezből, hogy exportmeg rendelőiket kielégíthessék. így importanyag-megtakarítással export-terveink valóraváltásá t segíti a Mohácsi Farostle mezgyár új terméke. Képünkön: asszonyok kezelik a szí nes lemezt gyártó automatasor egyik gépegységét.

Foto: Erb János

Életbe lépett a középfokú oktatási intézmény ékről szóló törvényerejű rendelet

A Magyar Közlönyben megjelent és életbe lépett a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű remdelete a középfokú oktatási intézményekről, valamint a rendelet végrehajtási utasításáról.

Kimondja a törvényerejű rendelet azt is, hogy gimnáziumból szakközépiskolába, továbbá szakközépiskolából gimnáziumba vagy más szakirányú képzést nyújtó szak- középiskolába át lehet lépni. A szakmunkástanuló-iskolát végzettek tanulmányi idő beszámításával folytathatják tanulmányaikat középiskolában.

A szakközépiskolákban — a tanulmányi munka sérelme nélkül — a tantervnek megfelelő termelő tevékenység is folytatható.

A törvényerejű rendelet és az egyidejűleg kiadott kormányrendelet végrehajtását szabályozó miniszteri rendelkezés egyebek közt kimondja, hogy a gimnázium vagy szak- középiskola létesítésére, megszüntetésére, szüneteltetésére vagy szakközépiskola szakmai Jellegének megváltoztatására

vonatkozó javaslatot a miniszterek, illetőleg a megyei — megyei jogú városi, fővárosi — tanácsok végrehajtó bizottságainak elnöke a tervezett időpontot megelőző naptári év január 5-ig juttatják el a művelődésügyi miniszterhez. Iskola létesítésének kell tekinteni a gimnáziumnak szakközépiskolává, valamint a szakközépiskolának gimnáziummá történő átszervezését is.

A végrehajtási utasítás értelmében külön fiú- és külön leányosztályok szervezése csak akkor engedélyezhető, ha a szakmai képzés érdeke, vagy más rendkívüli ok ezt szükségessé teszi. Külön fiú- és külön leányosztály, szervezése nem járhat az osztályok számának növelésével.

A gimnázium vagy szakközépiskola székhelyétől távol lakó tanulók elhelyezésére építéssel vagy meglevő épület megfelelő átalakításával az iskolafenntartónak kell kollégiumot (diákotthont) létesítenie. A kollégiumi, diákotthoni elhelyezésre szoruló, de hely hiányában fel nem vehető tanulóknak az iskola székhelyén a tanév tartamára externátusi ellátás biztosítható.

A középiskolai tanulók előirt közhasznú munkájának időtartama évenként hat-tíz nap lehet.

A tanulókkal kapcsolatos rendelkezések szerint gimnázium és szakközépiskola első osztályába az a tanuló vehető fel, aki az általános iskola nyolcadik osztályát sikeresen elvégezte, s 17. életévét a felvétel évének szeptember első napjáig nem töltötte be. Szakközépiskola esetén az is előírás, hogy a tanuló megfeleljen a választott szakmára (szakirányra) vonatkozó egészségügyi követelményeknek. A gimnáziumot a tanköteles kort túlhaladottak, továbbá az iskolalátogatás alól felmentett tankötelesek egyéni tanulás útján is elvégezhetik. Az így felkészültek osztályozó vizsgát csak állami gimnáziumokban tehetnek.

Negyvenezer

játékmérleg

Angliának

2 240 000 forint értékű j árut exportál idén a Pécsi | Háziipari Szövetkezet. Ebből > körülbelül másfél millió fo- 5 rint értékben készítenek nép- ? művészeti abroszokat, szalvé- i tákat, térítőkét, stólákat, pár- ( nákat, melyek kedveltek a S nyugati országokban. Nemré- i giben mutatták be az új kol- j lekciót. Ezek bútor, valamint ruhaszövetek készítésére is al- ? kalmasak és a népi motívu- ( mókát a modem ízlésnek ! megfelelően, színeiben és min- > tálban is nagyon ízlésesen í képviselik. <

Keresettek a svéd mintás í kötött, valamint a horgolt per- > lé kesztyűk is, melyekből ) idén mintegy 10 000 darabot > készítenek szovjet megrende- < lésre, s jövőre előreláthatóan ! 12 000 darabot szállítanak i majd. j

A szövetkezet által készített \ játékokból idén a mérlegek > iránt nőtt az érdeklődés, s a ) karácsonyi ünnepekig előreláthatóan 40 000 mérleget szál- j iilanak Angliába.

!

A csillogás mögött... 1

kjehéz lenne kihagyni a sorból olyan gyárat, üzemet, amely ne reprezentálhatna egy-egy korszerűen berendezett üzemrészével, némely gyártmányával, szociális vagy kulturális 'éte- sítményével. S ha van ilyen — mert majd minden gyárban, üzemben van — egészen természetes, hogy a vendégnek, a hazai, a külföldi gyárlátogatónak ezeket az üzemrészeket, gyártmányokat, szociális, kulturális létesítményeket mutatják meg elsősorban. Ez nyilvánvaló s egyetlen gyárvezetőt sem marasztalhatunk el érte. Az azonban ritkábban fordul elő, hogy egy agyonmutogatott, szemnek, szívnek fenntartás nélkül tetsző üzemben, illetve üzemrészben egy napon olyan „vendég” is megjelenik, aki a fény mögött a rutító árnyékot is felfedi.

Ez a „vendég” az üzemorvos. Dr. Meláth Ferenc (jelenleg a KÖJÁLL munkahigiénikus orvosa) azonban nem „egy napon”, hanem kerek négy éven át látogatta rendszeresen a Pécsi Porcelángyár üzemi rendelőjét volt tehát bőven ideje és módja arra, hogy „fényszűrőn” keresztül vizsgálja meg a gyár egyikmásik reprezentatív munkahelyét. Köztük a figurafestők és általában a porcelánfestészet pátyolgatott szentélyeit. Művészi vázák, figurák, neonfényes termek. kényelmes munkapadok. virulóan csinos porcelánfestő lányok, asszonyok, tisztaság, rend, szóval minden együtt, ami alkalmas arra. hogy a vendég itt kezdje vagy itt fejezze be a gyárlátogatást.

De beszéljünk a „fényszűrésről” és vonjuk bele ebbe a társalgásba a volt üzemorvost, a gyár termelési és munkaügyi osztályának vezetőit és mindenek előtt a festészet dolgozóit, akik sok-sok éven át maguk is elitnek vélték munkahelyüket, munkakörülményeiket. Szóljanak hát először a munkások. Lehel Mária. BardonicsOk László- né. Kerényi Józsefné, Heid Károlyné, Rajna István és a többiek.

Qt-tfz éfwéf ezelőtt nem ^ volt rendszeres orvosi vizsgálat a gyárban, tehát tudomásunk is kevés volt arról, hogy mi fán terem az ólom- a benzolártalom.

Lehel Mária kezdte így és Bardonicsek Lászlómé folytatta:

— Eleinte kinevettük azokat a kollégákat, akik a munkapad mellett — minden átmenet nélkül elaludtak. Csak hetekkel, hónapokkal később hökkentünk meg, amikor saját magunkon tapasztaltunk hasonló gyengeséget, álmosságot. Még később fejfájásról, orrvérzésről, szédülésről panaszkodtunk egymásnak.

Rajna István a következőket mondotta:

— Kétszer egy hónapig voltam táppénzen. Egyszer ekcémával, másodszor ban- zolmérgezéssei...

És a többiek? Heid Károlyné négy hónapig volt táppénzen, de szinte egyetlen olyan dolgozója sincs a 62 fős festészetnek, aki ólomártalom miatt ne részesült volna hosszabb- rövidebb időtartamú gyógyszeres kezelésben. Loósz Lajos, a gyár termelési osztályának vezetője is hitelt adott a fentebb elmondottaknak.

— Ami saját erőből tellett, igyekeztünk ts megvalósítani. Az eozinosoknak mosdó, étkező helyiséget biztosítottunk, és jónéhány helyen mesterséges szellőztetéssel enyhítettük a por, a gőz, és gázártalom kifejlődését. Két vegyészkollé- 5 gánk most fejezett be si- J kérésén egy olyan eljárást. ( amely kiküszöböli az egész- > «égre ártalmas ammonium- > fluorid szabad kézzel történő - i'-sználatat.

Elmondotta még hog,: ! -■gyetért a dolgozók hétór’s • munkaidő követelésével de | ennek megvalósf*ása túliér ; a hatáskörükön. Szerinte az ; ügy megnyugtató rendezés I nem is annyira a központ- < juktól (a Finomkerámiai ; Országos Vállalattól! fügr ’ hanem az ÉM illetve az > Egészségügyi Minisztérium j illetékeseitől. j

Waltz József, a munka- > ügyi osztály vezetője: ?

— Amikor a központunk ’ kérte tőlünk, hogy térj esz- ! szűk fel, milyen munkahe- s lyen indokolt a munkaidő > csökkentése, mi mindany- !j nyiszor felterjesztettük a j festészetet is.

Eredmény? Semmi! Azaz valami mégis, mert a Kö- > JÁLL és a dolgozók isme- > telt kérelmeire, felterjesz- ! téseire egyszer-egyszer vá- ( laszok is érkeztek. Nem so- > kát mondó, mégis elgondol- S koztató válaszok. Egyszer s elutasító formában, más- i kor helytadva a problémák- j nak, de „sajátosan”: — Mit > szólnának a herendiék és S más porcelángyárak, ha ki- ( vételeznének a pécsiekkel? 1 Az igazságot valószínűleg j abban kell keresni, amit > Hidegkúti József, a gyár > szakszervezeti titkára mon- ; dott: az ólomártalom vizs- t gálata is néhány kerámia- ' üzemben ellenőrzött adatok í szerint rá lettek húzva az j ország szinte valamennyi > porcelángyárára, s eszerint > engedélyezik vagy elutasít- i ják a munkaidő csökkenté- í sével kapcsolatos felterjesz- > téseket.

És mit mond dr. Meláth ? Ferenc, a KöJÁLL munka- j higiénikus orvosa? !

— Már 1962-ben felter- >

jesztettük az ügyet az ille- > tékesekhez. Laboratóriumi i eredményekkel, kisebb-na- ' ( gyobb mértékű megbetege- í dések példáival bizonyí- > tottuk: az ólomártalom je- ; lenlétét, hasztalanul. A fel- s terjesztés eljutott ugyan a í legmagasabb fórumokig is, j de egyik helyen így, a má- S síkon amúgy vélekedtek a í megoldás szükségességéről. ( sürgősségéről. Elhangzottak ? ígéretek is, csak épp a vég- í rehajtás késlekedik, mind a > mai napig. !

Említett egy 1953-ban ' életbe lépett miniszteri ha- ( tározatot is, ami szerint a í porcelánfestőknek mégha- > tározott időtartamú próba- 5 szabadság járna, de ezt a ( kérelmüket is elutasították. ;

ilyen megoldás marad- > 1 1 hatott ezek után? A ! KÖJÁLL útján elrendelték l egy igen hatásos gyógyszer J alkalmazását, a CaEDTA ke- í zelés rendszeresítését, amely 5 meggátolja az ólomártalom ) kifejlődését, és hatásfokánál ' fogva gyorsított gyógyulást ? biztosít erősebb fertőzés > esetén is. Igényüket még a l múlt év nyarán felterjesz- < tették a Pécsi Porcelángyár ! központjához, amit ez idei 5 még válaszra sem méltattak. (

Ezek után nagyon nehéz \ lesz mérsékelt hangon ál- < lást foglalni az ügyben, i mégis megkísérlem. Nem > kérdezem meg, hogyan ér- > telmezik a Finomkerámiai > Országos Vállalatnál a l „legfőbb érték az ember” ( elvét, de fel kell tennem > egy másik kérdést: hogyan > kérhetik számon a dől go- > zóknak a Munkatörvény- ( könyvben előírt kötelessé- j geit, amikor ebben a tör- í vénykönyvben a dolgozók j jogait is nyomatékkai alá-, húzták a törvényhozók. (

«" ,* Pálinkás György l