Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-21 / 300. szám
1965. DECEMBER 21. napló 5 Készül Baranya idegenforgalmi regionális terve — Nemzeti park a Ke'eti Mecsekben — Fogadó és pince Villányban — Üdülés a Duna-parton Baranyát célszerűbb lesz a jövűben bekapcsolni az országos idegenforg. Imi hálózatba. Ennek három oka is van: Baranya természeti szépségei vonzóak, tájai alkalmasak ar- r:\ hogy idegenek is jól érez- ré'T itt magukat; a Balaton kó’Trék túlterhelt; ha megs' " ik a vízumkényszer Jugoslavia felé, hirtelen megnő p-"jd a megye átmenő forgalma. Az idegenforgalom bőví- t' hez elsősorban a közleke- t : . megjavítására van szük- r-ás, tovább kell javítani a m'-o-eszékhely megközelítési ]o’--tőségeit. Csak ezután ke- r ölhet sor azoknak a sokat íeérő elképzeléseknek a megvalósítására, amelyeket az idegenforgalom most készülő megyei regionális terve ígér. * Mesterséges létesítmények helyett elsősorban a természetes adottságok fokozottabb kihasználása a cél. A Keleti Mecsekben Kisújbánya, Ó- bánya festői környéke például alkalmas lenne nemzeti park kialakítására és olyan turisztikai, valamint gyógy- jellegű létesítmények megvalósítására, amelyek a táj természeti szépségeit hangsúlyozni tudják. Pusztabányán és Cigányhegyen, 400 méteres tengerszint feletti magasságban szanatórium és szálloda építése volna kívánatos. Öbánya és Kisújbánya völgyében sok a tisztavízű patak. Ezekbe idővel pisztrángokat telepítenek, környékükön campinget, turistaházat építenek. * Még nem dőlt el, hogy a Mecsek középső és nyugati részét a 'gyógyászati vágy a turisztikai jelleg hangsúlyozásával fejlesszék-e tovább. — Abaligetnél elsősorban a gyógyászat jöhet számításba. Orfűt ezzel szemben zajosabb üdülő-, víkendező és sporthelynek szánják campinggel, turistaházzál, vendéglőkkel. Sikondának régi hagyományai. vannak,. itt azonban az utóbbi években csökkent víznyerési lehetőségek teszik kérdésessé: érdemes-e nagyobb üdülőhellyé fejleszteni. A szakemberek lehetségesnek tartják, hogy Magyarhertelend melegvízű forrásai azonosak a sikondai- val. Amennyiben ez beigazo-, lódik, Magyarhertelend fürdőhellyé fejlesztésének mellőzésével érdemes lesz Sikon- da jövőjével többet foglalkozni. Még egy szanatórium, több vállalati üdülő és számos víkendház építése válik ez esetben itt szükségessé. * A megye déli részén elsősorban a vidék jellegéhez kapcsolódnék az idegenforgalom. Ilyen szempontból kívánatos a villányi borvidék ilyen értelmű felhasználása is. Az ide kívánkozó turisták, kirándulók számára fogadó építését tervezik, ezenkívül hangulatos pincéket akarnak felhasználni az idegenforgalmi vendéglátás céljaira. Siklóson a történelmi vonatkozású emlékek tovább- ápolásával kell fejleszteni az idegenforgalmat, emelni a szállodai férőhelyek számát, a vendéglátóipar kapacitását. Harkány jövőjét illetően is vita van arról, hogy a kitűnő gyógyvizet szolgáltató fürdő gyógy- vagy üdülőhely jelleggel fejlődjék-e a jövőben. A büdöstapolcai területen már évek óta kutatnak melegvíz után. Ha bővizű forrásra találnak, itt alakítanák ki Harkány gyógyhelyi létesítményeit, a mai Harkány, pedig megtartaná üdülő jelle-- gét. * Mohács elsősorban nyári pihenésre, üdülésre, az itteni Duna-part pedig sportcélokra alkalmas. A város jövőbeni fejlesztésénél feltétlenül fiA képernyő' előtt Abaliget gyelembe veszik a történelmi és népművészeti emlékeket, adottságokat, valamint azt, hogy a pécsiek számára mind autóbusszal, mind vonattal Mohács lesz a legkönnyebben megközelíthető üdülőhelyek egyike. Üdülőhellyé válásához azonban szükséges,, hogy idegenforgalmi szállásokat, campingeket létesítsenek és tegyék vonzóyá a várost többek között azzal is, hogy bevezetik a sétahajózást. Szükséges lenne, hogy Mohács legalább egy, lehetőleg azonban két vízibusszal rendelkezzék, amelyek alkalmasak hosszabb-rövidebb vízikirándulások lebonyolítására. Az idegenforgalom fellendítése összetett feladat. Megvalósítását nem lehet kizárólag az idegenforgalmi hivataloktól és az IBUSZ-tól várni, mert részt kell vállalnia belőle a vendéglátásnak, a közlekedésnek, s nem utolsósorban nagyösszegű beruházásokat igényel. Éppen ezért az idegenforgalmi regionális tervet inkább javaslatnak tekintik majd a megyei tanácson, de olyan javaslatnak, melynek minden sorát valóra kell majd váltani — ha nem is a következő ötéves tervben, de ' — az eljövő évtizedekben. Világhírű rendezők. A Televíziónak van egy, eléggé nem értékelhető kultúmeve- lési elképzelése: megismertetni a nézőt a filmtörténet legnevesebb alakjaival; rendezőkkel, színészekkel s leg. híresebb filmjeikkel. Ez nem mindig sikerül százszázalékos eredménnyel, ami a nézők előtti népszerűséget illeti. A régi filmek egy része, vagy éppen nagyobbik része már megközelítőleg sem éri el azt a hatást, mint megszületése idején. Szombaton délután a nézők a filmművészet egyik legnagyobb egyéniségével, az ír származású amerikai Robert Fla- hertyvel, s utolsó filmjével, a Louisianai történettel ismerkedhettek meg. Flaherty filmjei a természettel folytatott harcról szólnak, azokról az emberekről, akik a legtöbbször embertelenül nehéz körülmények között is megtalálják a maguk kis boldogságát: a természet elemein aratott győzelem örömében. A Louisianai történet egy fiúról szól, aki egy nap szembe találja magát a civilizációt, az ipari haladást jelképező fúrótoronnyal, a fúrótornyot lassan a „barátjának” fogadja, s lassan megérti: a régi életnek, a vizek és fák világa közötti veszélyesen szép életnek vége van. Mindezt Flaherty roppant precizitással adja elő, a híressé vált krokodil- vadászat jelenetsorában is megőrizve a valóság pontos és nyers vonásait. Kisfilmek és alkotóik. A múlt hét filmszempontból érdekes volt. A szombati művészettörténeti jelentőségű műsor mellett; a két bűnügyi film s a világhírű Bette Davis művészi pályájáról készült dokumentumfilm után vasárnap a magyar rajzfilm legjobb alkotói közül három rendezővel találkozhattunk a képernyőn. A kevés, de lényeges szövegrészből és érdekes, bemutató jellegű filmekből álló műsor méltán igazolta a magyar rajzfilmgyártás magas művészi színvonalát, s ezen belül Dargay Attila, Cseh András és Réber László tehetségét Dargay Attilától többek között a népszerű Gusztáv-so- rozat legújabb részét láthattuk, az ugyancsak népszerű Peti-sorozat alkotójától. Cseh Andrástól az Áprilisi szél című különös hangulatú rajzfilmet, Réber Lászlótól oedig a nyilvános bemutat" előtt álló Eldorádó című kisfilm- jét, egy szuggesztív erejű, vitára serkentő alkotást. Amit a jól sikerült háromnegyedórás műsorban ennek ellenére meg lehetett volna még oldani (vagy egy tízperces többlettel) — érdekes lett volna néhány alkotói vagy más véleményt is hallani a magyar rajzfilm külföldi sikereiről, helyéről Európa rajzfilm-művészetében, s valamit arról is, hogy a magyar rajzfilmek színvonala és közönség! népszerűsége valami módon nincs megnyugtató egyensúlyban. Boldog újévet, Rüdiger úr! Az Irodalmi Képeskönyv-sorozatban a nézők vasárnap este egy valóban méltatlanul elfelejtett tehetséges íróval, Molnár Ákossal ismerkedhettek meg; Molnár Ákos írói-emberi felfogásában, művészi teremtő eszközeiben nagyjából ahhoz r az irodalmi hagyományhoz ■ tartozik, amelynek legnagyobb reprezentánsa Gelléri Andor Endre volt, ez a hovatartozás még a dramatizá- lás bizonyos korlátái ellenére is tisztázható. A Boldog újévet, Rüdiger úri című tv-játékot Molnár Ákos novelláiból Marton Endre dramatizálta és rendezte. A fojtogató atmoszférájú, érzékeny írói megfigyelésekre épített darab a két világháború közötti kishivatalnokok- nak a gyötrelmekig alázatos világáról szól, az erkölcsök teljes szétmorzsolódásáról, amikor a kenyérért kisember a másik kisember farkasa lett. A tv-játék igényes munka volt. (T)
