Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-21 / 300. szám
W85. DECEMBER 21. napló 3 Kis tételek — nagy megtakarítás Beszélgetés a számok emberével Az MSZBT megyei konferenciáfa A konferencia résztvevőinek egy csoportja Három száznegyvennégyezer forint nem kis összeg. Ennek a megtakarításét irányozták elő — átgondoltan tervezett és nem csupán felső szinten megbeszélt önköltségcsökken- tési intézkedésekkel — még az év elején az Építőipari Szállítási Vállalatnál. Az év vége kicsit mindig a „számonkérés” ideje is. Vajon tebesftették-e az előirányzatéi lehet-e azt mondani, hogy e"" 'menyesen gazdálkodott a vá 'nlat? Ezekre a kérdésekre várunk választ dr. Sarudi Fe-enc főkönyvelőtől, a számok emberétől. — A szokásosnál nehezebb börzeiben vagyunk — kezdi nyilatkozatát —, a vállalat sajtos helyzetéből kifolyólag. Eredménytervünket teljesíteni kell. Ugyanakkor — mivel fő, sőt egyedüli feladatunk az építőipari vállalatok kiszolgálása — nem válogathatunk a fuvarokban, nem szoríthatjuk háttérbe azokat a megrendelőket, akik — talán szintén önköltségcsökkentés címén — sorozatosan elhanyagol i-ílí a közúttól az építkezésig vezető út állapotát vagy egyéb módon akadályozzák épn-n eredménytervünk sikeres teljesítését. — Milyen összefüggés van a vállalat eredményterve és a „bekötő utak” állapota között? — A háromszáznegyven- négyezer forintos előirányzat a bázisidőszakhoz képest 0,4 százalékos csökkenést jelent. Ezt csak úgy lehet elérni, ha a legkülönbözőbb, viszonylag kis forintértékű tételeket is számbavesszük. Az 1965. évi ön költségcsökkentési tervünk egyik pontja a gumiköltség 2 százalékos csökkentése. Ennek megvalósításától elég jelentős összeg: 92 ezer forint függött. A gondozatlan, gidres-gödrös, nemegyszer törmelékes út viszont eszi a gumit, természetes, hogy ez nem a csökkentés irányába hat. De menjünk tovább! A rossz út — balesetveszélyességén túlmenően — fokozottabban rongálja a kocsikat, vagyis növeli a javító- ezázaiékot. Mi pedig 16 ezer forintot terveztünk a javító- százalék csökkentése, a gépkocsik kapacitásának jobb kihasználása útján. Hogyan lehet csökkenteni mégis a javítószázalékot? «— Az egyes műveletek dklusszerűsítésével, a imjnka jobb megszervezésével. Ide tartozik a rendszeres alkatrészutánpótlás is. amit igyekeztünk a lehetőségekhez képest ütemessé tenni. A javítási idő csökkentésének ezek mellett alapvető feltétele a megelőző karbantartás és az, hogy a szemlék alkalmával felfedett kis hibákat la haladék nélkül javítsák ki. — Érdekelve vannak ebben a gépkocsivezetők? — Okvetlenül. Keresetűknek ugyanis csak 80 százalékát kapják meg minden további nélkül, a fennmaradó 20 százalék már a teljesítmény függvénye. A teljesítmény és a gépkocsik állapota között pedig közvetlen kapcsolat van. (Zárójelben jegyezzük meg: KPM szinten már ebben az évben azzal kísérleteztek, hoav a sofőrök bérének nagyobb százalékát tegyék függővé a teljesítménytől, tehát fokozottabban ösztönözzék őket többek között a gépkocsik megóvására.) — A vállalat sajátos jellege valóban megnehezíti az eredményes gazdálkodást. Mégis mennyiben sikerült teljesíteniük a februárban tervezett 0,4 százalékos önköltségcsökkentést? — Decemberről még nem tüdők adatokat szolgáltatni, de már november végére is mintegy 0,3 százalékkal _t'ú- leljésítettük fSnk<"! t?*gcsökk en- Heé tervünket— Milyen intézkedésekkel tudták ezt elérni? — Itt van például a forgalmi általános költség. A ki- rendeltségekkel. a fuvarozóK- kai való kapcsolattartás, a munkálatok ellenőrzése rengeteg költséget emészt fel a viszonylag nagy távolságok miatt. Mintegy 22 ezer forintot tudtunk megtakarítani az ellenőrök, diszpécserek utaztatásának szervezettebbé tételével. A kilométerenkénti fenntartási anyagköltségek csökkentése nyolcvanezer forintnyi összeget hozott. Ez nem más, mint az alkatrészekkel való takarékoskodás Uj alkatrészt csak akkor használunk fel, ha a régi már veszélyeztetné az üzemelés biztonságát, ha lehet, az elhasznált helyébe javított alkatrészt teszünk. Hogy miikor lehet? Ebben a műszakiaink az összes szempontok figyelembe vételével döntenek. A vezénylési tényező javítását, mely a fuvaróra és a gépkocsi vezetői óra között: különbség csökkentésében nyilvánul meg, egy korábbi cikkben már érintettük. — Hogyan sikerült megjavítani a vezénylési tényezőt, hogy több mint 32 ezer forintot eredményezzen? — Nagyon sok múlott a menetirányítókon. a kirendeltségvezetők rátermettségén. Időben összehívtuk őket, közösen beszéltük meg az önköltségcsökkentésnek ezt a Egy építő munka befejezését nem mindig jelzik felszalagozott, tetőre tűzött lombbal, vagy durranó pezsgőspalackokkal. Néha megváltoznak az ünneplés formái, mint most is Pécsett a Jókai utca 35—37. számú házban. Ezúttal folyosóra állított, glé- dában sorakozó kályhák jelzik, hogy valami megváltozott a ház életében. Aztán erről tanúskodnak a pincébe száműzött szeneskannák is. Megvalósult a lakók álma, a modem lakások egyik jellemző kelléke — távfűtést kapott a ház. Az eset tulajdonképpen nem szenzáció, hiszen egyre több otthonba vezetik be a távfűtését. Csakhogy most külön elismerés is jár a munA súlyos vasajtók bezárultak. A füst és a hőség szinte belehasít a húsba. Minden, ami a normális emberi élet. hez szükséges, kívül maradt a negyven centiméteres falakon. A kémlelő-nyíláson át csak négy halványan izzó lámpa látszik. Megkezdődött az újonc bányamentők vizsgáztatása. Az István-aknai központi bányamentő állomás gyakorló tárójában a mesterségesen előállított füstben és gázban harmincketten tesznek tanú- bizonyságot, hogy alkalmasak bányamentő szolgálatra. A vizsgát vezető technikus asztalán jegyzetek. Nevek, számok. Érverés: 76. Testsúly: 84. Vérnyomás: 130... A vizsga, vagy egész pontosan fogalmazva: a megpróbáltatás két óra hosszat tart. Mikor véget ér, ezek a számok egészen mást mutatnak. Érverés: 125. Testsúly; 82.5. Vérnyomás: 180 ... A gyakorló táró a mesterségesen előállított nehézségeket nézve, szinte mindenben megfelel a legkegyetlenebb valóságnak: a falépcsőkön és a meredek gurítókon át vezet az út. Kiszámították, hogy ez alatt a két óra alatt 32 000 méterkilogramm munkát végeznek a vizsgázók: hátukon a 18 kilós mentőkészülékkel. Egy csigaszerkezetre szerelt 20 kilós 1 súlyzóit nyolcszázszar kell módját. Jelentős eredményeket várunk egy új kezdeményezéstől is. November 15 óta a vállalat maga adja ki az anyagkérő jegyeket azoknak a sofőröknek akik a Baranya megyei Építőipari Vállalat részére fuvaroznak. Korábban a BÉV embere jött ide és osztotta szét a jegyeket. Az új módszer szorosabbá teszi a két vállalat együttműködését, jobban biztosítja a társadalmi tulajdon védelmét és mivel az anyagkérő jegyeket a menetlevéllel „egy füst alatt” kapják meg a sofőrök — javítja a vezénylési tényezőt is. — És amit nem sikerült teljesíteni? — A vállalati általános költséget nem csökkentettük a tervezett mértékben. A ki- rendeltségeiken lévő épületek karbantartása, javítása a vártnál nagyobb összeget igényelt. El tudtuk volna érni a tervezett megtakarítást, nem arról van szó, de azt az épületek állaga sínylette volna meg. Úgy döntöttünk, hogy inkább a többi tételnél érünk el a tervezettnél nagyobb eredményeket. Sikerült. A dolgozók világosan látják az önköltségcsökkentés pozitív hatását és rengeteget tehetnek az érdekében. A teljesítmény növelése — ami főleg rajtuk múlik —. túl a béren, az eredményességet növeli. Ha pedig nagyobbak az eredmények; több a nyereségrészesedés. Kéri Tamás kához. A határidő ugyanis tegnap volt, december 20-án kellett volna bekapcsolni az épületet a távfűtésbe. Ehelyett a lakók egyhetes jubileumot ülhettek volna tegnap, mert a fűtőtestek éppen december 13. óta adják a meleget. Sokat panaszkodtunk már az építőiparra és minden szervre, mely lakásokkal ösz- szefüggő munkát végez. Hadd írjuk tehát most le a dicséretet is: a városi tanács tervosztálya, a Pécsi Víz- és Csatornaművek, a Baranya megyei Építőipari Vállalat és nem utolsó sorban a Pécsi Gáz- és Hőszolgáltató Vállalat jól szervezett munkát végzett felemelni, meg kell mászni a létrákat, át kell bújni az alig rókalyuknyi áttöréseken: aki egyszer megjárta ezt az utat, sohasem felejti el, s aki még nem, az is jól tudja, mi vár rá, s mégis, min. den évben tucatjával jönnek az emberek-... Tóth Kálmán, a Mecseki Szénbányászati Tröszt István aknai központi bányamentő állomásának helyettes vezetője szótlanul nézi a „húzópróba” ellenőrző műszerének működését: minden húzásnál ugrik egy számjegyet a mutató: 691, 692... 700, 701. Végtelen hosszúnak tűnik az a pár perc, amíg eléri a 800- at. Akkor megkönnyebbülten fellélegzik, megnézi az asztalon fekvő ívet: ki volt a próbázó, s bár a név sem. mit sem jelent számára, őszintén örül. A bányamentő szolgálat évszázados. Szervezeti felépítés országonként változik, a cél azonban egy: menteni az életet. A Szovjetunióban hivatásos, katonailag szervezett egységek látják el ezt a feladatot, másutt a szakszervezet felügyelete alá tartozik a mentőszol gálát, sálunk az emberek A Magyar—Szovjet Baráti Társaság vasárnap tartotta meg megyei konferenciáját a Fegyveres Erők Klubjának nagytermében. A konferencia elnökségében helyet foglalt Otta István nyugalmazott vezérőrnagy, az MSZBT Országos Elnökségének tagja, Csendes Lajos, a megyei pártbizottság titkára, Körösi Lajos, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, dr. Nagy Gyula, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnök- helyettese. valamint gazdasági és politikai életünk képviselői. Az MSZBT Baranya megyei elnöksége nevében dr. Takács József megyei titkár számolt be a társaság tevékenységéről. Beszámolójában részletesen elémezte azokat a történelmi-politikai gazdasági, tudományos, kulturális és személyes kapcsolatokat, melyek a Magyar Népköztársaságot — különös tekintettel Baranya megyére — a Szovelunió- hoz fűzik. Nyilvánvaló, hogy e hasznos kapcsolatok, melyelmek alapja a magyar és szovjet nép barátsága, nemcsak az MSZBT. nem csupán egy társaság ügye, hanem össznépi ügy. A Szovjetunió népszerűsítése, a magyar—szovjet barátság ápolása nemcsak kongresszusi vagy kampályfeladat, hanem mindennapi fontos feladat. A széleskörű munkavégzéshez széleskörű együttműködésre és bázisra van szükség. Ezt a bázist biztosítják elkövetkezendő munkánkban a városi és járási népfront-elnökségek, és népfrontbizottságok” — mondta. A vita után került sor az egymásért érzett felelősség® alapján az önkéntesség elvére épül. Vannak ugyan hivatásos bányamentők is, számuk azonban eltörpül a kő. zel 800 aktív önkéntes mellett, s szerepük elsősorban a kiképzésben jelentős. Ki lehet bányamentő? — Vájárok, szakiparosok, műszakiak, amennyiben az egészségügyi követelményeknek megfelelnek — mondja Tóth Kálmán. — A korhatár 21—45 év. A bányamentők kiképzése a 84 órás elméleti kiképzéssel kezdődik, ezt követik a felszínem és föld alatt végrehajtott gyakorlatok, majd utolsó állomásként a most látott „égő” gyakorló táró... A Mecseki Szénbányászati Trösztnek két központi mentőállomása van: az egyik a pécsi, a másik a komlói területen. Mellettük még nyolc üzemi mentőállomás dolgozik. Állandó készültséget tar tanak fenn: a központi mentőállomásokon két-két rajjal, — itt egyhetes bentlakásos szolgálat van —. az üzemekben pedig egy-egy négyfős rajjal, akik rendes munkájuk elvégzése mellett, illetve után adnak szolgálatot. MSZBT új elnökségének és a IV. kongresszus küldötteinek megválasztására, majd a kiváló munkát végző aktivisták megjutalmazására. Az MSZBT Baranya megyei Elnökségének intéző bizottsága: Elnök: Selymes Ferenc tanszékvezető főiskolai tanár, alelnökök: dr. Cholnoky László Kossuth-díjas egyetemi tanár és Tóth József, az Ércbányászati Vállalat lakatosa. Titkár: Igaz Sándorné. A városi pártbizottság javasolta a Hazafias Népfront városi bizottságának, hogy dr. Takács Józsefet bízzák meg a titkári teendők végzésével. A városi pártbizottság kérésére dr. Takács Józsefet az elnökség az MSZBT titkári funkciói alól felmentette. Elkészült Mohácson a legnagyobb társasház, amelyben 36 kettő-, valamint kettő és fél szobás — lakást építettek. A Mohácsi járási Építőipari Ktsz ötmillió forintos költséggel építette fel a három- szintes társasházát a Liszt Ferenc utcában. öt hónap alatt készült s mintegy százötven lakó kap majd benne rövidesen helyet. Az épületet tegnap a KISZÖV vette át, majd december 22-én az Országos Takarékpénztár tartja meg a hivatalos átvételt. Ezután már a beköltözést csak a víz- és csatornahálózat kiépítése akadályozhatja. A Mohácsi járási Építőipari A mentőautók állandóan készenlétben állnak. Az egyéni és rajfelszerelések a kocsiban vannak, a szolgálatos személyzet az éjszakát is ruhástól tölti az ágyon. A szabályzat 30 másodpercben szabja meg a riadó végrehajtásának idejét. Mikor útnak indulnak a kocsik, s a mentők felcsatolják önmen tő-készüléküket, még senki sem tudja, mi vár rá. Kérdezném, félnek-e a bányamentők, Tóth Kálmán azonban megelőz a válaszszák megszokta már, hogy mindenki ide lyukad ki. — Itt egyetlen olyan ember sincs, aki azt állítaná, hogy még sohasem félt. De olyant se talál, aki gyávaságból ne hajtotta volna vég re feladatát. A mecseki szénmező geológiai adottságai sok nehézséget támasztanak. Legfőbb ellenség: a tűz, az omlás és a sújtólég. Évente több száz beavatkozásra van szükség. Pécsett történt az eddigi legnagyobb hazai gázkitörés is 1957. november 4-én. István, aknán 473 méter mélységben 200 ezer köbméter metán öntötte el a vágatokat. A robbanás 2000 csille szenet Az MSZBT országos kongresszusára megválasztott küldöttek: Nagy Dezső vájár, a szocialista munka hőse Stier József, Selymes Ferenc Hangos Lajos, Monoszlai Istvánná. Sztergár János, dr. Boros József, Kovács Dezső. Igaz Sándorné, dr. Takács József, Mitzki Ervin. Az MSZBT aranykoszorús jelvényét kapták a mozgalomban kifejtett tevékenység gükért: Monoszlai Istvánná, dr. Boros József, Poszgai Miklós, Sziklai József, dr. Takács József, Vas István, Ybl Ernő, Bajomi L ászióné. Gelencsér János, Szucsich István. A szovjet termelési módszerek alkalmazásáért: Kiss József, Dér Mihály, Kincsei Sándor, Kiss Sándor vájárok. Ktsz tegnap ebből az alkalomból ünnepséget tartott a Bartók Béla Művelődési Házban, ahol a szövetkeze1 nek mintegy kétszáz dolgozója ie- lent meg. Beszámoltak az árvíz levonulása óta eltelt öt hónap építkezéseiről. A kisipari szövetkezet dolgozói teljesítették a szerződésben erre az időszakra vállalt kötelezettségüket és 2.7 millió forintos költséggel 123 épüle helyreállítását végezték el. A jó munka jutalmául tegnap este 173 ezer forint jutalmai -vúj- tottak át az árvíz utáni helyreállítási munkában kitűnt mintegy kétszáz szövetkezeti dolgozónak. omlasztott le. Tizennégyen maradtak az omlás mögött, s bár ezt akkor senki sem hitte, mind a tizennégyet fel hozták élve a napra. Napokig dolgoztak a mentők. A jelzőműszerként használt benzinlámpák lángja hosszúra nyúlva táncolt, elég lett volna a legkisebb szikra, egy újabb robbanáshoz. A mentőautók berregő motorral álltak az akna előtt, s bár mindezt látták és tudták az emberek, annyian je. lentkeztek leszállásra, hogy a mentést irányító parancsnokság nem is tudta igénybe venni valamennyiüket. Bányamentő számára nincs az „obsitnál” szomorúbb. Nagyon szigorúak az évenként ismétlődő orvosi vizsgák. Ha rendellenesség van, le kell szerelni, a felelősséget azonban nem lehet a mentőkészülékkel együtt letenni. — A bányamentőknek van egy tízparancsolatuk — mondja Tóth Kálmán. — Az első pont így hangzik: Mm. teni kötelesség, mert magad is bármikor bajba kerülhetsz ... Ez a mondat van kiírva a folyosón, ez van az oktatóterem falán. -í v nkönyvek eleién s ott van egészen " r íródva az emberek Békés Sándor F. D. MENTENI KÖTELESSÉQ Elkészült Mohács legnagyobb társasháza I
