Dunántúli Napló, 1965. december (22. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-19 / 299. szám

VUág proletárjai, egyesüljetek! Dunámon napló Az MSZMP Baronya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja _______ X XII. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM ARA: 8« FILLER 1965. DECEMBER 19. VASÄRNAP Hz 1966. évi népgazdasági terv A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtárgyalta és jóvá­hagyta az 1966. évi népgazdasági tervet. Meg­állapította, hogy a népgazdaság 1965-ben az MSZMP Központi Bizottságának 1964. decem­beri határozatában megjelölt módon, ered­ményesen fejlődött. Dolgozó népünk szorgal­mas munkájával sikerült teljesíteni, egyes területeken kedvezően túlteljesíteni az 1965. évi népgazdasági terv számos fontos előirány­zatát. Az ipari termelés emelkedésének körülbe­lül 80—90 százaléka a termelékenység növe­kedéséből származik. A búza termésátlaga kimagasló volt, a hazai termés maradéktala­nul biztosítja az ország kenyerét, a mező- gazdaság egészének termelése azonban nem érte el a tervezettet. A külkereskedelmi for­galom egyenlege valamivel kedvezőbb a tervezettnél. A 42 milliárd forintnyi beruházás nyomán sok új létesítménnyel, géppel gazdagodott az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, fejlődött a lakosság kulturális, egészségügyi és szociá­lis ellátása, nőtt a lakások száma. Az eredmények mellett azonban több te­rületen még csak kezdeti előrehaladás jelent­kezik. További erőfeszítéseket kell tenni, hogy azt termeljék, amire a hazai és a kül­földi piacon szükség van, a műszaki fejlesztés meggyorsuljon, a termelés gazdaságosabb le­gyen, a beruházási eszközöket jobban össz­pontosítsák, a munka- és az üzemszerve­zés javuljon. Az 1966. évi népgazdasági terv a következő fő célkitűzésekben foglalja össze a harmadik ötéves tervidőszak első évének feladatait: Leszállt a Gemini—7 Houston: Amint gyorshírben már jelentettük s-orn- baton, magyar idő szerint délután 3 óra körül, a Be> ni dák­tól 1000 kilométernyire délnyugatra az Atlanti-óceá vízére ért a Gemini—7 űrhajó. Utasai — Frank Borman és James Lovell — kéthetes űrutazásukkal új rekordot állítottak fel. Az űrkabin egy 27 méteres, hatalmas ejtőernyővel a Wasp repülőgép-anyahajétól 19 kilométer távolságra eresz­kedett az Atlanti-óceán vízére. Borman és Lovell, magyar idő szerint 14.28 órakor gyújtotta be a Gemini—' fékező rakétáit. E pillanatban az űrhajó az Egyenlítő fölött, a Fiilöp szigetektől 5000 kilométerre kelet-délkeletre tartózkodott. Az űrhajó Texas fölött lépett a Föld légkörébe. A Wasp anyahajó, magyar idő szerint 15 óra 37 perckor vette fedélzetére Bormant és Lövellt. Az ünnepélyes pil’a- natot az Egyesült Államok és Európa több országának tele­víziója közvetítette az Early Bird távközlési szputnyik se­gítségével. Változatos kiállítások a dél-dunántúli képzőművészek terveiben Ipar El kell érni, hogy a nem­zeti jövedelem, mintegy 4 százalékkal emelkedjék. Ez lehetővé teszi, hogy a lakos­ság fogyasztása 2,5—3 szá­zalékkal, az állóalapok (ter­melési eszközök, lakóházak, oktatási, egészségügyi és ha­sonló célokat szolgáló épü­letek és felszerelések, köz­művek stb.) bővítésére for­dított összeg pedig mintegy 4 százalékkal nőjön az ez évi­hez képest. A beruházások jövő évi elő­irányzata 44—45 milliárd fo­rint, ez az idei várható tel­jesítésnél 2—3 milliárddal több. A terv a beruházási esz­közök további összpontosítá­sát írja elő. 1966-ban mintegy 340 nép­gazdaságilag jelentős beru­házást helyeznek üzembe. Ezek között van a pécsi Erő­mű 100 megawattos bővítése, a Borsodi Vegyikombinát kaprolaktám üzeme, a szege­di gumigyár, a szegedi textil­gyár bővítése, a nagylaki poz- dorjaüzem, a szolnoki papír­gyár bővítése, a bajai hűtő­ház, több áruház és szálloda. A jövő évi új beruházások a későbbi fejlődés megalapo­zását szolgálják. Megkezdő­dik a 400 kilovoltos koope­rációs távvezeték építése, a DCM mészüzeme, a szolnoki épületelemgyár, a miskolci házépítő kombinát, a lábatlani papírgyár, a papírfeldolgozó ipari rekonstrukció, a nagy­kőrösi és a debreceni kon­zervgyár, a balatonfüredi és a balatonalmádi szállodák kivi­telezése. Jelentős összegek jutnak a közúti járműgyártás fejlesztésére. A terv az ipari termelést az idei várható szintnél 4—6 százalékkal magasabban irá­nyozza elő. Az átlagos nö­vekedés ütemét meghaladóan, 10 százalékkal emelkedik a vegyipar, 7 százalékkal a villamosenergiaipar és 6 szá­zalékkal a gépipar termelése. A könnyűipar termelése ke­reken 4 százalékkal, az élel­miszeriparé 2—3 százalékkal lesz magasabb az ideinél. Az energiahordozók terme­lésében és felhasználásában emelkedik a gazdaságosabb tüzelőanyagok aránya; mint­egy 45 százalékkal nő a föld­gáz termelése. A lakosság szükségleteinek kielégítésére a belkereskede­lem több árut kap. Feladatul tűzi ki a terv, hogy az ipari termelés jobban, rugalmasab­ban alkalmazkodjék az igé­nyekhez. A belföldi szükség­letek kielégítésével együtt nagy gondot kell fordítani ar­ra, hogy az export a jövő év­ben is tovább növekedjék. így kell biztosítani, hogy a szük- ■fgBE mennyiségben lehessen beszerezni az emelkedő ter­meléshez nélkülözh.etetlen nyersanyagokat, korszerűbb gépeket és berendezéseket az ipar, a mezőgazdaság, a köz­lekedés, a tudományos kuta­tás, a gyógyítás számára, va­lamint a Magyarországon néni termelt fogyasztási cikkeket. Mind a hazai, mind a külföl­di piac igényeinek jobb ki­elégítése megköveteli a mű­szaki színvonal és a techno­lógia folyamatos további fej­lesztését, a termékek minősé­gének és korszerűségének ál­landó javítását. Mindehhez a terv megfelelő anyagi fedeze­tet biztosít. Az iparban foglalkoztatot­tak száma a termelés szük­ségleteinek megfelelően nő, de a terv továbbra is szigorú takarékosságot követel meg a létszámgazdálkodásban. A termelés emelésének mintegy 80 százalékát a ter­melékenység növelésével kell biztosítani. Ehhez szükséges, hogy a létszámgazdálkodás­ban rejlő tartalékokat feltár­ják, gondos műszaki- és mun­kaszervezési intézkedésekkel is elősegítsék a termelékeny­ség növekedését, s — az ügy­vitel egyszerűsítése, a fölösle­ges adatkérések megszünteté­se útján — csökkentsék az adminisztrációban foglalkoz­tatott dolgozók számát. A terv biztosítja az ipar anyagellátását, de az anya­gokkal — különösképpen pe­dig az importanyagokkal — a legkörültekintőbben taka­rékoskodni kell. Továbbra is fontos feladat a felhalmozó­dott készletek értékesítése és indokolatlan növekedésük megakadályozása. Az eszkö­zök hatékony felhasználásá­val, a műszaki színvonal fej­lesztésével, a gazdasági mun­ka javításával az ipar költ­ségszintjét 1966-ban számot­tevően csökkenteni kell. Az országos építési terv közel 4 százalékkal magasabb az ideinél. Mezőgazdaság; A mezőgazdaság termelésé­nek értéke — a terv szerint — 1966-ban mintegy 5 száza­lékkal lesz magasabb az ez évinél; ezen belül a növény- termesztés mintegy 8 száza­lékkal, az állattenyésztés pe­dig 2 százalékkal nő. A mezőgazdasági előirány­zatok biztosítják a lakosság ellátását, emellett lehetővé teszik a mezőgazdasági ter­mékek exportjának % növelé­sét. A mezőgazdaság részére a terv — többek között — mint egy 5 000 traktort, 1 500 ga­bonakombájnt, 7 000 pótkocsit biztosít, Még inkább előtér­be kerül a komplex fejlesz­tés: jelentős beruházások szol­gálják különösképpen az ál­lattenyésztés, főként a szarvasmarha tenyésztés fej­lesztését, a zöldség- és a gyü­mölcstároló- és feldolgozó ka­pacitások bővítését. A hazai termelés növekedé­se lehetővé teszi, hogy a me­zőgazdaság az ideinél mint­egy 5 százalékkal több mű­trágyát használjon fel. A felvásárlás a jövő évben — az előirányzatok szerint — mintegy 5 százalékkal halad­ja meg az ideit. A terv azzal számol, hogy a megfelelő ter­melési intézkedések eredmé­nyeként, normális időjárás esetén, a gyümölcsfelvásárlás mintegy 35—40 százalékkal, a zöldségé pedig megközelítően 30 százalékkal nő. A terv sze­rint az állatok és állati ter­mékek felvásárlása 2—3 szá­zalékkal emelkedik. Folytatódik az ár- és belvi­zek elleni védekezés. Tovább építik és erősítik a dunai gá­takat. Befejeződik a Zagyva és a Tárná árvízvédelmi töl­téseinek építése. Jelentősen javul a Tiszavölgy egyes te­rületeinek vízgazdálkodási helyzete. * Közlekedés A közlekedésben az áruszál­lítás mintegy 5 százalékkal, a személyszállítás pedig 3,5 százalékkal emelkedik az ez évi teljesítményhez képest. A vasút újabb nagyteljesít­ményű Diesel- és villanymoz­donyokat kap. A korszerű vontatás részaránya az idei 35 százalékról 44 százalékra nő. Folytatják a Miskolc— Nyíregyháza közötti vasútvo­nal villamosítását. Bővül a vasút normál- és speciális te­herkocsi, valamint személy- kocsi állománya. Az országos gépjármű köz­lekedés számára mintegy 3500 tehergépkocsi és 490 autóbusz beszerzését biztosítja a terv. A korábbi évekhez hasonlóan növekszik a magángépkocsik száma. Folytatódik az úthá­lózat bővítése és korszerűsí­tése. Elkészül a 7. számú autó út Budapest—Martonvásár kö­zötti szakasza és 420 kilomé­terrel nő a portalanított utak hossza. A távbeszélőállomások szá­ma kereken 22 ezerrel nő. A hajózás fejlesztését több hajó és uszály beszerzése se­gíti elő. A külkereskedelmi forga­lom 1966-ban mind a szocia­lista, mind a tőkés országok viszonylatában tovább bővül. A terv előirányzatai szerint a kivitel és a behozatal mint­egy 6—8 százalékkal maga­sabb lesz az ez évinél. A terv 1966-ban is jelentős idegenforgalommal számol, és jó lebenyoUtása céljából szál-1 lodák és turistaszállók építé­sére, campingek fejlesztésére, vendéglátóipari és kereske­delmi beruházásokra mintegy 250 millió forintot irányoz elő. A lakosság kommunális-, szociális- és kulturális ellá­tása 1966-ban tovább javul. Az állami építőipar kivite­lezésében több mint 17 ezer, összesen több mint 50 ezer lakás építése fejeződik be. A közmű-beruházások kö­zül elkészül a gyöngyösi, a salgótarjáni, a sátoraljaújhe­lyi és a debreceni IV. számú vízmű, továbbá a budapesti felszíni vízmű bővítése. Új víz- és csatorna-beruházások kezdődnek Balassagyarmaton, Baján, Kőszegen és Magyar- óvárott. A lakosság gázellá­tásának bővítésére Kecske­méten és Békéscsabán je­lentősebb, másutt kisebb be­ruházások kezdődnek. 1800 óvodai hely, 400-nál több ál­talános iskolai és 215 közép­iskolai tanterem építése fe­jeződik be. Megkezdődik 204 általános iskolai, és 127 közép­iskolai tanterem építése. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy a megfelelő korú gyermekek közel 50 százaléka óvodába járjon és valamelyest csök­kenjen az általános iskolák­ban a kétműszakos tanítás, Az ez évinél 4 000-re! több szakmunkás tanuló kezdheti meg tanulmányait. Az egészségügyi ellátás ja­vítását szolgálja 1200 gyógyin­tézeti, 800 szociális intézeti és 500 gyermekotthoni ágy lé­tesítése, mintegy 1200 böl­csődei hely építése. Az orvosi körzetek száma 90-nel, a szak­orvosi rendelőórák száma na­pi 1200-zal nő. 1966-ban a munkásoknál és az alkalmazottaknál az egy keresőre jutó reálbér mintegy 1.5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 3.5 szá­(Folytatás a 2. oldalon) A Magyar Képzőművészek Szövetsége Déldunántúli Te­rületi Szervezete megbeszélte és elkészítette az 1966. évi munkatervét. A munkaterv­ben számos érdekes kiállítás szerepel és néhány nagyobb- jelentőségű kezdeményezés. így Pécsett akarják megren­dezni a rajz- és kisplasztikái Hennáiét a jövő év második felében. Ez kétévenkénti megmozdulás lesz, azoknak a művészeknek az országos seregszemléje, akik kisplaszti­kával, éremmel, egyedi raj­zokkal szerepelnek majd a ki­állításon. A Miskolcon hagyo­mányossá vált grafikai Hen­náiét egészítené ki ez az al­kalom egyben, mivel ott zömmel a sokszorosító grafi­kákat állítják ki. Terveznek jövőre egy dél­dunántúli képzőművészeti konferenciát is. A Dél- és Észak-Dunántúli Területi Szervezet közös rendezésében a Dunántúl képzőművészeti hagyományainak feldolgozásá­val, a jelen képzőművészeti program elvi irányának meg­határozásával foglalkozik a konferencia. Művészettörténé­szek előadásokban foglalkoz­nak a dunántúli tájjal és em­berrel, a dunántúli képzőmű­vészeti arculat mélyebb meg­értését célzó kérdésekkel. A konferencia távolabbi céljai között ott van az a szempont is, hogy két év múlva az észak- és dél-dunántúli művé­szek közös kiállítást rendez­nek a Műcsarnokban. A területi kiállítást — amely Baranya, Tolna, So­mogy ás Zala megye képző­művészeinek műveiből áll össze — először Pécsett akar­ják bemutatni, a jövő év áp­rilisában. Később Zalaeger­szegen, Nagykanizsán, Veszp­rémben, Hódmezővásárhelyen, Kaposvárott és Szekszárdom A kiállítást a pécsi bemutatás után Eszékre viszik, a szla­vóniai képzőművészekkel tör­tént korábH csere-megállapo­dás értelmében. A szlavóniai szervezet kiállítását Pécsett mutatják be 1966 júniusában. Érdekes a Fiatalok Stúdió­jának kiállítása, amely orszá­gos és a Műcsarnok rendezé­sében Szekszárdon, Kaposvá­rott és Pécsett kerül bemuta­tásra. A pécsi egyetemi városrész befejezéshez közeledő központi épülete, előtérben a tanterem . modern, kiugró homlokzatával. Erb János felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom