Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-17 / 271. szám

« 1965. NOVEMBER 17. napló 3 fl kereskedelem felkészült a várható nagy téli forgalomra Rég nem tapaszíalt nagy cipőválaszték — Játék hatmillióért Bőséges édességellátás A tavasztól tartó kiárusí­tások és kedvezményes vásá­rok hatásaként kissé meg­csappant a boltok forgalma. Felélénkülés csak a karácso­nyi vásártól várható, melyre alaposan felkészült a keres­kedelem. Cipők minden méretben A „cipőfront” bőséges válo­gatási lehetőséget nyűit még gyermekcipőkből is. Női bun­dacipőkből a tavalyi 4,5 ezer­rel szemben az idén 15 ezer pár került Baranyába. Csiz- mácskákból például nyolc különböző modell kapható szinte minden téli színárnya­latban. Tavaly ilyenkor hiány volt férfi bundacipőkből és durábel bőr vadászcipőkből. Most már az üzletekbe kerül­tek az első szállítmányok és mindkét cipőfaitából folyama­tos lesz az ellátás. A tavaly divatba jött vixos felsőrészű cipők háromféle fazonban kaphatók, ezek közül az egyik dupla bőrtalppal, goyzer var­rással készül. A kimondottan téli lábbelik közül 23-tól 38-as számig a gyermekek számára is kaphatók bundacipők, sőt a jelenleg legdivatosabb kis­csizmák is. Külföldről na­gyobb mennyiségű gumicsiz- mácska érkezett, ezekből egyelőre 18 ezer pár kerül a pécsi és baranyai boltokba. Ezenkívül 14 ezer pár hagyo­mányos gumicsizma és 8 ezer pár hócipő kerül forgalomba. A Cipőnagykereskedelmi Vál­lalat áruforgalmi osztályának vezetője szerint téli lábbelik­ből idén nem lesz hiány, a eioőellátás régen volt olyan kifogástalan, mint jelenleg. N^y 'éle' sziv<tcs*abá'ot várnék A meleg felsőruházati cik­kekből — a szőrme- és bőr­árukat kivéve — szintén nem lesz hiány. A megye szaküz leteiben több mint ötezer férfi télikabát, ugyanannyi női téli­kabát, a leányka, bakfis, fiú és bébi télikabátokból pedig összesen csaknem tizenötezer várja a vásárlókat. Az év vé­géig nagyobb tétel szivacs­kabátot várnak a Május 1. Ruhagyártól. Uj cikk a Skay- anyagból készült lemberdzsek illetve férfi kuli, amelyből máris nagyobb mennyiség van a földművesszövetkezeti bolt­hálózatban. Több ezer női szövetruha, bakfis és leányka szövetöltözék kerül az üzle­tekbe. Flanellruhából, maf­la sszé pongyolákból bősége­sek a készletek, női fésűs­szövet pantallóból ugyancsak nagy mennyiség van raktá­ron. Pótalkatrészek a Ptkó vonatokhoz A karácsonyi forgalom te­temes részét alkotják minden évben a játékok. Bár a játék­kiárusítás nagyon kedvező volt — Baranyában 1 millió forint értékű játékot hoztak forgalomba 40 százalékkal csökkentett áron —, karácso­nyig újabb hatmillióért akar­nak játékot eladni. Körülbe­lül 2000 féle játék kapható jelenleg, ezek között sok a külföldi baba és elektromos játék. A Német Demokratikus Köztársaságból többfajta ba­ba, műanyag építő, nagyobb mennyiségű pikó vonat, baba­garnitúra, fa, plüss és elekt­romos játék érkezett a me­gyébe. Újdonság a Zeike tí­pusú villanyvonat, melyet komplettségétől függően 360— 535 forintos áron hoznak for­galomba. A belföldi játékok között ismét akad újdonság. Ilyenek a görkorcsolyázó esz kimók 48, a kosárlabdái áték 48 és a lendkerekes dodgem 51 forintért. Ezek mellett az összes hagyományos játék, sokfajta lendkerekes ás mű­anyag autó, ügyességfejlesztő játék, kézimunkakészlet stb. kapható lesz. A Sport-, Hang­szer- és Játékáru Nagykeres­kedelmi Vállalat két üzlet­ben, a pécsi Sallai utcai és Kossuth Lajos utcai játék­boltban hozza forgalomba a Pikó vonatok pótalkatrészeit. A sínek, váltó, pótkocsik már­is megvásárolhatók. Decpmherten írenérkezneh a d l gyiimMk A FÜSZÉRT többé-kevésbé kifogástalan édességellátást ígér karácsonyra. Bőségben lesz télapó-figura, s ezekből elsősorban a kis és közepes nagyságúak, szaloncukor, cso­koládé- és cukorfüggelék. Cso­koládéfigurából és -függelék­ből tíz százalékkal többet hoznak forgalomba, mint ta­valy. Mártott és desszert sza­loncukorkából nagy mennyi­ség van már az üzletekben és további 55 ezer kiló érkezé­sét várják. Mikulásra való­színűleg megérkezik a déli­gyümölcsök előfutáraként a füge, narancsra azonban csak december második felében le­het számítani. Banán érkezé­sét is várják, de ebből való­színűleg kevesebb lesz, mint tavaly. Citromból bőséges és folyamatos lesz az ellátás. Megrendelték már a fenyőket is. Idén ötvenezer hazai fe­nyő érkezik Baranyába. A fen vöket a piacokon is áru­sítják. Kihelyezik a hófogókat Ä tagság szava —Van-e beleszólása a ter­melőszövetkezet tagságának a közös ügyeibe? Egyáltalán van-e szava a tagságnak? — Van — állította határo­zottan Kovácsovics György, a szederkényi termelőszövetke­zet párttitkára —. Igenis bele­szólhatnak a közös ügyeibe, közvetlenül és közvetve is. Aztán részletesebben meg­magyarázta: közvetlenül, vagyis megállítják az elnököt, a főagronómust, vagy beko­pogtatnak hozzá, ha valamit kémek vagy nem helyeselnek. Közvetve pedig úgy nyilvá­nítanak véleményt, hogy a tagság észrevételeit a küldöt­tek tolmácsolják a rendszere­sen megtartott küldöttgyűlé­seken. A taook elmondják véleményüket S van-e foganatjuk a javas­latoknak a küldöttgyűléseken elhangzottaknak? Kovácsovics György példá­kat sorol: ,Karácsonyi ajándéV' Aranyérmes férficipők Budapesten nagy sikert arattak i Baranva megyei Cipész Ktsz nfretes i lege által készített érfieipők. Ezek borjúbox bőrből őszültek, kérésit ül varrott kivi­éiben. A szövetkezet arany- és izüstérmet kapott minőségi mun- -.'Ismeréseként. Az arany- és istiis;’"mes férflripőket kizárólag negrcnöelésre készíti a Baranya negyei Cinész Ktsz méretes rész­ege a Sallai utca 3. szám alatt lévő műhelyében. Új prémiumrendszer az egyetemi építkezésen A volt tisztiisíkola lekopasz- tott falai csak még jobban ki­emelik az új, 400 ágyas klinika impozáns, csupaüveg épületét. A lépcső már kész, az emeleti irodában találkoz­tam Káló Péter párttitkárral, Ádám István teljesítmény-el- számolóval és Heidl Jenövei, a Baranya megyei Építőipari Vállalat munkavenseny-fele- lősével, hogy a nemrég beve­zetett új prémiumrendszerről beszélgessünk. — Ütemtervet készítettünk, melyben szakmákra és bri­gádokra bontva napra készen meghatároztuk, hogy mikorra kell befejezni az adott, mun­kafolyamatokat. A terv az épületen zajló összes munkát felöleli. Káló Péter a falra kifüg­gesztett, számokkal teleírt táblázatra mutat. De meg is szövegezték az üzemtervben szereplő feladatokat, hogy a brigádoknak és a normaellen­őröknek ilyen formában is rendelkezésre álljon. — Milyen összefüggés van az ütemterv és a prémium között? — A prémiumrendszert az ütemtervvel párhuzamosan, arra építve, a brigádvezetők bevonásával dolgoztuk ki de­cember 31-ig. Külön premi­zálható feladat lesz tavasszal az épület átadása. A prémium összege fejen­ként 500 forint, ennyi jár minden fizikai dolgozónak az ütemterv megtartása esetén, függetlenül attól, hogy szak­munkás vagy segédmunkás, briffádvezető vagy beosztott az ;llető. Száznegyven ember, az annyi mint 70 ezer forint. — Nem sok ezt kifizetni a vállalatnak? 1— Ha tartjuk magunkat az ütemtervhez, megéri. Késede­lem esetén a kötbér naponta tesz ki körülbelül ennyit. Egyébként ezen a prémiumon kívül a minisztérium külön kitűzött 24 ezer forintot, amit a gazdasági vezetés szintén brigádokra bontott. — A prémiumot nem befo­lyásolja a szaktudás, illetve a besorolás. Ez világos. De megkapja-e az 500 forintot az, aki teszem azt két hétig be­tegeskedett? — Természetesen csökken­tett összegű prémium jár an­nak, aki nem tölti munkával a teljes hónapot. De azok a brigádtagok, ak;k beteg tár­suk helyett is dolgozva töb­bet teljesítenek, 500 forintot meghaladó prémiumban ré­szesülnek. — Az új prémiumrendszert kísérletnek tekintjük — mond­ja Heidl Jenő —; ha beválik, fokozatosan bevezetjük a töb­bi építésvezetőség területén is, ahol a munkaterület sajá­tosságai és a gépesítés foka lehetővé teszi. Véleményem szerint az új rendszer ösztön­zőbb hatású, a segédmunká­sok ig jobban igyekeznek, nem sérti őket az anyagi meg­különböztetés. — És mi a véleményük a brigádvezetőknek? — Az ütemterv nem laza, de teljesíthető — mondja Pankász Imre, a szocialista állványozó brigád vezetője. — És okos dolog, hogy összekö­tötték a prémiummal. Azelőtt sok dolgozó arra számított, hogy ha nem lesz meg a pén­ze, majd kiegészítik a pré­miumkeretből. Most ösztönöz­ve vagyunk a teljesítésre. — Az sem fordulhat elő, hogy valaki a feltételeknek eleget tesz, mégis kevesebbet kap, mint ami a besorolás szerint megilletné? Heidl Jenő válaszol: — Az ütemterv a százszáza­lékos normaóra-teljesítésen alapul. Aki ütemtervbe fog­lalt feladatait végrehajtja, okvetlenül eléri a besorolá­sát. Megérkezik Hermann János szocialista ácsbrigád-vezető is. Hogyne ismerné a prémium- feltételeket! — így legalább látja az ember: ha ezt megcsináljuk, ennyit fizetnek. Igazságosabb is, hogy egyenlő pénzt ka­punk! Ez az új prémiumrendszer legrokonszenvesebb vonása. Közös munkán alapul és an­nak minél jobb elvégzésére ösztönöz. Az egyetemi épít­kezésen ma már a múlté az a mondás, amit jól dolgozó brigádokra nemegyszer alkal­maztak: „Ezeknek nem kell prémiumot adni, úgyis meg­van a pénzük!” Kéri — A szőlőmunkások kere­sete igen alacsony volt. Ne­héz munkával is csak 0,4 munkaegységet tudtak szerez­ni egy nap alatt. A szőlő erő­sen tarackos volt, a munka sürgetett, de ilyen csekély keresetért nem dolgoztak szí­vesen a tagok. Ezért szóltak a vezetőségnek: állapítsák meg újra a szőlőmunkások ke­resetét. Azóta elégedettek. Az idén elhúzódott az ősziek érése és betakarítása. A tagság pedig munkát köve­telt, zúgolódott és elment szil­vát szedni a közeli állami gazdaságba. Ekkor javasolták a termelőszövetkezet vezető­ségének, hogy beszéljenek a Kaposvári Cukorgyárral és hozzák előbbre a répa átvé­telének idejét. — Október 15 helyett így már szeptember 25-én meg­kezdhettük a cukorrépa sze­dését. Volt munkája a tag­ságnak és előbb végeztünk a répa betakarításával is. Külön problémát jelentett a tsz-traktorosok bérezése. Nem voltak érdekeltek a szál­lításban, mert nem a tonna és a megtett kilométer után kapták fizetésüket, hanem csak órabérben dolgoztak. Ha egész nap álltak, akkor is megvolt a napi keresetük. A pártszervezet javasolta: hív­ják össze a traktorosokat és beszéljék meg velük a bére­zést. — Olyan is volt, aki ott, a megbeszélésen nem értette meg a bérrendezés célját. Ké­sőbb meggyőztük. Arra külön gondot fordítunk, hogy azok se sértődjenek meg, akiknek nem teljesíthetjük a kívánsá­gát. Ma már tehát általános Szederkényben, hogy a veze­tőség a tagság javaslatát meg­valósítja. A veze'őség ismerteti terveit A gazdálkodásba azonban csak az tud beleszólni, aki ismeri az ügyeket. Hogyan tá­jékoztatja a vezetőség a tagsá­got a termelőszövetkezet gondjairól, munkájáról? — Minden dekádban össze­jönnek az üzemegységek ve­zetői, és az elnök vagy a fő- agronómus elmondja a soron- következő feladatokat, ök pe­dig tovább adják az intézke­déseket, határozatokat a tag­ságnak. Nem tartanak külön gyűléseket, hanem reggelen­ként, a munka elosztásánál közlik, hogy miről és hogyan határozott a vezetőség. A tervtárgyaló és a zárszámadó közgyűlések után pedig nem­csak a küldöttek, hanem üzemegységenként az egész tagság előtt ismertetik a vég­Kibővített MSZBT-nlés A Mecseki Szénbányászati Tröszt legjelentősebb üzemei­ben megalakultak a Magyar —Szovjet Baráti Társaság ak­tívacsoportjai. Erről számol­tak be tegnap a tröszt kultúr­termében, ahol az MSZBT ki­bővített ülést tartott. Jelen­tős eredménynek ismerték el azt is, hogy Zobák-aknán Szabolcs és Vasas bányaüze­mében, valamint Kossuth­eknán, Szászvárott és a tröszt igazgatóságon bemutatták a Szovjetunió életét ismertető kiállítást. Felajánlották: meg szervezik a Szovjetunió éle­tét bemutató vetítéseket, orosz nyelvtanfolyamot indítanak, baráti találkozókat tartanak Zobák-aknán például a szr cialista brigádok körében va lósítják meg először ezeket a feladatokat. zett munkát. A nagy kam­pányfeladatok előtt — nváron is ősszel — pedig ugyancsak üzemegységenként tárgv 1 ••nk a tagokkal A vezetőség nemcsak hatá­rozatokat hoz és elfogad'- a tagság kezdeményezését, ~a- nem kikéri a véleményét is egyes feladatoknál. Az ~ár más dolog, hogy a vélemé- v- kérésnél nem mindig a legha­tásosabb módszert választják. Ugyanis — például a premi­zálás eldöntésénél — úgy ter­jesztették elő a javaslatot, hogy „kinek mi erről az el­képzelése”. Ez nem helyes. Legyen a vezetőségnek, az el­nöknek határozott terve és ahhoz kérje ki a többiek vé­leményét. A küldöttközgyűlések után a küldöttek feladata, hogy a határozatokat, a vezetőség döntéseit továbbadják. — Erre minden küldöttgyű­lés után felhívjuk a figyelmet, de éppen azt tapasztaltuk, hogy nem minden küldött tesz eleget ennek. A nyáron pél­dául megállítottak az aszo- nyok és azt kérdezték, hogy, mennyi lesz a kenyérgabona*,]! amit kapnak. „Hát a küldöt­tük nem mondta meg?” — ..Nem az, csak hallgat”. — Helyette tehát én tájékoztat­tam az asszonyokat Pedig a küldöttet azért választják minden évben, hogy a tagság szószólója legyen, és a veze­tőség döntéseit ismertesse. Pé'da a tanácsrendszer A baj az — és erre már a szederkényi termelőszövetke­zetben is rájöttek, — hogy egy-egy csoportot több kfiV,f,tt is képvisel, mások viszont ki­maradnak. — A gépcsoportnál és a kertészetben már jól mee~'- dottuk a küldöttképvisel'5 let, most a növénytermesztő-1"!-) szeretnénk hasonlóan kialakí­tani. Úgy képviseljék a tago­kat, mint a tanácsi rendszer­ben a tanácstagok. Minden küldöttnek legyen meg a ma­ga kis csoportja, akiket rend­szeresen tájékoztat, akiknek ismeri a gondját, a vélemé­nyét. Az általános elv ma már érvényesül Szederkényben, most finomítják, csiszolják a szövetkezeti demokráciát. A tagság beleszólási és döntési jogát biztosító módszereket. Gáldonyl Béla A Baranya—Tolna me­gyei Téglaipari Válla­lat felhívja vevőit — TÜZÉP- és fmsz-tégla- utalványokkal rendelke­zőket is —, hogy FOLYÖ ÉV 31-IG DECEMBER a gyárakból feltétlenül szállítsák el a kiutalt, illetve meg­vásárolt églát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom