Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-16 / 270. szám

Világ praletőrjo^qyesiUjetek! Tanácskozik a társadalmi zsűri Danäiflun naná Ax MSZMP Baranya megyai Bizottságai és a Megyei Tanács lapja XXII. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM ARA 50 FILLER 1965. NOVEMBER 16,. KEDD A* év végé előtt: Hetven százalékos a tsz-építkezések készültségi foka a pécsi járásban Tizenegy gépszín terven felül e Jól dolgozik a baksai járási építőbrigád Az év elején mintegy nyolc­millió forint beruházási hitelt kapott a pécsi járás az 1965- re tervezett tsz-építkezések le­bonyolításához. Az év közben rendelkezésre bocsátott pótke­retek; révén, ez az összeg 15 millió forintra emelkedett Eddig 10.2 mUliót használtak fel a fenti Összegből, s no­vember 15-én a járásban fo­lyó termelőszövetkezeti épít­kezések készültségi foka meg­haladta a 70 százalékot. A fennmaradó 4.8 millió forint felhasználására az elkövetke­zendő másfél hónapban kerül sor. Az idő rövidsége miatt ebben az időszakban in kább anyagigényes és kevésbé mun­kaigényes feladatokat végez­nek éL, ilyen mindenekelőtt a termelőszövetkezeti gépszínek építése. — Összesen H gépszint állíta­na* fei, mintegy 3 millió fo­rintos költséggel. A gépszínek megépítését a kemény hideg sem akadályozza, hisz vasvá­zas szerkezetűek, tetőzetük pe­dig hullámlemez, illetve hul­lámpala. Eddig 24 termélő- szövetkeaeti gépszín üzemel a járásban, s számuk az év vé­géig 35-re szaporodik. Ezek a gépszínek 17 termelőszövetke­zet tulajdonát képezik. Alap­területük 288 négyzetméter, s egy-egy nagyobb tse-nek leg­alább három-négy ilyen gép­színre van szüksége ahhoz, hogy gépeit szakszerűen elhe­lyezze, s megóvja az időjárás viszontagságaitól. Ezért 1966- ban újabb 10 gépszínt építe­nek fed a pécsi járásban. A tez-építkezések állása a pécsi járásban a körülmények hez képest jónak mondható, hisz a nagykozári sertéshizlal­da — melynek befejezése 1966 na húzódik át — kivételével valamennyi 1965-re tervezett fez-létesítmény elkészül az év végéig. Sőt a baksai járási építőbrigád vállalta, hogy az 1966-06 határidejű egerági sertéshizlalda építését még eb­ben az évben befejezi. A jövő évről előrehozták továbbá a pellérdi, a szentlőrinci és a bükkösdi tehéndstállók előké­szítő munkálatait. Az egyen­ként 108 férőhelyes, korszerű istállók anyagbeszerzéséhez 1.3 millió forint hiteit kaptak a termelőszövetkezetek, így tavasszal azonnal hozzáláthat, nak az építkezéshez. Mind a három istállót a baksai járási építőbrigád építi fel. Az ez év tavaszán Baksa központtal megalakult 70 fős járási építőbrigád munkájával elégedettek a termelőszövet­kezetek. Az ez évi 3 milliós kivitelezési tervüket már túl­teljesítették. A járási épífő- brigád jelenlegi kapacitása évi 8 millió forint. Most ké­szül a brigád jövő évi terve, mely szerint előreláthatólag 6—7 millió forint értékű mun. kát végeznek majd a terme­lőszövetkezetek részére. A Húsz óra kapta a nagydíjat „Reméljük, egy év múl va ismét találkozunk Pécsett" Befejeződött az első magyar játéklilm-*zemle Napirenden: a korszerű vezetés Erkölcsi és anyagi ösztönzés Enrieri kapcsolatok a munkahelyen Vezetőképző tanfolyam kezdődött Harkányban A megyei pártbizottság vég. rehajtó bizottságának határo­zata alapján hétfőn délelőtt a Miagyar Közgazdasági Társa­ság Baranya megyei csoportja rendezésében kéthetes vezető­képző tanfolyam kezdődött Harkányban. A tanfolyamon a megye ipari üzemeinek igaz­gatói vesznek részt. Az ünne­pélyes megnyitót dr. Nagy Jó­zsef élvtárs, a megyei pártbi­zottság titkára tartotta. Jelen volt Palkó Sándor elvtárs, a megyed tanács elnöke, dr. Ru- gási Endre elvtárs, az MSZ­MP Pécs városi Bizottságának titkára, Bánki Nándor elvtárs, az ipari osztály vezetője, va­lamennyi járás és város párt­bizottságának titkára, vala­mint a Mecseki Szénbányá­szati Tröszt és az építőipari vállalat pártbizottságának ve. zetői. A tanfolyam két hete alatt 15 előadás hangzik majd el, a vezetés társadalma szerepéről, az erkölcsi és anyagi ösztön­zés egységéről, a vállalati ön­állóság problémáiról, a veze­téssel kapcsolatos szociológiai és munkalélektani kérdések­ről, valamint megyénk ipari fejlődésének távlatairól. Az előadásokat a közgazdasági egyetem tanárai, tudományos kutatók, illetve a megyei párt­bizottság vezetői tartják. A tanfolyam során a hallgatók megyénk több ip>an üzemében is látogatásit tesznek. A tervek szerint a most kezdődött, s szakmai körök­ben nagy érdeklődést kiváltó tanfolyamot további turnusok követik. Palkó Sándor elvtárs, a megyei tanács elnöke, a társadalmi zsűri elnöke átadja a dijai Keleti Márton rendezőnek. Vasárnap este hét órakor ünnepi díszelőadással véget ért az első magyar játékfilm­szemle. Amikor a társadalmi és a szakmai zsűri tagjai el­foglalták helyüket, már zsú­folásig megtelt a Petőfi mozi és a közönség lelkesen ünne- pelte a művészeket és alkotó­kat, valamennyi vendéget. Az ünnepség első részében Palkó Sándor elvtárs, a megyei ta­nács elnöke, a társadalmi zsű­ri elnöke átadta a társadalmi zsűri díjait. A társadalmi zsűri nagydí­ját Fábri Zoltán rendező Húsz óra című filmjének ítélték oda, a külön fődíjat Kovács András rendező Nehéz embe­rek című filmje kapta, a két fődíjat Jancsó Miklós rende­zőnek és Keleti Márton ren­dezőnek az így jöttem, illet­ve A tizedes meg a többiek Le<rifjabb művészeink Rita, Tünde, Pisti, Gábor Pistivel irtó zűrös dolgok történtek. Hídról a Dunába c-bják, a srácok orvul meg- g.újtj&k, a zsebében lapuló <■yutacsot és ebből botrány lesz a legcsinosabb manöke­né' öltözőjében, aztán kigyul- a villany és odafent a í szemelvényen nem tud vá­-'ani, hogy feleségül veszi-e i ’^őszebb pesti manökent, i ' sem. /’ közönség mindenesetre „v’-id megette” a négy ..sztárt”. A filmszemle záró­id'épségéről már rég elgu­rult a sok gépkocsi, benne a . agirmenő” magyar színészek, Pistit. Ritát, Tündét és r". Ah őri még mindig nem en- c-'dték el az autogramkérők. Öl; négyen — mint mai ma­gyar Mickie Rooney-k — él­vezték a zűrt, hogy Balogh Mari tv-bemondónak őmiat- tuk majd egy métert le kellett csavarnia a mikrofont, hogy mindenki letegezi őket és mégis olyan nagy tisztelettel néznek rájuk, no, meg a ha­talmas zizegő celofánzacskót, ami majd szétreped a külön­féle csokoládétól. A film, a „Gyermekbeteg­ségek”, óriási sikerében oszto­zik Baranyai Rita, Karsai Tünde, Géczy István és Lon- tai Gábor. Pestről, a Koncius- ko Tádé utcai és a Szentist- ván téri általános iskola má­sodik osztályából kaptak en­gedélyt, hogy eljöjjenek a ma­gyar játékfilmek seregszemlé­jére, persze, a mamák kísére­tében. És egy furcsa kérdés: A „művészúr, illetőleg a „mű­vésznő” mi akar lenni, ha fel­nő? Géczy István: Focista. Csa­tár. Azt szeretem a legjobban játszani. Baranyai Rita: Orvos, hogy könnyen meggyógyítsam ma­gamat. Lontay Gábor: Én is focista. Kapus. Karsay Tünde: Szülészorvos, vagy óvónő, vagy bölcsődés, vagy tanító néni, mert szere­tem, ha kis emberek életét kell megmenteni. A magyar film tehát nem tudta örökre elcsáb'ltani a négy nyolcesztendős színészt. A bőrlabda és a fehér köpeny erősebbnek bizonyult. Pedig Lontay Gábor, már kezdett belejönni a filmezésbe. Egy­szer „le is léceit” a forgatás­ról és valahol egy félreeső zugban bukkantak rá, ahol sörözött egy színészkollegá­val”. Persze, saját bevallás■ szerint bármikor hajlandó még megenni egy kiló cukrot is. Nem hiába, ő a filmben a „pufi”. Persze, amíg véglege­sen eldől a nagy kérdés: „Mi legyek, ha megnövök?”, addig sok víz lefolyik a Dunán. A négy mama szerint megnyug­tató, hogy a gyerekek jól rajtoltak, Gábornak kitűnő volt a tanulmányi átlaga, Tündének 4,5 7, Ritának 4,8, °istinek pedig ugyan csak 4,8. Pisti egyébként azon nevet, 'rogy mindenki hátborzongat­ón figyeli, amint a filmen be­edobálják a Dunába: — Hi-hi, egy bábut dobtak be helyettem az én ruhámban, nem is tudok úszni. Földessy című filmért adták át. A dí­jakat Martyn Ferenc Munka csy-díjas festőművész készí­tette. Ezután Gertler Viktor Kos- suth-díjas filmrendező, a szak­mai zsűri elnöke ismertette a zsűri döntéseit. — A magyar játékfilmszem­le elsődleges tartalma a kö­zönség és a filmművészet kapcsolata volt. Ez különböző formákban történt: vitákon, beszélgetéseken cserélték ki nézeteiket, a zsűrik pedig dí­jakban fejezték ki elismeré­süket. Ezek azonban nem va­lamilyen belső dijak, bennük a közönség és a film. kapcso­lata tükröződik, biztatás a to­vábbi bátor kísérletezésre, mai életünk művészi megfo­galmazására. A szakmai zsűri díjai azokat a műveket emel­ték ki, amelyek a magyar filmgyártás legszebb darabjai, az élet, a valóság igaz ábrá­zolásában is kiemelkedő alko­tások. Gertler Viktor rövid indok­lás után átadta a szakmai zsűri díjait. A legjobb rende­zés díját Fábri Zoltánnak a Húsz óra című film rendezé­séért, a legjobb operatőr dí­ját Illés Györgynek, a Húsz óra operatőri munkájáért, a legjobb színművész díját Sin- kovits Imrének A tizedes meg a többiek cimű film főszere­pének alakításáért adták át. A díjakat Nádor Judit és Fürtös György, a Pécsi Por­celángyár iparművész tervezői készítették. A szakmai zsűri különleges díját Kovács And­rás rendező, a Nehéz embe­rek című film rendezéséért kapta meg. A kiemelkedő mű­vészi teljesítmény díját Jan­csó Miklós az így jöttem, Ke­leti Márton A tizedes meg a többiek és Szabó István Ál­modozások kora című filmek rendezéséért ítélték oda. Gertler Viktor abban a re­ményben mondott búcsút, hogy a szakmai zsűri elisme­rése további jelentős alkotá­sokra ösztönzi az alkotókat, A díszünnepiségen Darvas József Kossuth-díjas fró, a Magyar írók Szövetsége elnö­ke, a társadalmi zsűri társel­nöke mondott zárszót. — A társadalmi és a szak­mai zsűri dijainak átadásával befejeződött a pécsi játékfilm- szemle — mondotta beveze­tőben. — Palkó elvtárs a megnyitó ünnepségen ss; mondotta, hogy ez az ■*;- mény főpróbája lehet egy ha­gyományos fesztivál megre n- dezésének. A társadalmi zsír; nevében mondhatom, hogy ez jól sikerült. Hogy az elköi'e' ■ kező években lesz-e fesztiva. ennek eldöntése nem a mi dolgunk. A mi véleményűn1' szerint feltétlenül szükséges és a helye Baranya és Pár* legyen. A megye és a váró* alkalmas arra, hogy ilyen nagyszabású rendezvény szá­mára otthonos körülményeké: biztosítson. Társadalmi éle pezsgő, komoly kulturált központ, értő közönség él itt Bár az időjárás nem kedve­zett, Baranya és Pécs az° ' minden tekintetben jól vizsgá­zott. Darvas József hangsúlyozta, hogy a filmszemle egyik sa­játossága volt a közönségeel való kapcsolat megteremtése, ennek egyik formájaként * nézők szavazása. A közön sée jól ítélt, szavazatai meg­egyeztek a zsűri véleményé­vel, mindenütt a Húsz óra ás A tizedes meg a többiek kan­ta a legtöbb kitűnő szavaza­tot. — A szemle tanulságai ar­ról győztek meg bennünket, bogy a magyar filmművészet jó úton jár. őszintén és nyíl­tan beszél mai életünkről, a közönség és a szakma elisme­rése bizonyosan újabb sikeres alkotásoknak lesz az elindí­tója. Reméljük, hogy egy esztendő múlva ismét talál­kozunk Pécsett az első ma­gyar játékfilm-fesztiválon — fejezte be beszédét Darvas Jó­zsef. A díszünnepség második részéiben bemutatták az er­kélyen helyet foglaló művé- székét, majd nagy sikerre; ve­títették Kardos Ferenc és Rózsa László Gyerekbeteg.se- gek című új magyar filmjét. Az előadás után a nézők nagv tapsa közepette bevonulta!, a film alkotói és négy gyer­mek-főszereplői, akiket ' Ba­logh Mária tv-riporter ismer­tetett meg a közönséggel A játékfilmszemle az Olym­pia Étteremben megrendezett gálaesttel fejeződött be. * í i

Next

/
Oldalképek
Tartalom