Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-10 / 265. szám
KÖVEMBE* 1«. napló 5 Egy hét az országutakon KEDD; CtictkAr Fertne motorkerékpárjával Pécsett, a Semmelweis utcában nem adta meg az áthaladási elsőbbséget Nell Ferenc tehergépkocsijának, és ösz- széütköztek. A motoros súlyosan megsérült, az anyagi kár háromezer forint. Csicskár Ferenc ellen eljárást indítottak. Levizsgdzatlan dömperével 1st- ván-akna felől a Hősök tere felé igyekezett Kovács István. Egy kanyarban áttért a bal oldalra és nekiütközött a , vele szemben közlekedő Maszlag Ferenc tehergépkocsijának. Az anyagi kár 2500 forint. Kovács István ellen eljárás indult. Pécsett, az Ady Erűire úton kutyáját vezette Mogyorósi Györgyi. Htjukon egy másik kutya megijesztette az övét. ami elszabadulva az árra közlekedő Keller István motorkerékpáros elé ugrott. Ennek következtében a motoros felbukott es 2 ezer forint kár keletkezett. SZERDA: Motorkerékpárjával Komién, a Kossuth Lajos utcában Herbert Nándor előzés közben összeütközött Bódog Lajosné személy- gépkocsijával. A motorkerékpáros ellen feljelentést tettek. Gyorshajtás miatt kisodródott és felborult Pécs és Komló között Paplts József, aki oldalkocsis motorkerékpárján feleségét és Helyes Károlyt szállította. A motorvezető megsérült, ellene eljárást indítanak. Balogh János taposó kerékpárral Mohácsról Kölked felé haladt ittasan, a bal oldalon és nekihajtott Kovácsevics Márk vontatójának. A kerékpáros súlyosan megsérült, ellene feljelentést tettek, CSÜTÖRTÖK1 Kanizsai József tehergépkocsival Pécsett. a Felszabadulás úton nem tartotta be a követést távolságot. és nekiment Török Lajos személygépkocsijának. Anyagi kár 1200 forintban keletkezett. Kanizsai Józsefet feljelentették. Papp István autóbusszal Komlóról Magyaregregy felé haladt, közben, egy hirtelen fékezés után a gépkocsi hátulja megvágódott. s összeütközött a Barna László vezette mühelygép- kocsival, amely az árokba hajtott. A baleset következtében az autóbuszban utazó Lovas Borbála súlyos sérülést szenvedett, az anyagi kár t ezer forint FENTEK: Szertáréi Balogh Ferenc tehergépkocsival Pécsett, a Fekete Gyémánt térről kihajtva nem adta meg az elsőbbséget Bunyeváe Vince motorkerékpárosnak, s összeütköztek. Szendrei Balogh Ferenc ellen eljárást indítanak, SZOMBAT: Bicker Gyula tehergépkocsival Komlón, a Fürst Sándor utcában elütötte Presszer Erzsébetet. akt féktávolságon belül lépett a gépkocsi elé. A kislány súlyosan megsérült. HÉTFŐ: Pintér Ferenc taposó kerékpárjával Harkányban, a Kossuth utcából minden jelzés nélkül akart bekanyarodni s emiatt Tóth Kálmán motorkerékpárossal összeütközött. A motoros és a kerékpáros megsérült. Pinter Ferenc ellen eljárás indul. aki a szövetkezeti bizottság (biiwtyos ér telemben szakszervezeti funkciót töltenek be) titkára, továbbá Horváth Tibornéval, aki ennek a bizottságnak nőtanácsi ügyeit intézi és a KISZ- veze tőség egyik tagjával, Papp Istvánnal. Érdeklődtünk termelésről, szociális és kulturális körülményekről, munkakörülményekről és végül a dolgozók hangulatáról. Ez utóbbira azt válaszolták, hogy minden rendben van. nincs semmi baj. a hangulat jó, a kapcsolat a vezetőség és a dolgozók között szintén jó. Rendben van. Ezután eléjük tártuk — ekkor már Molnár György szövetkeze i elnök jelenlétében — azokat a tapasztalatokat, amelyeket a dolgozók körében szereztünk. Ahogy a fenti panaszokat pontokba szedtük, párhuzamosan rögzítjük a vezetőség erre vonatkozó magyarázatát. — Körülbelül harmincán lévtek ki délben az üzemből. hogy otthon megebédeljenek, mert a közelben laknak. Azonban egy alka- i lommal két fiatal szakmunkás, miután a boltban i élelmiszert vásárolt, betért a közeli kocsmába fröcs- I A SZERKESZTŐSÉG tAftAl/i Isv/hnü jfWf M i Ki I Talán még nem késő Azzal a kéréssel fordulunk az illetékesekhez, hogy a Polláck Mihály utcából a játszótéren át vezető utat kövezzék le úgy, ahogy azt a játszótéren kívül eső szakaszon tették. Szépnek szép a mostani megoldás, de nem célszerű és nem hisszük, hogy gazdaságos, mert az első esős idő azt mutatja, hogy nem bírja a viszonylag nagy forgalmat. A kövezett részt telehordjuk apró kaviccsal, így azon is kényelmetlen és veszélyes a járás, mivel az apró kőtől csúszóssá válik az út. Gondoljuk, hogy nem tekintik végleges megoldásnak az útnak azt a részét sem, amelyet a 7. sz. ház lakói (dicséretükre legyen mondva) társadalmi munkában ,.leköveztek’’, hogy megszabaduljanak a sár. és kavicstócsáktól. Szép a városrészünk (Ujmecsekalja), az utcánk, köszönjük, hogy ilyen széppé tették, talán még nem késő. kérjük ne csúfítsák el ilyen apró, de bosszantó hibákkal. Reméljük a Parképítő Vállalat megtalálja a módját kérésünk teljesítésének, melynek jogosságáról a helyszínen meggyőződhetnek. KISS B. S. FERENC, TÓTH JÁNOS és a 4, 6. 8, 3, 5, 7, és a 9 sz. ház lakói Orvosi rendelő az Liröai úton Az utóbbi időben körzetünkben — a rohamos lakásépítkezés, valamint a szőlő présházainak lakhatóvá alakítása miatt — jelentős lélekszám-sza- porulat következett be, ami nagyon indokolttá tenné egy körzeti orvosi rendelő létesítését. Az orvosi rendelő létesítésére legalkalmasabbnak látszik az amúgyis eladásra szánt Urögi út 65 számú ház, mivel az a környék központjában van s helyiségeinek száma egy korszerű orvosi rendelő és lakás kialakítását is lehetővé teszi. Kérjük a Városi Tanács VB-t, hogy — ha egy mód van rá — a rendelő létesítéséhez szükséges feltételeket biztosítsa. Kovács Ferenc Balogh Lajos lakó b. elnök Borbás Béla tanácstagok A Bányaipari Technikum villamosenergia-ipari tagozatának I levelező tagozatán százötvenen tanulnak. A képen: Póka Hen- I rik a másodéves hallgatóknak a műszerek működését mutatja. Nyugdíjasok társadalmi munkája Pécs I. kerületében a sáros és kövezetnélküli Csók István utcát az I. kerületi tanács anyagi segítségével és társadalmi összefogással lekövezték, a járdát lebetonozták. — Érdemes megemlíteni, hogy a munkát idős nyugdíjasok szorgalmas és körültekintő szak- szerűséggel végezték Falcsdk Sándor bácsi vezetésével, aki 1 napi nyolc óránál is többet I dolgozott. Ezért magam és az utca lakói nevében ezúton fejezzük ki köszönetünket mindazon szerveknek, melyek utcánk rendbehozatalán fáradoztak. s elősegítették annak építését. Tisztelettel: D. Gy. Csók István u. 7. Halászcsárda kellene Pellérden Köztudomású, hogy Pellérden elég nagy halastavat üzemeltetnek és Pécstől nincs is messze. Nem lenne-e jó, ha Pellérden a jelenlegi vendéglátó üzletét átalakítanák halászcsárdává. Biztos vagyok benne, ha jól elkészítenék a pellérdi halféléket, nagyon sokan átrándulnának a szépfek- I vésű tóhoz, és főleg a jó halászléért. Hunyadvári Béla Aggódva álltam a megrendelők -órába Két hete elhagytam aktatáskámat a benne lévő ébresztőórával. Ahol gondoltam, hogy megfordultam; sehol sem találtam s már kezdtem hinni, hogy végleg elveszett. Két hét után az utam a Jászai Mari u. 3. sz. alatti Tü- zép Vállalat megrendelő irodája előtt vitt el. Eszembe jutott, hogy azon a bizonyos napon ott is jártam. Aggódva álltam be a megrendelők sorába s mikor rám került volna a rendelés felvétele, a hivatalnoknő felnéz, s mondja: „Néni, itt hagyta az aktatáskáját, vártuk, hogy eljön érte.” Óriási volt az örömöm Most ezúton is szeretnék nekik köszönetét mondani. Ozéh Erzsébet nyugdíjas — Áramszünet lesz november 3—13-ig 7—IS óráig a Huszár u., Mezőszél u., Móré F u., Athinay u.. Csend u.. Atléta u. által behatárolt területen. — 10-én 7—16 óráig a Madarász V. u., Lugos u., Endresz Gy. u,. Lotz K. u., Görgey u„ Erkel F. u.. Szigeti u. a Tüzér utcától a Madarász csözni. Ezért tiltottuk meg a kijárást. (A véleményünk: elavult, kincstári megoldás: „egy mindenkiért, mindenki egyért”... Két ember lehetetlen magatartása miatt nem szabad harminc ember kedvezményét megvonni.) — Ki kell dolgozni a nyolc órát. Ez a mi álláspontunk. (Valóban így van, csakhogy a takarítás és munkapad- rendbehozás is beletartozik a nyolcórás termelésbe. Ahogy a munkaidőből nem, úgy a dolgozó szabad idejéből sem lehet elvenni egyetlen percet sem.) — Tanulólányaink jártak ki munkaidő alatt tupíroz- ni, ezért vettük le a tükröt, egyébként délután 4 órára mindig visszatesszük. (A tanulólányoknak van oktatójuk, feleljen ezért is, hogy ne tűnjenek el a mosdóba a lányok oktalan cicomáz- gatásra. Hogy hajlamosak erre? Istenem, tzennyolc- esztendős lánykákról van szó. Az szintén nevetséges, hogy egy üzemben a nap bizonyos szakában egy ember mindig a tükröket aggatja föl és szedi le.) — Ebédlőnk nincs, az ebédet az asztalnál kell elfogyasztani. Ha fölállnak és átmennek a másik üzemV utcáig. S—tt-ig 7—16 óráig a Szőlő u., Ilona u., István u., Öteme- tó u., Nyúl u.j Tinódi u. Mihály u., Mandula u„ Antal u. által határolt területen. 9—13-lg. 7—16 óráig a Rigóder tető és környékén. 10—13-ig 7—16 óráig a Sarló u.. Tündér u., Pósa L. u., Vadász u. által behatárolt területen. (x) részbe egy kis tereferére, vajon mikor ebédel? Munkaidő alatt? (Munkaidő alatt valóban nem szabad ebédelni, mert itt szalagmunka folyik. De ebédidőben szabad, sőt, . kell is némi kikapcsolódás, még ha az esetenként rövidke beszélgetéssel, nevetgéléssel jár is. Az emberek nem robotgépek.) — Hogy a szövetkezeti újságot muszáj megvenniük? Erről nem tudunk. (Mindegy, vizsgáljál! meg, mi igaz ebből. Ha így van, változtassanak ezen és egy fullánkkal kevesebb...) — A választógyűlésen üzemrészekből küldöttek vettek részt, akiknek feladatuk lett volna beszámolni a hallottakról a dolgozók előtt. Miért nem számoltak be? Erről nem tehetünk. (Ha oly aggódó gonddal ügyelnek arra, hogy a dolgozó a déli félórában ebédeljen, akkor ezt a gondoskodást kiterjeszthetik a dolgozók tájékoztatására is, amj szintén fontos dolog. Ezt megkívánja az üzemi, vagy ha úgy tetszik, a szövetkezeti demokrácia.) Amikor e kérdésekre és | a többiekre megkaptuk a j vak--okr.t, s ebből kiderült, I Az ön érdekében... — Uram, egy pillanatra! Felhívjuk a figyelmét, hogy 1963-ban, a Statisztikai Hivatal adatai szerint 8999 ídeg- és elmeosztályi ággyá) rendelkeztünk és 36 000 ideg- és elmebeteget tartottunk nyilván. Ugyanebben az évben, csak a fővárosi felnőtt idegbeteg gondozóban 141 000 beteg fordult meg. A helyzet azóta ... — Kérem, mindez nem tudom mennyiben tartozik rám. Azt hiszem sajnálatos félreértésről lehet szó .. — Nincs szó félreértésről. Megfi gyeltük, hogy reggelenként a lakásától az autóbusz- megállóhoz vezető utat kedves feleségével együtt galoppban teszik meg. Teljesítményük egyedülálló, mivel reggelijüket rendszeresen futás közben fogyasztják el. Tudomásunkra jutott, hogy munkahelyén ideges, ingerlékeny s idegessége lassan a környezetére is átragad. Úgy tűnik továbbá, hogy munkáját újabban kedvetlenül végzi. Fáradtságát, idegességét sok esetben a munka utáni presszózással, italozással igyekszik feloldani. Az este azonban többnyire veszekedéssel folytatódik, mert kedves felesége, aki munka után a háztartást igyekezett rendbeten- ni, szemrehányásokkal illeti. Vacsora után mindketten idegcsillapítót, majd altatót vettek be. Az önök érdekében rövid tájékozódó beszélgetésit folytattunk dr. Oppe Sándor ideggyógyásszal, aki a klinikai esetek megelőzésének érdekében megszakította renhogy bár mindent meg lehet magyarázni, de a meg nem értés rossz szelleme mégis ott lebeg a kollektíva feje fölött és mérgező a légkört —, megkérdeztem Bottlik Tibort, Horváth Ti- bornét és Papp Istvánt: — Önök még beszélgetésünk elején azt mondták, minden rendben van az üzemben, főleg ami a hangulatot illeti. Most kiderült, hogy nem így van. Tehát tudtak ezekről a problémákról, csupán nem beszéltek nekünk erről, vagy egyáltalán nem is tudtak9 Nem válaszolták. Ismételten megkérdeztem tőlük. Újra hallgattak. A szövetkezet vezetési módszereiben hiba van. Nem elég csak a termelés menetét szemmel tartani és okosan, helyesen irányítani. Ügyelniük kell a vezetőknek a dolgozók hangulatára, orvosolható kívánságaikra, gondjaikra, bajaikra, az egészséges, demokratikus szellemre. Többek között ezért is vezetők. Rab Ferenc delósét, és az évszázad betegségéről, a neurózisról adót1 értékes felvilágosításokat. — A modem ember életé nek bonyolultsága világprobléma, egyaránt érinti a fiatalokat, a dolgozó korosztályi és az idősebb generációt is — mondta dr. Oppe Sándor. — A technikai civilizáció eredményeképpen az emberre zúduló élmények, hatások, ingerek száma és erőssége a nor mális mértéket valószínűleg meghaladja ... — A legnyugodtabb ember is neurotikus lehet a körülmények hatására. Az alapvető probléma persze a háborúnál keresendő. A fiatalokra nyomasztó hatást gyakorolt a háború, a nyomában járó rendetlenség, és egy esetleges új háború veszélye. Az elmúlt háború és a háborús veszély hatásából eredt a bizonytalanság, a pusztulástól való félelem és az emberi célok hiánya. A fiatalok világszerte máról holnapra élnek Félelmük, bizonytalanságuk folytán messzenéző módon nem tudtak életcélt találni maguknak. Többek között ez vezetett a huliganizmus kialakulásához is. A jelenséget az élvezeti szerek mértéktelen fogyasztása tovább motiválta. Világviszonylatban befolyásolta ezt a belső bizonytalanságot a háború utáni világ kialakítása. Az új lényege a régi megváltoztatása volt. A fiatalok az új után vágytak, de nem egészen értették és nem tudták, hogyan kell felépíteni. Az idősebb generációknak kellett a munka lázában magyarázgatni, bizonyítani, irányítani, ami a nemzedékek között egy idő után ütközéseket, félreértéseket okozott. A fiatalok miután az egész fejlődési folyamatot nem tudták áttekinteni, a társadalmi változások mélyén sokszor töréseiket éreztek. Azt hiszem egyébként — mondta Oppe Sándor —. ifjúságunkat egy kicsit eldédel gettük, leszoktattuk az egészséges küzdelemről. Pedig a munka értelmét és értékét is a küzdelem teszi teljessé. — A dolgozó korosztály helyzete valószínűleg még bonyolultabb ... — Az elmúlt történelmi időszakban munka, tennivaló rengeteg akadt, s a megoldásukhoz kevés volt az ember Az élet tempója meggyorsult. A társadalmi változások, a technika fejlődése, az új technika megértésének a gondja a dolgozó korosztályt érintette legérzékenyebben. Végül minden azon múlik, hogy az ember örömmel végzi munkáját és kielégülést talál benne, vagy csak kereseti forrásnak tekinti. A dolgozó korosztály egy része a hatásokat, ingereket nem tudta egyensúlyba hozni. A feladatok megkövetelték a túlzott vállalásokat, a megoldatlan feladatok pedig ránehezedtek az idegrendszerre. A munkahelyi megterhelésnek, felelősség- vállalásnak, esti tanulásnak kimerültség lett a következménye. Sokan el bizpi'v'alapkód tak. megérezték az ütk.í- zéseket. s a céljaikat meg a- lósíthatatlannak táléi; a!. Mindehhez pluszként jött írig a modern város átka zajártalmak, rossz levegő. A munka—szórakozás—pihenés között felbomlott az egyen ;'!v. A pihenés rovására vágj a munkát vagy a szórakozást eltúlozták. — Egyes országokban úgy tudom teszteket alkalma , na c a felvételeknél... — A tesztek alkalmazásúnak eredménye mindig attól függ, hogy a vizsgálat az egyén vagy az üzem érdekeit tartja szem előtt. Amikor a teszt-vizsgálatokba beleszól a profit, sok jót nem lehet remélni. A teszt-vizsgálatokat jónak tartom, ha a szocialista társadalom szempontjai érvé*, r. nyesülnek. A munkaegészség- H ügyi felmérések az utóbbi nyolc évben nálunk is jól haladnak. a KÖJÁLL munkája is nagyon értékes. — Miért idegesek az öregek? — Az emberi élet kerete általában a munkahely, család és társadalom. Ha valaki a nyugdíjkorhatárt elérte, marad a család és a társad a :om. Ahol igényt tartanak az öregek munkájára, van bizonyos csökkent feladatkörük, és ha az öregek a társadalmi berendezkedéssel elégedettek, életük általában nyugodt. Ha azonban az öregek feleslegesnek érzik magukat a családban és a társadalomban, napjaik tartalmatlanok, jelentkezik az öregkort neurózis. A szociális otthonaink sok nehéz helyzetet megoldanak, jól működnek. Véleményem szerint a kertészet, baromfitenyésztés bizonyos elfoglaltságot adhatna az idős embereknek, s az állam tehermentesítését is jelentené. — A gyógyászatban úgy tudom egyre nagyobb \zerep- hez jut a megelőzés. Mint ideggyógyász mit javasul az embereknek? — Sokan már reggel beveszik a napi andaxinjukat vagy fejfájás elleni porukat, mondván, hogy felkészülnek a nap eseményeire. Ez a rossz megelőzés. Én természetesebb gyógymódot javasolok: 1. Az emberek jól. okosan gazdálkodjanak az idővel. — 2. A mindennapi, de különösen a vasárnapi pihenés lehetőségét használják ki- Nagyon hasznos az aktív pihenés. A mosás, stoppolás, takarítás nem számít aktiv pihenésnek. Az elmulasztott alvásokat s©m lehet vasárnap bepótolni, mi több: előre sem lehet aludni. Tervgazdálkodást kell folytatni a szervezettel. 3. Pécsnek túlzottan szeny- nyezett a levegője, ezért tanácsolom a város lakóinak, hogy ha tehetik, menjenek jó levegőre. Ránduljanak ki Harkányba, Abaligetre. Orfűre. a Mecsekre. Rousseau-nak igaza van: „Vissza a természethez!” Bertha Bulcsa Áramszünet
