Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-07 / 263. szám
Az újarcú Jászkunság Gj, modem lakóépület Jászberényben A' „olajosok” már nem vendégek az AlföldSn. Mindenki m ' r'/ t'i, mi 'szerette őket, akik hol itt, hol ott teleped* uul, le, hogy szorgos munkájuk nyomán olaj, földgáz fakadjon a földből A csúcsokat a mélységgel mérik. Ha a mai Jászkunság népének életéröl írni akarunk, óhatatlanul hasonlítanunk kell azt a múlthoz. Verés Péter a Számadás máso dik kötetében írja a Hortobágyi-ól, a' kunsági emberek életéről — ahogyan ő látta 1945-ben. a felszabadulás idején: „Ezt a népet a vegetatív létfenntartás apró gondjai, a munka, a táplálkozás, a veszekedés. az egymást nem bírás. az összeférhetetlenség, a családon belüli uralomvágy indulatai kormányozzák.” Az Alföld népe sokat szenvedett a történelem során. S a szenvedés nem maradt nyomtalanul. Szolnokot I. István király tette megyeszékhellyé. az Aranybulla már mint fontos kereskedelmi települést, sókikötőt említi. És mégsinps egyetlen olyan épülete.. amely két-háromszáz évesnél idősebb lenne. Amíg az ország szerencsésebb vidékein már a lassú iparosodás kezdődhetett, a Jászság és H Kunság népe még a törökdy- lá* elől menekült, bujdokolt A Jászság és Kunság ölelkezésénél. a Tisza partján, a lestői Zagyva-torkolatnál épült megyeszékhely sorsa egybefonódott. történetünk nagy eseményeivel. Nemcsak a mélység es el- esettség, hanem a történelem nagy sorsfordulói idején a forradalmi emelkedettség — ez is jellemzi ennek a vidéknek a népiét Hoft van már az a Kunság, az a fülledt, poros alföldi világ, amit Móricz Zsigmond festett oly élethűen regényeiben? A felszabadulás után — hogy kilépjen elmaradottságából, utolérje az ország más tájait — Szolnok megyében az átlagosnál is gyorsabban kellett az ipart fejlesztem. £“ itt megáll a krónikás tolla: hol kezdje a felsorolást? Ki gondolta volna két évtizeddel ezelőtt — még ma is kevesen tudják az országban —, hogy például az Alföld a déldunántúlinál is gazdagabb olajban, de különösen földgázban. A gyorsabb fejlődés, a kutatás, a feltárás és kiaknázás az elmúlt évtizedben kezdődött él. Szolnokra települt az olajipar központja. Az egykori sókereskedő város olajvárosssá fejlődik! Szolnok másik nagy büszkesége a vegyipar. A Tiszámén - ti Vegyiművek három kénsav- gyára, a szuperfoszfátgyár máris az Ország egyik vegyipari bázisává tette a várost. A jövő tervei még szebbek. A szervetlen vegyipar mellett szerves vegyipari bázis ugyancsak épül. hisz oly kedvezőek/az adottságok ehhez: a már feltárt nagymennyiségű földgáz, a bővizű Tisza — és a mind több vegyipari szakkáder. Alig egy évtizede Jászberényben még pusztaság, paprika-, paradicsomföldek voltak azon a helyen, ahol ma a Hűtőgépgyár van. Az igazsághoz tartozik, hogy az otthoniak nem is fogadták egyöntetű lelkesedéssel a gyárépítést. Attól „féltek” egyesek, hogy a nagyiizem kimozdítja őket megszokott életformájukból. Valóban kimozdította, de ez nagy haszonnal járt Jászberény ma a magyar hűtőgépipar központja. A környék fiatal parasztlegényeiből. tanyaiból azóta szakmunkások. technikusok, mérnökök lettek. Jászberényt pedig jobban ismerik országhatáron innen és túl a hűtőgépjeiről, mint a Lehel vezér kürtjéről szóló mondából. Sorolhatnánk még a megye jelentős ipari létesítményeit, az iparosodó Alföld megannyi eredményét, de tarán a megye mezőgazdaságának ma még nagyobb a nép- gazdasági jelentősége. Szolnok megye adja az ország évi kenyérgabona termésének tíz százalékát. Jelentős a ’ megye fejlődő állattenyésztése is, de szocialista nagyüzemeink leginkább arra büszkék, hogy a megyében van az ország öntözött földterületének mintegy harmadrésze. A jövő nagyüzemi mezőgazdaságának nagy reménysége, az Alföld jelentős részének időjárási és talajviszonyait megváltoztató II. számú tiszai vízlépcső építése rövidesen elkezdődik. Megépülése után Szolnok megye egész földterületének Szolnok, az ország egyik új, vegyipari bázisa. Képünkön: a Tisza menti Vegyiművek J. számú kén-,... gyára mintegy 70—80 százaléka öntözéses művelés alá kerül. Az öreg Tisza, a gátak közé szelídített folyó hatalmas kanyarokat rajzol az Alföld térképére. A Tisza-menti emberek keze nyomán csatornák nyílnak, hogy az éltető vizet elvigyék a hatalmas szövetkezeti táblákra. S ahogyan az évezredes szomjúságtól tik- kadt kúnsági földek szívják magukba a hús vizet. úgy isszák a jászsági, kunsági em_ berek az új, felszabadult élet i nyújtotta tudást, kultúrát. Jól gyümölcsöztetik mindazt, amit a modern teenni ka ás tudomány a mezőgazdaság felvirágoztatásához nyújt. Fiatal erdők és új nagy' gyárépületek fogják fel és szelídítik meg a rohanó pusztai szelet A fiatal erdőkhöz hasonlóan gyökeret vernek az Alföldön a munkásság új osztagai is, hogy pjaraszttest- véreikkel kézenfogva haladjanak a szocialista társadalom felépítésének útján. Irta: Varga József Foto: Nagy Zsolt Gondos minőségvizsgálat előzi meg a Lehel hűtőszekrény útrabocsátását Vízágyú. Nagy hatúsugarfl gépek állanak vr öntözéses gazdálkodás szolgálatában
