Dunántúli Napló, 1965. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-28 / 281. szám

I Az ország energiahelyzete Mövekszik a szénhidrogének, csökken a szilárd energiahordozók részaránya — Milyen segítséget nyújt a KGST — A következő ötéves tervben több százezer fogyasztó kap propán-bután gázt A módéra ipar fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele min­den országban, hogy elegen­dő mennyiségű és minőségű energiaforrás álljon rendelke­zésére. Másként nem képzel­hető el a lakosság anyagi és kulturális viszonyainak meg­felelő ütemű javulása sem. — Munkatársunk felkereste Húsz Istvánt, az Országos Energia­gazdálkodási Hatóság vezető­jét. hogy tájékoztatást kérjen hazánk energia helyzetéről, az eddigi és a várható fejlő­désről. — Milyen energiaforrásaink jelenlegi helyzete, s milyen változások várhatók? — Népgazdaságunk energia termelésében jelenleg még a szilárd energiahordozók, ezek közül is elsősorban a külön­böző szénfajták dominálnak. Ez részben a hosszú évtize­dek alatt kialakult hagyomá­nyokból, részben pedig ener­giahordozó termelésünk hazai adottságaiból következik. — Hazánkban is érvényesül az a világszerte erősödő ten­dencia, hogy az energiafo­gyasztásban mindinkább elő­térbe kerülnek a folyékony és gáznemű energiahordozóik — a szénhidrogének, — amelyek egyre növekvő részarányát a gazdaságos kitermelés, vala­mint a szállításban és a fel­használásban mutatkozó elő­nyös tulajdonságok (magas fű tőérték, homogén-minőség, a komaerű automatizált üzemvi­tel szempontjából a könnyen kezelhetőség stb.) indokolják. — Hazánkban az illetékesek számos -tanulmányt és számí­tást készítettek az energiafo­gyasztás szerkezetéről. Megál­lapították, hogy az energia- fogyasztás külföldhöz hasonló jellegű átalakítása hazánkban ban is kívánatos. — A hazai szénhidrogén ku­tatások eredményeként feltár­ták a hajduszoboszlói, vala­mint a dél-alföldi földgáz te­rületet, s így földgáz terme­lésünk erőteljes ütemben nö­vekedhet. A KGST keretén belül a megépült Barátság kőolajvezeték lehetővé teszi, hogy a Szovjetunióból impor­tált kőolaj mennyisége gyor­san növekedjék. Ezek alapján hazánk energiafogyasztása struktúrája a kívánatos irány ban fejlődik. — A magyar energiafogyasz tág szerkezetére vonatkozó előzetes — és még nem lezárt — számítások szerint I960— 1970 között megközelítően az alábbi változás lesz megfi­gyelhető: 1966 19® 1976 szénféleségek 73% ft 55% szénhidrogének 21% 38% egyéb (import vili. energia) 6% T% A fenti számok azt mutat­ják. hogy hazánk energia- fogyasztási struktúrája igazo­dik az általános világtenden­ciához és a rendelkezésre ál­ló erőforrások és import lehe­tőségek kihasználásával fokoz­zuk a gazdaságosabb szénhid­rogének felhasználási rész­arányát. — A fejlődés irányát és a számításokat figyelembe véve, ■milyen lesz energiaellá­tásunkban a szénbányászat szerepe? — A szilárd energiahordo­zók és ezen belül a szénféle­ségek részaránya és ennek megfelelően szerepe az ener- giáítükséglet kielégítésében csökkenő tendenciát mutat ugyan, de a rendelkezésre álló nemzetközi adatok azt igazolják, hogy a szénbányá­szat abszolút termelési szintje a legtöbb európai országban növekszik. A számítások azt is bizonyítják továbbá, hogy a szén — megfelelő bányásza­ti. műszaki adottságok kihasz­nálása. illetve megteremtése esetén — speciális célfogyasz­tó berendezésekben (elsősor­ban nagy kondenzációs erő­művekben) gazdaságos és még a szénhidrogén felhasználásá­val szemben is versenyképes. Erre mutat például az a kö­rülmény, hogy 1950-től 1960- íg a Közös Piac országainak kőszéntermelése 218 millió tonnáról 225 millió tonnára, a barnaszén term elése pedig 80 millió tonnáról 101 millió ton nára növekedett. — A nemzetközi adatokkal összehasonlítva a magyar szénbányászat helyzete vi­szonylag kedvezőtlen, főkénl a szén vagy on bányaműszaki adottságai (egyre nagyobb mélység, rossz méllékikőzet vi­szonyok, állandó víz- és gáz­veszély) és túlnyomórészt als crony fűtőértéke miatt. Ezéri a magyar szénbányászat fej­lesztése az ország energia szükségletének növekedési üt< rnéb.ez képest lelassul, és fgj részesedése az energiaszük ségle+ek kielégítésében csök­ken. A szénbányászat kalóriá­ban kifejezett termelésénél* rjö-okedése, valamint a nép­gazdaság energiaforrásaiban való részesedése — az eddigi előzetes számítások szerint — a következőképpen alakul; 19« 38*55 1970 fcazpi- szén­terrn-ilés 100% 114% 122°/ részaránya az összes ■energiaforrásban (%-ban) 60»/« 52% 45®/ — Hazai szénbányászatunk fejlesztése mégis indokolt mert a gazdaságosabb szénhic rögének sem hazai termelés bői, sem importból nem áll nak korlátlanul rendelkezé­sünkre. A széntermeslés nőve lése lehetőséget ad arra, bőgj a bányászát —1 egyrészt uj, gazdaságos külfejtések meg­nyitásával, másrészt egyes gazdaságtalan, vagy korsze­rűtlen mélyművelések meg­szüntetésével — fokozatosan növelje a gazdaságosságát. •— Hogyan segít hazánk energia igényeinek kielégít- tésében a KGST? *— Energiafogyasztásunk szerkezete az utóbbi öt évben ik kedvezően változott és a harmadik ötéves tervben ez szilárd energiahordozók folyékony gáznemű u egyéb » — A korszerű energiaellá­tási módok gyorsabb ütemű elterjedése elsősorban a vá­rosokban lehetséges. Itt ugyan is a koncentrált telepítés és ennek megfelelően a viszony­lag nagyobb hősűrűség ki­sebb befektetéseket kíván a vezetékes gáz vagy a távfű- lÁo allrivlma 7Í>ga ASPdén. A tovább foltatódik. Hozzájá­rulnak ehhez a baráti orszá­goktól kapott energiahordo­zók. például a Szovjetunióból érkező kőolaj is. Az impor­tált kőolaj és kőolaj-termékei? részaránya összes energiafo­gyasztásunkban az alábbiak szerint változik majd meg: 1960-ban 10 százalék volt. 1965-ben 12, s 1970-ben 18 százalék lesz. Ezenkívül a har madik ötéves tervben roha­mosan növekszik a Szovjet­unióból a Béke távvezetéken szállított villamosenergia menv nyisége is. — Energiafogyasztásunk gaz daságosságát nemcsak a köz­vetlen energiahordozók im­portja befolyásolja, hanem az a körülmény is, hogy a KGST segítségével lehetőség nyílik az egész népgazdaság fejlesz­tésében a Kedvezőbb szerke­zet kiálakítására, miután szá­mos anyag- és energiaigényes terméket — a nemzetközi együttműködés keretében — megkapunk a baráti országok tÓL — Hogyan alakúi a közel­jövőben a lakosság energia- ellátása? — A kommunális szektor — ezen belül elsősorban a lakosság — energiafogyasztása szerkezetére is érvényes az általános tendencia. Tekintet­tel azonban arra, hogy itt igen szétszórt a fogyasztók el­helyezkedése, itt van a leg­több berendezés, viszont az egy-egy berendezésre jutó fel­használás az iparhoz képest igen alacsony, ezért az ener­giafogyasztás változtatása ezen a területen viszonylag csak lassan és nagy erőfeszítések­kel lehetséges. A fejlődés azonban itt is jelentős. A kommunális szektor közvetlen tüzelőanyag fogyasztásának összetétele — a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint — 1960-tól 1970-ig a követ­kezőképpen változik: 1960 1970 39.9%-kai szemben 83,5% 1.6%-kal szemben 4,4% 3,2%-kal szemben 8,7% 1,3%-kal szemben 3,4% vidéki lakosság energiaellátá­sának javítását elsősorban azokkal az enerS' áhondozóklkal igyekszünk megoldani, ame­lyeket a szétszórt telepítési mód lehetővé tesz. így például a tervék szerint a következő öt évben évente mintegy 120 —140 ezer fogyasztót kívá­nunk ellátni palackos propán­butángázzal Politikai könyvlsőmap A most Induló négy fordulós keresztrej vény első részének be­küldési határideje: 1065. december 4. (szombat). A megfejtést levelezőlapon késv jük beküldeni József Attila u. 10. — Kossuth Könyvkiadó Megyei Kirendeltségére. Kérjük, őrizze meg a rejtvénye­ket, mert a főmondat megfejté­séhez erre szükség lesz. A helyes megfejtők között fordulónként is, valamint a végleges megfejtést adó főmondat beküldői között ér­tékes könyvjutalmakat sorsolunk ki. •k Vízszintes: 1. Könyvsorozat, me­lyet a Kossuth Könyvkiadó jelen­tetett meg. 17. Élelmiszer. 18. Nem mindennapi. 19. Görög betű és Mikszáth regényhős is. 20. „A” kőzetek elmálása helyén maradt talajnem. 23. Veszélyben a ve­zér (-k). 26. Évjáradék. 27. ... fia, sorvadás. 28. Japán kisváros (+ ’)• 32. Hibásan írt. 33. Mondatrész. 34. Koppenhágai városrész. 36. A VT. 37. Mindent helyettesít. 38. Kiejtett mássalhangzó. 39. Kiejtett ismeretlen. 42. Rettentően fontos. 44. Kicsinyítő képző. 4ö. Oldalra. 47. Helyhatározó rag. 48. Gördül. 50. Névelővel keverve a Tiszába ömlik. 52. Személyes névmás. 53. Fél évszázad. 54. A tér minden irányában egyenlő fizikai és vegyi tulajdonságokkal rendelkező (anyag). 56. Forrás. 58. Fedi. 59. Finom gyapjúáru (pl. kendő, M=i). 60. Folyadékot leszed. 62. Hibá­san ejtve téli sportot űz. 63. Ige­végződés. 64. Kicsinyítő képző. 65. Méhlakás. 66. ... Szilvia (+ ’). 68. Lák! 69. Majdnem törleszkedik, dörzsölődzik. 71. Tartózkodó. 74. RIG. 75. „Az” irodalom egyik ága. 79. ZN. 80. Zavaros nők. 82. Illem­szabályok. 83. Belsőrész-é?' 85. Azoflos évszakok. 88. Kevert át- kos. 89. Görög szerelemisten. 90. Szoros Mexikó és Kuba között. 92. Orosz folyó (+ ’). 93. Ameri­kai füves puszta (— ’). 94. Hang­zók nélküli vágás. 95. Orosz férfi­név. 98. Átkozott. 99. Üzbég nagy- vároa. UHU Végtelenül mér. Utt. Névutó. 103. Névutó <+ *). 104. Oda irányította a csónakot. 109. KT. 110. Fordított cső. Ili. Határrag. 112. Elkerülte a versenyben. 114. Angol beleegyezés. 116. Vállalati büntetés (1. kockában két betű. 118. AD. 120. Hangtalanul írod. 122. Ellen érték. 124. Állami tarto­zás. 125. Kiejtett mássalhangzó. 126. Fatermelő vállalat. 129. A gyermekkel való helyes foglalko­zás, nevelés problémáit dolgozza fel ez a Kossuth Könyvkiadónál megjelent füzetsorozat (1. és 8. kockába kettősbetű). Függőleges: 1. Könyvsorozat cí­me, a Kossuth Köny /kiadó kiadá­sában. 2. Kevert kötszer. 3. Régi török fegyver (J=Y). 4. OFA. 5. Helyhatározó rag. 6. Fordítva végtelen kártyafigura. 7. Virág­tartó (V=Z). 8. Fordított ágybetét. 9. Kiejtett mássalhangzó. 10. Egy­mást követő betűk a szoros ABC- ben. 11. Darát. 12. Becézett női név (I=Y). 13. Éktelen spion. 14. Személyes névmás. 15. Eszperantó fészek. 16. Észak-Franciaországban eredő folyó. 20/a. Becézett férfi­név. 21. Sokoldalú ismeretterjesz­tő könyvsorozat, mely a Kossuth Könyvkiadónál jelent meg. 22. Nem sietett el. 24. Könyvsorozat — kötetei társadalmi tudatunk fejlődését segítik elő. 25. URN. 27. Nem ezét. 29. Japán nagy­város" kiejtve.' '30.' Zamatost idegen szóval. 31. Ritka férfinév. 33. A kémia egyik ága. 35. YS. 37. Vak­buzgó az eleje nélkül. (0=U). 38. Kicsinyítő képző. 40. Elmélet. 41. Fordítva lát. 42. Lángoló. 43. Rend­szeresen gyilkolni megy. 46. Belső szervünk. 49. UERIL. 51. Augur. 53/a. Bors. 55. Francia arany. 56. Szomorító, búsító. 57. Szándék, akarat. 60. Régiesen enyhít a szo­rításon. 61. Össze-vissza sétára (—’). 65. Gabonakereszt. 67. Múlt­időben nem dőlt le. 70 Dac. 71. Fordított csermely. 72. Építészeti stílus. 73. TO. 76. Fordítva a? utolsó két betű kettőzésével Szov­jet Távirati Iroda. 77. Sűlymérték. 78. Hirtelen lejt. 81. Nem kell izgulni. 84. Tűzvédelhii készülék. SC. Cigánygyerek- ti. fiseUcaive­l Az üzemi pártszervezetek és a gazdasági szervező munka A vasutas pártszervezetek tapasztalatai Pártbizottságaink, pártszer­vezeteink szerepe és funkció­ja a mai helyzetben a KB de cember 10-i határozatának megjelenése óta a korábbiak­hoz képest feltétlen növek­szik és a növekedéssel együtt változik is. Nem az adott ál­lami, gazdasági szervek he­lyett kell dolgoznunk, hanem a párt helyes politikai mód­szereivel irányítani, segíte­nünk kell a szocializmus el­veinek, a párt politikájának és határozatának következetes érvényesülését, üzemeinkben, társadalmunk egész életében. A pártszervezetek gazdasági szervező munkájának alapvető követelménye, hogy felszínre hozza az emberekben rejlő munkakészséget, éppúgy, mint a jó elgondolásokat, és ész­szerű megoldásokat és oda— tárja azt a gazdaságvezetok elé. Mindez az üzemekben dolgozó kommunisták útján történik. További követel­mény, hogy a termelést ellen­őrző munka nemcsak elem­zés, javaslatok tételét jelenti, hanem a mozgósítást is és a lehetőségek maximális kiak­názására, a szemlélet formá­lását, a munkafegyelem javí­tását, a politikai munka esz­közeivel, Végül a termelés pártellenőrzésének lényeges követelménye, hogy ezirányú tevékenységük ne utólagos re­gisztráló jellegű, hanem előre­mutató legyen. Pártbizottságunk gazdaság- szervező munkáját a jövőben is sokoldalúbban kívánjuk vé­gezni. Ez évben PB és VB ülésen 10 napirendi pontot tárgyaltunk. írásos jelentések alapján: amely a gazdasági munka elősegítését szolgálta. Ezenkívül a PB mellett mű­ködő munka- és üzemszerve­zési és műszakfejlesztési cs*o- port a termelés elősegítése és ellenőrzése érdekében több vizsgálatot végzett, és végez ma is. A pártépítés terén nagy gon dot fordítottunk arra, hogy gazdasági egységenként meg­felelően erősítsük a szolgálati helyeket. kommunistákkal, gondot fordítva a helyes elosz tás elvére. Ilyen súlyponti helyek voltak a fűtőházban a villamosműhely, a kocsijavító műhely, a kocsivizsgáló, az állomási szolgálatnál a váltó­kezelők és kocsirendezők erő­sítése. Ezzel növeltük a párt tömegbefolyását, mozgató ere­jét. Ebben az évben 26 tag­jelöltet és 13 tagot /ettünk fel. Szélesítettük tudatformáló tevékenységünket, ennek meg­felelően a PB irányítása alá tartozó pártalapszervezeteink- nél az 1965—66-os pártoktatási évben 26 szemináriumot szer­veztünk 532 résztvevővel. — Igen örvendetes dolgozóink részéről az a törekvés, hogy 63 fő jelentkezett a marxista- leninista középiskolára és a tavalyi egy iskolával szem­ben. ebben az oktatási évben 2 középiskolát indítottunk, mintegy 9 fő jelentkezett marxista—leninista esti egye­temre. Egyre jobban szélesítjük a politikai nevelő és agitációs tevékenységünket, pártnapo­kat, kérdezz-felelek napokat, miunkásgyűLéseket szerveztünk ennek érdekében. Fokozzuk agitációs bizottságaink tevé­kenységét, úgy a szóbeli, mint a szemléltető agitáció terén. Esetenként közös és kibővített pártvezetőségi ülé­seket tartanak alapezserve*- teink. Pártbizottságunk esetenként kibővített pártbizottsági ülést tart a Baranya megyéhez tar­tozó vasutas pártszerevezetek titkárainál^, bevonásával, ilyen volt a KB december 10-i ha­tározatából adódé feladatok ismertetése, majd később ezen határozatból adódó feladatok teljesítésének értékelése az őszi forgalomra való felké­szülés politikai és szerve­zési feladatainak ismertetése és nem utolsó sorban a bal­esetek megelőzésével, azoknak számszerű csökkentésével kap csdatoe feladatok. Évente általában egy eset­ben résztveszünk a szocialista brigádvezetők részére tartandó értekezleten, észrevételeink­kel, javaslatainkkal segítjük munkájukat. A párt VB tagjai egy-egy pártszervezetet patronálnak, rendezvényeiken képviseltetik magukat, észrevételeinkkel, javaslatainkkal, bírálatainkkal segítjük nehéz és felelősség­teljes munkájukat Résztveszünk a hetente két esetben tartandó konferenciá­kon, ahol értékelést hallunk az előző napok munkájáról, megismerjük az elkövetkezen­dő időben a gazdasági vezetés tennivalóit és ennek tudatán ban megfelelően tudjuk szer­vezni, illetve javítani a mun­kát. az éjjeli-nappali, a va­sár- és ünnepnapi rakodások­hoz. mely végső fokon az éves terv teljesítését, ezen belül a népgazdaság szállítási igényei­nek lehető legjobb, kielégítését szolgálja. A vasutas pártszervezeteink intézkedési terveit általában jónak ítéljük meg. Többségük­ben helyesen rögzítették azo­kat a politikai tennivalókat, amelyekkel segítették a. gaz­dasági vezetés munkáját. Né­hol. főleg a kisebb alapszer­vezeteknél találkoztunk olyan jelenséggel, hogy a gazdasági vezetés munkáját átvállalták, a tervszámúk mechanikus fel­sorakoztatására törekedtek és emellett nem jelölték meg, hogy milyen módon, milyen módszerekkel kívánják mozgó­sítani a dolgozókat a tervtel­jesítés érdekében. Helyesnek értékeljük azt is, hogy Szinte valamennyi alapszervezet ünk párttaggyűlésen értékelte, leg­alább egy esetben az intézke­dési tervünkben rögzített fel­adatok mikénti végrehajtását, hol a saját értékelésük, hol a gazdasági vezetés beszámolta­tása alapján. Itt felvetődik a kérdés, hogy szükségesnek tartjuk-e. hogy a munkaterv mellett intézke­dési terv is legyen? Kétségtelen, hogy a pártbi­zottság és pártszervezeteink munkatervében rögzítve van­nak fél évre a tennivalók, ezen napirendi pontok tárgya­lása előtt azonban több egyéb vizsgálatot, intézkedést keli tenni, amit teimészetesen a munkaterv részletesen nem tartalmazhat. Ilyenkor termé­szetesen helyes az intézkedési terv elkészítése, azaz konkrét politikai tennivalók meghatá­rozása. különböző vizsgálatok megtétele. Ilyen előmunkála­toknál a PB, VB-ülések vagy pártvezetőségi ülések, taggyű­lések a kívánt célt elérik; Semmi esetre sem helyes iné tézkedési terveinkben a gaz­dasági, műszaki mutatók sab­lonos felsorolása, e helyett az a feladat, hogy meghatároz­zuk. hogy politikailag mit kell tennünk a gazdasági és mű­szaki mutatók jobb teljesítése érdekében. Komplex intézkedés» tervet sem a pártbizottságunk, sem 5 ári szervezeteink eddig a gya­korlatban nem alkalmaztak. A gyakorlatban a gazdaság vezetés intézkedési terve po­litikai intézkedési tervünfa mellékletét képezte és ebből adódóan nem láttuk szükségét annak, hogy közös aláírással, komplex intézkedési tervet készítsünk, illetve alapszerve­zeteinkkel készíttessünk. Sze­rintünk elegendő a munkater­vünk kiegészítésképpen elké­szített intézkedési tervünk, amely a politikai tennivalókra vonatkozik. A Központi Bizottság, ja- cember 10-i határozatának végrehajtása során egyik leg­fontosabb tapasztalat az. ho'v javult a gazdasági és a po1!'"_ kai munka összhangja, s " - litikai munka határozottá* brr, céltudatosabbá vált. A határ >- zct végrehajtása során párt- bizottságunk és pártszerv'?- temk elevenebb kapcsol'* <’ alakítottak ki a dolgozóké A napi munkakapcsolat. . ' ­gozók véleményének fit?'- *- lembevétele, kérésük, gondjaik meghallgatása és örvös! su növelte pártbizottságunk és á pártszervezetek .' tekintélyét, erősítette a párt tömegkapo».. latét. A jövőt illetően sokat kell még tennünk, hogy a gaz­daságszervező munkánkban eddig felszínire jött új voná­sok. módszerek tovább javul­janak a vasút területén is és azok általánossá váljanak. Schmal Inure, « Vasutas Űzetni PB mt6. 89. Egyflc az amerikai OT-M közül. 91. Vállalatok felé az MNB is ez. (H—N). 93. PZ. 96. Távirati ü. 98. SÉTY. 100, Fordítva borjas. 101. Visszaadja a kölcsön pénzt ré­giesen. 105. Olaszok a csúfnevü­kön. 106. Baranya megyei kis község. 107. ZA. 108. Azonos más­salhangzók. 113. Arzén darab. 115. Kiejtett mássalhangzó. 116. Borító (1. kockába 2 betű). 117. Jegyzett. 119. Őszi csapadék. 121. I*atin isten egyik ragozott alakja. 124 Hang­jelző. 127. Fordítva régi pénz. 128. Személyes névmás. Beküldendő: a vízszintes 1., 129. A függőleges 1., 2a. és 24. sz. meg­fejtése.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom